Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-25 / 52. szám

Nyíregyháza, 1886. április 4. A Nyirvidék'

4 hetedik évfolyama. LAZIIAS A „NYIRVIDÉK" melléklete. A „FELSŐ-TISZAVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLET" HIVATALOS KÖZLÖNYE. 4-ik szám. A „GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ" TÁEC2ÁJA, Nádudvari uram vasárnapi beszélgetései. Közrebocsátja : Tormay Béla. X. — Nem jöhettüuk össze kint a szőlőben, uia pedig Nádudvari jár, túdja Isten merre, kedves plébáuos úr és tisztelt szomszédom, elmarad a va.-áruapi beszél getés, rendezkedjék valahogyan, uiert még baj lesz belőle, elszokunk a jótól és nehéz lesz bennünket ismét reá kapatni. — Jól vau, uagytiszteletü uram, én szívesen átveszem a rendelkezést, csak Ígérje meg, hogy a rend kedveért szót fogad és akként cselekszik, amint én rendelkezni fogok. — Úgy lesz plébános ur, tehát most halljuk a rendelkezést! — Kardos nagytisztelotü ur igeu tanult, tapasz talt ember, híres szónok is, tehát szíveskedjék mára átvenni Nádudvari helyét és kérem tartson nekünk egyszer szintén egy mezei prédikácziót. — Megfogott kedves szon.széd; de nem bánom, mondok el valamit, még az is meglehet, hogy enuek hasznát vehetik. Teh'it összejöttünk uia is, kedves hivei az éu szomszéduramnak és aggódó arczczal nézzük egymást, nézzük a plébános urat, kinek jó szemeiből az a biztatás sugárzik felénk: jó a hatalmas Isten, segít rajtunk, hl ezen mi magunk is iparkodunk. A taraczk kiirtása. Egy túl eltaraczkosodott talajt, hogy csak c/.élszerüen alkalmazott ugarolással lehet megtisztítani, arról minden gazda meg fog győződni, a kit az a sors ér, hogy ily taraczkos talajú birtokra vetődik, mely czélszerü ugarművelésnél az első teendő az, hogy az ily eltaraczkosodott talajt még őszszel érdes barázdákba szántjuk s a/t ily állapotban hagyjuk kitéve a tél fagyának, ha egyrészről a tél fagya a földből kiálló taraczkgyökereket e'pusztitja, másrészről pedig a talaj a fagy által minél jobban megporhanyit'tatván, abból tavnszszal minél könnyebben kiválaszthassuk a taraczk gyökérszövedéket, mely czélból a talaj tavaszszal mindenekelőtt a Colemann-féle extirpátorral, irtó ekével lesz felszaggatva, s utána a Howard-fele boronával megjáratva, a mikor azután az igy felszínre hozott taraczkgyökereket lógereblyével gyűjtjük össze, mire a felszínen összegyűlt taraczkgyökereket kocsira rakatva, kihordatjuk s megégetjük. Természetesen az irtó-ekévél s boronával való műtétet még legalább egyszer ismételni kell, hogy minél több taraczkgyökereket hozzunk a felszínre, és szedhessünk ki a talajból már ezen első munkába vételénél a taraczkirtásnak. Ezen eljárással azonban, bár a legnagyobb gondossággal végezzük is azt, egy tul eltaraczkosodott talajból csakis a taraczk egy részét leszünk képesek kipusztítani, annak lehető tökéletes kipusztítása még több munkát igényel. Azonban ezen első műtét után pihenőt kell tartani, e czélból a talaj sima hengerrel lesz niegjáratva, minek ereduiényeként a taraczk csak mihamar felüti a fejet a mi ha megtörténik, birkákkal kell a/.t legeltetni de .csakis száraz időjárással, hogy a talaj újra meg , ne keményedjék. A legeltetés utáu az előbb leirt irtó-ekékkei, boronával való műtét ismételve lesz s utánna újból meg lesz a talaj hengerezve, amit kétszer-háromszor ismételve a nyár folytán, az őszi vetés idejéig annyira ki lehet a legeltaraczkosodottabb földet is tisztítani, hogy azt őszivel bátran elvethetjük. Ez az eljárás az eltaraczkosodott, kötött talajoknál, homoktalajon az őszi szántás nem elkeriilhetltíiiül szükséges, de a műtét többi részét itt is ugyanoly módon kell \égezni, ha czélt akarunk érni. A mely gazdának irtó ekéje nincs s a szántást ekével végzi, figyelmezzen, hogy a taraczkirtás j czéljából folytatott miveletnél a szántás mindig az előbbi szántás irányában történjék, mert a keresztbe szántás a taraczkot még jobban elapritaná, a mi által a taraczkgyökér kiszedése csak ínég inkább inegnehezittetiiék. S még egy dolog