Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-25 / 52. szám

A „NYIRVIDÉK" MELLÉKLETE „GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ" országban közel a magyar határhoz és van Bajorországban is, és miudezekkel tettek itt minálunk próbákat. A Svájciból eredetiekkel nem sokra mentek, azok, nálunk megsiulették a jó svájczi takarmányt, még a meleget sem szerették és ebben nagyon romlottak. Hoztak az után szép sötét-szürke és barnás-szürke montafuniakat. Ezek már jobban beváltak. — Ilyeneket láttam tavaly Munkácson és elmond hatom hogy szép állatok voltak. — Igen, tisztelendő úr, Shöuboru gróf úrnak vannak ilyen fajta marhái. Da hoztak még a többek között úgynevezett allgauikat Bajorországból, még pedig, mert ezek itt minálunk beváltak, hát sokat hoztak. Az óvári meg a mosonyi uradalmakba egyszerre hoztak vagy ezer darab tehenet; hoztak Kisbérre, Zólyom-, Szepes-, meg Liptó-megyékbe és ezeket igen megszerették a gazdák. Az allgaui marha feje rövid, szarvai kis csákók és vékonyak, szemei nagyok, barátságosak, fényszája vagy szutyakja széles és szürkés-fekete. A szarvai között a szőr egyszínű, ha tarka, ez azt mutatja, hogy a marha nem thztavárü; a fej többi részének szine mindig sötétebb a testszinnél. Az allgaui marha nyaka középhosszmágu elég erős, lebenye csak a torok mögött bocsátkozik meg és a szügyet is burkolja, rendesen igeu puhíu fodrozódik. A. marja kissé kiemelkedő, híta — kivált a jól tejelő teheneknél — soványabb de reudeseu egyenes, kötése néha a kelleténél valamivel hossiabb, fara közép hosszúságú, elég széles, egyenes irányú vagy tornyosodó, de nem csapott; farka vékony. kat érhetnek el, melyek saját költségeiket is alig fedezik. — Szokás továbbá, a tiszta fehér bab egyedüli termelése helyett, a tarka szemekkel kevertet vetni, ami a kereskedőt kényszeríti az egész tömeget szemenkint kiválogatni, hogy az árút eladhassa és annak elfecserlését potom áron megakadályozza. Ezen aránytalan munka pedig, eltekintve a költségektől, melyekkel jár, tökéletesen alig vihető keresztül. Oly fehér bab azonban, melyben csak néhány százalék tarka szem van, kivitelre egyáltalán alkalmatlan. A legjobban illusztrálja a mondot takat az erdélyi piacz, hol minden vaggon bab kivitel- | képessé tétele végett, a kereskedők 60 kr. — 1 frt fizetnek mázsáuként a kiválogatásért, a mi majdnem hihe tetlenű

: hangzik, miután ez körülbelül egy 10—15%-nyi érték-csökkenésnek felel meg. Saját több izben érvényesíteni óhajtott fáradozásaink ezen bajok elhárítása érdekében, hajótörést szenvedtek azou körülmény folytán, hogy a bab nem nagytermelők hanem csak községek sőt egyesek által kis mennyiségben, úgy szólván zsákszámra termesztetik, melyek kellő befolyás által egységesebb termelésre utalva, a hátrányokat könnyen kikerülhetnék. A Nagyméltóságú Minisztérium magas figyelmet hazai termelésünk ez ágának hanyatlására felhi va, bölcs beavatkozását azou reményben kérjük, hogy a Nagyméltóságú Minisztérium azt az általános érdekekek előmozdítása czéljából önmaga is szükségesnek tartja. — Sserény véleményünk szerint kívánatos volna oda hatni, hogy : 1) fehér bab csak egyes kelendőséggel biró fajokból vettessék, s a tarka vagy szines bab minden körülmény közt egészen külön termeltessék. — 2.) fehér babból uem több, csak mintegy 4 faj termeltessék és pedig: a) kicsiny gömbölyű bab; (u. n. törpe vagy gyöngy bab:), melyet tiszta minőségben ma csak Gyöngyösön és Moórott termelnek, b.) nagy gömbölyű bab: (Győr ezelőtt Váczott is, hol azonbau az utóbbi időben oly sülyedés mutatkozott, hogy az azelőtt annyira kedvelt váczi bab, manapság külföldön minden vonzerejét elvesztette:), c.) közép nagyságú lapos bab: (Szalonta, N.