Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-25 / 52. szám

N Y í R V I D É K." Közügyek. (A hazai egyes pénzintézetek által kibocsátott záloglevelekoek üzleti biztosítékul leendő elfogadása tárgyában, a mult évi juuius hó 22-én 36,433 sz. a. kiadott körrendelet (Pénzügyi Közlöny 1886. sz.) kapcsán, értesíttetnek az illető hatóságok, hogy a »pesti m. kereskedelmi bank*, a »Magyar jelzálog-hitelbank*, a »Kisbirtokosok országos földhitelintézet* e és a ^Nagyszebeni földhiteiintézet* által forgalomba bocsátott záloglevelek, miután az 1885 iki üzletévről bemutatott jelentéseik és zárszámadásaik szerént, a záloglevelek fedezésére és biztosítására szolgáló külön alapok az 1876. évi XXXVI. t. cz. határozmáuyainak megfelelnek, a pénzügyi igaz-, gatás minden ágazatában üzleti biztosítékul 1887-ben is elfogadhatók. (Az árverési feltételek), illetőleg az ár,érési föltételek tervezete, miut az árverés iránti kérvény mellék lete mindaddig, mig az árverés meg tartva nem lett, s igy mig az árverési föltételek tervezete mint »árvevési föltételek* az árverési jegyzőkönyv kiegészítő részét nem kepezi : 15 kros bélyeg kötelezettség alá tartozik. (Magy. kir. Pénzügyi közigazgatási biróság. 1886. szept. 25. 10,107/85 sz.) (A 16 évet meghaladott ipar. tanoncz után járó I. oszt. kereseti adót) nem a gazda, illetőleg a tanitó mester, hanem a tanonczuak szülei tartoznak fizetni. (M. kir. Pénzügyi közig, birós. 1886. szept. 28. 8620 sz.) (A telekkönyvi vázrajzok bélyegzése.) E tárgyban az igazságügyminiszter következő rendeletet bocsátott ki. A kir. pénzügyminiszter ur f. é. május 26-án 25.809, sz. a. kelt átiratában azon nézetének adott kifejezést, hogy a le- és hozzájegyzési könyvekhez, a telekkönyvi rendeletek 56. § ának o.) pontja értelmében, csatolt vázrajzok, akár legyenek aláírásokkal ellátva, akár nem egyszerű mellékletek természetével bírván, miut ilyenek az illetéki díjjegyzék 73. tét. rendelése ertelmében,' a mellékleti bélyeggel láttasanak el; megjegyeztetvén azonban, hogy a mellékleti bélyegilleték lerovásának osak azon vázrajzokra nézve van helye, melyek a telekkönyvi kérvényekhez mint ezek külön mellékletei csatoltatnak. Ellenben azon számos esetben, melyekben a felek a vázrajzokkal nem külön mellékletképpen csatolják a telekkönyvi beadványhoz, hanem azokat a telekkönyvi mű veletnek alapul szolgáló -szerződéshez fűzik, ilyen vázrajzok a szerződési okirat kiegészítő részét képezik, abbeli minőségüknél fogva tekintet nélkül arra, váljon aláírásokkal ellátvák-e vagy sem? az illetéki díjjegyzék, 50 tét. alatt a második és többi ivekre megállapított okirati bélyegilleték alá esnek. Tanügy. Az ipariskolai bizottságok működésének szabályozása. A m. kir. vallás és közoktatásügyi ' minisztérium következő körrendeletet bocsátott ki valameuyuyi tanfelügyelőhöz. Az ipariskolai bizottságok működésének folytonos ellenőrzése végett szükségesnek találtam a földmivelésipar- és kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértőleg a következőket elrendelni. Az ipariskolai bizottságok az 1884 évben kiadott körrendeletem mellett »az iparos tanulók iskolai (tanoncziskolák) szervezete 38. § ának c. pontja értelmében, ülé seket havonkínt egyszer a a szükséghez képest többször is pontosan tar'sák meg és az ülésekről felvett jegyzőkönyveket, az azokban foglalt határozatok végrehajtása előtt, az ülés napjától számított 8 nap alatt, sürgős ügyekben pedig 2 nap alatt a kir. tanfelügyelőhöz küldjék be. A kir. tanfelügyelő a beküldött jkönyveket vizsgálja át és amennyiben a határozatok végrehajtása ellen kifogása nem lenne, a jegyzőkönyvet annak