van, a miről itt meg kell emlékeznünk, tudniillik az, hogy ha akár az irtóekével, és boronával, akár a közönséges ekével és boronával felszakgatott talajon, a lógereblyével a taraczkgyökereket kellőleg összegyűjteni bármi okból nem lehetne; vagy ha a gazda ily lógereblyé vei nem bir: ott és ugy alkalmazza az úgynevezett taraczkgyüjtőt, melyet minden gazda maga készíttethet magának, s mely egyszerű eszköz a taraczkirtásnál megbecsülhetetlen szolgálatot tesz, mert a taraczkgyökereket vele tökéletesen felszínre hozza s összegyűjti. Áll pedig ezen eszköz 150 centiméter hosszú négyszögre faragott 10—11 czentiméter vastag fadarabból, melybe egyenletes távolságra kilencz darab vasfog illesztetik, melyeknek 80 czentiméter hosszúságban kell kiállani a gerendából és ugy készítve lenni, közönséges úgynevezett Gatter vasból, hogy hegyeik kissé előre álljanak, mint a lógereblye fogai vagy a vasvilla két ága. A gerenda közepére egy 170 cm. hosszú gerendely lesz bevésve, melylyel a fogas gerenda két vége, mintegy fele hosszúságban két vas által köttetik össze, a mi ezek erősitéseül szolgál, nehogy a gyűjtésnél a nagyobb mennyiségű taraczk terhe által a gerendely a fogas gerendából kiszakittassék. A gerendely végére azután, mint az eke-gerendelyre lyukak furandók, hogy azt, mint a két gerendelyt, a gúzs segélyével a közönséges eketaligára lehessen akasztani, s hogy azt rövidebbre, vagy hoszszabbra eresztés által, mélyebben vagy sekélyebben j irathassuk. Végül, hogy az össze húzott taraczkot könnyebben ki lehessen ereszteni, a gyűjtő alól, a fogas gerendába két, mintegy 90 ceniiineter hosszú szarvat is kell illesztetni, a mi által arra, hogy a földbe jobban behasson, nyomást is lehet, gyakorolni. E/ien eszközt azonban csak száraz s előbb inegboronált földben szabad használni, mert a nedves talajból sem a taraczkot kiszedni, sem a felületen lévőt jól összeszedni nem képes, és igen megtorlódik. A mi velős ezen eszközzel, melyet egy eketaligára helyezünk s melynek húzására két ökör elegendő, épen ugy történik, mint az irtóekével. Ezen eszközzel is többször ismételni kell a műtétet, ha tökéletesen czélt akarunk érni. De ha azt tökéletesen és pontosan végezzük, ki is lehet azzil a talajból egy nyár folytán is annyira szedni a taraczkot, hogy őszre azt bízvást elvethetjük. Egy német gazda pedig a taraczkirtásra vonatkozólag a következőket írja. Már tö'.ib éve van kezelésem alatt két birtok, melyek 12 éven át bérben voltak, s a bérlők által Jól láttam érkezésemkor az összegyűlt gazdák arCián az aggodalmat, azt hiszem a magamén is láttaui volna, ha a plébános ur egy tükröt tart elém. Összejöttünk ma, talán nem is annyira azért, hogy Nádudvari buraiunk beszélgetéseit hallgassuk, hanem az.ért, hogy kissé elszökjünk a gond elől és valljuk be az igazat, talán azért is, hogy egymísuak elpanaszoljuk, ami lelkünket nyomja. Látom én, hogy minden gazda, ki ma ide jött, tud na bajáról beszélni; a vetések rosz telelése, az, hogy ott, ahol buzáuak kellene lenni, már az árpa kikelt, bogy sz rüs kertjeinkből, de a ház héjjárói a nagy, hosszú tél miatt elfogyott a takarmány, még szalma is csak egynémely gazdánál kerül; hogy a kaezálókon, hol más eszteudőkben ilyenkor locsogni szokott az ott járó-kelő csizmája alatt a viz, ott — mondjuk ki : zörög az avar, viz pedig még az árkokban sem kerül. Hát a legelőnk milyen? Bizony nem nagyon örül az ember, ba most poros háttal, horpadtau látja a c ordabeli teheneket haza jönni, és hogy reményünk is csökkenjen, volt majd olyan fagy, aminőt 1866. május havában értünk, azzal a különbséggel, hogy akttor volt mező, volt nedvesség a talajban) volt az országban az embereknek, volt a baromnak mit eunni, de nincs most. Ugy e bár barátim, csak tudok a panaszkodá^hoz ? Elmondtam egy hujában miudazt, mit öt ember — egymás szájából kapván ki a szót — elmondott volna kü lön-külön, csakhogy ez több időnket veszi igénybe és neküuk. kik hónaponként csak négyszer kerülhetünk igy össze, gazdálkodni kell az idővel és azért azon kell lenannyira elhanyagoltattak, hogy a folytonos rosz szántás és átalában rosz mivelés folytán oda jutottak, hogy e különben termékeny talajú két birtoknak, melyek együtt 6400 hold kiterjedéssel birnak, mintegy '/

