Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-25 / 52. szám

.GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ" A „NYIRVIDÉK" MELLÉKLETE. tulajdona az egyes szőlőfajokuak, mely tulajdonaikuál fogva a phylloxera által — ha általa megtámadtatnak is — el nem pusztithatók. Az előbb említett tulajdon helyhez kötött, a menynyiben kizárólag azon talaj minőségétől függ, melyben a szőlő tenyészik, az utóbbi tulajdon azonban sokkal mé lyebben gyökeredző boncztani tulajdonság, mely a talaj és égalji viszonyoktól függetlenül, kizárólag egyes szőlőfajok osztályrészéül jutott. Hogy a két tulajdonság közötti külöubség könnyebben megérthető legyen, már most előre ke 1 bocsátanom, hogy az európai szőlővesszők csak phylloxera mentesek lehetnek s a phylloxerának ellenálló tulajdonság csak néhány amerikai szőlőfajnak kizárólagos tulajdonát képezi. Hogy pedig az európai szőlővesszők közül melyik phylloxera-mentes, az mindig attól függ, hogy az illető szőlővessző honnan, milyen talajból került. Első sorban is phylloxera mentesek mindazon szőlővesszők, melyek oly tőkékről szedettek, melyeknek tápláló talajában, illetve gyökerén a phylloxera még nem vert tanyát, tehát a melyek még úgynevezett »vészmeutes« tőkéken termettek. De phylloxera-mentesek lehetnek még azou veszők is, melyek bár talán már a phylloxerától megtámadott gyökerű tőkék termeivényei ugyan, de iegalább egy évig immunus futóhomok talajban, például a kecskeméti, vagy istvántelki futóhomok állami szőlőtelepeken kezeltettek, mint mondani szokás: »vesztegzároltattak«. A futóhomok talajok ugyanis (és a kecskeméti s istvántelki szőlőtelepek ilyen talajúak), azon tulajdonsággal birnak, hogy igen magas, finom kvarczhoinok tartalmuknál 8 csekély víztartó képességüknél fogva a phylloxerának huzamosabb tenyészetét, illetve szaporodását lehetetlenné teszik; ugy hogy ha ezen talajokba phylloxerától bármennyire ellepett szőlőtőkéket vagy vesszőket ültetünk is, azokról a szóban forgó rovar néhány hó alatt teljesen kipusztul, vagyis a fentjelzett futóhomok talajban a legphylloxeralepettebb tőke, vagy vessző is »phylloxera-mentessé« lesz. De téves volna azt hinni, hogy az ily futóhomok telepről kikerült európai vesszők ezen phylloxera-mentességüket örök tulajdonképen birják s mindeu körülmények közt megőrzik. Épen nem! mert ha phylloxeralepett helyre vitetnek, mihamar oly phylloxerások lesznek, mint vesztegzárolás előtt voltak s a phylloxera által ép ugy ki fognak pusztíttatni, mintha soha sem lettek volua futóho mok talajban mentesítve. Vannak azonban oly szőlőfajok is, melyek a phylloxera áital nem pusztíttatnak el, vagyis a phylloxera támadásaiuak elleutállnak már faji tulajdonságuknál fogva, tekintet nélkül arra, hogy futóhomok talajról vagy phylloxera lepett talajon tenyésző tőkéről szárinaztak-e, niely körülmény csak annyiban bir tulajdonaikra uézve befolyással, hogy futóhomok talajról kerülve még okvetlen phylloxeramentesek is, míg kötött talajon tenyésző tőkékről szedve a phylloxera által már inficiálva lehetnek. Ezek — mint lentebb említve lett — az ainerika

