Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-19 / 51. szám

,IN Y í It I D É K." XI. Az őszi munkálatok befejézése utáu minden község elöljárósága tüzetes kimutatást tartozik a járási főszolgabírónak benyújtani, miud a lefolyt évben történt munkálatokról, mind a faiskola állapotáról és a csemeték mennyiségéről. A főszolgabíró pedig összes járásabeli községeiből a kimutatásokat a megyei közigazgatási bizottsághoz minden év deczember 31-ig beterjesztem köteleztetik. XII. Ezen szabályrendelet végrehajtásával a megyei alispán bizatik meg, ki a megye közönségének miuden év tavaszi közgyűlésén, az összes megyei faiskolák álla­potáról, jelentést tenui tartozik. Miről Zoltán János alispán oly utasítással, hogy a közhírré télel után a szabályrendeletet jóváhagyás végett a m. kir. belügyminisztériumhoz felterjeszsze, Kállay Fe­rencz főszámvevő, a ,felső-tiszavidéki gazdasági egyesü­let' elnöksége, Pscherer József közgazdasági előadó, a járási főszolgabirák, Nyiregyháza város polgármestere, végül a megye hivatalos közlönye utján a községek elöl­járói, a szabályrendelet közhírré tétele végett, jegyző­könyvi kivonaton oly felhívással értesíttetnek, hogy a szabályszerű 30 napi közhírré tételt igazoló jelentéseiket, illető járási főszolgabiráik utján, az alispáni hivatalhoz, az esetleg beadott felebbezésekkel együtt, beterjeszszék. Kelt mint fent. Kiadta: Yidovich László, aljegyző. Szabolcsvármegye alispánjától. Szabolcsvármegye alispánjától. 11,14 7. k. 1886. A föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármeste­rének s a községi elöljáróknak. A m. kir. belügy minister folyó évi 56231. számú leiratát, alkalmazkodás végett, tudomására hozom. Keltr Nyiregyházán 1886 deczember 3-án. Zoltán János, alispán. (Másolat.) Magyar királyi belügyminiszter 56231/VII szám. Körrendelet. Hivatalos jelentés szeriut a köz­igazgatási hatóságok részéről nagy számban érkeznek a fővárosi magyar királyi államreudőrséghez oly meg­keresések, melyekben állítólag a főváros területén tar­tózkodó egyének ellen, különböző hivatali eljárások fo ­gauatositása kívántatik. Az átiratokban azonban rend­szerint csupán az illető fél neve érintetik, mindeu egyéb, a személyazonosság megállapításához szükséges közeleb­bi adatok felemlítése nélkül; mi által, tekintettel külö­nösen azon körülményre, hogy a főváros területén ha­son nevüek legtöbb esetben uagy számban fordulnak elő, nemcsak az ügynek gyors elintézése akadályoztatik, ha­nem igen gyakran a sikeres megoldás végkép meghiu­sittatik. Felhívom ennélfogva a törvényhatóságot, tnisze­riut összes közigazgatási közegeit utasítsa, hogy a fő­városi magyar kir. államrendőrséghez átirataikban, a foganatosítandó eljárás alá eső egyének megnevezése mellett, a személyazonosság megállapításához szükséges és rendelkezésükre álló adatokat, az ügy gyorsabb és sikeresebb megoldása czéljából, mindeu egyes esetben közöljék. Budapesten 1886 évi októberhó 19-én. Tisza. 11,673. K. 1886. 