Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-25 / 52. szám

.GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ' A „NYIIIVIDÉK" MELLÉKLETE. vünk, bogy idejébeu ültethetünk, még pedig erőteljes, izmos és gyökeres palántát, mely elültetés után azonsai gyarapodni és DÖvt-kedni fog, nem n.iot azon vékony, g)ökéruélküli, uyurga paláuta. mely cs.ikuigy nehezen togamzik és roppant lassúsággal indul növésnek, mialatt a föld meggazasodik, minthogy a még u gvon gyönge palautat upm bhet megkapálni, ami amazoknál teljeseu ki vau zárva. A foldo ás is, az ily erős palántáknál feleslegessé lesz, amint különben is minden jóravaló termelő tudja, hogy H foldozás ne n sokat ér. Az erős p iláut i uál a netáui foldozást harmadnapra meg lehet, m -g kell tenni, mert azon rásza, mely ezekből harmadnap u án silány, fonnyadt maradt, annak helyébe irgalom nelkü' másikat tehetünk, de amazoknál azt nem lehel tenni, mert akkor többet kellene kifoldozni, miut a mennyit meghagynánk; ezek még harmadnapra alig számbavehető életrevalóságot mutaih ituak és igy várni kell 5-6-od napig, vagy még tovább, a midőn már a nö résnek indult paláutit a gyom elárnyékolja és el is nyomja, s ha meg is fogamzik, apró és silány leveleket hoz. A<ért tehát nem lehet eléggé ajánlani az erős palái, ta készítését, melyet szerintem a sorve és által érhetünk el legkönnyebben. D. V. A bárányok gyorsan fejlődtek, mi a következő adatokból tűnik kí : A február l én elletett két ikerkos fejlődése a következő volt ; •20 sz. kos kgFriz-fajta lápjuhok tenyésztésével tett kísérletek megismertetése. Az 1861. év elejéu egy szaklapban Fromling főerdésztől flövtícsben a juhok táplékouyságáról jelent meg egy kis közlemény, melyben a frizlandi lápjuhnak ezen termelési képessege bámulatosnak jeleztetett. A földmívelés , ip^r- és kereskedelemügyi m. kir. miuiszterium kísérletet ohajtott ezen juhval tenni és elhatározta, hogy egyrészt saját közegei álta! ellenőriztessen egy ilyen kísérleti csapatot, másrészt privát tenyes'tőkuél helyezzen el ilyen juhokat, hogy honosulásukról, továbbá pedig arról, miként termelnek, végre ez uj hazában hogyau értékesitik a takarmányt, Oiztos adatokat nyerjeu. Az első import 1881. évi október hóban eszközöltetett, a melynek beszerzésénél szintéu Fromliug főerdész segédkezett. Ezek közül elhelyeztetett: Gróf Bissingeu Nándor jaszi földbirtokosnál 2 kos és 20 aaya. Kollmaun Gyula puszta pálfai bérlőnél 1 kos és 5 anya ; a keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet gazdaságában 1 kos 6 db. anya. Gróf Bissiugeut a juhok ugy a tejelés, valamint a szaporaság, ugysziutén gyors fejlődésük altal teljeseu kielégítették, ugyaunyira, bogy kelet-frizlaudi juhokból saját raczka anyáira kosokat bocsátott. A keresztezés bár nem érte utói az eredetit, de a tiszta vérű raczkakat a ker,sztezesből eredő fehér állató* különösen gyorsabb fejlődésük álttal és u.gyságbau is igeu nagy mértékbeu felülmúlták. Ezeu pepiueriából állami közvetítéssel a következő nyájak állíttat.ak fel, u. in.: Osztoics Péter nagy-szemlaki birtokosnál 4 auya és 1 kos. Eredményről adatokat nem szolgáltatott. Kovács Gyula apczi b.rtokosnál 6 db., 1 kos, ebből egy auya elhullott és kér jelenleg még hat darab anyát. Kollmaun