Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-25 / 52. szám

.GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ" A „NYIRVIDÉK" MELLÉKLETE. tényleg óránkint 1200 dölet képes megmívelni. Es ennél messzebb menő eredményt nem kívánhatunk. Szerkezet dolgában e gép az összes földmivelési esz­közök egyik legtökéletesebb példányának tekinthető. Xönnyü kezelhetősége meglepő. A gép egyetlen emeltyűnyomásra állítható mélyebbre vagy sekélyebbre munka közben is, s az egész vaskeret párhuzamos eme­lése vagy süiyesziése egyetlen fogásba kerül. Ez minden más rendszernél hiányzik. A gép munkaközben az emeltyűnek emelése nélkül, csupán az emeltyűn alkalmazott rugózár lenyomásával, önmagától pattan ki a földből. Tehát teljes mérvben au tomatikus szerkezettel bir. Eanek rendkívüli előnye van a fordulatoknál. Ilyen kor, méréseim szerint, a vonóállat 500—1000 % vonó­vouóerőt kénytelen kifejteui iszonyú megerőltetés közt, ha a gép a földben van. Az automatikus szerkezettel nem resteli a munkás kiemeltetni a gépet, mit felügyelet nélkül sokszor restelne meg enni az emeltyűvel. Az automat-emelő el uem romolhat, mert ez egy­szerűen abban áll, bogy a futókerekek a gépet hordozó kerékszárral előre vannak irányulva; most már a kere­kek emeltyűje felszab .díttatván. magától visszaesnek, mi­közben a gép a földből önként — a vonóállatok húzó ereje folytán — kiugrik s a kerekeken fut tovább. Egy emeltyű-áttétel a két oldalkerék mozgását át­viszi az első kerékre is; igy a három kerék teljesen egy időbjn emelkedik vagy száll alá. Szerkezeti előuyük még: a kapák kedvező alakja, helyes irányú metszőszöge, a gép kiváló szilárdsága, ke­rekeinek, főleg a tengelynek kopás elleni védelme ten­gelyvédházak által. Mindezeknél nagyobb előny azonban a gép gyor­san kopható részeinek : a kapáknak könnyű és olcsó pót­lása. Minden géphez két szerelvénykapa velejár. A ka pák tokszerüleg felhúzhatók az aczélnyélre, s egy rajtok kereszeülütött keményfaszeg által fölerősíthet ők. Áruk Nicholson W. P. és társai gépgyárában Budapesten (Gyár-utcza 48. sz.) darabonkint: vasöntésből 15 kr, aczél­öntésbői 45 kr. Igy a gép 3 frt 45 krból vasöntésü ka­pákkal újra fölszerelhető Én két évig használtam a gépet uemcsak Uvasz­de nyári ugarfogasolásra is, néha kavicsos talajon és még­egyetlen kapát sem cseréltem ki ujakkal. Egyetleu eké­nek egy évi élesittetése drágább, miut n grubber-borona javítása éveken át, mely tavaszszal hit eke muukáját végzi legalább. A J. & F. Howard eredeti augol gyárt­mány ára L 3 jegygyei 130 frt. N cholson W. F. és tár­sainál Budapesten. Sohasem tudunk nagyobb megtakarításokat eszkö ­zölni mezőgazdasági befektetéseiknél, mint akkor, ha oly gépeket és eszközöket veszüuk, melyek többféle czélra szolgálnak és több gazdasági muuka teljesítésére alkal­masak. Minél többet használhatjuk a gépet éven át, mi­nél kevesebbet hever haszontalanul, annál inkább kifizeti magát. Oly gépért, mely többféle munkára alk ilmas, több pénzt adhatunk. Tudjuk, hogy az árpatermelés a kapásuövéuyek ter­melésével köthető össze előnyösen. Különösen ahol czu­korgyárak vauuak közelben, és hol a birtok a vasutak közelében fekszik, nagy haszonual vihető keresztül a czukorrépa-terraesztés, mely legjobb alakban hagyja hát­ra a főidet a Következő év árpatermése számára. D s ta­karmányrépa-, burgouya- és teugeriter.uelésüuk is rend­kívüli hordóerővel bir gazdasági üzetnűnkben ; így ok­szerű befektetést úgy tehetünk, ha olyau földmegmuuká­lási eszközöket veszünk, melyek nemesik az árpi, de a kapásnövények álláshelyének elkészítésére is egy iráut alkalmasak. Auuyival is iudokoltabb eme törekvésünk, mert a kapásnövények ültetése, vetése akorra hal ísztau­dó, mikor a gr.bonafélék