1 járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgár­mesterének és a községi elöljáróknak. A magyar kir. 10-ik honvéd-gyalog-féldaudár pa raucsnokságáuak 3,225/86. sz. alatt kelt nyomozó leve lét körözés, esetleg megfelelő intézkedés végett, tudo­mására hozom. Kelt Nyiregyházán, 1886. deczember 9-én. Zoltán Jáuos, alispán. (Másolat a 11,673. számhoz). Magyar kir. 10-ik hóuvéd-gyalog-féldaudár szöke­vényi (származási és személy) leírás, az alább nevezett, s a behívásnak 42 nap alatt eleget nent tett szökevény­nek nyilvánított honvédekről: Bodnár József honvéd ujoucz, besorozott, szabolcsmegyei, tiszai járási, Benk községi illetőségű, 22 éves, rom. kath., cseléd, kis termetű, barna hajú, kék szemű, barna szemöldökű, rendes orrű, reudes szájú, kerek állú, hosszas arczű, beszél magyarul, magas­A „NYIRV1DÉK* 4 TÁKCZÁJ A. Szellemi zálog. (Novella.) Ilonka legszentebb gondolatainak s legbensőbb vá­gyainak tárgya már rég óta egyedül Zoltán volt, kit szi­vének logforróbb érzelmeivel szeretett. Szerette őt, mint eszményképét, szerette, mint barátját. A sors azouban, fájdalom, távol tartá őt a kedves leáuytól ; s messze­messze tőle, idegen tájakon kellett az ifjúnak fiatal éveit eltölteni a legnehezebb munkásságban, hogy magának s majdan imádott Ilonkájának is boldog jövőt biztosítson. Gyáruk régi üzlete ugyanis, amely a családnak fé­nyes uevet és kényelmes életmódot nyújtott, atyja halá la után mindinkább a bukás örvénye felé közeledett. Fu kar, önző s szívtelen nagybátyja az üzlet kétes helyze­tét saját előnyére óhajtván kizsákmányolni, a legszebb Ígéretek között vette át auuak vezetését; ön/.ése azonban a helyett, hogy azon segített volna, bukását csak még inkább siettető. Miut minden gyárnál, ugy ennél is, a tulajdonos elhalálozása után — leltárt kellett készíttetni, a rfgi hátralékokat Uiegyenliteni, megfelelő üzleti házak­kal összeköttetésbe lépni; szóval mindazt meg kelle tennie, ami a gyár reudbeszedéséhez, jobb állapotba hozatalához 8 felvirágoztatásához szükséges vala. Ily alkalmak esetén gyakran megtörténik aztán az is, amin a mondottak nyomán épen nem csodálkozhatunk, hogy a rideg kiszámítással élő nagybátya, az üzlet álla potának egyes részeiben, a legkellemetlenebb felfedező sekhez jutott; ilyenkor aztán soha sein maradtak el a gyalázó szavak, melyekkel elhunyt tivéréuek. Zoltán édes atyjának emlékét Bzívtelenül illeté. Szegény ifjúnak mind­ezt tűrnie, a legkeserűbb érzelmeket mélyeu szivébe kel­lett fojtania csak azért, hogy lelketlen nagybátyján ik fenhéjázó s rangos büszkeségéből családi nevének előnyt sága 1,580 mm. Bogár Ferencz Lajos honv. uj., besor., szabolcsin., dadai-alsó jár., Polgár közs. illet., 22 éves, r. k., mészáros, közép term., fekete hajü, barna szemű, fe­kete szemöld., rendes orrű, rendes szájú, kerek állú, ke­rek arczú, besz. magy., magas. 1,670 m. m. Vámosi Már­ton honv. uj., besor, szabolcsin., dadai alsó jár., Polgár közs. illetős., 26 éves, r. kath., nőtlen, földmives, közép term., gesztenye hajú, szürke szemű, geszt, szemöldökű, rendes orrú, rendes szájú, rendes állú, hosszas arczú, besz. magy., magas. 1,680 m. m. Pribilló Márton honv. uj., besor.,' szabolcsm., dadai-felső jár., Rakamaz közs. illetős., 24 éves, r. kath., ács, nagy termetű, barna hajú, szürke szemű, barna szemöld., nagy orrú, rendes szájú, hosszas állú, hosszas arczú, besz. magy. és tótul, magas. 