1 szőlőfajok, illetve a mi talaj- és égalji viszonyaink között ezeknek is csak egy része s külöuösen pedig a riparia sauvage, melynek ellenálló képessége az eddig szerzett tapasztalatok szerint kétségen kivül áll; e mellett még a vitís solouis, Jaquez és York madeira amerikai szőlőfajok érdemelnek figyelmet, mint olyanok, mely* k bizonyos természetüknek kedvező viszonyok között szintén ellenállónak bizonyultak ugyan, de melyeknek szaporítása (mivel némely talajviszonyok mellett már uem sikerülnek), már nagyobb óvatosságot kiván s csak azon esetben ajánlható, ha a részükre kijelelt talajon vah> tenyészetük minősége és ellenálló képessége felől megelőzőleg kísérletileg meggyőződést szereztünk. Mindezeknek előre bocsátása után el kell mondanom, hogy a kecskeméti szőlőtelepről, miután az emiitettem fogalomzavar a leggyakrabban az ezeu telepről kikerülő európai és amerikai szőlővesszők felől táplált nézeteknél szokott előfordulni, minő vesszők adatnak el, illetve vehetők a tulajdonos államtól. Ezen telepet a nagyméltóságú kormány első sorban azért állította fel, hogy a phylloxera rohamos terjedése folytán faji végpusztulással fenyegetett európai szőlőfajok fentartása biztosittassék, másod sorban pedig, hogy a phylloxeravész elhurczolá'ámik megakadályozása végett elrendelt szoros határzár által megakasztott szőlővesszőforgalomnak szőlőszetünk fejlődésére gyakorolt bénitó hatása lehetőleg enyhittessék s lehetővé tétessék, hogy oly birtokosok, a kik ezőlőtelepeik javításától s esetleg új telepek létesítésétől a phylloxera daczára sem riadnak vissza, vagy esetleg az amerikai alanyok beoltásához igényelt eredeti fajszőlővesszővel nem rendelkeznek, az ezen művelethez szükséges vesszőket, phylloxera-mentea állapotban kaphassák meg, hogy a mennyiben szőlőikben a phylloxeravész még nem lépett volna fel, annak a vesszők által leendő esetleges behurczolásától biztosítva legyenek. Hogy pedig a kecskeméti telepről kikerülő veszszőkkel, ne csak a phylloxerának a vesszők által leeudő behurczolása ellen biztosítsuk maguLkat ; hanem esetleg a phylloxerának ellenálló szőlőfajú telepet is létesithessünkj a jnagas_kormány Kecskeméten, az európai szőlőfajok szaporítása mellett, az amerikai ellenálló szőlőfajok szaporítását is bevonta, a telep czéljai és működése keretébe. Igy tehát a kecskeméti szőlőtelepről egyrészről phylloxera mentes európai, másrészről phylloxerameutes s egyszersmind phylLxerának ellentálló amerikai szőlővesszők is szerezhetők. Természetes dolog, hogy az európai' szőlőfajokat csak oly szőlőkbe lanácsos vinui, melyek vagy maguk is immunus futóhomok talajjal birnak, vagy hol a szőlőknek széukéneggel való gyérítése sikerrel s jövedelmezően lesz alkalmazható, mert különben a phylloxera által előbb vagy utóbb elpusztíttatnak ; hol azonban ezen esetek nem lorognak fenn, oly helyekre egyedül az amerikai ellenálló alanyok ültetése ajánlhaló, melyeket azonban, mivel a kivánalmakuak megfelelő bort uem teremnek, a kérdésben forgó szölővidék részére az e czélból kiadott szőlő-nomenclatur.i által kijelelt fajok valamelyikével be kell oltanunk. Végül megjegy zem, hogy amerikai szőlővesszők megrendelésére vouatkozó hirdetmény f. évi november hóban már megjelent, a kecskeméti telepről megrendelhető európai vesszők árjegyzéke pedig a megrendelési feltételeket tartalmazó hirdetménynyel együtt legközelebb fog megjelenni s a megrendelések a