kézhez vételétől számított 8 nap alatt, sürgős ügyekben lehetőleg előbb is, észrevétel nélkül vissza küldi. Ha azonban valamely határozatot a törvények és rendeletekkel ellenkezőnek, vagy a helyi körülmények között indokolatlannak talált, a jegyzőkönyvet az emiitett határidő alatt vissza küldi, megjelölvén, hogy mely határozat ellen vaD kifogása. Az ipar iskolai bizottság a kir. tanfelügyelő által igy kifogásolt határozatot végre uem hajtja, az a kir. tanfelügyelő kifogása ellenében kérheti a vallás- és köz oktatási m. k. miniszter elhatározását, kihez a kir. tanfelügyelő az ipar iskolai bizottság kérelmét, saját véle menyes jelentése kíséretében, azounal felterjeszteni tartozik. A kifogásolt határozat végrehajtása a miniszteri rendelet leérkezéséig függőben tartandó. Miről a kir. tanfelügyelőséget, miheztartás és az ipariskolai bizottságok megfelelő utasítása végett, értesítem. Kelt Budapesten, 1886. november 23. Trefort s. k. ÚJDONSÁGOK. (!) A karácsonyi ós ujóvi ünnepek alkalmából mi is boldog, békés ünueplést és újévet kívánunk olvasóinknak, barátainknak és ismerőseinknek. 0 A nyíregyháza-mátészalkai vasút alakuló közgyűlésén, melyről mai számunkban kimerítő jelentést közlünk, az engedélyesek körében azon eszme merült fel, hogy Szabolcs- és Szatmár megyéknek a vasúttársaság igazgatóságában egy-egy hely állandóan biztositassék; mely hely mindenkor a nevezett megyék által legyen betölthető és megerősítés vagy választás alá nem esik. Az alapszabályok ily értelemben leendő módosítása végett, legközelebb rendkívüli közgyűlés lesz egybehiva. 4- A helybeli dalárda által Nagy-Kállóban rendezett hangverseny, mint halljuk, fényes erkölcsi sikert ért el; amenyiben ugy az előadott éuek darabok, mint a konczert többi része is csaknem magával ragadták a közönséget; amely habár a kellemetlen idő miatt nem tölté is meg egészen a termet, mind izáltal azt hiszszük, hogy az anyagi siker sem fog elmaradni. (§) Bessenyódön folyó deczemberhó 19 én este 9 óra tájban két oda való 20 éves fin, névszerént Vékei és Hajdú, egy Bessenyődön Hajdú Jánosué szülésznőnél vendégképpen tartózkodó asszonyon előbb állati ösztönüket elégítették ki ; később a nőnek feladással való fenyegetései következtében, azt a szó szoros értelmében agyon verték. A szerencsétlen véget ért nő hulláját csak a tPtt után egy óra múlva találták meg a kertek alatt. Szemtanuk állítása szerént már akkor a kutyák is megrágták. Leszkay Károly csendőr örsvezető értesülvén a dologról, a tetteseket a legnagyobb tapintattal elfogta Baktára kisértette; i.kol mindkét ilju töredelmes vallomást tett. Deczember 20-án már a biróság kiküldöttjei a vizsgálatot még is ejtették. X Egy nem mindennapi érdekes esemény vonta magára Nyíregyházán a köz figyelmet; amely esemény folyó deczemberhó 18 án folyt le az itteni ev. ref. imaházban. Weinberger Sarolta kisasszony Weinberger Barnát helybeli vendéglős kedves, művelt és szellem dús leánya ugyan is, a jelzett napon tért át az izraelita vallásról az ev. ref. vallásra: hogy Szilágyi Bertalan munkácsi mérnökkel házassági frigyre léphessen; amely az áttérést követő napon a menyasszony atyja lakásán, szült baráti körben, meg is tartatott. Hogy a tiszta, nemes és érdeknélküli szerelem mily szép diadalt ült e frigy megkötésénél, azt fejtegetni fölösleges. Elég világosan beszélik azt a tények. Az áttérésnél és a nászünepélyen a vőlegény szülei is jelen voltak. Az ég ál dása és a kölcsönös becsülésen alapuló házas élet boldogsága szálljon az ifjú házas párra! (!!) A városunkban mindinkább terjedő hólyagos himlő egy ifjú életet oltott ki a mult héten. A