vetésevei készen vagyunk. Árpa, zab és bükköny alá kitűnően késiihetjük el földeinket grubber-borónával, még a burgonya- és tengeriföld is elég mély mLelést kap jó mely őszi szántás utáu 15--18 % mély porhauyítással. Másként van ez a takanmányré­pa- termelésnél. Itt minél mélyebb poháruyitásra vau szükség, s a grubber-borona 20 % maximális mélysége legtöbbször nem elég. Ez ese-beu a inélymívelő grubberokhoz kell for­dulnunk. Igen, de arpa alá is kitűnő munkát végezhetüuk a grubberral, ha azt sekélyebben járatju-c. Tehát egy czél szerűen szerkesztett grubber sokban pótolhatja a grub­ber-boronát, míg — megfordítva — a grubber-borona nem helyettesítheti a ^.rubbert. J. & F. Howard skót grubberja a porhauyi­tó eszközök létező legtökéletesebb példányaként tekin­tendő. Egyformán szolgál a gumósuövények u,ívelésére, inert 25 % mélységig három pár fogattal jól dolgozik, Kora tavaszszal elkészitheijü-t vele — sekély munkára állítva — arpa ,zab- stb. földeiuket. Azutáu a répát, burgonyát, végre a tengeri álláshelyét. Szóval; az összes tavaszi munkát végeztethetjük vele, h i őszszel idejeko­rán jó mélyeu szántottuk fel földeinket. A skót grubber az előbb leirt grubber borona min, den szerkezeti előnyével bir. Sz-rkezete teljesen azonos az előbbiével. Kapái épúgy kieseiélhetők. Különbség csak az, hogy erosjbb a kerete, kisubb szélességben kilencz kapával bir, melyek ívalaku, igen erős nyeleken vannak megerŐ3Ítve. A kerekek nagyobb mérvben e uelhetők, mint a grubber boronánál; az emeliükarok hoszabbak és a kerekek nagyobbak lévéa. E g p is teljeseu bírja az öumüködő kiemelés ki­váló előnyéi, egészen azonos szerkezettel bir, miut az elibbi; így önműködőlég parallel állítható egy emeltyű­ig omás által. Sajnos, e gép ára sokkal m igasabb. Nichol­sau W. F. és társai budapssti raktárábaD az eredeti J & F. Howard skót grubber ára 170 frt. Tekintve azonban uuiversális képességeit: ott, ahol a rcpamívelés nagyban űzetik, határozottan olcsóbban alkalm ízhitjuk minden más porhanyitóuál. * • * Az árpa vetéséről a következőket jegyezhetjük meg. A vető nag minőségéről már előbb lévén szó itt csak annyit kell hozzáadnunk, hogy vetésre a sörárpa lényeges tul-ij'lonságaival biró magot használjunk ; némi elnézéssel lehetünk a mag színére. Ugyanis bátran vet he iink sárgaszínű inigot, csak alakja legjen telt, göm­bölyded; súlya 100 szemnek legalább 4.5 9/ legyen; jobb, ha 100 szem 5 U/-ot nyom Tórése lisztes, nem üveges­va gf csont szerii. A törés nag,itott felülete szemcsés, a vnágkelhez hasonló dudorokkal. A vetőmag ue legyen külsőleg sértett, a cséplőgép áltil elkoptatott, hanem le­hetőleg ép csúcsokkal bírjon. Csávázni a magot nem szük­séges. Az árpaüszög sohasem tesz annyi kárt, mint amen­nyit vesztünk a csávázá.s által csir kép"S vetőuiagbau. A vetés idejére nézve meg kell jegyeznünk, hogy a túikorai vetés — abbau az esetben is, ha a föld jól muu kálható — azon veszélylyel vau összekötve, hogy az alig kikelt g)enge növény erősen szenvedhet a késői éjjeli fagyok által. Nem rilkán hóesés és erős fagy teljesen kiölheti a korai vetést. Elkésni azouban az árpa vetésé vei éppen nem szabad, mert ez esetben nem gyöserssed­dig egy ember nevét emlegették; elmentem meglátogat­tam ezeu vetések gazdáját és megismerkedtem vele. Ő még fiatal ember volt, Kolozsmonostorról került a gaz­dasági iskolából és mikor megkérdeztem, mit csiuált bú­zájával, hogy olyau szép kalászu, azt inondja: »meg­kapáltattam.