Gyula adatokat nem szolgáltatott. A keszthelyi gazd. tanintéíeten elhelyezett jnhoknál nem éretett el az óhajtott eredmény; Keszthelyen uagy volt az elüullási arány; hogy itt a tenyésztés uem űzetett sikerrel, a síáraz legelóuek tulajdonítható. Keszthelyről később az eredeti és tisztavérü állatok gr. Bissingeu Antal nagy semlaki birtokosnak engedtetett át és pedig 6 anya és 9 kos; ebből 5 db. bárány volt. Ezen temesuegjeí pót p^pineria ugy látsz k pozitív ercdinéuyt UJUJI. Ugy látsziK. bog/ ott ezeu állatok megnyerték a birtokosok tetszesét, minthogy többeu kérelmeztek k.-frizlandi juhok átengedése iránt az 1883. évben. Azouban részökre tenyészállatok nem szolgáltattak, miuthogy ilyenekkel a minisztérium nem rendelkezett. Hogy a frizlandi juhokkal megkezdett, a tejhaszoura vonatkozó kísérletek kiegészíttessenek, hogy kitűnjék továbbá ezeu fajta a n czkákkal való keresztezéseknél, melyek már Temesmegj ében megkezdettek, miként viseli magát: a minisztérium az 1884. évben egy egy k^let-frizjuhtörzs beszerzését és ennek a kissii m, kir. ga/.d-sági tauiutézet gazdaságában leendő elhelyezését hitározta el. Miutáu e juhok beszerzésére a kora tavaszi vagy az őszi időszat mutatkozik legalka'massabbuak, a mitiister.um az 1SÖ4. évi október havabau küldötte ki a beszerzés es/.kö .lése végett dr. Rodicz

!<v Jimőt. a ka sni gazd tauiulezet igazgatóját ; ki is a helyszínén egy keletlriz, 'texelszigeii és old--uburgi származású, különben homogén jellegű, a fajta tul íjdouságukat világosan mutató törzset, szerzett be. E törzs egy idősb kos, 1 bá ráuykos, 10 anya és 8 jerkéből állott. Az állatok a hosszú u at miuden látszó h'itrány nélkül megtevéu, teljes egézségben érkezte t meg Kassára. A behozatal egyik czélja az lévén, hogy a fajtának ellentábási képességéről is megyőződjüuk, az állatok azonnal megérkezésük után az intézet körüli legelőtérségre kihajtattak, hol daczára a hideg, esős, néha hófuvatagos időjárásuak, november végéig maradtakA juhok közül néhány darab még ez időben is tejelvén, azok megfejettek s a nyert tej a demonstratiós s<jtodáb.m a zsírtartalomnak megh-tírozásárjuhvaj és sajt készítésére fölhasználtatott. Ez alkalomból kitűnt, hogy e juhok teje zsirban felette gazda-:, s az e tejből készült vaj fehér szine és consistens volta által tűnik ki s ize mibeu sem emlékeztet a juhvajnak s íjátságos mellékizére. Az ez alkalommal kis m-nnyiségben készült imperial-fajta sajt, mmddenki által, ki azt megízlelte, jónak találtatott. Minden baj uélkül átélvén a telet, az egyik »uya már február 1-éu két ikerkosbáráuyt ellett. Ez ívben összesen 13 anyajuh bárányo/.ott le, esvén utánuk 22 bárány, oly formán, hogy két auya hármasokat, öt anya ikreket és hat darab egyeseket ellett. Fehru tr 1-én elütésnél 2.7 Február 14-éu ... 7.2 Márczius 1-éu . . . 10.1 Aprdis 2-áu . . . . 20.0 Május 2 áu .... 27.5 Május 15-én .... 32.0 Junius 8-án .... 33.5 Julius 2-áu .... 36.5 Augusztus 5 én . . 44.0 November 10-ín . . . 49.0 21 9* kos 21 sz. kos kg. átl. napi .iHysznporuUt. 