hivatkozott hirdetményekben előirt szabályok szerint a vezetésem alatt álló borászati kormánybiztossághoz lesznek benyújtandók. Kelt Budapesten, 1885. évi deczemberhó 1-én. Miklós Gyula, kir. tanácsos, országos liorászati kormánybiztos. — A czélszerübb gazdasági eszközök alkalmazásának fontossága. A gazdasági kézi eszközök között igen sok van nálunk még ma is olyau, a mely a mai haladottabb korba egyáltalában nem illik be, pedig hogy mit tesz az, mennyire elősegeti az emberi muuka eredményét, s menynyire megkönnyítjük a munkát, ha czélszerübb gazdaságieszközzel végezzük azt, arról oly könyüszerrel meggyőződhetik ma bármely gazda, ha egy pár forintot reá száu egy ily czélszerübb gazdasági eszköz beszerzésére, melyek a jelenleg alkalmazásban lévőknél nemcsak tartósabbak, de könnyebek is, és ennélfogva a munka is nemcsak könnyebb velők, de gyorsabb is. A mi jelenleg alkalmazásban lévő gazdasági kézi eszközeinknek legnagyobb része — talán az egyetlen kaszát kivéve — oly uehéz és oly uehézkes, miután azok aczél helyett vasból készültek és ennélfogva hogy eléggé tartósak legyenek, túlságos erősek, hogy azok az angol és amerikai kézi eszközökkel távolról sem képesek kiállani a versenyt. Az angol és amerikai gazdasági kézi eszközöknél, mely országokban a inuukakiinélés előnyét rég felfogták az emberek, még a legegyszerűbbeknél is mindenütt épeu az ellenkező < Ivet látjuk alkalmazva, uimt amely a mi jelenleg használatban lévő gazd. kézi eszközeink készítésénél irányadóul szolgál. Ott az egyes kézi eszközöket rendesen, a különféle c.élok szerint különféle alakban és miután azok mii d aszélből készültek, átalában könnyebb, kiállításban készítik. Minek folytán azok nyele is vékonyabb lehet ós igy azok ugy tartósság, mint köuuyebbségülinél fogva is messze túlhaladják a mi kézi eszközeinket. Sok gazda belátta már az ily könnyebb és mégis tartósabb augol és amerikai gazd. kézi eszkö/ök alkalmazásának a szükségét, és itt-ott alkalmazva is találjuk azokat, de oly mérvben, mint megérdemelnék, még sincsenek azok elterjedve. Ugyanis, h>gy mit tesz az, mennyi erő pazarol tátik el hasztalanul, ha a munkás nehezebb, súlyosabb eszközzel dolgozik, láthatni abból, hogy például: egy munkás, a ki az aratáskor egy nap alatt 100 kereszt (á 15 kéve) gabonát hány fel a szekérre; ha 1 kilóval sulyosab vasvillával végzi azt, mint egy másik munkási körülbelül 1500 kilóval több súlyt volt kénytelen emelni, a melynek emelésére fordított erő hasztalanul lett elpazarolva. Hasonlók a viszonyok más munkáknál is. Egy közönséges szénaháuyó csak 1.5 kilo sulylyal bir, tehát 1.1 kilóval könnyebb s ennélfogva egy közönséges vas villával dolgozó ember mintegy '_! métermázsával emel egy munkanap alatt többet, mint a ki angol vasvillával dolgozik. Egy közönséges trágyahányó vasvillának a súlya rendesen '2.7 kilo tehát ez is egy killóval könnyebb lévén, ezen aráuyban emel kevesebbet az augol vasvillával dolgozó munkás, mint a másik. Ebből láthatni tehát, hogy általában nem a levegőből van kapva azon állítás, hanem számadatokra alapítva, hogy az angol és amerikai ga/.d. kézi eszközökkel a munkás nem csak könnyebben, de többet is képes dolgolgozni, és igy azok minél szélesebb körb n való alkalmazása nemcsak