3-da az eltaraczkosodás következtében az átvételkor teljesen hasznavehetetlen volt. Miután a birtokon szeszgyár állott, s ennélfogva, a burgonya és kukoricza termesztést nagyobb mérvben kellett űzni, s a taraczk miatt azok mivelését csupán kézi erővel lehetett végezni, ami óriási öszszegeket emésztett fel, igy törekednem kellett, hogy mindkét növény mivelését fogatos kapálás s töltögetéssel végezhessem, első sorban a taraczk kiirtásával kellett megbirkóznom. E részben mindenekelőtt a tatárkára gondoltam, mely a talajnak erős beárnyalása folytán, alkalmasnak látszott a taraczk kiirtására Egy 180 holdas táblának felét tehát, mely buza alá szánva niegugarolandó volt, május 12-kén egyszeri sekély szántásba bevetettem igen sűrűn tatárkával. A másik fele a táblának meg lett 3 szor szántva, minden szántás után megboronálva, s a boronálás által a felszínre került, taraczkgyökerek a szénagyüjtő gereblyével összegyűjtve s elégetve. A szeptember végén beérett tatárka learattatván, a tábla e részét azonnal leszántattam s íme a taraczk gyökérnek még csak hírmondóját sem lehetett találni, mig a háromszor szántott részén a táblának még mindig elég mutatkozott. S azóta öt év mult el, és éu folytatva ez eljárást, mindig a legkielégitőbb eredményt nyertem a tatárka tetéssel a taraczk elleni harezban. Miként termeljük a sörárpát (Vége.) Kevés vonóerőt igényel. Hosszasabb kísérletek után azou eredményre jutottam, hogy 6 bécsi láb (190 %,.) szélesség és 15 mélységben dolgozván, 252 méter kilogramm vouóerőt igényel másodperczenkiut, 90 %» út hát ráhagyásával, kötött agyagtalajon. Ebben a kedvező eredméuybeu a többi rendszer megközelíteni sem képes. 250 méter-kilogram, mit erőfogyusztá=i középletül ily mély (lö %.) munkánál fólvehetüuk, teljesen megfelel uégy középerős vonób írom erőfejtóséuek Egy-^gy vonóbarom erőfejtését 50—70 méter-kilogrammra becsülhetjük. A négy vonóállat 250 méter kilogramm erőlejtéssel túlerőltetve nincsen. A gép, a kerekek állíthatóságánál fogva, 20 % mélységig képes dolgozni: ez esetben azonban hat vonóbarmot igényel; munkája ellenben már a grubberolással vetélkedik. Folytonos mozgásban képzelve e gépet, óráukiut 1 kat. hold területet képes megmívelui. Dí a fordulatokra, az indítás és megállásra az idő '/< részét leszámítva, nünk, hogy kevés szóval takarékosan mondjuk el az ilyeneket, hogy több időnk maradjon más megbeszélni valókra. Elmondtam tehát, mi bajunk van, lefestettem szomorú állapotját mezei gazdálkodásunknak, dd ez nem elég. Azt az ideveló emberek nagyon jól tudják, hogy en nem tartozom azok közzé, kik dolog időben zsebbe dugott kézzel nézik a napot; azok közé sem sorolhat senki, kik a bajon esik siránkozni, de uem segíteni óhajtanak ; nekünk pedig segíteni kell, próbáljunk tehát segíteni bajunkon és a jó Isten is segíteni fog rajtunk. De miként, mily sorban enyhítsük azon csapásokat, melyek ivánk nehezednek ? Hogy az iménti kérdésre felelhessünk, fogjunk a csapásokon sort és ha baj van, tán orvosága is kerül ; nem bánom, ha meg is fogyunk az orvoslás alatt, csak élve maradjunk, életképességünket megtartsuk, a jó Isten segítségével majd takarékossággal, szorgalamas munkával helyre hozzuk mostani kárainkat. Tehát buzáuk sok helyen kifagyott, ami megmaradt, ritka; ami kifagyott, azon nem segíthetünk, de azou legyünk, hogy ami megmaradt, az adjon a jövő évi vetni valóra termést. Ezelőtt öt évvel jártam tul a Királyhágón, egy tanuló társamat látogattam meg, ki ott, mint pap működik és vele összejártam a faluja határát, megnézvén, az odavaló emberek miként gazdálkodnak. A tagositatlau iiatárbau bizouy rosszak voltak a vetések, csak három helyen láttam nagyobb darabon, habár ritka, de olyan termett kalászu búzát, hogy öröm volt reá nézni; mindig megkérdeztem, kié a vetés, min