-Károly :), d.) nagy lapos bab: (Arad, Déva:), 3.) Ezen rendszabályok úgy a községi bíróságok, mint a szószékről volnának hírdetendők. A mondatokat a Nagyméltóságú Minisztérium bölcs belátására bizva, esetleges további felvilágosítással szolgálni minden időben készek a Nagyméltóságú Minisztériumnak. Kelt Budapest 1886. április 13-án legalázatosb szolgái: Beimel és fia holdutc.a 7. A másolat hiteléül : Oherolly. A czigája-juh. (Folytatás.) Kolozs-Monostorra kerülve, a csigájíkat az elővigyázati rendszabályok betartásával a nagy raczka-nyájba csaptuk. Együtt legeltek, egy takarmányozáson voltak és együtt bárányoztak. Az első telet jól húzták ki, könnyen bárányoztak és a raczkáknál jobb állapotban kerültek a legelőre. Az első bárányozás eredménye 14 darab kos és 16 drb. jerke volt; a második bárányozás alkalmával — 1884, márczius — pedig 12 drb. kos és 16 drb. jerke bárány látott napvilágot. A bárányok, melyek mikor világra jőnek, feltűnően kicsinyek, de igen élénkek és erőteljesek, hamar dalmódtak, nemsokára utóiérték és elhagyták a raczka-anyákmagasság a martól a földig rúdmértékkel merve törzshossza a váll szögtől a fargumóig • rudmértékkel mérve A teste elég hosszú, elül néha kissé lapos, hátul öblös, a tőgye középnagyságú, de igen fiaon puha és ha megtelt, olyan, mint a koczka. Az első lábak szépek, erősek és egyenesen állanak a teste alatt, legelőn járó marháknál a hátulsók is így állanak, de az istállózottaknál gyakran már nem olyan szép az állás. Szine a jó allgauínak világos borzderes, mely hasonlít a penészhez, de vannak sötét borzderesek is; a sötét-szürkék, tarkák, barnák és az igen nagyok, uem tiszta allgauiak. Mert az igazi allgauiak nem nagyok, a tehén, ha marjánál lómértékkel megmérjük, uem igen magasabb 122—125 centiméternél, de sűrű, tömött marha, sokat nyom, súlya az 500 kilót rendesen megüti. Tejelni igen jól teje), azt beszélik, hogy egy allgaui tehén legalább 2000 liter tejet megád egy esztendőn át. Fent Mármarosban ilyen fajta bikákkal üzelkedtetik u g az odavaló mokány teheneket és azt mondják, igen jó borjakat kapnak utánuk. Éppen ilyen jó, szinre is szakasztottan ilyen a tiroli vagy innthali marha. A tarka svájczi marha azouban itt minálunk ismeretesebb, ilyet tart a grófné oda át Kunhidján és ott meg lehet azokat nézni mindenkinek, ki a kulcsárt megkéri. Svájczi tarka marha van kétféle: fekete-tarka és piros-tarka. A fekete-tarka svájczi marhát vagy freiburgit uem szeretik, nagyon sok takarmány kell neki és keveset ad érte. — De nézze, tauitó úr, hogyan lehet ezeket a fekete-tarka hegyi marhákat a hollandiaiaktól, — melyek szintén fekete-tarkák, megkülönböztetni? ból esett társaikat, a miben jól dajkáló anyjuké a legfőbb érdem. Öreg czigájáink épen ugy, mint az itt ellettek, általán igen étkesek, nem válogatósak, jó húsban maradók, mozgékonyak éB fáradhatatlanul legelnek. Eleintén féltünk, hogy