8- ff2.6 7.0 346 338 10.0 207 211 19.5 307 296 27.0 250 250 31.5 346 347 31.5 62.5 — 35.5 125 166 41.0 226.5 161.4 — 52.5 — A 20. sz. kosbárány stíiy« az elleiésuél 2.7 kg., 283 nap múlva 49 kg. volt, esik tehát egy napra 163 6 gram átlagos s-úlyszaporula'. A 21. sz, kosbárány súlya az elletésnél 2.6 kg. volt, 186 nap múlva 41 kg. volt, uapi súlyuövekvés tehát 209 6 gram. A 6. sz. anyától ellett ikerkosok közül az első (23. sz.) következő fejlődést tnnu?i'0'.ta : Napi siílykg. szaporulat Márczius 7 éu elletésué. .... 2.0 — Márczius 19-én 7.5 423 Április 2 áu 13.0 423 Áprnis 17-éu 18.5 366 Május 2 áu 22.0 233 Május 15 én 26.0 307 Juuius 8-áu 28.0 83.3 Julius 2-án 31.5 140 Augusztus 5-én 35.0 109 li(»'rpárja ellenben már születésénél csak 1.8 kg. vot és folyvást sinjlődvéu, okmutatás czéljából lemetszetett. Két egyes jerkének (melyek közül a 22. sz. a. a 7. számú 1884 ben született auy.tnak ; a 25. sz. a. a 16. száuiü 1884-ben születetett jerkének ivadéka) fejlődése a következő : •h. 2-2. sz. 25. az. jerke kg. jerke kg. jerke jerke napi atiag sűlyszaporulata 6- g márczius 7-éu elletésnél 3.0 — — — » 13 án . . . — 2.5 — — » 19-én . . . 10.5 7.0 6250 450 ápril 2-áu 13.0 11.0 250 333 » 17 én 16.3 17.0 220 400 má|us 2 áu .... 20 0 20.5 247 233 » 23-áu .... 23.0 25.5 143 333 junius 8-áu .... 26.0 27.5 187 125 julius 2-áu .... 26.0 28.0 — 19 2 augu-ztus 5-en . . . 32.0 32.5 176.4 132.4 november 10 éu . . . 36.5 3ö.O 44.3 56 7 A 22. az. jerke súlya az elletésnél 3 kg., 248 nap múlva 36.5 kg. volt, esik tehit egy napra 135 gram átlagos súlyszaporulat. A 25. sz. jerke súlya az elletésnél 2.5 kg., 242 nap múlva 38 kg. volt, esik tehát egy napra 146 6 gram átlagos szúlyszapirulat. Az idősebb állatok súlyát illetőleg felemlítendő, hogy a »Jeverc uevü 1. számú Je\erben 1884. évi julius 22-éu az I. dijjal kuüntetett kos élő súlya november 10 én 92 kg volt. A »Texd« uevü 2. sz. 1884. tavaszán elleité ugyauakkor 90 kg. Egy l.ilenczhónapoi 21. sz. kosbárány súlya 49 kg. Az auyáké 00—70 kg. közt változik. Kassa vidékén tejeles végeit tartott (-lcseuevészei juhok súlya alig 25 kg., a keresztezés cséljából Kövecíényb^n vasárolt leg-ze ,b racz'ca súlya 29.5 kg. A juhok t

jjeló képessége a lefolyt uyárou kiválónak voit moudhitó ; megemlítendő, hogy a rendszeresebb fejés csak juliusban kezdetett, miutáu a ujájnak kiváuatos gyors fel-zaporodására s a bárányok minél tökéleteS)bb ki ejlódésre való tekintetb'í', az ikerbáráuyok is fölneveltettek s a báráuyok lehető hisszan (egyesek 4 hó napig) szoptak. A fejés 4 darabb il junius 4-én kezd ídött és október 20 áu, midőn a nyáj a külső majorba áthelyeztetett, 11 juhval bevégeztetett. A juhok napjában kétszer — és pedig reggel és este 6 ór.t tájban fej'tt»k. A fejés első havában juniusban a maximális f'jés nap és darabonkint 1.6 liter volt, a minimális 0.4 lite,r az állag 0.838 liter. Julius hóban egy juh után m-iximumb.in fejetett 1 liter, mmimu b»n 0.3 liter, átlag uaponkint és darabonkint 0.617 liter. Augusztusban maxiuiu i.bau még szintéu 1 liter eredinéuyeztetett, de minimumban (• gyszeri fejésre) 0.1 liter lejetett, az átlagos fej''s u ponkint s daraboukiut 0.45 liter volt. Szeptemberben u maximum 0.4 liter, minimu n 0.1 liter, átlag naponkint s daraboukiut 0.33 liter. Októberbe u a maximum 0.4 liter, minimumban 0.9 liter az átlagos fejés naponkint s darabonkint 0 19i liter volt. A fejt tejmenyiség vo't: juniusban 116.2 liter juliusban 157.1 » augusztusban 151.9 » szeptemberben 111.6 » októberben 39.4 » Összesen . 