Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-25 / 52. szám

Nyíregyháza, 1886. április 4. A Nyirvidék' 4 hetedik évfolyama. LAZIIAS A „NYIRVIDÉK" melléklete. A „FELSŐ-TISZAVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLET" HIVATALOS KÖZLÖNYE. 4-ik szám. A „GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ" TÁEC2ÁJA, Nádudvari uram vasárnapi beszélgetései. Közrebocsátja : Tormay Béla. X. — Nem jöhettüuk össze kint a szőlőben, uia pe­dig Nádudvari jár, túdja Isten merre, kedves plébáuos úr és tisztelt szomszédom, elmarad a va.-áruapi beszél getés, rendezkedjék valahogyan, uiert még baj lesz be­lőle, elszokunk a jótól és nehéz lesz bennünket ismét reá kapatni. — Jól vau, uagytiszteletü uram, én szívesen átve­szem a rendelkezést, csak Ígérje meg, hogy a rend ked­veért szót fogad és akként cselekszik, amint én rendel­kezni fogok. — Úgy lesz plébános ur, tehát most halljuk a rendelkezést! — Kardos nagytisztelotü ur igeu tanult, tapasz talt ember, híres szónok is, tehát szíveskedjék mára át­venni Nádudvari helyét és kérem tartson nekünk egyszer szintén egy mezei prédikácziót. — Megfogott kedves szon.széd; de nem bánom, mondok el valamit, még az is meglehet, hogy enuek hasz­nát vehetik. Teh'it összejöttünk uia is, kedves hivei az éu szom­széduramnak és aggódó arczczal nézzük egymást, nézzük a plébános urat, kinek jó szemeiből az a biztatás sugár­zik felénk: jó a hatalmas Isten, segít rajtunk, hl ezen mi magunk is iparkodunk. A taraczk kiirtása. Egy túl eltaraczkosodott talajt, hogy csak c/.élszerüen alkalmazott ugarolással lehet megtisztí­tani, arról minden gazda meg fog győződni, a kit az a sors ér, hogy ily taraczkos talajú birtokra vetődik, mely czélszerü ugarművelésnél az első te­endő az, hogy az ily eltaraczkosodott talajt még őszszel érdes barázdákba szántjuk s a/t ily álla­potban hagyjuk kitéve a tél fagyának, ha egy­részről a tél fagya a földből kiálló taraczkgyöke­reket e'pusztitja, másrészről pedig a talaj a fagy által minél jobban megporhanyit'tatván, abból ta­vnszszal minél könnyebben kiválaszthassuk a taraczk gyökérszövedéket, mely czélból a talaj tavaszszal mindenekelőtt a Colemann-féle extirpátorral, irtó ekével lesz felszaggatva, s utána a Howard-fele boronával megjáratva, a mikor azután az igy fel­színre hozott taraczkgyökereket lógereblyével gyűjt­jük össze, mire a felszínen összegyűlt taraczkgyö­kereket kocsira rakatva, kihordatjuk s megégetjük. Természetesen az irtó-ekévél s boronával va­ló műtétet még legalább egyszer ismételni kell, hogy minél több taraczkgyökereket hozzunk a fel­színre, és szedhessünk ki a talajból már ezen első munkába vételénél a taraczkirtásnak. Ezen eljárással azonban, bár a legnagyobb gondossággal végezzük is azt, egy tul eltaraczko­sodott talajból csakis a taraczk egy részét leszünk képesek kipusztítani, annak lehető tökéletes kipusz­títása még több munkát igényel. Azonban ezen el­ső műtét után pihenőt kell tartani, e czélból a ta­laj sima hengerrel lesz niegjáratva, minek ereduié­nyeként a taraczk csak mihamar felüti a fejet a mi ha megtörténik, birkákkal kell a/.t legeltetni de .csakis száraz időjárással, hogy a talaj újra meg , ne keményedjék. A legeltetés utáu az előbb leirt irtó-ekékkei, boronával való műtét ismételve lesz s utánna újból meg lesz a talaj hengerezve, amit kétszer-háromszor ismételve a nyár folytán, az őszi vetés idejéig annyira ki lehet a legeltaraczkoso­dottabb földet is tisztítani, hogy azt őszivel bátran elvethetjük. Ez az eljárás az eltaraczkosodott, kötött ta­lajoknál, homoktalajon az őszi szántás nem elke­riilhetltíiiül szükséges, de a műtét többi részét itt is ugyanoly módon kell \égezni, ha czélt aka­runk érni. A mely gazdának irtó ekéje nincs s a szán­tást ekével végzi, figyelmezzen, hogy a taraczkirtás j czéljából folytatott miveletnél a szántás mindig az előbbi szántás irányában történjék, mert a kereszt­be szántás a taraczkot még jobban elapritaná, a mi által a taraczkgyökér kiszedése csak ínég in­kább inegnehezittetiiék. S még egy dolog van, a