a havasok nyarához szoliott állatok a mi melegünket nem fogják jól kiállani; de ok nélkül, minthogy két nyár hevét legkevésbé sem sínylették meg. Czigájáink továbbá egészségesek, a mi mellett legjobban bizonyit, hogy harmad fél év alatt a beszerzéskor már mind fogat váltott s a részben öreg állatok közül ez ideig csak 8 darab pusztult el, tehát egy évre számítva 6°/°. Az elpusztultaknak, valamint az oktatás czéljából leszurtaknak föibonczolásakor a májban és tüdőben aránylag kevesebb kóros elváltozásra akadtam, mint a szintén bonczoló-asztalra került raczkáknál. Arra nézve, valyon áll-e czigájáinkról az, a mit tenyésztőik a mételykór iránt való elleutállóságukat illetőleg mondanak, még nem mondhatok határozottat. A bonczolás czéljából leölt 2 éves és 1 éves bárányokban főleg csak kevés distoma lanceolatumot kaptam. A rühöt hamar megkapják, de a rühös foltokat, mivel a gyapjú rövid és a bunda ritkás, köunyebben meg lehet találni és orvosolni, mint a raczkáknál. Nálunk a czigáják jól szaporítanak; a megberregetett 30—34 anya közül ez ideig csak 2—4 darab ma radt meddő. Bálintőy Pál tiszttartó szóbeli közlései szerint Gyálon és most Radványbau sok meddő volt, a minek oka azonbau bizonyára a fajta jeliegén kivül fekszik, mert hiszen az olyan stermészet gyermekeidnél, mint a milyenek a czigáják is általán, a legkisebb szokott lenni a meddőségi százalék. Czigájáinkat, az öregeket és a most 2 éveseket, az első nemzedéket, a következőkben mutatom be : Czigáják — átlagban véve — közepes nagy juhok a következő méretekkel (a mérések a kolozs-monostori m. kir. gazdasági tanintézet által beszerzett, jelenleg mintegy 70 darabból álló czigájany ájban eszközöltettek): anya : legtöbb 62 cm átlag 58 » legkevesebb .... 54 » kos: legtöbb 68 cm. átlag 63 » legkevesebb .... 59 » anya: legtöbb 68 CD-. átlag 63 » legkevesebb 58 » kos : legtöbb 73 cm. átlag 68 » legkevesebb 63 » A kosok tehát az átlag szerint csupán 5 czentiméterrel magasabbak és szintén 5 czentiméterrel hoszszabb törzsüek az anyáknál s e szerint az ivarok között a nagyság különbség csekély. Juhunk feje kicsiny, szikár és a száj felé elhegyesedik, a fej éle az anyáknál majdnem egészen egyenes, a kosoknál szépen hajló »kos orral«, jól görbült. A koponya nem kidomborodó s rajta a fülek inkább alant vannak elhelyezve, széjjelállók, hegyezettek és nincsenek összesodorva; a szarvak egymástól távol álló tőből indulnak ki uagy hajlással, a fejhez közel, oldalra kerülnek és itt 1 — 1 '/a elszükülő, egymástól távolodó kanya rulattal, a hossztengely körül megcsavarodott hegygyei végződnek. (Nathusius »Spirale«-ja és »Konchospirale«-ja egy czigája kos szarvain éppen olyan, mint bármely merinós kosén.) A szarvak a tőnél mélyen és meglehetősen tömötten, a hegy feié egészen kisimulva, harántredősek, el gömbölyödő szélektől határolva, háromoldaluak és rend szerént fekete csíkosak. Az anyák kicsiny, lapított szarvai fölfelé, hegygyei hátra és kifelé fordulva állanak. Majdnem mindenik nyájban lehet szarvnélküli kosokat és anyákat találni s ezért könnyen lehetne egy szarvuélküli törzsöt létesíteni. A czigáják nyaka általában magasan illesztett, rövid és erős. A törzs jó hosszú, a marj kissé kiemelkedő, de nem éles; a háti egyenes és széles, a kötés igen jó, a far hosszú és soknál