Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-19 / 51. szám

VII, évfolyam, 51. szAm, Nyíregyháza, 1886. deczember 19 VEGYES TARTALMÚ HETI LAP SZABOLCS VÁRMEGYE HIVATALOS A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. IVléstjjglteXiílí hetenkiint egyszer vasárnapon. LAPJA. Előfizetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre • Félévre Negyedévre ' A községi jegyző és tnnitrt uraknak egész csuk két foi-lto 4 frt. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások Jóba CleU kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy - debreczeni - utcza 1551. szám) intézundök. A lap szellemi részéi képező küldemények, a szerkesztő ezime alatt kéretnek beküldetni. Bérmeiitetlen levelek ••salt i*mei-tt. kezektől fogadtatnak el A kéziratok csak világos kívánatra s :iz illető költségére küldetnek vissza. Hinleiiési dijak: Minden négyszer hasábzott petit-sor egyszeri közlése ö kr ; többszöri közlés esetében 4 kr Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirde tés után :>0 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija aoronkint 15 krajezár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (nagy-debreczeui-utcza 1551. szim) : továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haaseusteiu és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Ború & Comp által Hamburgban. Hivatalos közlemények, 12,347. K. .... . - üzabotcsvarmegye atisp mja'ol. 1886. Értesítés a hólyagos himlő járvány állásáról. A hólyagos-himlő járványosán csakis Nyíregyházán, ü-Fehértón és a kótaji szőllőkbeu lépett fel. Ezeu községekben, a legutóbb hozzám beérkezett jelentések szerint, a járvány kezdetétől, deczember 3-ig megbetegedett Nyíregyházán 154, meghalt 30, meggyógyult 82, ápolás aíatt van 42. O-Fehertón novemberhó 22-ig megbet. 36, inegh. 12, meggy. 13, ápol a. van 11. Kótaji szőllőkbeu megb. 19, megh. 6, meggy. 9, ápol. a. vau 4. Ezen kivül Bogáton 9 eset közzül 1 halállal végződött, 7 felgyógyult, Tímárról 3, Gáváról 1 hólyagoshimlő eset jelentetett. Nyíregyháza, 1886. deczember 10-én. Zoltán János, alispáu. Szabolcsvármegye közönségének Graejl J'>zs"f főispán elnöklete alatt Nyíregyház in 1886 drczmiberhó 1-én folytatólag tartott rendes évnegyedes bizottsági közgyűlés jegyzökönyvének Kivonata. 423 Bgy. 11572 K. Olvastott a korcsma, sörház, pálinkamérés s regale-kötelezett italok kimérésével is foglalkozó fogadó és vendéglő iparra vonatkozó szabályrendelet elkészítésével megbízott küldöttség véleményes jelentése. Határozat. A beterjesztett szabályreudeleti tervezet egész terjedelmében elfogadtatik s szabályszerű közhírré tétel után, a nagyméltóságú in. kir.belügyniíniszteriumhoz, felülbirálat és jóváhagyás végett, felterjesztetni rendeltetik. Szabályrendelet, a regále jog alapján fentálló korcsma, sörház, pálinkamérés és szeszes italok kiszolgáltatás íval is foglalkozó jogadós és vendéglős iparról. 1. §. A regálejog alapjáu fentálló italulérések közrendészeti, közbiztonsági és közegészségi szempontokból, állandóan a hatóság ellenőrzése és felügyelete alatt állván, ezen üzletek tulajdonosai, bérlői vagy haszonélvezői, az italmérési üzlet megnyitására, a járási főszolgabírótól, az üzlethelyiség megjelölése mellett, engedélyt kérni kötelesek. 2. §. Járási főszolgabíró ezen kérvény tárgyalására a legközelebbi szomszédok, netalán tudva levő másodérdekeltek, s miuden esetre a községi elöljáróság meghívása mellett, a helyszínére legkésőbb 8 nap alatt határidőt tűz, s az előterjesztett kérelem iránt első fokulag határoz. Határozatáuak felülbirálatára II fokban a megyei alispán, III fokban pedig, de csakis a két alsóbb fokú határozat különböző volta esetén, a közigazgatási bizottság illetékes. 3. §. Korcsma, sörház, pálinkameiés és szeszes italok kiszolgáltatásával is foglalkozó fogadós és venvéglös üzlet nyithatására engedélyt nem nyerhet: 1. ki élete 24-ik évét be uem töltötte; 2. ki nyereségvágyból elkövetett, bűntettért vagy vétségért büutetve volt, vagy bűnvádi eljárás alatt áll, 3. ki bordélyházat tart. 4. §. Korcsmák, sörházak, pálinka mérések, szeszes italok kimérésével is foglalkozó fogadók és vendéglők. templomok, iskolák, kórházak s általábau oly középületek szomszédságában, melyeknek csélszeiü használata, az illető üzletek zaja által, akadályoztatnék vagy zavartatnék, meg nem nyithatók; ily épületektől az említett üzletekuek legalább 100 mtr. távolságra kell lenniök. 