veszélyes járvány áldozata Bencs János, városunk egyik köztiszteletü családjának tagja. Temetésén a helybeli dalárda, amelynek a boldogult szintén tagja volt, testületileg vett részt. Az ifjúság, amelynek egyik ieguépszerübb alakja volt, szintén megjelent a jó, az örök-vidám czimbora koporsójánál. Béke és áldás korán elköltözött hamvaira ! (!) A nyíregyházai dalárda karnagya tisztelendő Rácz István ur, kisrárdaí lelkészszé történt megválasztatása következtében, végleg megválván Nyíregyházától : folyó hó 21-én szerdán vett búc^it a majdnem teljes számban msgjelent egyleti tagoktól. Egyszerű, keresetlen, de a szív mélyéről jött beszédben köszönte meg a távozó karnagy tagtársainak az egyesülethez való ragasz kodását és a személye iránt tanúsított szeretetét; melegen kérvén a tagokat, ho -y tartsák meg továbbra is az eddig tanúsított lelkes buzgalmat és kitartást, s tartsák meg őt is baráti szives kegyeikben. Ez után a közgyü lés sajnálattal vette tudomásul szeretett karnagyának távozását; egyszersmind érdemeinek jegyzőkönyvileg való megörökítése mellett, egyhangúlag disz karnagygyá megválasztotta s az erről szóló diszokmányt kiadatni hatá rozta. Ugyan csak e hó 23-án lett ünnepélyesen beiktatva Horváth István ev. ret. tanitó ur, mint a dalárda újonnan megválasztott karnagya. (!) A természet rendje kizökkent rendes kerekvágásából. Legalább az időjárás ezt látszik igazolni. Mintha nem is karácsonynak, hanom húsvétnak mennénk eléje: oly enyhe tavaszias az id5jará

j. A légben valóságOB tavaszi fellegek úsznak meg meg locsolgatva a föld felületét. Az éjszakák egyáltalában uem mondhatók hidegeknek. Meg akad-ügyan néha-'n^ha egy kis dér, de a fagy igen vékony, s^t legtöbb reggel semmijen sem. A téli felöltőket ősziek váltják fel. Az orgona és rózsa bokrok fakadnak, az almák másod-harmad termésben fejlődnek, hullanak és érnek a meleg időjárás miatt. Valyon a természeti világrendszernek e fordult viszonya nem egy nagy társadalmi és világra szóló katasztrófa előjele e ?; Decz. 23-án azonban m gfagyott. *** Egy érdekes adóvégrehajtási rendelet került a minap kezünkbe, amelyet már csak azért is közlünk, mert eme cariosus rendeletet „Tekintes Nemes Zabolch vármegyének fö Comittáriusa" bocsátotta ki 1797-ben. Az érdekes okmány betürdl-betüre, szóról szóra így haugzík: »Isten áldja meg a helységek bír ált ! Az Tekintetes Nemes Vármegye deternainatiójához képpest, én mindenféle Cassákra tartozó Restantiáknak Executiójára (minthogy tetemesek az Restanták az Hellységekenn) kiküldettem még pedig olly móddal, hogy a holott az Hellységben Restantiát tanálók, pénzt padig az Hellység Cassájábann semmit sem, vagy igen keveset, onnét a Bírót, Nótáriust és egy pár Esküdt embert minden irgalom nélkül vasonn a nemes Vármegye tömlöcébe bákülgyem Melyre való nézve hogy a Bírák ezenu kedvetlen állapotott ell kerülyék, parancsoltatik, hogy addig mig én az Hellségbe be megyek, miudenféle Cissákra tartozó restántiákat olly keményenn Iacassáltassák (de kivált az portiót), hogy én summás pénzt találjak, mert különben tudják meg, hogy bizonyossan bé küldetnek az közönséges Tömlöczbe az Lakosok pedig az Velem lévő Katonának Lovát, magát abrakoun szénánn fogják tartani, mind addig, mint Restentiájokat le nem fizetik. Sig. Szováth die. 11 Outobris 1797. Huszagh Istvín mp. Ts. Ns. Zabolch Vármegyének fő Comissánussa. Most kell szorítani a népet, mert elltnult az Djbrec'.oni Vásár, ott csinálhatott pénzt magának kiki a lakosok közzül.