576 2 liter Ezeu juhok közül az alábbiakat junius hóban kezdték fejni még pedig a 4. 5.. 6., 7. számút 4-étől, a 16. számút 14-ikétől, bezárólag október 20 áig. Juh száma Junius Julius Augusztus 4 25.4 16.7 13.3 5 33.5 24.5 20.8 6 27.4 1 1.4 9 6 7 17.3 15.85 12.0 16 12.6 14.2 16.3 Szeptember Október Összesen 9.7 3.7 78.8 1. 13.3 4.6 = 96.8 » 5.8 1.4 = 55.6 » 13.6 4.1 = 63.75» 9.7 3 3 = 56.1 » E számok tauuságot lesznek e fajtáuak tejbősége mellett, mert 4 juh 139 uapi fejés alatt 284.95 liter lejet adott, mi nap és darabonkint 0 512 liter hozamnak felel meg. Megjegyzendő, bogy a 4. és 5. s ámú anyák ikreket, a 6. számú épen hármasokat ellett s bárányaikat egynek kivételével átlag 94 nipi szoptatás alatt jól fölnevelték. A 16. sz. jerke, mely maga is csas 1884 ben elletett, 1885. évi márczius 13-án a 25. sz. jerkebárányt ellette, mely novemberig az ami vidéki idősb tejelő ju hókét meghaladó súlyt ért el. (Vége löv) Vegyesek. A tejláz ellen. Egy ga'da irja : A napokbau megborjazott az egvik teheuem, s alig egy óra múlva rá tejlázt kapott; keresztje egészen hideg lett s a tehén támolyogni kezdett. Ekkor eszembe jutott egy alkalommal a lapokban ajánlott s>,er, melyet azonnal alkalmaztam is. A tehénre gyapjú takarót takartam s a hátát folyton meleg vasalóval vasaltam. Négv óra múlva a baj egészen elmúlt, a tehén étvágya ismét visszatért, de csak kevés szénát és állott vizet adtam neki. azonkívül allövetet és kevés glauhersót is alkalmaztam. Az ürtilés csak harmadnapon állt be ismét rendesen. Igen lényeges tehát, hogy a SZT azonnal a tejláz beállása után alka maztasíék. Élősdi rovarok a/, állatokon. Az oldeuburgi mezőgazdasági társaság kezdeményezésére, a nevezett her czegség számos istállójábau, a télen kísérleteket tettek egy Schuiidt Emil és társa burgdami czég által feltalált szerrel, melylyel a háziállatok tetveit és a rajtuk élősködő más rov.r^k kiirtására állítólag igen alkalmas. Az eredményről eddig 31 jíleutést terjesztettek a nevezett gazdasági egyesülethez s a jelentések szélesebb körökben is figyelmet érdemelnek. E jelentések szerint a nikotinával (ez a/, uj szer neve) való mosás 22 esetbeu rendkívül radikális hatású szernek bizonyult; ellenben 9 istállóban még találtak az illető állatokou, de csak kevés rovart. Több jelentést tevő azt is kiemelte, hogy a ni kotina- mosás által a bőr rendkívül tiszta lett, s azonkívül a uikotim két állatou, egy tehénen és egy lovon bizonyos bőr-betegséget is meggyógyitot'. Az egyszerű kezelést általában dicsérték. A tehenek elvetólóse gyakran tömegesen fordul elő egyes tehenészetekben. Az állatorvosok legtöbb része azt rossz takarmánynak tulajdonítja; miért is ha az előjön első sorban a takarmáuy változtatást ajánlják. Ha e baj csak egy-két darabnál szórványosan jöu elő, ez elegendőnek is mutatkozi<; de ott, h >1 az már valoságos ragályá fajult, ott a legjobb szer ellene az, amelyet dr. Haubuer tanár ajánl, a vasgálicz, és pedig kétszerre beadva napoukiut 4—8 gramm darabonkint. Amint tehát csak egy két elvetéllési vset jön is elő, a többi hasas teheneknél nem kell elmulasztani e szer alkalmazását. Sőt amely istállóban az már miut ragilyos baj előfordult, ott