5. §. Korcsmák, sörházak és páliukaiuérések kereskedésekkel egy épületbe spf^ udvarra sem engedélyezketők 6. §. Fogadók, vendéglők, sörházak éjjeli 12 óráig, korcsmák esteli 10 óráig nyitva tarthatók, s ezekben a zenélés a záróráig szabad. Egyes esi-tekben/de mindig a járási főszolgabíró írásbeli és előzetesen kikérendő engedélye mellett, a záróra meghosszabítható. 7. §. A pálinka mérések esteli 9 órakor mindeu esetre bezárandók, s ápril 1-től szeptber 30-ig reggeli 4, október 1-től ápril l-ig pedig reggeli 6 óra előtt ki nein nyithatók. Ezekben a zenélés egyáltalában tilos. 8. §. Korcsmának és pálinka mérésnek, vasárnapokon s húsvét, püukösd és karácsony üunepek két első napján d. e. 9 órától d. u, 4 óráig, nyitva leuui uem szabad. Isteni tiszteletek s körmenetek alkalmával pedig a pálinka mérések és korcsmák a templomok közelében, illetve a körmenetek elvonulási helyén, az isteni tisztelet és körmenetek alatt általábau zárva tattandók 9. §. Pálinka mérésekben az étkezésseli foglalkozás, akár meleg, akár hideg étkek kiszolgáltatása egészen eltíltatik. 10 §. Üzlettulajdonosok általábau köteleztetnek, hogy a vendégek szolgálatára üzleteikben, csak is kifogástalan előéletű egyéneket alkalmazzanak. 11. §. A korcsma hitel korlátozásáról szóló szabályok az üzleti helyiségek mindenikében, feltűnő nyílt helyeu kifüggeszteudök. 12. § A fentebb elősorolt üzletekben niiudeuuemü szerencse játék szigoruau tiltatik. 13. §. Ezen üzletek állaudóau rendőri felügyelet s ellenőrzés alatt államik, s üzlettulajdonosok kötelesek megeugedui, hogy a magát kellően igazolt hatósági közeg, e szabályrendelet s a közieudészetí, közegészségi és közbiztonsági törvények ' megtartásáról, inagáuak meggyőződést szerezhessen. 14. §. Fogadósok a szobák napoukiuti, vendéglősök az ételek és italok I fokú iparhatóság által megerősített árjegyzékét minden szobában, illetve az étterembeu kifüggeszteni kötelesek; külöuösen -felügyelni tartoznak, hogy helyiségeik tiszták és egészségesek, s a vendégszobák ablakai és ajtói jó zárakkal ellátva legyenek. 15. §. A feutebb elősorolt üzletek csak auuyibau nem tartoznak az 1884 XVII t. cz. rtmdelkezese alá, a ineuyibeu regale-kötelezett italméréssel foglalkoznak; másnemű iparokra nézve az ipartörvéuy utasításait megtartani és teljesiteui kötelesek. 16. §. Az a fogadós, vendéglős, korcsmáros vagy pálinka mérő, ki üzletét hatósági eugedely nélkül nyitotta meg, az üzlet bezáratásán kivül, 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, ismétlés esetén 5 napig terjedhető elzárással is büntetendő. 17. §. Azon fogadós, vendéglős, korcsmáros, sörház tulajdonos, pálinka mérő, a ki üzletében erkölcstelen életű egyéneket alkalmaz, helyiségeit tisztán és egészségesen nem tartja, a korcsinahitel korlátozása iránt feuálló szabályokat, szoba és étek árjegyzékeiket helyiségében ki nem függeszti, vagy az árszabályt megszegi : 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, ismétlés esetén 5 napig terjedhető elzárással büntetendő. 18. §. Azou üzlet tulajdonos, ki helyiségeiben bármely tiltott szerencse játékot megenged, helyiségeit az ezen szabályrendeletben megállapított zárórán túl nyitva tartja: az 1879: XL t. cz. 74 s 89 §§-ai érteimében bünteteudő. 19. §. Az ezen szabályrendelet 16 és 17 §§-ai alapjáu kiszabott pénzbüntetések az illető község sze géuy alapja javára, a 18 § alapján kirovotlak pedig az 1878. V t, cz. 27 §-ában előirt czélra lesznek behaj • taudók. 20. §. Be nem hajtható pénzbüntetések, az 1879 XL. 22 §-ában foglalt elvek szerint, elzárásra változtattatnak át. 21. § Az ezeu szabályrendelet alapján uiegi ditott kihágási ügyekben I fokulag a járási főszolgabíró. II fokulag a megyei alispáu, s II i fokulag a 16 s 17 §-ok alkalmazása esetéu a közigazgatási bizottság, a 18 § esetén pedig a ni. kir belügyminiszter határoz. 22. § Az ezen idő szerint fogadó, vendéglő, korcsma, sörház vagy páliuka mérő üzlettel biró egyének, üzletük gyakorlatánál, e szabályrendelet intézkedéseit szintén megtartani kötelesek. 23. §. Ezen szabályrendelet Szabolcsvármegye terű letére, Nyíregyháza rendezett tauácsu város kivételével, érvényes. Miről a főszolgabirák, Nyíregyháza város polgármestere s a községi elöljárók szabályszerű közhírré tétel végi-tt, a „Nyirvidék