miről itt meg kell emlékeznünk, tudniillik az, hogy ha akár az irtó­ekével, és boronával, akár a közönséges ekével és boronával felszakgatott talajon, a lógereblyével a taraczkgyökereket kellőleg összegyűjteni bármi ok­ból nem lehetne; vagy ha a gazda ily lógereblyé vei nem bir: ott és ugy alkalmazza az úgyneve­zett taraczkgyüjtőt, melyet minden gazda maga készíttethet magának, s mely egyszerű eszköz a taraczkirtásnál megbecsülhetetlen szolgálatot tesz, mert a taraczkgyökereket vele tökéletesen felszínre hozza s összegyűjti. Áll pedig ezen eszköz 150 centiméter hosszú négyszögre faragott 10—11 czentiméter vastag fadarabból, melybe egyenletes távolságra kilencz darab vasfog illesztetik, melyeknek 80 czentiméter hosszúságban kell kiállani a gerendából és ugy készítve lenni, közönséges úgynevezett Gatter vas­ból, hogy hegyeik kissé előre álljanak, mint a ló­gereblye fogai vagy a vasvilla két ága. A gerenda közepére egy 170 cm. hosszú gerendely lesz bevés­ve, melylyel a fogas gerenda két vége, mintegy fele hosszúságban két vas által köttetik össze, a mi ezek erősitéseül szolgál, nehogy a gyűjtésnél a nagyobb mennyiségű taraczk terhe által a geren­dely a fogas gerendából kiszakittassék. A geren­dely végére azután, mint az eke-gerendelyre lyu­kak furandók, hogy azt, mint a két gerendelyt, a gúzs segélyével a közönséges eketaligára lehessen akasztani, s hogy azt rövidebbre, vagy hosz­szabbra eresztés által, mélyebben vagy sekélyebben j irathassuk. Végül, hogy az össze húzott taraczkot könnyebben ki lehessen ereszteni, a gyűjtő alól, a fogas gerendába két, mintegy 90 ceniiineter hosszú szarvat is kell illesztetni, a mi által arra, hogy a földbe jobban behasson, nyomást is lehet, gya­korolni. E/ien eszközt azonban csak száraz s előbb inegboronált földben szabad használni, mert a ned­ves talajból sem a taraczkot kiszedni, sem a felü­leten lévőt jól összeszedni nem képes, és igen meg­torlódik. A mi velős ezen eszközzel, melyet egy eke­taligára helyezünk s melynek húzására két ökör elegendő, épen ugy történik, mint az irtóekével. Ezen eszközzel is többször ismételni kell a műtétet, ha tökéletesen czélt akarunk érni. De ha azt tökéletesen és pontosan végezzük, ki is lehet azzil a talajból egy nyár folytán is annyira szedni a taraczkot, hogy őszre azt bízvást elvethetjük. Egy német gazda pedig a taraczkirtásra vo­natkozólag a következőket írja. Már tö'.ib éve van kezelésem alatt két birtok, melyek 12 éven át bérben voltak, s a bérlők által Jól láttam érkezésemkor az összegyűlt gazdák ar­Cián az aggodalmat, azt hiszem a magamén is láttaui volna, ha a plébános ur egy tükröt tart elém. Összejöttünk ma, talán nem is annyira azért, hogy Nádudvari buraiunk beszélgetéseit hallgassuk, hanem az.ért, hogy kissé elszökjünk a gond elől és valljuk be az igazat, talán azért is, hogy egymísuak elpanaszoljuk, ami lelkünket nyomja. Látom én, hogy minden gazda, ki ma ide jött, tud na bajáról beszélni; a vetések rosz telelése, az, hogy ott, ahol buzáuak kellene lenni, már az árpa kikelt, bogy sz rüs kertjeinkből, de a ház héjjárói a nagy, hosszú tél miatt elfogyott a takarmány, még szalma is csak egy­némely gazdánál kerül; hogy a kaezálókon, hol más esz­teudőkben ilyenkor locsogni szokott az ott járó-kelő csiz­mája alatt a viz, ott — mondjuk ki : zörög az avar, viz pedig még az árkokban sem kerül. Hát a legelőnk mi­lyen? Bizony nem nagyon örül az ember, ba most poros háttal, horpadtau látja a c ordabeli teheneket haza jönni, és hogy reményünk is csökkenjen, volt majd olyan fagy, aminőt 1866. május havában értünk, azzal a különb­séggel, hogy akttor volt mező, volt nedvesség a talajban) volt az országban az embereknek, volt a baromnak mit eunni, de nincs most. Ugy e bár barátim, csak tudok a panaszkodá^hoz ? Elmondtam egy hujában miudazt, mit öt ember — egy­más szájából kapván ki a szót — elmondott volna kü lön-külön, csakhogy ez több időnket veszi igénybe és ne­küuk. kik hónaponként csak négyszer kerülhetünk igy össze, gazdálkodni kell az idővel és azért azon kell len­annyira