1,725 m. m. Kelt Miskolczon, 1886. évi novemberhó 21-én. Az „Erkölcs-nemesitő Egylet" és fiókjai. XIII. 12. A csalédszerzési eugedélylyel el nem lá­tott, úgynevezett „cselédhurczoló" egyének ellené­ben az üldözés hatóságilag megkezdendő, s időről­időre az 1876. XIII 112 §-a mindaddig alkalmazan­dó illetőleg végrehajtandó, amig a törvénynek fo­ganat és érvény nem szereztetik; vagyis amig az illető jogositatlan cselédhurczolók a törvény iránt engedelmességet és tiszteletet nem tanúsítanak. 13 Valamint a szolgálatból alapos ok nélkül eltávozó cselédek, ugy a kötelességeiknek meg nem felelő cselédszerzők, nem különben a hibás cseléd­tartó gazdák ellenében is, a törvény szigorúan al­kalmazandó és végrehajtandó. 14. A cselédek nagyobb részénél természetté vált erkölcstelenségek meggátlása tekintetéből, szi­gorú felügyelet lenne fordítandó arra, hogy azok az utczán bármikoris, különösen pedig vizhordás alkalmával, ne csoportosuljanak; esténként a kapu előtti ácsorgástól és társalgástól szigorúan eltil­tandók. Hogy pedig mindez csakugyan meg ne történhessék, szigorú felügyelet fordítandó arra, hogy minden lakás záros és csengetyűs kapuval láttassék el, és hogy az a kitűzött zárórán tűi nyitva ne tartassék. 15. A cselédek által emelendő panasz csak­is abban az esetben fogadandó el, ha az, a gazda ré­széről tanúsított s a törvény 28, 32, 33, 51, 52, 56, 75, 76, 7 (J és 80 §§-ba ütköző mulasztásokat, avagy a cseléd életét, egészségét és testi bizton ságát veszélyeztető bánásmód miatt történik; és a panasz alapos volta, mindjárt a följelentéskor felmutatandó jelekből, vagy bizonyítékokból kitűnik, avagy alaposan védelmezhető. Nem lenne talán czél-ellenes az sem, ha minden cseléd, a szolgálatba lépése és az abból való kiállása idejében, tartózkodásának nyilvántart­hatása tekintetéből, a hatóságnál jelentkeznék; és hogy ennek alapján a szolgálati köuyv ezen két rovata is hatóságilag töltetnék ki. Ez azonban csak ugy és akkor volna eszközlendő, ha a ható­ság az ennek teljesítésére szükséges személyzettel rendelkezhetnék. 16. Kívánatos volna végül, ha a cselédek be­szegődési ideje határozottan megállapittatnék; amely­nek be nem tartása esetében a szolgálatból eltá­vozó cselédtől a könyv visszatartatnék; a cselédet idő előtt elbocsátó gazda ellen pedig, bírságolás alkalmaztatnék. Ki lehetne például mondani, hogy a dajkák kivételével a szolgálati idő egy év, a felmondási idő 3 hó. íme ezek volnának azon szabályrendeleti ja­vaslatok és módozatok, amelyeknek életbe lépteté­és kedvező hirt szerezzen, mely őt képessé tegye arrs>, hogy majd ősi üzletét átvéve, azt legalább feuállható s mérsékelt müködésbeu tarthassa és az imádott lénynek, szeretett Ilonkájának szive legbensőbb s leggyöngédebb tervei szeriöt kényelmes megélhetési módot nyújtson. Ilonka jól tudta, mennyire szivén hordja Zoltán mindkettőjük jövőjét. Együtt erzett és szenvedett ő távol levő kedvesével. Mélyen elmerengő s még mélyebben ér ző lelkének különben sajátja volt, hogy mindig csak azt ragadá meg legbensőbb hévvel, ami legközelebb állott szivéhez s legkedvesebb hatást csak az gyakorolt rá, ami borongó, mélabús gondolatokkal s bánkódó szomorúsággal tölté el lelkét. Szülői nem idegenkedtek ugyan Zoltántól s leá nyuknak iránta táplált szerelmi terveitől sem; azt