u czíniű törvényhatósági hivatalos közlöny utján, s a hirdetési határidő lejárta utáu a nagyméltóságú m kir. belügyminiszter felterjesztésen értesíttetnek. Kelt mint fent. kiadta: Mikecz János, I. aljegyző. Szabolcsvármegye közönsége által Nyíregyházán 1886. deczemberhó 1-én tartott közgyűlés jegyzökönyvének Kivonata. 444. Bgy. 10,136. K. Tárgyalás alá vétetett a községi faiskolák létesítése és kezelése tárgyában beadott javaslat s a vonatkozó küldöttségi vélemény. Határozat. Az állaudó választmány véleményének elfogadásával^ községi faiskolák létesítése és kezelésére vonatkozó szabályrendelet következő szövegezéssel fogadtatik el. I. Szabolcsvármegye területén ott, hol a vallásfelekezetek az ezeu szabályrendeletekben körvonalozott terület s rendeltetésének meglelelő faiskolával uem birnak, minden község faiskolát felállítani köteles, és pedig lakosai számarányában minden 500 lélek után legalább </

t katastrális holdat, vagyis 400 • ölet oly formán, hogy 1 katast. holdnál nagyobb területü faiskola felállítására egy község sem kötelezhető. II. A faiskolának lehetőleg közel a községhez egyenes fekvésűnek, alkalmatos talajjal bírónak — és nem árokkal, hanem vesszőből fonott, vagy. más egyéb kerítéssel körül kerítve kell lennie. III. Amely községben tényleg mát- faiskola terület létezik, annak alkalmatossága mind talaj, mind fekvés tekiutetebeu 2, a főszolgabíró, Nyíregyháza varosában a polgármester által meghívott, lehetőleg szakértő szom.szedos földbirtokos által, a járási főszolgabíró, polgármester vagy helyettesének elnöklete alatt, megvizsgálandó; e bizottság véleménye alapján vagy meghagyandó, vagy más területtel felcserélendő. IV. Amely községben egyáltaláu faiskolai terület eddig kihasítva uem vo t, vagy ahol a faiskola teljesen alkalmatlan területen létezik, ott haladéktalanul alkalmas terület szerzéséről kell gondoskodni, — mely czélból a fentebb emiitett s mindeu járásra külön összeállított véleményező bizottság által jóváhagyott terület a község által megvásárlandó, s az erre szükségelt pénzösszeg községi kivetés alapján hajtatik be. A küldöttségi vélemények alapján a közigazgatási bizottság I. fokban határoz. V. Mindazon községben, hol a küldöttség véleménye alapján az alispán által kitüzeudő határidőig ezen szabályrendeletnek elég nem tétetnék, a község terhére a főszolgabirák által fog végrehajtatui. VI. A község faiskolájának szánt területet — bármely más czélra felhasználni tilos; mire nézve az elöljáróság felelőssé tétetik, s mindeu esetben a községi faiskola-alap javára fegyelmi utou péuzbirsággal fog büntettetni. VII. Minden község köteles a faiskolának jókarban tartására kellő gomlot fordítani, a szükségelt magvakról, vadouczokról, kerti eszközökről és kezelő egyénről gondoskodni, a faiskolát őszszel és tavaszszal felásatni, kellő időben megmunkáltatui, s a csemeték beoltását és bekötözését eszközöltetni, szóval mindennemű munkát elvégeztetni. VIII. A községi faiskólák feletti felügyeletet minden községben a biró és jegyző gyakorolja, kik, az esetleges megintések után sem orvosolt mulasztásokért, a főszolgabíró által fegyelmi vizsgálat alá vétetnek, s az elmulasztott teendők költségükre végrehajtatuak. A munkálatok az alispáu által kinevezett biztosok által ellenőriztetnek. IX. A község faiskolájának kezelését egy néptanítóra bizhatja; fentartási és kezelési költség czímén a községi képviselő testület köteles évenkint — a községi költségvetésben bizonyos összeget felvenni, melyről rendes számadás készítendő. A faiskola részben gyümölcsfa és szőlő, részben szederfa tenyésztésre fordítandó, mely czélból a faiskola egyenlő apróbb táblákra osztassák, s minden faj külön sorbani müvelésben részesittessék. Az egyes kivánt fajok arányát a községi képviselő testület állapítja meg, ugyanez határozza meg a faiskolából évenkiut kikerülő csemetéknek árát is, melyre a községi lakosoknak mindenkor elsőbbségi joguk van. X. A községi ugy — mint felekezeti népiskolák tauouczainak a kerti művelésben, oltásban, átültetésben s egyéb munkálatokban, a néptanító vagy faiskolai kezelő által, kellő oktatás nyujtatik; mely czélból az illető iskolaszék a napnak bizonyos óráját kijelöli. Mai számunkhoz fél iv melléklet van csatolva. #