tmácsos a hasas teheneknek s üszőknek, a vemhesSfg utolsó xzakábau elóvigyázatból, naponkint 2—4 gramm vasgáliczot egy-egy dirabra s/ámitva prezervatium gyauánt adni az ivóvízbe. — Sajt íróból következő módon készül: Az iró, miután kellőleg megsavanyodott, a sajtauyag jobb kiválása kedveért 30—40 R°-ig fölmelegittetik, a savó leineretik, a visszamaradt rész pedig, hogy kicsöpögjön, egy sajtruhába tétetik Hogy a savó kicsöpögését meggyorsítsuk, a sajtkendő tartalma egy deszkára tett kővel mérsékelten kisajtoltatik. Ha a kisajtolt túrónak megvan a szükséges szilárdsága, akkor körülbelől 4% sóval és egy kevés köményuyel átgyuratik és belőle kézzel körülbelől 100 <7/-nvi nehéz lencsealaku kis sajtot formálnak. A sajtocskák azután szellős helyen lassan kiszáríttatnak; gyors szárításnál felpulfaduak. A kiszáradt sajtok bödönbe vagy hordókba rakaudók, ugyanekkor czélszerü egy kevés kifőtt komlót vagy ilyesmit hinteni rájok; ezenkívül minden héten egyszer vagy kétszer kivétetvén, sós vízzel vagy savóval lemosandók. Körülbelől uyolez hét alatt a sajt megérett. Édes Íróból édes sajtott is lehet késziteui, téglasajt formára és módján. Az író a körülményekhez mért hőmérsékkel birjon (28 R«) és annyi oltóval altassuk meg, hogy a niegalvás csak tíz perczig tartson A megérett sajt kissé kesernyés, de némelyeknek nem kellemetlen mellékizzel bir, hauem kevéssé tartós. Valódi és utánzott vizhólyag. A borderitéshez leggyakrabban a vizhólyagot használják. A használni szokott vizhólyagok közt állítólag legfinomabb és legjobb az orosz vagy asztrakáui vizhólyag. Miudenesetre igen fontos, hogy ki ki minél jobb minél finomabb vizaho'lyagot használjon borainak derítéséhez, mert a finom vizahólyagokat azonban kerresetségük miatt sokan hamisítják, illetőleg utánozzák. A legfiuoinabb orosz vizahólyag az Osseter Acipenser Güldenstedtii, mely patkóalakban kerül a kereskedelembe, e patkók összegöngyölve belül érdes kivül sima tapintatuak. E fajt asztrakáui vagy patriárkális kamarai vizahólyaguak nevezik, melyet jóságra megközelíti az acipenser busó és az acipenser rutheuus uevü vizahólyag. Az uráli vizahólyag is ilyen jó s karika vagy könyvalakban árulják. Az orosz vizhólyag szin-, íz- és szagnélkü'i vagy sárgásfehér, szívós és hajlékony áttetsző és opálízáló: forró vizbeu egyenlően felduzzadva majdnem egészen feloldódik, s átlátszó fehér vagy sziutelen maurát képez. Mig a valódi vizahólyag legrosszabb esetben 2.1% oldhatatlan alkatrészt tartalmaz, az utánzatok gyakran sokkal többet tartalmaznak, igy például a németországi acipeuser Sturio 15%-ot, a brazíliai silurus parkerrii 20—3O°/

0-ot. Hogy az utánzott vizahólyag a valódi orosz vizahólyag minél iukább hasonlítson következőképen járnak el. A rosszul festett vizahólyagot e czélra kénezik, különböző silányabb minőségű vizahólyagokat vagy közönséges állati beleket gelatinual inpregnálnak, stb. Nagyító üvegen át vizsgálva a valódi finom vizahólyag rostos szövetünek látszik, vízben feloldva a rostok, ha szét szedetuek, vastagabbak és a végüköu megszakítva vaunak és hegyesek. A gelatiut, alaktalau tömegűek látjuk s a gelatinual impregnált vizahólyag, vizben feloldva aránytalan vastagszélü. Nyiregyházán nyomatott Jóba Elek könyvnyomdájában.