* E sorokból az tűnik ki, hogy az adóvégrehajtás koránt sem valami uj keletű intézmény. Meg volt az, mióta csak az államnak adóra van szüksége és az állampolgárok nem igen szeretnek fizetni. Meg is lesz, mig a hazának egy rosz fizető fia lesz. (§) Uj törvényjavaslatot nyújtott be az igazságügyi miniszter a képviselő ház asztalára. Ez uj törvény az 1878 V. t. cz. 7 § ának módosítását czélozza. JÜZ úttal 2 főpontját emeljük ki e javaslatnak, mint amely minden olvasót közelről érdekel. E két pont a következő. 1 §, A kir. bíróságok ítéletei alapján befolyó pénz büntetések, — ha csak azoknak más czélra való fordítását az itélet alapjául szolgáló törvény világosan nem rendeli egy negyedrészben elbocsátott szegény foglyok segélyezésére és ilju foglyok számára rendezett javitő intézetek felállítására; három negyedrészben pedig fogházak létesítésére ós javítására fordítandók. 2 §. A közigazgatási hatóságok * által megállapított pénzbüntetések, ha csak az itélet alapjául szolgáló törvény, miuiszteri rendelet vagy törvényhatósági szabályrendelet más világos rendelkezést nem tartalmaz, közigazgatási fogházak létesítésére fordítandók, különös tekintettel a tolonezok elhelyezésére. (§) Az uj bírósági ügyviteli szabályok megalkotása iránt, az igazságügyi minisztérium kebelében, a szüksé ges előintézkedések már megtétettek. Az erre vonatkozó emlékirat kidolgozásával a legfőbb itélőazéki jegyzői kar lett megbízva. Ideje is, hogy a régi szabályokat ujak váltsák fel; mert nem csak hogy már elavult a régi, hanem complikált is annyira, hogy alig lehet eligazodni rajta. X Az ipartörvóny és a kereskedők. A kézdbásárhelyi cupész társulat az iránt fordult az ottani iparhatósághoz, bogy a kézdivásárhelyi kereskedők a czipőárulástól tiltassanak el, mert a czipészmesterséghez a képzettséget kimutatni nem képesek. A kézdivásárhelyi kereskedők, kik ezáltal évtizedek óta háboritás nélkül gy akorolt jogukat veszélyeztetve látták, az iparhatósághoz inté/ett beadványban a czipészek kérelmének elutasítását követelték. Főiudokul azt adták elé, hogy az ipartörvény 1. § a és a keresk. törvéby 6. §-a a kereskedőket az iparosok.közzé sorolja, hogy a kereskedési ipar nem fordul elő amaz iparok között, melyek gyakorlása az ipartörvény 5. § a alapján kibocsátott miniszteri ren • déletben képesítés kimutatásától tétetik függővé és hogy ezen okból minden áruozikket, tehát czipőket is árulhatnak és pedig utóbbiakat annál inkább, mert ők vegyes kereskedést űznek, melybea neai szorítkozhatnak egyes csikkekre, hanem miudent árulhatnak és árulni kénytelenek, amit a fogyasztó közönség keres és kíván. Ez álláspont helyességét igazolja a fóldmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium, mint iparügyekre nézve legfőbb felebbezési hatóságnak néhány határozata és remélhető, hogy a kézdivásárhelyi kereskedők jelzett lépését megfelelő siker fogja koronázni. Ez esetre vonatkozólag még arról értesülüuk, hogy a vidéki iparosok kö zött az a téves nézet van elterjedve, mintha a kereskedelmi minisztérium egy hasonló esetben, mely Szentes városában fordult elő, oly értelemben határozott volna, hogy a kereskedők nem árulhatnak czipőket. E véleményt több hirlap köz'eméuye idézte elő. Azonban e véleaiéuy téves mart a S

