Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-25 / 52. szám

.GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ" A „NYIRVIDÉK" MELLÉKLETE. táplált, jól goDdozott ép egészséges testben fejlődhetik haso&tó ivadék. Roszul tartott tehénnek rosz szofcott lenni-a borja is — ha vannak egyes kivételek — általában mégis el lehet mondani, hogy »jót csak ióból várhatuok.< Figyelmet igényel első sorban a hasas teheneknek nyújtandó takarmány, leginkább megfelel a természetes táplálkozás s ezért lehetőleg kerüljük az oly takarmányt, mely szokatlan; ilyenek pl. a különböző gyári hulladékok, melyeket sokkal előnyössebben lehet értékesíteni, ha a hizó marhákkal etetjük. Vemhes teheneknek nem szabad oly takarmányt adri, mely ingerlés, puffadás, hasmenés előidézése által egészségére kártékonyán, vagy pedig a nemző részekre ingerlőleg hat pl. kerülendő: penészes, poros széna, kicsirázott gabona polyvának, vagy pedig olyanok adagolása, melyben sok volt az unyarozs ; fagyos vagy csirás burgonya, hóharmatos fű (ép ilyen a -zúzmarás vetés), a nap által felmelegített vagy erjedésbe ment z6ld takarmány, megsavanyodott maláta valam-nyi ártalmas takarmány. A hirtelen takarmány változás, ha nem. fokozatosau történik, kártékonyán hat; nemkülömben a túlságos hideg viz, külöusen figyelmet érdemel az utóbbi, mert nem egy esetben a túlságos hideg viz itatásának köszönhető a tehenek elvetélése. Túlságos hideg vízből, bármily szomjas legyen is a/, állat, keveset iszik s ezáltal már fogyatkozást szenved; de ha mégis kielégítené szomj vágyát, et igen gyakran ártalmára vállik. Hideg időben itassunk az istállóban s pedig olyan vizet, mely legalább 12 óra hosszat meleg helyen tehát islálóban állott. Ezáltal sok bajnak elejét veszszük, de eltekintve ettől, kísérletek által ki lett mutatva, hogy minél több vizet ihatnak különösen a fejős tehenek, annál több tejet adnak ; tehát az istálóbau történt itatás nemcsak betegségektől óvja meg állatainkat, hauem a gazdának hasznot is hoz. Az istáló legalkalmasabb helyén helyezzünk el egy edényt, melybe annyi viz fér mint a mennyi egyszeri itatásra szükséges, s állót vizet iti.ssuuk ,-illatainkal télen át. Fölösleges is említeni, hogy kergetés, ütés, döfés és a vemhes állatok ijesztése nem ritkán elvetélem idéz elő. Néha megesik, hogy a legnagyobb goudozás mellett egy istállóbau több s talán valameuuyi tehén elveted, a haj járványszerüeu lép fel ilyenkor s előidézésének oka ismeretlen, meglehet, hogy a bvegőben rejlik a baj; annyi azonban téüy, hogy a baj ragályos s ezért óvatos ság kedVeért ajánlatos általában az olyan tehenet, mely elvetéli, a többiktől elkülöníteni, gondoskodván egyúttal az istálló fertőtlenítéséről. Leginkább hajlandók az elvetéléire a más vidékről hozott tehenek, miután a levegő s általában az itteni égaljhoz, do különösen a táplálkozáshoz szokva nincsenek, ezek különös figyelmet érdemelnek s a menyiben csak lehet, legalább kezdetben oly takarmánnyal tartándók, mint a minőt származási helyükön kapták. Olyan tehenek, melyek egyszer elvételnek, igen nagy ügyeletet igényelnek, mert köuyen újra elvételnek. Nem kevesebb figyelmet érdemel a \emhes tehenek almozása, gondoskodjunk arról, bogy vastagon legyeu a szalma alattok s tartsuk tisztán, egyforma magasan felküdjék az állat, nehogy hátsó része alantabbra essék mint az eleje, mert ez által az anyaméh könuyen kijöhet. A gondos tisztogatásáról sem szabad megfeledkeznünk; kéznél legyen a kefe s vakaró, mert uiiuél többször tisztogatjuk állataink-it, annál inkább elő egitjük a bőr zavartalan munkásságát. Eltekintve az okszerű takarmányzástól s tisztogavel; én az egyik dülőmbeu jó trágyás földbe takarmányrozs után vetem; mag kell szórva vetésre 60 — 80 liter, de én már most sorba vetem a nagynövésü lófogu tengerit, ezt találtam a legjobb félének, és azt még meg is kapáltatom egyszer kézzel, azután meg feltöltetem lókapával, nekem ebből tehát uem kell több 40 — 45 liternél. Ha a zöld tengeri megnőtt hónaljig érőuek, akkor kaszáitatom, és mert láttam nagyobb sikere van, ha uem tisztán etetem, tehát megkeverek mindig egy rész luczernát három annyi tengerivel, ezt meg szecskázom és igy etetem. — Tanitó úr volt-e utóbb Herczeghalmán ? — Nem voltam nagy tiszteletű uram, de hallottam hogy egy igen tanult munkás és ügyes tiszt ur viszi most ott a gazdaságot. — No, én ott jártam e héten és láttam hogy sok takarmány tengerije van az ispán urnák, azt kérdeztem van-e annyi állatja, melylyel most nyáron ezt a-, sok zöld tengerit meg tudja étetni? Azt felelte az ispán úr, hogy ő nem nyaralni, hanem teleltetni akar ezen. Elbeszélte hogy ő a takarmány tengerit rendesen Sz.-György nap után való héten veti, és h i a takarmány tengerije hányja a czimerét, levág&tja, marokba vereti és mikor egészen megfonyadt, kévékbe kötve hordatja a pajtáskertbe. A pajtáskert legpartosabb helyén készíttetett vermeket, melyek mindegyike tizennégy méter hosszú, mástél méter mély és felúl ilyen, alól a fenekénél pedig egy méter széles. tástól, még az állatok mozgásáról is gondoskodnunk kell; mert ez fokozza az étvágyát, éllénkiti a vérkeringést és emeli a tápok átváltozását hússá és vérré — erősbül s edződik az állati test — a minek kifolyása az, hogy sokkal könnyeben ellenek az oly tehenek, melyek naponta legalább egy két órán át mozognak, természetes megerőltetés nélkül. A megerőltetett mozgás egészen ellenkezőt eredményez, különösen ha a bágyadt ág és kimerülés fokáig terjed; ily ese ben apad az étvágy, a« emésztés meg lesz zavarva, a test fogy s habár feltéve csak rövid időre is, de elgyengül. Túlságos megerőltetés elve télést idéz elő, tehát a vemhes tehenet c-ak könnyű mun kára lehet használni, s akkor is ugyau azou sebességgel haladjon a járomban, mint halad szabadon hajtva a mezőre, legelőre; ez egyébiránt a jármosokra egyátalábau szól. A hasas tehén fejése is figyelmet érdemel, mert a nedv s igy a tej elválasztás is lassanként alább száll í mig végre elérkezik azou időszők, » midőn — habár még mindég tejel a tehén — többé fejni nem szaoad. Egész pontossággal nem lehet meghatározni azt. hogy meddig fejjük a hasas tehenet, — legtöbb esetbeu elles előtt par héttel nem tűri többé a fejést — de vannak olyan tehenek is, melyek folyton adnak tejet, határoz a fajta s különösen a tartás s gondozás. A tehén és borjúnak kára nékül egyáltalában addig fejhetünk, mig a tej tulajdouságait megtartja s mennyiségileg sem apad felette sokat ; mihelyt azonban a tej tetemesen «p d s túrós lesz, többé fejűi uem szabad. Kívánatos, hogy a vemhesség utolsó hat hetébeu, ne lejjük a tehenet. Lesoványodott teheneket a vemhesség utolsó szakabau jól kell táplálni, de könnyen emészthető s tápdús takarmányuyal. Ellés utáu az első hat hétben háromszor fejjük a tehenet, azután pedig csak ketszer, különösen ha a te bén megtolyatott s hiszszük, hogy újra vemhes, mert ekkor már uem bir anuyi nedvet elválasztani. Fejéskor ügyeljünk arra, hogy a tejet az utolsó cseppig kifejjék, mert a visszamaradt tej felszívódik ugyan, de egyúttal azt idézi elő hogy jövőre a visszamaradt tejjel kevesebbet ád a tehén, miután szervezetében csak a szükséges nedv képződik; példa lehet erre a gulyabeü tehén, melyet egyátaláu nem fejnek, ez csak aunyi tejet választ el mint a menuyi a borjúnak szükséges. Gondos fejés által tehát fokozni lehet a tej-elválasztást. Tavaszszal vagy ösmel hintendő el a gypsz J Érdekesuek tartottuk a Praktischer Laudwirth nyomán egy idevágó kísérlet eredméuyét már csak azért is közölui, uogy gazdáink közül minél többen iparkodjauak ennek valóságáról közvetlenül is uieg^yőzödest szerezni. A kísérlet egy luczeruason eszközöltetett olyformáu, hogy annak egy része 4 egyforma 25 ar kiterjedésű táblára lett felosztva — az összehasonlítás kedveért egyforma meuuyiSégú gy pszet szórtak a három első táblára és pedig egyenkint 60 kgrmt, esik tehát egy holdra 150 kgrm, a negyedik tábla trágyázatlanul maradt. A kísérletnek első sorban az lévén Cíélja kideriteui azt, hogy a tavaszi vagy téli illetve őszi gypszezés előuyösebbé, 2 táblára tavaszszal, egyre pedig ősz«zel lett a gypsz elhintve, a kaszálás pedig ugyanazon időben eszközöltetett A kísérlet eredménye ime ez : Az 1882. márcziusban, tehát tavaszszal trágyázott tábla adott az első kaszálásra, mely junius 2ö-áu eszközöltetett, 2625 kgrm nyers, illetve 835 kgrm száraz takarmányt; a második kaszalasra ju.ius 30 án 1500 kg. nyers és 662 kg. száraz s igy összesen 4125 kg. uyers és 1487 kg. száraz takarmányt. A télen vagyis 1882. deczemberben trágyázott tábla adott az első kaszálásra 3250 kg. nyers, illetve 9.75 kg. száraz, a második kaszálásra 2500 kg. nyers, illetve 762'k-g. száraz, összesen 5750 kg. nyers, illetve 1737 kgrm száraz takarmányt, tehát 1625 kg. nyers, illetve 250 kg. száraz takarmánynyal többet mint előző tábla. A trágyázatlanul hagyott tábla az első kaszálásra 1400 kg. nyers, illetve 462 kg. száraz, a második kaszálásra 1000 krgm nyers, illetve 325 kg. száraz vagyis összesen 2400 krgm. nyers, illetve 787 kg. száraz takarmányt adott, tehát kevesebbet mint a tavaszszal trágyázott ; a mi azt bizonyítja, hogy a gypsznek alkalmazása általában indokolt; a trágyázott két tábla termés eredménye pedig a mellett bizonyít, hogy czélszerübb a gypszet ő-zszel vagy a tél folyamán már csak azért is alkalmazni, mert kevésbbé érezhető a munkás hiánya, de meg határozottan keve* sebbe kerül az elhintése, miután a gazda emb^r is inkább ráér, mint a sürgős tavaszi muuka idején. A gypsz nemcsak a herefélékre és rétekre, hanem más miveleti növényeinkre is kedvező befolyást gyakorol s alkalmazása a jobb erőben levő s uem túlságos száraz vagy ellenkezően nagyon is kötött hideg talajon teljesen indokolt. Anélkül, hogy ezúttal a gypsznek trágyaértékéről illetve hatásáról bővebben is értekeznénk csupán csak azt kívánjuk róla elmondani, hogy hathatós fertőtlenítő szer; ezt különösen az olyan gazdák vegyék figye lembe, kiknek marhája szűk, alacsony, alig szellőztethető istállóban van. Az állatok által kilehelt levegő, az ürülékekből származó gázok (amoniak) együttvéve azt idézik elő, hogy «z istállóban bűzös, ártalmas lég képződik, mely nemcsak az állatok egészségére ártalmas, nanem még a takarmány romlását is előidézi. Rosz levegővel biró istállóban tartott állatok elvesztik étvágjukat. ueiu ritkán megbetegednek s a tejelők kevesebb tejet adnak. Az esetbeu, ha földet vagy tőzeget használunk al mozásra, némileg korlátozzuk ugyan a trágya, illetve szerves anyagoknak gyors felbomlását, szóval a rothadást de uem mindig áll módjában a gazdának akár földet, akár pedig tőzeget használni, — legtöbb esetben szalmát — szegényebb vidékeken s rosz termésű években pedig fa lombot (csalitot) haszuál almozásra, ez pedig legkevésbbé birja lekötni az ammoniikot, a rothadást sem igen gátolja meg. Oly istállók tehát, a melyek alig szellőztethetők s ahol aráuylag sok marha vau elhelyezve, legkönnyebben fertőtleuithetők, ha gypszel hiutjük be az almot — a trágyát — trágyalécsatornát s általában mindazt, amiből s ahol amoniak képződik : a gypsz ezt leköti, tehát a trágya legértékesebb részét megtartja. De nemcsak szük, alacsony s rosí levegőjű istállókban iudokolt a gypsznek alkalmazása, hauem egyátaláu minden istállóbau, inert nemcsak a levegőt tisztítja, hanem auii a tő, a trágya értéket tokozza. Az az egy pír forint amit télen at gypszre kiadunk, bőven megtérül a trágya értékében. Nem egy esetben fordul elő, hogy a tej rosz izű, ami első sorban az istálló rosz levegőjének tulajdonitható, ezeu bajon segítve lesz — ha napouta egy pár marokuyi gypszet hintünk el is tállónkbau — természetes uem feledkezvén meg a tőgy és tejes edények tisztántartásáról. A gyümölcstermelők országos értekezlete. (Folytatás.) iSzilva. Csemege-gyümölcs. Korai: Bavay korai reineclaude-ja, korai termékeny (Frühe Fruchtbare.) Középérésüek : Zöld reineclaude, Althan reiueclaud-ja Kirke szilvája, tarka Perdrígon, vörös baraczkszilva-, (Rothe Apricosen pflaume), Viktória, veres tojásszilva, sárga Washington, márraarosi nyakas szilva (Ungarische Dattelpflaume), Pettyes Mirabella (sárga), sárga uri szilva (Monsieur Jaune). Kései: Átlátszó reineclaude (reineclaude transparante), Bavay kései reineclaude-ja, Beszterczei muskatály szilva, uagy angol szilva (Grosse Englische) Decaisne szilvája, Beszterczei szilva. Ezeu vermekbe, hol véggel össze, hol véggel széjjel rakatja a fonnyadt tengeii kévéket, ezután kiboutváu őket, megtapostatja, és ha tele van a verem, még fél annyit rakat a tetejére, mint a mennyit a verembe tett, ezt födél módjára eligazítja és azutáu jól leföldeli. A leföldelt zöldtengeri meglülled és megsavanyodik, azért ezt besavanyitá-uak nevezik. Télen — igy beszélte nekem az ispáu ur, uieg nyittat egy-egy vermet, kiszedet annyit, ameuuyi egy napra kell, ezt megszec-kázta'.ja, keveri törekkel, darát ád hozzá és ezen telel a birtokon levő összes szarvas marha, sőt mondotta, hogy ilven savanyitott tengeri szecskán hiznak az ürük is. Azt kérdeztem, nem romlik-e el sok takarmány a vermekben ? Erre a kérdésemre azt válaszolta az ispán í ur, cigen bizony gondatlan embernél,* olyaunál ki roszszul vermel, ki nem földeli le jól a vermeket, és ha meg roskad a veremben takarmánya, nem hantolja föl újra jól, hogy az esőviz belé ne folyhasson, unnál sok a kár, de ő csak egyszer károsult, akkor a földárja dagadt a vermekbe és ez rontotta el a savanyitott takarmányt. — Köszönöm Kardos nagytiszteletü uramnak, hogy azt elmondotta, mihelyt szerét tehetem átmegyek Her czeghalmára és megnézem azt a dolgot, megismerkedem az ispán úrral, azt hiszem tanulhatok uiajd tőle egyet-mást. Ezek lennének tehát a legfontosabb szálas takarmányfélék és mielőtt b-feje/ném mai mondókámat, csak egyről akarok még megemlékezni, melyet a péterfalusiak mint lótartó gazdák, bizonyára nagyon szeretnek, és ez j a mohar. A péterfalusiak szeretik a mohart, meit a lovat tenyésztik, mi vethetnénk, mert a szárazabb bomokdülőn jól meg teremne. És azt tanácsolnám mindenkinek, ki homokon mohart akar vetni, hogy vesse tengerijét trágyába, az utána való évbeu vesen mohart, buktassa le annak a tarlóját és vesseu rozsot: meg fog róla győződni, hogy igy mind a három növény jól fog teremni. A mohar vetést akkor láttam sikeresnek, ha az eke után azonnal nyirkos földbe vetettem és mindjárt beboronáltam; vetőmag kell egy köblösre 35 — 45 liter, de csak is egy éves mag jó, mert öregebb mag nem csírázik. A tavaszszal vetett mohar július vége felé kihányja a kalászait, akkor használható, szénája kemény és lónak, juhnak igen alkalmas. A magnak hagyott mohar bőven terem, egy katasztrális hold 8 — 10 hectoliter magot megszokott adni, és az asszonyok a moharmagot épp úgy, mint a czirok magot szeretik, mert a baromfi igen jól megvan rajta. No, de azt hiszem, eleget beszéltem, és mert máskor is lesz vasárnap, a legközelebb következőn folytatom majd mondókámat. VIII. — Elsoroltam az elmúlt vasárnapokon egy jó csomó takarmányfélét és azt hiszem, megvetették, hogy azok közzül melyek leghasznosabbak a felföldi ás a túl a dunai gazdára; de bizouyára azt is belátták, melyek azok, amelyekre, hogy boldogulhassunk, nekünk kell különös gondot fordítanunk.