Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-25 / 52. szám

„GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ' A „NYIRVIDÉK" MELLÉKLETE. Az 1 drb. Backer rostára kihűzatott a 349. szám. A sorsolás bevégeztetvén, Miklós László Ur, mint a hatóság képviselője, az eredeti sorszám jegyzékeket és a jelentést visszatartja. Kelt mint fennebb. Jegyezte: Miklós László Szentkirályi Jáuos főjegyző, a hatóság képviselője. egyleti titkár. Hitelesitik: Nyíri János HaflS M<J

r bizottsági elnök. bizottsági tag. 503

8 Szabolcsmegye alispánjától. 1886. A felső tiszavidéki gazdasági egyesület kisvárdai gazdaköre tekintetes elnökségének. A megye közigazgatási bizottságának folyó évi 439 szám alatt hozott határozata következtében, a megye területén 1885 évben működött idegen aratók viszonyainak kimutatását, a közgazdasági előadó ide vonatkozó jelentésével együtt, tisztelettel megküldöm. Kelt Nyíregyházán, 1885 május 22-éu. Zoltán János, alispán. (Másolat) az 5038/86 K. szhoz. 391/86 sz. Tekintetes közigazgatási bizottság! Van szerencsém az 1885-ik évben megyénkbe bevándorolt aratókról, azok keresetéről és élelmezéséről szóló kimutatást átuyujtaui, mely szerint csak 40 község volt képes saját lakosaival learattatni, 98. község pedig idegen aratóra szorult. A tavaly inegyeszerte a közepesen felül mutatkozó termés, de részben a nyirvizszabályozás, ugy mint erdő irtások által is folyton szaporodó szántható és bevethető terület több aratót igényelt és vonzott ide, miut az előtti években, ugy hogy a tavaly kimutatatott 11.690. ember helyett 1885-ben a 17. szomszéd ós távolabbi megyéből bevándorolt idegen aratók száma 17.603 emberre rúgott, és pedig bejött: Zemplénből 7818. Ungmegyéből 2752, Sárosból 2294, Galicziából 1747, Szatmárból 694, Gömőrből 567, Borsodból 564, Beregből 437, Hajdumegyéből 250, Árvából 156, Liptóbol 150, Mármarosból 60, Abaujból 56, Ugocsából 35, Hevesből 10, Békésből 7, és Szepesmegyéből 6. összesen 17.603 ember, Az egyes szolgabírói járások szerint ezen következőképen oszlik íel: Nyíregyházának kellett 1275 ember, a tiszai járásnak 1709, a kisvárdai járásnak 1725, a uy. bátoriuak 2021, az alsó dadainak 2101, a bogdányiuak 2546, a felső dadainak 2683, és a n. kállóinak 3543 ember. — Ezen idegen aratóknak keresménye összesen volt 41,095-89 méter mázsa különuemü élet. Legkisebb keresetök volt B.-Aranyoson, hol az aratási idény alatt egy-egy ember 88 kiló gabonát keresett, legnagyobb volt Thuzséron, hol 550 kiló jutott fejenként. Átlag egy-e^y aratóra nemi tekintet nélkül 233 kiló jutott, a mi a tavalyi kimutatással, a midőn átlag 235 kilo volt a kereset, meglehetősen egyezik. Nem fojthatom el most sem a tek. bizottság előtt azon már többször hangoztatott nézetemet, hogy tekintve Szabolcsmegyének más megyékhez viszonyított népességi arányát, ily nagy számú idegen munkásra szükség nem volna, ha népiluk munkakedve, szorgalma hatványoztathatnék, megrögzött szokásokon alapuló késő munkálkodása megváltoztathatnék, mely tekintetben a népre hatni, hálás tért nyitna a lelkész és tanitó uraknak, kiknek ügyelmét erre ujolag felhívni a közigazg. bizottságot ezennel felkérem. Jelentem egyúttal, hogy a nagymélt. földmivelés ipar és kereskedelemügyi m. kir. minisztériumhoz tett felterjesztésemben, az idei idegen arató szükségletet a tavalyi tényleges adatokon alapuló számúak megfelelően jeleztem. Ezek után kérem határozati javaslatom elfogadását, maradván a tek. közigazg. bizottságnak Bogát 12/5. 