igen szép egyenes. A mellkas a vállak mögött sokszor fűzött és mélysége, valamint öble csak kielégítő. E két utóbbi pontról, a törzs mélységéről és öbléről a következő számok adnak némi felvilágosítást . a mell mélysége — rudmértékkel mérve — az anyáknál átlag 28 cm., a kosoknál pedig 33 cm., vagyis a mellmélység a marjnál való magasságnak (lásd fentebb) az anyáknál, ugy mint a kosoknál átlag 50%-át teszi; a mellkas vízszintes átmérője, a vállak mögött mérve, az anyáknál átlag 21 cm., a kosoknál pedig 23 cm. A végtagok a legtöbbnél elül és hátul szabályosan egymástól eiég távol és oszlopszerüeu állanak; hátul ga csos állás azonban elég, gyakran fordul elő. A csülkök feketék, kicsinyek, tömött, kemény szaruval. Juhaink csontozata — a kicsiny fej és finom szárak bizonysága szerint — oem durva; könnyű, a nélkül, hogy gyenge lenne. Az élősúly, méréseink szerint, következő: legtöbb legkevesebb átlag öreg anya (35 db.). . . 43 kg. 30 kg. 36 kg öreg kos (4 db.). ... 45 » 43 » 44 » bárányok elléskor . . , 4 » 2'5 » 3'25 » két éves jerke (9 db.) . . 36 » 28 » 32*3 » két éves kos (10 db.) . . 38 » 27 > 32 8 » A világra jött bárány, a most leirt adatok szerint, az anya élősúlyának 10%-ával egyenlő súlyú. Említettem, hogy a czigájákról az ország minden részéből adatokat kértem; kaptam is néhány helyről és ezeket is felhasználom a czigáják leírásának kiegészítésére. A kapott tudósítások szerint: Egy anyajuh élősúlya Bars megyében Baranya » Temes » Torontál » Brassó » Nógrád » Háromszék m. 30—50 48-55 50 40—45 20—25 20 13->-15 kgkg> » kos 55—60 kg. hussuly. Tekinteten kivül hagyva az utolsó két adatot, mely bizonyára csak az elhibázott becslés eredménye, a többi átlag 45 kg. élősúlyának mondja a czigája anyákat s ez 8 kilogrammal több, mint a mennyit méréseim eredményeztek. Az illető vidékek czigájái tehát, feltéve, hogy — Az nem nehéz, tisztelendő úr; a hollandi feje kicsi, száraz, a freiburgié nagy és vaskos, a hollandi marha nyaka uem lebenyelt, azé pedig fodros lebenynyel bir, a hollandi marha fara kissé csapott, emezé pedig inkább magasan áll; a farka tövénél olyan, a milyet tornyosfarunak szoktak nevezni, végre a hollandi finom csontú, finom bőrű marha, az igazi freiburgi meg go romba. A második csapat a piros-tarka svájcziak, ezeket minálunk bernieknek szokták nevezni és ezek közül legjobbak a szimmenthaliak, a minők jelenleg a keszthelyi, a debreczeni, meg a rimaszombati gazdasági iskolában is vannak. A piros-tarka svájczi marha feje helyes nagyságú, húsosabb, szemei nagyok és barátságosak; a tehenek szarvai kicsi csákók, vagy kis gaíyasok; a bikáké oldalt álló csutakalakúak. A tehén nyaka is lebenyes, és az már a torkán vagy e mögött egy arasznyival megkezdődvén, fodrosán egész a szügye hátuljáig letart. Teste hosszú, öblös, marja háta széles, kötése igen szép, fara vagy egyenes, vagy a faroktő felé kissé tornyosodik, tőgye szép. A lábak igen erősek és a széles test alatt egymás tói távol, mint az oszlopok, úgy állanak. A piros-tarka svájcziak hamar megnőnek, egy üszőnek az élősúlya két és fél éves korban rendesen hat, az első borjú után pedig sokszor közel hét métermázsa; az ökörborjuk is hamar megnőnek, harmadfél éves koruk ban jármolhatók, de öt éves korban elnehezedvén, székre kell őket adui. (Folyt köv )