elhanyagoltattak, hogy a folytonos rosz szántás és átalában rosz mivelés folytán oda ju­tottak, hogy e különben termékeny talajú két bir­toknak, melyek együtt 6400 hold kiterjedéssel bir­nak, mintegy '/ 3-da az eltaraczkosodás következté­ben az átvételkor teljesen hasznavehetetlen volt. Miután a birtokon szeszgyár állott, s ennélfogva, a burgonya és kukoricza termesztést nagyobb mérv­ben kellett űzni, s a taraczk miatt azok mivelését csupán kézi erővel lehetett végezni, ami óriási ösz­szegeket emésztett fel, igy törekednem kellett, hogy mindkét növény mivelését fogatos kapálás s töltö­getéssel végezhessem, első sorban a taraczk kiirtá­sával kellett megbirkóznom. E részben mindenek­előtt a tatárkára gondoltam, mely a talajnak erős beárnyalása folytán, alkalmasnak látszott a taraczk kiirtására Egy 180 holdas táblának felét tehát, mely buza alá szánva niegugarolandó volt, május 12-kén egyszeri sekély szántásba bevetettem igen sűrűn tatárkával. A másik fele a táblának meg lett 3 szor szántva, minden szántás után megboro­nálva, s a boronálás által a felszínre került, taraczk­gyökerek a szénagyüjtő gereblyével összegyűjtve s elégetve. A szeptember végén beérett tatárka le­arattatván, a tábla e részét azonnal leszántattam s íme a taraczk gyökérnek még csak hírmondóját sem lehetett találni, mig a háromszor szántott ré­szén a táblának még mindig elég mutatkozott. S azóta öt év mult el, és éu folytatva ez eljárást, mindig a legkielégitőbb eredményt nyertem a tatár­ka tetéssel a taraczk elleni harezban. Miként termeljük a sörárpát (Vége.) Kevés vonóerőt igényel. Hosszasabb kísérletek után azou eredményre jutottam, hogy 6 bécsi láb (190 %,.) szélesség és 15 mélységben dolgozván, 252 méter kilogramm vouóerőt igényel másodperczenkiut, 90 %» út hát ráhagyásával, kötött agyagtalajon. Ebben a kedvező eredméuybeu a többi rendszer megközelíteni sem képes. 250 méter-kilogram, mit erőfogyusztá=i középletül ily mély (lö %.) munkánál fólvehetüuk, teljesen megfelel uégy középerős vonób írom erőfejtóséuek Egy-^gy vonóbarom erőfejtését 50—70 méter-kilo­grammra becsülhetjük. A négy vonóállat 250 méter ki­logramm erőlejtéssel túlerőltetve nincsen. A gép, a kerekek állíthatóságánál fogva, 20 % mélységig képes dolgozni: ez esetben azonban hat vonó­barmot igényel; munkája ellenben már a grubberolással vetélkedik. Folytonos mozgásban képzelve e gépet, óráukiut 1 kat. hold területet képes megmívelui. Dí a fordulatokra, az indítás és megállásra az idő '/< részét leszámítva, nünk, hogy kevés szóval takarékosan mondjuk el az ilye­neket, hogy több időnk maradjon más megbeszélni valókra. Elmondtam tehát, mi bajunk van, lefestettem szo­morú állapotját mezei gazdálkodásunknak, dd ez nem elég. Azt az ideveló emberek nagyon jól tudják, hogy en nem tartozom azok közzé, kik dolog időben zsebbe du­gott kézzel nézik a napot; azok közé sem sorolhat senki, kik a bajon esik siránkozni, de uem segíteni óhajtanak ; nekünk pedig segíteni kell, próbáljunk tehát segíteni ba­junkon és a jó Isten is segíteni fog rajtunk. De miként, mily sorban enyhítsük azon csapásokat, melyek ivánk nehezednek ? Hogy az iménti kérdésre felelhessünk, fogjunk a csapásokon sort és ha baj van, tán orvosága is kerül ; nem bánom, ha meg is fogyunk az orvoslás alatt, csak élve maradjunk, életképességünket megtartsuk, a jó Is­ten segítségével majd takarékossággal, szorgalamas mun­kával helyre hozzuk mostani kárainkat. Tehát buzáuk sok helyen kifagyott, ami megma­radt, ritka; ami kifagyott, azon nem segíthetünk, de azou legyünk, hogy ami megmaradt, az adjon a jövő évi vetni valóra termést. Ezelőtt öt évvel jártam tul a Királyhágón, egy ta­nuló társamat látogattam meg, ki ott, mint pap műkö­dik és vele összejártam a faluja határát, megnézvén, az odavaló emberek miként gazdálkodnak. A tagositatlau iiatárbau bizouy rosszak voltak a ve­tések, csak három helyen láttam nagyobb darabon, ha­bár ritka, de olyan termett kalászu búzát, hogy öröm volt reá nézni; mindig megkérdeztem, kié a vetés, min

Next

/
Thumbnails
Contents