1886. alázatos szolgája: Pscherer József szabolcsmegyei közgazdasági előadó s. k. (Másolat.; ad 391/86. s az 5038/86. k. számhoz. Az 1885-ben Szabolcsmegyébe bevándorolt idegen aratók és azok keresményének kimutatása. Idegen aratója volt Ajak községnek 100, 20-ik arató részért, összes kereset 132 métermázsa különnemü élet; Anarcsnak 210 ar. erdőbirtokos, mert a kereskedő sem törődik vele és olyan fát árúi, mely nem épületbe való, és ezt csak azért cselekszi, mert ebből nagyobb a haszna és nincs törvény, melynek alapján meg lehetne büntetni, ha ez által szerencsétlenül jár valaki. A fent említett épületbe olyan ember választotta meg bizonyára a fát, a ki nem tudott hozzá, ki nem nézett egyebet, miut a mit te akartál nézni, pedig más egyebekre is vigyázui kell. Látod, én egyszerű iparos vagyok, de azért amit az én iparomat illetőleg a tudomány emberei dolgoznak, azt figyelemmel kisérem, és a mit így tanultam, az engem sok kártól megóvott, annak már több izben jó hasznát is vettem. Mikor először azon eset adta elő magát, hogy egy új házban egy mennyezet leszakadt, elkezdtem gondolkodni, mi lehett ennek az oka? Olvastam könyveket, kérdezősködtem; de az igazi okára uem jöttem reá. Bevetődöm egyszer egy kávéházba, és ott kezembe akad egy újság — gondolom erdészeti újság volt — és ebben leírták, hogy egy franczia úri ember próbákat tett: egy és ugyanazon táblából deczember, január, február és április hó végén vágatott egy fenyőt, ezekből egyenlő gerendákat faragtatott és megpróbálván, azt találta, hogy az áprilisban vágott fele annyi tehernél alig bir többet, mint a mennyit a télen levágottak birtak. Azt látta, hogy czölöpöknek használván, a télen vágott 16 évig ép maradt, a lében vágott pedig már 5—6 éves korában elkorhadt. Mikor a fent elmondottat elolvastam, már ludtam a dörgést, én is tettem próbákat, a hol olyan baj történt hogy a gerendák leszakadtak, kutattam, honnét szerez20. r. kereset 277-20 mm.; Gyulaházának 110.aratója, 19 r. 165. mm.; Komorónak 45 ar. 19 r. 81 mm.; Laskodnak 160 ar. 18 r. 224 mm.; F.-Litkének 300 arat. 18 r. 390 mm.; Pappnak 100 ar. 19 r. 140 mm.; Berencsuek 70 ar. 18 r. 92-40 mm.; Petneházának 220 ar. 18 r. 330 mm.; Karásznak 280 ar. 18 r. 420 mm.; Thassuak 130 ar. 18 r. 200 20 mm : Gyürének 80 ar. 20 r. 105-60 mm.; B.-Aranyos 34 ar. 20 r. 29 92 mm.; Máudok 39 ar. 19. r. 60-6 mm.; Mándok 150 ar. 19 r. 180 mm.; Eperjeske 37 ar. 20 r. 51 80 mm.; Eperjeske 27 ar. 20 r. 56 70 mm.; T.-Szent-Márton 40 ar. 20 r. 7.2 mm.; Zsurk 40 ar. 20 r. 56 mm.; Bezdéd 266 ar. 19 r. 1130-50 mm.; Thuzsér 250 ar. 19 r. 1375. mm.: L.