azon­ban kijelentették, hogy beleegyezésüket c-ak azon fel tétel alatt adják kötendő házasságukba, ha a fiatal em­ber magának a polgári életben állást szerez. A kedves leány szomorú hangulatába az említette­ken kivül még egyéb aggodalmak is vegyültek. Szülői­nek egymás iránti szeretete nem volt teljesen boldognak mondható. Atyjának merész, gyakr in illemtelenségig menő viselkedése csak tréfásan, s gúnyolódva játszott igen sok­szor, anyjának mélyen érző, szeretetteljes szivével. E visszás eljárás azo íban soha sem jutott — mint gondol­nánk — odáig, hogy egymás iránt egészen elhidegülje­nek. Ellensúlyozta a 8'élsőséget azou körülmény, hogy neje még mindig a kitűnő férfiút és hires orvost bámulá férjében, ki aztán viszonzás fejébeu olykor-olykor még­sem maradhatott egészen közönvös, szépsége, bájai 8 kel­lemes társalgási előnyei iránt. Valóságos heterogén ele mek valának ők, kikuek házas élete n m volt egyéb, mint a természetnek az egymástól eltérő erők egyesítés, kísérlete. Házasságuk első gyümölcse Júlia, Ilonka idősb nő­vére vala; kiben a természet atyjának előnyeit s anyjá­nak szép tulajdonait a legkellemesebb harmóniában egye se esetében, a cselédek erkölcseinek javulása a gazdák érdekeinek megvédése, biztosan remélhető. Az elősorolt pontozatokban elmondottakkal ko­ránt sem akarom a hatóságokat mulasztással vá­dolni; azonban a közrend a közerkölcsiség a ha­tóságoktól elvárja azt, és meg is vagyok győződve arról hogy közzé tett nézeteimnek elfogadható té­teleit figyelemre méltatni, s meggyőződve afelől, hogy a humánus szempontból alkotott cselédtör­vény alapjáu a cselédügy rendezhető lévén; min­dent el fognak követni arra nézve, hogy a közön­ségnek és magoknak a hatóságoknak és annyi kel­lemetlenséget okozó cseléd ügy rendeztetni fog. Tudom, hogy lesznek olyanok, akik a cselé­dekre törvény szerint kiszabandó birság ellenében azt hozzák fel, hogy ama bírságok bevehetetlenek lévén: sok cseléd szivesebben eltölt a fogságban néhány napot, sem mint a megunt s előtte gyűlö­letes helyen szolgáljon és dolgoznék. Ezek ellené­ben azt hozhatom fel, hogy tudomásom szerént nincs oly cseléd, aki ingyen és nem valamely ki­alkudott bérért szolgálna. Ugy szintén tudom ísom van arról is, hogy minden cseléduek a leggyengébb oldala van érintve akkor, ha szolgálati bérének le­vonásáról van szó. Tudva levő dolog ugyan is, hogy a cseléd uem egyszer jelentékeny hanyagsá­got és pótolhatlan mulasztást is követ el szolgá­lata közben a nélkül, hogy tekintbe venné a gaz­dájának az által okozott károkat. De ha a vég le­számolás idején kialkudott bérének csak legkisebb része is kérdésbe jön és levonatik: ezt igen érzé­kenyen veszi. A kiszabandó birság pedig legbizto­sabban behajtható akként, ha a gazda, akinél a bírságolandó cseléd szolgálatban van, avagy belép, a hozandó hatósági Ítélet alapjáu hatóságilag uta­sittatik a megállapított birságnak a cseléd fizeté­séből leendő aránylagos levonására és befizetésére. Ez intézkedés által az a biztos czél fog elé­retni, hogy a különben legmakacsabb és engedetle­nebb cselédek is inkább megjavulni igyekeznek, sem hogy fizetésük bizonyos része ily módon levouassék. A cseléd ügygyei bezárom immár különben is hoszűra