gazdasági, de emberiségi szempontból is indokolva van, s mert azzal bizonyos mérvű munkamegtakarítást is lehet elérni, a. ok alkalmazása a mai uehéz viszonyok között auyira s/eui előtt tartandó olcsóbb termelésnek is egyik tényezőjét képezi. Enuélfogva t. olvasóinknak szolgálatot hiszünk tenni azzal, ha az alábbiakban ily augol gazdasági kézi eszkózökuek az árát, a melyen azok a Claytoii és Shuttlewortb czég raktáNyiregyházán nyomatott Jóba Elek könyvnyomdájában. rában Budapesten, szemben az osztrák államvasút indóházával, kaphatók — közöljük. Kétágú széna és gabouaháuyó aczélvilla, 6' hosszú nyéllel, 1 frt 70 kr; háromágú 2 frt 10 kr. Ganéjhányó aczélvilla, 4' hosszú nyéllel 2 frt 50 kr; fogantyus segélylyel 2 fit 60 kr. Répakapa 6« széles, nyél nélkül, 60 kr. 10—12 db. megrendelésénél olcsóbb árak számíttatnak. Vegyesek. Az állatok voiió ereje. Würst tanárnak ez irányban lett beható kísérlete szerint, nem csak az állat testétől, hauem etetésétől, a napi muukaidőtől, a befogás módjától, a talajtól és több más kevésbbé fontos körülménytől is függ, a vouó-erő mértéket ezek szerint csak igen korlátolt határok között lehet mérni. Felveszik, hogy középszerű 300—7U0 kgr. sulyu lovak percznyi 60—70 méter gyorsasag mellett 65—75, 300 — 700 kilós ökrök 35—55 méter gyorsaság mellett 60—100 kilo vonó erőt fejtenek ki. Mindkét esetbeu felteszik, hogy a tulajdonképeui húzás egy nap csak 8 órára terjed ki. Ha a munkaidő pár százalékkal csökken, vagy emelkedik, ugyanauyit nőhet vagy fogyhat a munkaerő is. A szántásuál a vonóerő rendesen uem elegendő, a miatt csökkeni kell a gyorsaságnak; látjuk is, hogy a szántáskor ugy az ökrök, mint a lovak is lasabban haladnak. Ha tehát egy ló, mely 60 m. gyorsaság mellett 75 kilót huz, csak 40 w. gyorsasággal halad, tehát gyorsasága 33 százalékkal fogyott, a vonóerő 75 ről 100-ra emelkedik. É.^en számok csak egy állatra és szilárd talajra érvényesek, melybe az állatok uem süppednek be, a vouó-erő minden állatnál 6 százalékkal csökken. Négy lónál tehát a vonóerő összege 18 százalékkal kevesebb, mintha mindegyik külön-külöu fogatnék be. Minthogy sok négy állatra szánt felületes eke hosszabb munka mellett igen lassan jar, a gyorsaság csökkenése pedig bizonyos üatáron túl a munkaerőt nem fokozza, soknál jobb leune a barázdák szélességét kissé csökkenteni, mi mellett az állatokra nézve káros hosszantartó megerőltetés is elkerülhető lenne. A ló bögöly megsemmisítése. A ló bögöly tudvalevőleg a ló oly testrészeire rakja le tojásait, melyeket az állat nyelvével elérhet. A ló a kibúvó lárvák által bőrén okozott viszketést nyalás által igyekszik megszüntetni; igy a lárvák az állat gyomrába jutva, a nyakhártyára tapadnak s ott mar.idnak a bebábozódásig, mikor is az emésztetlen ételrészekkel együtt kiüríttetnek. A lárvák bebábozódása a fö.dön történik. Bár sokan állítják, hogy a lárvák az állatnak kellemetlenséget nem okozuak, de ez nem áll; ugyanis eldöglött lovak gyomrának nyákhártváját oly sürün fedhetik a belekapaszkodott lárvák, hogy a gyomorfalból semmit sem láthatui. A lárváknak féregüző szerekkel elhijtása azért nem sikerül, mert ha ez élősdiek a rájok nézve kellemetlen anyagnak a gyo mórba jutását észre veszik, erősen a gyomor falába kapaszkodva