-Petri 140 ar. 19. r. 147 mm.; Lövő 168 ar. 19 r. •294 mm.; N.-Báka 100 ar. 19 r. 175 mm.; K.-Báka 120 ar. 19. r- 156 mm.; T-Pálcza 218 ar. 19 r. 327 mm.; Dada 173, ar. 17 r. 190 30 mm; Polgár 876, ar. 16 r. 3705-48 mm.; B ij 110 ar 16 r.'220 mm.; Csobaj 180 ar. 17 r. 450 mm.: T.-Dob 90 ar. 15 r. 254 mm.; Pthrügy 310 ar. 15 r. <409-20 mm.; T.-Lök 292 ar. 18 r. 1168 ram ; T.-Ladáuy 100 ar. 18 r. 120 mm.; Tímár 57 ar. 13 r. 74-10 mm.; Keuózlő 170 ar. 17 r. 469 20 mm.; Beiczel 90 ar. 16 r. 450 mm.; Ó-Vencsellő és Uj-Vencsellő 517 ar. 16. r. 1034 mm ; T.-Eszlár 309-ar. 17 r. >927 mm.; Szabolcs 80 ar. 18 r. 160 mm.; Balsa 245 ar. 18 r. 646 80 mm.; Paszab 100 ar. 16 r. 200 mm. Nagyfalu 140 ar. 17 r. 350 mm.; Gáva 93 ar. 18 r. 19530 mm.; Ibrány 760 ar. 18 r. 1140 mm.; Viss 50 ^tr. 17 r. 155 mm.; Zalkod 72 .ar. 17 r. 205-92 mm.; Bogdáuy 196 ,ar. 17 r. 344 96 mm.; Berkesz 45 ar. 17 r. 9810 mm.; Demecser 247 ar. 16 r. 432i25 mm.; Ibrony 49 ar. 18 r. 86 24 mm ; Ramocsaháza 122 ar. 18 r. 214-71 mm.; Kércs 108 ar. 18 r. 190-8 mm.; V.-Megyer 75 ar. 17 r. 165 mm.; Pazony 153 ar. 18 r. 153 mm.; Téth 200 ar. 18 rósz 848 mm.; Székely 120 ar. 18 r. 508 80 mm.; Beszte • recz 12 ar. 17 r. 25-20 mm.; Oros 170, ar. 18 r. 380 28 mm.: Kemecse 135 ar. 17 r. 297 min.; Sényő 64 ar. 18 r. 115 72 mm.; Tura 192 ar. IS r. 268 82, mm.; Keék 26 ar. 17 r. 54-60 mm.; Halász 482 ar. 18 r. 1060-40 mm.; Napkor 140 ar. <18 r. 245 inni.; Nyírbátor 370ar. 14 r. 1295 mm.; Gyulaj 120 ar. 15 r. 211~20 mm. ; Ny.-Bakta 38 ar. 17 r, 76 mm.; Leveleknek 131 ar. 16 r. 366-80 mm.; Magy 110 ar. 16 r. 308 mm.; Besenyőd 30 ar. 16 r. 66 mm.; Őfehértó 80 ar. 17 r. 224 mm; KisLéta 25 ar. 16 r. 33 inm.; Bogát 135 ar. 17 rész 270 mm.; Encsencs 125 ar. 14 r. 320-60 mm.; Eőr 92 ar. 15 r. 151'80 mm.; Vaja 260 ar. 18 rész 520 mm.; Pilis 54 ar. 11 r. 151-20, mm.; Piricse 110 ar. 14 r. 346 50 nnn.; Nyir-Mada 58 ar. 16 r. 234 mm.; P.-Dobos 23 ar. 15 r. 50-60 min.; Bél tek 220 ar. 10 r. 660 mm. M.-Pócs 40 ar. 16 r. 84 mm.; N.-Kálló 308 ar. 18 r. 616 mm.; Acsád 60 ar. 15 r. 79"21 mm.; Mihálydi 30 ar. 16 r. 70 50 mm.; Apagy 198 ar. 18 r. 896 mm.; Balkány 570 ar. 16 r. 1710 mm.; Sz.-Gy.-Ábrány 125 ar. 15 r. 206-25 mm.; Szakoly 116 ar. 17 r. 290 mm.; K.-Seinjén 229 ar. 18 r. 870-20 mm.; Ujfehértö 982 ar. 19 r. 1964 mm.; Mártonfalva 158 ar. 16 r. 347-60 mm.; Geszteréd 91 ar. 17 r. 15925 mm.; Hugyaj 248 ar. 18 r. 436-48 nnn.; Ny.-Adouy 148 ar. 17 r. 423"28 mm.; Bili 190 ar. 17 r. 475 mm,; Gclse 90 ar. 17 r. 217-80 mm,; Nyíregyháza 1275 ar. 18 r. 2805 mm. Összesen 1

;7603 idegen arató keresett 41.095 89 métermázsát. Hazai dohánytermelésünk érdekében. (Folytatás.) Az ok-zerü dohánytermelés és kezelés kellékei. Éghajlat. A dohány, mint a meleg égalj szülötte, nálunk, de különösen az alföldön, hol a légmérséklet gyors változásokon megy keresztül, tökéletesen meg nem érik, szükséges tehát azt utóérlelés által pótolni, mit csakis okszerű .kezelés mellett vilietünk keresztül, mert különben a dohány rosz kezelés folytán vagy túlságosan kiszárad, vagy