nyúlt czikkezésemet az „Erkölcs-nemesitő Egylet"-ről és fiókjairól, legalább egy időre. Igye­keztem ugyan az erkölcs-uemesitő egylet programm­jából kiemelt egyes pontok bevilágitásánál lehetőleg tárgyilagos és gyakorlatias lenni; ha azonban mégis itt-ott nem voltam elég szerencsés a helyes irányt megjelölni, és netalán eltértem volna az erkölcs­nemesitő egylet intencziójától: legyen szabad a szíves olvasók elnézésére számitanom. Szándékom mindenesetre tiszta és nemes volt. Ezt el merem mondani. Az általam felölelt és le'iető terjedten tárgyalt egyes programm-tételekből világosan kivehető, hogy az „Erkölcs-nemesitő Egylet" czéljai és fe'adata koránt sem oly könnyűek, mint talán egyelőre látszik. Sok tényezőkkel, megcsontosodott ósdi szokásokkal kell az egyletnek megküzdeni; amig egyik-másik pontját programmjának keresztül viheti. Sőt magá­val a fenálló kormáuynyal is meggyűlik a baja az egyletnek. Nézzük csak magát a közerkölcsiséget. Aliként fogja például nemesíteni az egylet a köz­erkölcsöket akkor, amikor a bíróságok a legnagyobb bűnöket: mint az uzsorát, az okmányhamisitást stb. a legenyhébben torolja meg, mint ez legközelebb Hay Bernáttal a hírhedt budapesti uzsorással történt? Folytatás a mellékleten. sité. De fájdalom, a csodás lélek hüvelye gyönge volt eme különböző hatású erők egybeolvasztására. A ritka leány, telve elmésség és gyöngédséggel, átható szellem és mély érzelemmel, kinek lelkéből minden nyilvánula tában az elbájoló kellem varázsa ömlött szét: a benne rejlő ellentétes erők egybeolvadásában idő előtt önmagát emészté fel. Egy reggelen halva találták őt ágyában, kertre nyíló csendes szobájában, szemeinek megtört féDyü tekintetét az átellenben emelkedő pompás hegyre szegezve. A/, örökké feledhetetlen szép vonások, nemes tu­lajdonok, gyors és feltűnő halála, az elhunyt halottnak soha nem muló kedves emlékét hagyták hátra nem csak a család tagjai, de számos barátnői között is. Ilonka még bensőbb, titokszerü s hálás emlékkel viseltetett jobb hazába költözött nővére iránt. 0 volt ugyanis az, ki Zoltán és llouka egymás iránti kölcsönös hajlamát s benső szerelmét c-iakhainar felisnaerá s köz­vetítő szerepet vitt a szerelmes p ir között. 0 volt az, ki a sokaktól köunyelmünek tartott Zoltán nemes jelle­mét leghívebben felismeré és eloszlatá Ilonka érzékeny lelkületéről a kétkedés és aggódó bizonytalanság borongó felle.eit. Még az utolsó éjjelen is, elalvásuk előtt, mely­ből a szeretetre méltó Juha többé fel uem ébrede, miud­ketten — mivel ugyanegy szobábau aludtak — csaknem a végperczekig Zoltánról, egybekelésükről és jövendő bo'dogságukról beszélgettek. Ez emléket ki uem töröl heté az idő Ilonka szivéből; esti imájáuak forró sóhajai közzé vegyült az mindig, amidőn éjszakai nyugalomra hajtá fejét. S valahányszor ágya szélén ütve, éjjeli fehér kön­tösét felölté, gesztenyeszínű hajfürteit felköté s hófehér karját az égő gyertya utáu nyujtá, hogy aunak világító fényét kioltsa: még egy pillantást vetett a hátsó fal felé, hol egykoron nővére aludott, jelenleg pedig egy fekete selyem pamlag áll. Legújabb levelei, melyeket Zoltántól kapott,e gy Italán nem voltak megnyugtatók. Zoltán ugyanis kikelt azokban

Next

/
Thumbnails
Contents