« Lássák, ez a kapálás talán a mi megmar.,dt bú­zánkra is reá férne, ezzel megtisztítván a vetést a gaz­tól, kigyóhagyójától, még ha nem is sok, de szép, tiszta magot nyerhetnénk, ez még nincs elkésve, próbálják meg, nézzék meg, én hogyau csináltatom, holnap végezik az én búzám utóiját, elhihetik. a munka, amit reá fordítunk, sehogy sem veszhet kárba. A kifagyott vetések miatt azonban lesz buza hiá­nyunk, hát azt mivel pótoljuk? azt felelem: tengerivel, és azon kell lennünk, hogy a tengeriuk teremjen, és itt nem szabad ez idén ugy cselekednünk, mint máskor szoktuk. Mi itt Magyarországban nem műveljük jól a ten­gerit, a dandárját a tengari megmunkálásának a gond­viselésre bizzuk; és ezt, hogy tengeri termesünk bizto­sítva legyen, nem szabad tennünk. Püspök választáskor Budapesten beszéltem egy úr­ral, ki 1849-től mostanáig Amerikában volt gazda, s ő mondta, hogy ott, hol ő lakott, ép olyan idéjárás volt évente, mint nálunk és mind annak daczára nem volt csak egy eset. hogy legalább meglehetős tengeri termé­se ue lett volna. És ép az, hogy mindig van tengerijök, képesiti az amerikai gazdákat, hogy nálunk — például Budapesten ők olcsóbban árulhatják szalonájukat, mint a debreczeni bemé;,; pedig DebreczeD, azt vélem, köze­lebb van Budapesthez, miut a tenderen lúli világrész. »De hát mit csinált az ur tengerijével? kérd^ui tő­le. »Elmondom.« telelt nekem, »ugy-e bár önök i't egy­szer megkapáljak e leugerit, kérőbb, juuius v'-ge felé fel­töltik és a/utáu: hi lesz belőle — les;-, ha neui, — uem lesz! önök ugyau nem törik többet érte magukat. Amerikában nem usry vagyunk, ha nincs eső adunk neki, még pedig — mit gondol — mivel? kapával; egy kapálás mindig felér egy kis esővel és hí szárazság van igy tartjuk ruej, a tengerinket; ha porhauyitjuk, boly­gatjuk annak talaját, az nem szárad ki és nem sodródik öss^e a tengeri levele. De valahogy azt ne képzelje, hogy a kapálást kézzel végezzük; a kézi napszám ott még drágább, mint itt Magyarországban; ott mi ekével ka páltuuk, ekével töltünk és hogy ezt tehessük, hogy a ka­páló-eke előtt járó ló kárt ne tegyen a tengeriben, a sorok egy méternyi távolságra vettetnek és elhiheti, még­is terem tengerink annyit, mennyi itt Magyarországban szokott teremni.* Na emberek, hát gondoljuk meg jól, amit ez a ta­pasztalt uri ember beszélt, akinek lova vau, meg aki teheti, vegyen magának egy kapáló és egyúttal töltőekét, muukálja azzal gyakrabban tengerijét és feleségével, gyer­mekeivel csak ott igazittasson kézikapával, hova a ka­páló-ekét bocsátani uem lehet. Aki pedig kipílót sze­rezni nem tud, az ne sajnálja a ten)erét, hanem sűrűb­be n markolászsza a kapanyelét, mert inkább izzadjunk nyáron, minthogy télen éhezni legyünk kénytelenek. Ez az, mit a kenyérnek valóval tenni kell; hja, de het, bokrosulhat kellőleg, s legtöbbször sokat szenved a korán beálló melegtől és szárazságtól. Márczius utolsó napjaiban, ha az időjárás kedvező, el lehet kezdeni az árpa vetését, de április vége előtt be is kell fejezni, mert a későbbi árpavetés a legritkább esetben sikerül. A vetőgép fontossága sohasem méltányolható elég­gé. De az őszi vetés mígis jobban sikerülhet, esetleg kézi vetés utáu is ; tavaszi vetés, kézzel vetve nagy valószínű­séggel sikertelen, rosz termést ad. Semmifüle gabona neia kívánja meg oly mérvben a mag egyforma mélységű alátakarását, mint az árpa. S ez csakis sorvető-gép hasz­nálata által érhető el. I^eu elterj dt, de semmivel sem indokolható szokás, hogy az árpit kézzel vagy szórvavető-géppel szórják el tavaszszal a uiár ősz'zel megszántott földre, azutáu ex tirp'itorral vagy nehéz fogassal alátakarják. Kézzel vetve, az árpaszem egyetlenül pereg szét a hantokon, s a téli hasábos szántás rétegeiben oly méljre kerülhet, hogy az árp i nem érik egjszerre, henem nagyobb időközökben s euuek mérhetlen árnyoldalai vannak. Az árpit sem sekélyen, sem mélyeu vetui nem szabad. Kötött, agyagos talajon legfeljebb 5 mé.y ve lé." engedhető meg. Homokban