rothadásba megy át. ték az épületnek való fát, ezt mikor vágták és reá jöttem hogy tavaszszal vagy nyáron, hogy ezt azután úsztatták és n"m engedvén jól kiszáradni, rakták föl az épületreMeggyőződtem, miszerint az utóbb emiitett évszakban vágott fának szerszám vagy dongafául való fölhasználása káros, veszélyes pedig a nyáron vágott és ki nem szá radt fa, gerendának és hogy az ilyen egy uémely deszkának lesz alkalmatos. Ettől kezdve, öcsém, épületfa szükségletemet ügy födözöm, hogy veszek erdőt, ott vágatok télen, hóvíz idején, nem bánom, ha tapad is a szálfán a háncsa, majd kifaragom én szépen, és készíttetek belőle olyan gerendát, mintha szappanból lenne vágva. — De hát miért is vágnak nyáron erdőt, nagytiszteletű uram ? — Azért, plébános ur, mert a hegyek iközt van elég olyan hely, hogy télen az öles hóban nem lehet hozzáférni, meg azért is, inert nyáron le lehet a fenyő kérgét könnyen hántani; a kérget megveszik a tímárok és ez is szép hasznot ad. — Egy liptó-ujvári derék erdészszel beszélgettem ezekről, és tőle halottam, hogy a nyári vágású fát is lehet javitaui úgy, hogy levágás után a fa törzsét lehántják, de a tetejét úgy hagyják kérgesen és ágasan, és ha a fatetőn levő ágakról leszáradtak a fenyő tüforma levelei, akkor vágják el rönköknek és csak a jól kiszá radt rönköket és szálfákat úsztatják és ha helybe jöttek és megint tökéletesen kiszáradtak, csak akkor használják. Na öcsém, igy folytatta akkor a bátyám, azt hiszem, átlátod, hogy a jó épületfavásárlásnál óvatosuak I kell lenni, és tanácsolom, az légy, de ezért most eredj Talaj. A föld minősége sziuteu határozott befolyást gyakorol a termés minősége és mennyiségére is s igy uem áll többeknek azon téves állítása, hogy: „mindenki olyan földbe ültet dohányt, mint a minővel rendelkezik." Mert pl. irtás-, tófenék-, lóherés- és gyepföldekbeii rosz égésű ; — ellenben gyöngén trágyázott homokban jó égésű, ízletes és gyönge pipadohány, televény, homokdús talajban, melynek al talaja kötött agyag és nem mély fekvésű, kitűnő minőségű szivarlevél terem. Egyáltalán a jó dohány előállithatásánák főkelléke, hogy a föld televény tartalmú legyen; mert a televény növény- és állatmaradékokból származván, szénsavat, légköneget, meszet, hamuzsirt, kénenyt és villauyt is tartalmaz, mi a növény táplálására kedvező befolyást gyakorol. Nedves földek, savanyu televény tartalmuknál fogva, dohánytermelésre egyáltalán neon alkalmasak. — Elkerülhetetlen továbbá a föld változtatása és trágyázása is; mert tapasztalatból tudjuk, hogy a folytonos használat a legtermékenyebb földet is kimeríti s hogy az,-elvont erejét visszanyerhesse: ugarolni, de különösen trágyázni kel!. Kevésbé jó föfdék csakis rendes trágyázás által tehietők termékenyekké. A dohányföldnek előkészítése és fekvése. Minthogy a növények általában tápszerüket nemcsak a talaj felső rétegéből, hanem az al rétegből is szedik, szükséges, hogy a levegő, a nedvesség és a meleg a legmélyebben is behatolhasson. Ennélfogva a trágyát oly mélyen kell alászáutani, hogy az az al réteggel