mind addig megmeredve maradnak, mig a gyógyszer az emésztési folyamat által el nem távolittatik. Ha azonban az állatuak előbb egy pohár erős pálinkát beadunk, és csak azutáu öntjük belé a féreghajtó szert, a borszesz által megrészegített lárvák nem lesznek képesek a gyomorfalhoz tapadni, s a méregként ható gyógyszer hatásának teljesen ki lesznek téve. Csakugyan kevés idő múlva a ló valamennyi lárvát döglötten üríti ki, s megszabadul azou betegségi tünetektől, melyek gyomorfaláuak az élősdiek általi megtáinadtatásából származtak. A lovaknál előforduló csüd-sömör, csüd ellen egy gazda a B iuer és Társánál Pozsonyban kapható Vulnerint használta (ára 1 frt) igen jó sikerrel ; ugyanis három hét alatt teljesen meggyógyult lovának mind a négy lába, holott az előtt egy állatorvos azt már 9 hétig gyógyitotta minden siker nélkül. Jó lesz ezt jegyzékbe venni. A vérhas és hasmenés ellen a marhánál egy gazda a következő szart a'ánlja: Ha a tehén vagy ló meghűlésből hasmenést kap, főzzünk meg egy font korpát bárom itcze vizben, ezen fozettel forrázzunk le egy jó marék szekftívirágot s kevés vártatra szürjük meg s azutáu tegyünk bele '/a 'at kénmájat s '/a lat timsót hogy az benne feloldódjék; ebből adjunk a beteg szarvasmarhának két-három izben egy meszelyt langyosan, a lónak valamivel többet. Pennebbi gyógyszer a vérhasnál is igeu jó szolgálatot tesz, csakhogy ilyenkor még fél lat kámfort is tegyünk belé. Egy igen praktikus egérfogó Otocska Béla ur kövesdi (Sopronm.) bérlő, három darab igen praktikus egérfogót küldött be s soproni gazdasági egylethez, melyek — mint az egyesületi Erdesítő állítja — czélirányos, egyszerű és olcsó voltuk miatt a választmány tetszését annyira kinyerték, hogy uebány száz példánynak elkészíttetését és az érdekelt községek köiötti elosztását határozta el a választmány. Eieu egértogókról Otocska Bela ur a köveskezőket irja: »Több oldalról olvasom a panaszokat, hogy megyénkben az egerek pusztításuk által tetemes károkat okoznak, miért is kötelességemnek tartom e mezei egérfogóból ncháuy mustrát küldeni, melyeket már több éven at igen jó sikerrel hásználok s alkalmazását bárkiuek nyugodt lélekkel ajánlhatom s elterjedésük kívánatos volna; ezen egérfogókat ő exczellencziája gróf Falkenbayn urnák köszönhetem, ki ezelőtt 7 évvel kegyes volt nekem egy darabot kezeimhez juttatui. A mult évben a nyár és ősz tolytán (21 hét alatt) egy emberem ál al, ki 130 darab ily fogóval van fölszerelv.', 16,000 darab egeret fogattam, s hogy jobb kedvvel működjék, mindeu 5 darab egér utáu, illetőleg egéi farkórt, melyeket uiiudeu vasárnapon czérnára fellüzve behozni köteles, a íuetésen kivül 1 krajczár ju taluiat kap (s hetenkint 750—800 darabot fogott); a rugó czérnával lesz lekötve s igy az egerektől leginkább járt lyukakba tolva, de ugy, hogy a rúgó a földtől felemelkedésében gátolva ne ljgyen; uagyobb tanyádnál 4—5 fogó állíttatik fel s a többi lyukak betiportatnak ; az egér, midőn eledele utáu igyeKszü; a fogóba bújva, a czérnát elrágja, s ekkor a horog, mely a rugó végén van, nyakánál megfojtja; ily fogó előállítási költsége daraboukint circa 6—7 krba kerül. Jó lesi, ilyen egérfogót mustrának hozatni, hogy ha szükség lesz reá, kéznél legyen s utána lehessen készíteni.