valamivel melyebbeu \ei­hatüuk, de semmieSetro sem 8 %i-uél mélyebbeu. Éu, idegvagó megfigyeléseim alapjan, kotott talajoinou a 3 és 4/Sn mélység közti veiest tartoui legczélszerübbuck. Mas alkalo jiuial mar leirtani, hogy az arpi, mit két vetögép egymásutáui járásával vetettem el sávosau, a veiőgépe* járasa szerint: kétféle sziuü volt a bokrosodáskor. Egyik gép egészeu uj lévén, éles vetőcsoroszlyáivai 8 —10 c/m mélyen tette le a magot. a másik 4 cj m mélyuu dolgozott. Kezdetben a mélyeu ve­tett árpa volt üdébb sziuü, utóbb egészeu elsárgult és csak hetek uiuiva szedte össze magát. E tüueméuy oka az volt, hogy a 10 c/ m vastag földrétegben az árpa szá­rán áj gyökérképződés állott elő ; s a uövéuy ezen gyö­kérképzö processus alatt erősen szeuvedett. Az árpa bámulatos erélylyel bir a fölötte elterülő földréteg keresztultörésébeu, de tény az, hogy a mélyen vetett árpa nem egy ídőbeu kel a sekély vetesüvel; így okvetleu sorvető-gép haszuálata ajánlható. A vetőmag menuyiségéuek megállapítása egész ta­nulmányt igéuyel. Nincs növény, mely úgy megkívánja, hogy a gazda ismerje földét, mint éppen az árpa. Sűrű, vetésstl tápdüs, jó talajon tönkre tehetjük a termést. A szárak — a körlég és a világosság szabad behatásától vedve —erőtlenek, lazák lóvén, az árpa korán megdől, s ökéleileu kalász és szemképződés folytán kevés és rosz­miuőségü magot nyerünk, miért u sok szalma bizonynyal nem kárpótol. Ha sovány talajra kevés magot vetünk : a vetés ritka lesz, a gazok könnyen ellepik, a szárazság fölötte sokat árt, a nap kisüti a ritka árpa gyökereit. Általánosságban elmondhatjuk, hogy auuyi árpát vessüuk földünkoe, miut ameuuyi búzát szoktuuk abba elvetni. Hiktároukiut 2.5—mag vetése általánossag­bau elégseges, ha sorvető-gép^t használunk ; kézzel vagy szórvavetővel többet vethetünk. Sohase téveszszük szem elől, hogy olyan földbe, mely — akár a földtalaj természeténél, akár az alkal­mazott tápanyag visszapótló erejénél fogva—bujáu terem, kevesebo magot vessüuk. bovany talajba a sűrű vetés nemcsak kiváuatos, de szükséges is. A már elvetett árpa kevés gondozást igé­nyel. Sokan a. már kikelt árpát faheugerrel ieheugerezik. Lehet, hogy némely ritkább esetekben az árpavetés ie­ez nem elég, legelő is kell, téli takarmányra is lesz szük ­ség, hat ezzul mit c-iualjunk ? Itt mutatja meg a gaz­da mit tud, mert inegtauültuk Nádudvaritól, hogy a ta­karináuyszerzés az, ami országunkban legbájosabb mes­terség, elmoudom, amit én oKulva a tauitó ur beszélge­tésén teuui logok, hogy a takarmánybau való fogyatko­záson kitelhetöleg segítsek. Tehát az ugaromnak még koptszou levő részét be­vetem, az első eső utáu mohánál, vau is már hozzá más­fél hectoliter jó magom ; vetek még két köblös tengerit takarmánynak, még pedig sorba vettetem és meg fogom kapálUtui. Ebből, amit lehet, megszárítok szénának, a többit beveruieltetem. Azután meg azt cselekszem, hogy átjövök a jövő vasárnap és plébános úrral együtt megkérjük a tuiitót, mondja el, hogy ö mit csinál? megkérjük továbl>á, hogy adjou nekünk tanácsot, ezen szorult időben mitévők legyünk. Nádudvari uram bizonjára fog nekünk hasznos dol­gokat beszélni, de e mellett példaadással lesz, csak raj­tunk áll, hogy őt saját hasznunkra kövessük. XI. — Szerencsés jó napot kívánunk, nézze nagytiftz­teletü uram, csomósau átjöttünk Péterfalura, meg még az ide való szom»zédo'< is hozzánk csatlakoztak és azért jöttünk becsületes hajléká a, mert nyomunkban jönnek a plébános ur, meg Nádudvari urunk is, itt akarják foly­tatni a uia délelőtú beszélgetést, mi meg azt hittük nagy­tiszteletű uram, hoty nem veszi rosz néven, ha mi a hall­gató liivek számát szaporítjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents