Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-25 / 52. szám

A rNyirvidék" tietedik évfolyama. Nyiregyháza, 1886. január 31. 1-ik szám. GAZDASAfiS MTESSTO. A „NYIRVIDEK" melléklete. A „FELSŐ-TISZAVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLET" HIVATALOS KÖZLÖNYE. Az állattartás után nyert haszon helyes kiszámítása. Hogy az állattartás czéljait: a gazdaságban termesztett takarmánynak lehető minél magasb áron való értékesítése képezi oly igazság, mely az állattartás körül egyedül képes a gazda számára a helyes irányt, melyet állattartása jövedelmezősége czéljából követnie kell, kimutatni. S mégis hány gazda vau még ma is, a ki egész más czélokat lát maga előtt, melyek után törekednie kell gazdasági állattartásával, melyre nézve a vezéreszme a legtöbb gazdánál még ma is az: minél több marhát tartani, hogy minél több trágya állíttassák elő. A ininél nagyobb marha létszám tartásának következményekint azonban a legtöbb gazda nem azt tartja, hogy tehát annak minél jobb tartása czéljából, minél több takarmányról is kell gondoskodni ; hanem, hogy azt szalmán, polyván, töreken s holmi rosz legelőn, a hol szintén alig van mit harapnia, valahogy csak eltengesse, s azután mégis csudálkozík, hogy a marhatartás nem jövedelmez, s a előállított trágya rosz is, meg drága is. Ez onnét van, mert a rosz tartás mellett sem a hus, sem a tejtermelés, még annak a rosz takarmánynak az árát sem fizetheti meg, miután a mellett a marha életét is csak hogy épen tengeti, de se hust nem képes magára szedni, sem kellő erőt kifejteni, sem tejtermelésre valamit fordítani; pedig tulajdonképén a feletetett takarmányból a jövedelmet épen vagy a hústermelésnek, vagy az erőkifejtésnek (a munkának), vagy a tejelésnek kell előállítani, a mi mellett azután a marhaállományban fekvő tőke is folyvást gyarapszik; mig ha az állattartás a nevezett, termelési módok egyike által sem jövedelmez, a rosz tartás miatt az esetben a marhaállományban fekvő tőke is évről-évre fogy. A legelső feltétele tehát egy jövedelmezőbb állattartásnak: a czélnak megfelelő takarmányozás s a második: a marhatartásról való helyes számadásvezetés. Jelenleg csupán az utóbbira kívánjuk t. olvasóink figyelmét felhívni. Például egy tejgazdaságot veszünk fel. A takarmányt a teheneknek pénzértékben felszámítani csak ott van helyén, a mint ez p. o. nagyobb városok közelében található tehenészetekben történik, hol azt a gazda valóban kész pénzen veszi, vagy amely takarmányt valóban kész pénzen szerez be, mert csak az ily takarmánynak ismerjük valódi pénzértékét. Ellenben azon gazdaságokban, melyek a takarmányt maguk állítják elő és abból jövedelmet csupán az állattartás által látA „GAZDASÁGI ÉETESITÖ" TÁBC2ÁJA. Nádudvari uram vasárnapi beszélgetései Közrebocsátja : Tormay Béla. VII. A baltaczim magtermése csekély, ügy hallottam a gazdasági tanintézeten, hogy egy köblösről nem igen kapnak többet 200—220 kiló magnál. A baltaczim magot jónak mondják akkor, ha annak két harmada csiraképes. Még egyet akarok maguknak fölemlíteni, azt tudniillik, hogy uem csak tiszta lóhert, meg tiszta baltaczimet szoktak termeszteni, hanem ezeket fűmagokkal vegyesen is vetik és olvastam egy levelet, melyet egy igen ügyes gazda irt egy barátjának, melyben azt megtanítja az ilyen füvelők készítésére, és azt is elmondja, hogy ő hány féle ilyen keveréket készit azon talaj tninemüségéhez képest, melyet füvelőnek akar használni. 0 árpa, zab vagy zabos bükköny után, azaz ennek hegyébe veti a fü-here és baltaczimmagkeveréket, *) még *) A mag-keverékek a következők lehetnek : Angol vadócz 4, ürezab 4, csomós ebír 4, julicseukesz 2, irvarozsDok 2, baltaczim 16, vérfejli csábaír 5, komlós csigacsó 4, fehér here 2, vörös here 2 ; összesen 45 kilogram Egy második keverék : Ürezab 3, mezei komócsin 3, csomós ebír 3, angol vadócz 5, árvarozsnok S, baltaczim 20, vérf-yü csábaír 5, komlós csigacsó 3, összesen 45 kilogramm. Kgy harmadik keverék : Angol vadócz 7, mezei komócsin 5, árvarozsnok 9, ürezab 4. csomós ebír 3,.evelö mezei czenkesz 2, illatos iczetpázsit 2, vörös here 4, fehér here 1, komlós csigacsó 4, luczerna 1 ; összesen 42 kilogramm. hatnak, mert csak feletetés által képesek azt piaczi áruvá változtatni, vagy mint vonó erőt értékesíteni, ott nem lehet azt mondani, hogy a feletetett takarmánynak az ára ennyi, vagy annyi ; ennélfogva azt ily áron írjuk az állattartás terhére, hauem a számadásvezetés czélja és főfeladata itt az, kimutatni: a feletetett takarmány valóban mily áron lett az állattenyésztés által értékesítve. Ugy a tejtermelésről — a napontai fejési eredményekről — valamint a naponta leletetett takarmánynemekről is rendes számadást szükséges tehát vezetni; mert csak ezen számadatok alapján vagyunk képesek a gazdaságban termesztett takarmánynak valódi gazdasági értékét kiszámítani. Ugyanez áll a takarmány-nemeknek hizlalás utján való értékesítésére nézve is. Ugyan mit mondanánk azou szőlőmivelőre, aki következő számítást tenne. A piaczon mintegy 200 kiló asztali szőlő el lett adva 20 krral. Az éu szőlőmben termett 1000 métermázsa szőlő, ennek értéke 20 krral teszeu 20 000 forintot, a művelés és szüretelés belékerült 2,500 frtba, ez teszen összesen 22,500 frtot. Szűretett pedig az 1000 métermázsa szőlőből 1000 hektoliter must, ez eladatott 10 frt 50 krral, teszen 10,500 frtot tehát a veszteség teszen 12,000 frtot, (vagy a visszamaradt törköly került 12,000 frtba). Az ily számítás felett, azt hiszszük, mindenki elmosolyoduék s méltán, mert igy számítandó valódi dőreség volna, (s a gazdaságban ily számítást mégis, még ma is hány helyen találunk), mert hiszen ha a szőlő termését mindenki képes volna kilónkint 20 krral eladni, akkor a borkészítéssel alig ha fel nem hagynának a szőlőművelők, ámde ezen az . áron nagyobb mennyiség szőlőre vevőt nem lehet kapni és igy kénytelen a szólőművelő, ha termését egyátalábau értékesíteni akarja, kipréselni, musttá alakítani, a helyes számítás tehát lesz: 1000 hektoliter must eladatott 10 frt 50 | krral = 10,500 frt, A szüretelés belekerült 2,500 frt, e szeriut a szőlő jövedelme 8000 frt, vagyis egy métermázsa szőlő lett értékesítve 8 írtjával, s kilója 8 krral. Epen oly téves és hibás számítás a gazda részéről is, mint a fentebbi szőlőjövedeleni kiszámítása, midőn azt mondja: A piaczon egy métermázsa széna ára 4 trt, egy métermázsa szalmáé pedig 2 frt levén: Miután teheneim 600 mmázsa szénát íogyasz, tottak el, ennek ára á 4 frt, teszeu 2,400 frtot, 1,000 mmázsa szalmát á 2 frt, 2,000 frtot, a goudozás stb került 600 frtba. összeg 5000 frt. — A tejből s eladott állatokért bevettem 3,000 frtot, tehát a tehenészetnél veszteség 2000 frt, (vagy a tehenek trágyája került a gazdáknak 2000 frtba). Helyes számítás csak a következő lehet: A tej es husbóli bevétel tett 3,000 frtot. A tehenészet gondozása sat. került, 600 frtba, mely 600 frtot tehát levonva marad 2,400 frt, tehát a 600 métermázsa szénában és 1,000 mázsa tavalyi szalmában feletetett összesen 1,100 mmázsa széna érték, értékesült mmázsánkénl 2 frt 18 krral Az alom szalma a trágyával mint növénytápszer ismét a földekre kerül — a mi a gazdaság részére, ha a takarmányt a gazda a helyett hogy feleleti, eladja, veszendőbe megy. És ez igen nagy figyelmet érdemel, még ott is, hol a gazda valóban oly helyzetben van, hogy takarmányát a piaczon magasabban értékesítheti, mint pedig marhatartás által; meri az elérhető magasabb ár a talaj termelőképességének oly állapotban fentartására — például műtrágyák által — mint pedig ha a marhatartás mellett létrejött trágyát újból visszaadjuk a földnek, ha elegendő volna is, a növénytápanyagok mennyiségét tekintve, de ez a talajban az állati trágyáuak fizikai Jtatását általa előállítani soha sem lehet; ha tehát a gazda az állattartás által oly magasan értékesíteni, mint a piaczon eladni nem képes is, reá nézve mégis mindig előuycsebb a gazdaságban termesztett takarmányt állattartás által értékesíteni. A takarmánynak az állattartás által való értékesítésének mérve mutatja azután azt, vájjon a gazdaságban az állattartásnak kiterjesztése az adott viszonyok között, előnyös-e a gazdaság jövedelmének emelése czéljából vagy sem. Szóval csupán helyes számadásvezetés által képes a gazda mint minden más, ugy ez irányban is, biztos tájékozást nyerni arra nézve, vájjon gazdaságának vezetése, szervezete helyes-e vagy sem, és egyszersmind ez vau hivatva őtet meggyőzni arról is, hogy rosz tartás mellett, az állattartás, semmiféle körülmények között sem jövedelmező. A vemhes vagy hasas tehén gondozásáról. A mily határozottan áll az, hogy házi állataink épsége, testi ereje, egy téves bánásmód, rosz kezelés, gyenge és kevés táplálkozás, rendetlen itatás, rosz takarítás s esetleg kinzás által tetemesen gyengül; ép oly határozattan áll az is, hogy egy vemhes tehén kellő gou dozást és figyelmet igényel, mert különben a vehem az anyai testben már szenved s jó tulajdonait már csirájukbau elfojtjuk. A vemhes tehenek ápolásától felette sok függ mert, a hatás az ivadékra is kiterjed, csak kellően ilietve jól pedig igen kora tavaszszal vet, nagyon is jól megért jól mivelt talajba. Az árpát, zabot vagy zabos bükkönyt vetőgéppe veti, utána gyűrűs hengert járat, hogy magháza legyen, azután veli kézzel a keveréket és ezt tövis-boionával keresztben beboronálja. Az utáua való évben egy nagy holdról kaszáitat 15—20 métermázsa takarmányt és még jó őszi lege ő volt rajta. Rátérek most egy olyau zöldtakarmányra, melyet édes mindannyian ismerünk, és ez a bükköny. A bükkönyt tisztán nem vetjük, ugyebár, hanem hogy legyen neki mibe kapaszkodni, zabbal vegyesen, és azért ezt inkább zabos bükkönynek nevezhetjük. A zabos bükköny az okos alföldi gazda által igeu ; becsültetik, de uieg is érdemli. Látják például, éu gazdaságomban nélküle nem igen tudnék meglenni, és ismétlem, hogy boldogulásomat részben ennek köszönöm. Ugyebár, nálunk a vörös here nem terem, és kellenek olyau t karmányfélék, melyeket a vetésforgásba könnyen bele illeszthessünk, melyek nálunk kevesebb eső mellett is termést adnak? Na, ilyen a bükköny, mely azt is megengedi, hogy utána repeze alá még jól elkészíthessem a földet. De azt azután ne képzeljék, hogy azt a vetésforgóba atór hova eltehetem ; ennek termesztésénél mindig szem előtt kell tartani azt, hogy jó földet kiván, és a zabos bükköny csak akkor nem lesz drága takarmány, ha jól megmunkált és trágyás földbe vetik. Éu bükköny ala őszszel jó mélyen ugarolok, télen trágjázok, a mikor lehet, azonnal leszántom a trágyát, korán vetek, és egy 1600 uégyszög öles holdra számitok 160 liter vetőmagot, még pedig összekeverek 80 liter bükkönyt 80 liter zabbal. A korán vetett zabos bükköny, ha idejében esőt kap, rendesen jól terem; akkor kaszáitalom, ha a bükköny virágjába jön, és volt már olyan termésem, hogy egy köblösről 30 métermázsa szénát vittem haza, de rendes jó termé nek mondható, ha egy katasztrális hold, azaz 1600 négyszögöl 16 métermázsa szénát ad. Figyelni kell a széna készítésűéi, hogy a zabos bükköny jól megszáradjon, mert különben a bükköny megbarnul és könnyen penészedik. Van a tavaszi bükkönyön kivül őszi bükköny és borsó, ezt is vetik, még pedig őszi rozszsal vegyest, és mert ez igen korai takarmány, szeretik is a gazdák, csak egy baj van vele, hogy a hideg tél megárt neki. Rátérek most arra a takarmányfélére, mely az alföldi — de egyátalján minden magyar gazdára véghetetlen fontos, és ez a zöldtengeri. Takarás után elkopik, elsül a gyep, ha szárazság van, a tisztes füvet (melynek szomszédjában más is nő) nem látjuk a tarlón, és akkor látja a gazda, hogy a nyaraltatás nem mindig könnyű dolog. Ilyen bajon segít a zöld tengeri, de nemcsak nyáron segít; a ki tud hozzá, annak télre való takarmányt is ád, és ezért — de azért is, mert egy katasztrális hold zölden 100-tól 200 métermázsát megterem, ez a szarvasmarhának olcsó, és okosan megétetve, kitűnő takarmánya. Megnézhetik nálam, hogyan cselekszem a tengeri1 CcA.