is összevegyülhessen. A kötött föld többszöri, a fövény kevesebb szántást kiván; igy te-hát az elsőt már őszszel kell mélyen alászántani. A -kiültetés előtt a föld még vegyszer megszántandó és megboronálandó, hogy a rögök eldarabol tassanak és a föld egyenlő felületet nyerjen. A hengerezést okvetlenül teljesíteni kell. A meleg és világosság jótékony hatással van a növények fejlődésére s igy, ha csak tehetjük, igyekezzünk dohányföldeiliket a napos oldalon kiválasztani. A lapályos fekvésű 'föld, ha nem viz járta, ajánlatosabb a meredek fekvésűnél; a folyó vagy tó közelében levő dohány földek az öntözés szempontjából különösen előnynyel birnak A palánta ágyak és azok gondozása. Nálunk rendesen nyitott meleg- és hidegágyak vauuak használatban, mert a szekrénynyel körül vett, ugy nevezett műágyak költsegesek, ezenkívül pedig a feles dohányosok annak kezeléséhez nem ertenek. Tagadhatatlan azonban, hogy az tily nemű ágyakban a palánták az idő viszontagságainak nincsenek ugy alávetve, mint a közönséges módon készített melegágyakban; továbbá az ültetés is 2—3 héttel előbb megkezdhető, mi tekintettel a korán beálló kedvezőtlen őszi időjárásra, felette előnyős. Jó gondozás mellett azonban az ily meleg-ágyak is czéluuknak eléggé megfelelők Minthogy ia melegágyak czélja a meleg fejlesztése: szükséges uly trágyát alkalmazni, mely gyorsan erjed; erre legczélszerübb a friss látrágya Ami a melegágyak elkészítését illeti, azt hiszem. szükségtelen lesz elmondanom, mert azt minfel bátran, köszöuts be Sándor László barátomhoz Újlakon, mond meg neki: én küldtelek s azt izenem, adjon néked jó téli vágásból való fát; ezt nézd meg

; tiszta-e, nézd meg a szálfát végig, ennek külseje nem lesz sima, fényes, hanem barnás, és fejszenyomokat lógsz látni rajta, melyek attól erednek, hogy a kérget nem úgy hántották, mint a cserzőkéreg szedők szokták, hanem ácsolták. Megköszöntem bátyám tanácsát, megvettem az épü. letfát s haza hoztam ; a lelkész, de biró uram is korholt akkorában, hogy drágán vásároltam, de végtére a megtörtént dologba belenyugodtak. Mikor az ácsok az általam szerzett (át faragták, dicsérték, hogy nagyon jó; biró uram már akkorábau kibékült a vásárral; fölraktuk a szarufákat, és most nézzék meg a templom padláson, milyenek az általam hozottak, és hogyan elkorhadtak az alig három-négy évvel idősebbek. Ezen tapasztalásból kiindulva, mindenkinek azt tanácsolom, hogy épUletgerendának és szerszámfának téli vágást, vegyen; ha valamivel többet kell érte fizetni, ne sajnálja, mert olcsóbban vásárol, mintha kevesebb pénzéit roszat szerez, nyugodtabban alhatik az amber olvau gerendák alatt, melyek télen ejtettek, mint az olyanok alatt, melyek fáit nem kellő elővigyázattal lében hágtak. Tisztelendő uram, mit gondol, az olcsó mellett marad ezek után is ? meg akarja talán látni: az öreg Julcsa nénénk, ha majd a leendő kocsisnak zabot mér, ezzel és a zabbal együtt, hogy szakad le az ebédlőbe? vagy pedig azt kívánja, hogy Bárdos és Nádudvari jó tartós, de valamivel drágább gerendákat vegyenek ?