;.e:ites városában előfordult eset uem hasonló a fentihez és a kereskedelmi minisztérium határozata másra vonatkozott. Ott ugyanis H. J. kereskedő czipőkre nézve végeiárulást hirdetett és eszközölt, mielőtt az ipartörvény 5. § ában előirt engedélyt megszerezte volna. — Ez eljárását az iparhatóság kihágá&nak minősítette és büntetéssel fenyítette és az erre vonatkozó határozat az melyet a kereskedelmi minisztérium 29,937. szám alatt helybenhagyott. Tehát oly értelmű határozatról, hogy kereskedők nem árulhatnak czipőkat, egyáltalábau szó nem volt és az ipartörvény szelleménél fogva szó bem lehet. O A magy. északkeleti vasút vezérigazgatósága jövő 1887 d k évi januárhó 1-sőtől kezdve, yalamenji vonatánál, a IV. ik kocsiosztályt beszuuteti, s az utasok a magy. északkeleti vasúton csuk is I. II. és III. osztályban fognak szállitatnj. 0 A szatócs árulhat e zsírt ? Egy Pestmegyében előfordult eset alkalmából, a fóldmivelés-, ipar és kereskedelemügyi miniszter, egy szatócs ellen hentes üzletnek jogosulatlan folytatása miatt emelt vádat harmadfokban bírálván; a két első itélet megváltoztatásával panaszlottat a vád alól felmentette s elvi határozatként kimondotta: hogy a nép rendes szükségletét képező czikkeknek és köztük a zsírnak és szalonnának elárusitása szatócsok üzleti körébe tartozik s ők ily árúkat elárusitaui jogo sitva vannak. (!) A gazdasági tanintézetek igazgatóságaihoz az illető minisztérium körrendeletet bocsátott ki; amely szerént ezen túl csakis a gimnázium és reáliskola megfelelő osztályaiból vegyenek fel növendékeket, a polgári iskolák kizárásával. E rendelet nagyon sérelmes azokra a szülőkre nézve, akik gyermekeiket azért adták a polgári iskolába, hogy onnan a gazdasági intézetekbe lépjenek át. Hir szerint eme rendelet ellen nagy a mozgalom mindenfelé az országban. (!) ft honvéd gyógyszolgák ét sebesiiltvivők iskoláját, amely a in. kir. bonvéd gyalogság részére fennálló határjzváuyok szeriut eddig évenkint rendesen deczemberhó 1-sőtől jauuárhó 15-ig tartatott, mint a »Katonai Lapok* irja, a honvédelmi miniszter, tekintettel a szabadban való gyakorlással járó nehézségekre, jövö 1887-től kezdve, ez iskola május 1 sőtől junius 15-ig terjedő időközben fog megtartatni. -+- Az »Amerikai Nemzetőr* f. é. november 6-án kelt számából olvassuk, hogy a Kanadaban arczátlankodó Eszterházy gróf (helyesebben Pák, legigazabban Grüufeld) és czinkos társai, nevezetesen Magyarország területéről megugrott Zboray Tivadar és báró Ruszin ty (voltaképpJÜ Ruszinkó) azzal tengetik nyomorult, életüket, hogy az egyesült A'limok területén megtelepült honfitársaiknak tejjel és mézzel folyó Kánaánt ígérve, csalogatják Kanadába a magyar telepeseket. Az »Amerikai Nemzetőr« sajnálkoztsát fejezi ki a felett, hogy még oly érdemes ember is, mint Ocskay József, oda adja nevét a hazugságokkal béllelt Z'ioráy- féle csaloga'ó levelek hitelesítéséhez. A nevez;tt urak egy szédelgő telepítő társulatnak felbérelt ügynökei. Ha valaki fel ül levelüknek s kivándororol Kanadába, igaz hogy kap előleget is, meg földet is, hanem kétszeres, háromszoros ár mellett. A péuzből összetákolnak egy viskót s a vérmos reményekkel telt gazda neki fog a főldmivelésnek. Jön a termés, melyet a társulat egy másik ügynöke potom árért vesz meg (mivel nincs más vevő, oda adják a termést jóformán ingyen.) Péuzt az eladó nem kap kezéhez. Kamatfizetés fejében felírják a termést. Az adósság marad. A társulat jó szívű, nem akarja tönkre tenni a földmivest. Eltelik igy nyomorbai, nélkülözésben 2—3 év. A föld termőképes lesz, maradandó értékét pyer. Ekkor a letelepülőt elzav írják rólmert hisz neo^ törlesztette adósságát, s az adósságon kiviil más semmi sem az övéi Ilyen és hasonló a zsivány-kouzorczium működése Kanadában, a osalók Eldorádójában s ami a legszomorúbb mindebben, az. híg? ez iparlovagok bárói, grófi firmák alatt a magyarság jóhiszeműségére spikulálnak s évente sokokat juttatnak koldus botra. Jelszavuk: nem válogatni az eszközökben. Az ő meUers^gük itten (Kanadádban) a Hortobágy kapezabetyárj ué és a Bakony zsiványaié. Figyelmeztessék a lelkészen, tanítók elöljárók