Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-11-21 / 47. szám

N Y I R V I D É K" vet képez, melynek tanulmányozása az illetők szakszerű kiképzését nagy mérvben elősegíti. A midőn tekintetes uraságodat erről értesítem, egyúttal felhívom, hogy a pénzügyi közigazgatási biróság döntvényei és elvi jelentőségi határozatai czimü összeállítás beszerzését a bélyeg és illeték, valamint adóügyekkel foglalkozó közigazgatási tisztviselőknek figyelmébe ajánlani szíveskedjék. A szóban forgó összeállítás 1884 és 1885 évi folyama állami és közigazgatási tisztviselők által a m. kir pénzügyminisztérium elnöki irodája utján 1 frt 50 kr. bolti ár helyett, 90 kr. kedvezményi áron szerezhető meg. Megjegyeztetik különben, hogy folyó évi január l-seje óta ezen gyűjtemény a „Pénzügyi Közlöny nyel együtt, amelynek állandó külöu mellékletét képezi, 3 frt évi előfizetési dij mellett szintén megrendelhető. Budapesten, 1886 évi október hó 13-án, Tisza. Az „Erkölcs-nemesitö Egylet" és fiókjai. IX. A cseléd ügy, amely valóban igen rosz lábon áll korunkban és amely gyökeres orvoslásra vár, szintén fel van véve az erkölcs-nernesitő egylet programmjába. Ki van mondva ugyan is alap szabály ílag, hogy a „régi lní cselédek és mások életét saját életük veszélyeztetésével is megmentő egyének jutalmazását eszközlő társulatok alakíttassanak." A cselédügyet az országos törvényhozás rendezés alá vette ugyan; de mint legtöbb társadalmi ügyben, a törvényhozás nem mehet annak rendezésében a legutolsó részletekig. Igen természetei tehát, hogy itt is a társadalomra, illetőleg ennek politikai alakzataira maradt a cselédügynek részletes és végleges rendezése. Átlátták ezt Irányi Dániel és társai is. Azért ölelték fel a cselédügyet, illetőleg ezek erkölcseinek nemesítését is munka körükbe. Valóban alig van egy-egy fontosabb ügy a társadalomban manapság a cselédügynél. Csaknem minden családban van legalább egy cseléd; tehát mindenki tudja, mi a cseléd a családban. A jó cseléd a gazda és családja vagyonának valóságos őre és kezelője; becsületének védője; a házi titoknak bizományosa; a család leghűbb barátja. A rosz cseléd ellenben a családba férkőzött ellenséges elem, amely ellen alig lehet védekezni; nem biztos tőle vagyonunk, nem becsületünk; sőt még a család egyes tagjainak erkölcse sem; a családi titkokat rendesen ezek árulják el ellenségeinknek. Jó, a szó és felfogás legigazabb értelmében jó cselédekkel csak az 1848 előtti időkben találkozunk. A szolgák és cselédek hűtlensége abban a korban a ritkaságok közzé tartozott; ma éppen fordított viszonyban áll a dolog. Az ok természetesen az akkori viszonyokban rejlik. Hogy ma nincs jó és hű cseléd, anuak magyarázata viszont a mai körülményekben keresendő. Tagadhatatlan, hogy a magán szolgálat uem valami kellemes dolog. A cselédeket az anyagi kényszerűség szüli. Mert oly ember, aki nincs rászorulva, cselédnek nem áll be; viszont oly gazda, akinek cselédre nincs szüksége, nem fogad fel cselédet. Nemi tekintetben pedig azt tapasztaljuk, hogy a cselédek túlnyomó száma nőkből leányokból áll. Ezen az állapoton nem is lehet segíteni; mert a társadalom, a cselédkedésen kivül, oly nők számára, akik nem csak vagyonilag hanem szellemileg is szegények, alig képes megélhetési módot nyújtani. Ha már most ehhez veszszük a nemi ösztön durva kielégítését, amelyet az elhanyagolt nevelés és a vallásos érzület hiánya is tápA „NYIRVIDÉK" TÁRCZÁJA. Egy derék könyv. (Nyíregyháza, szabad királyi város története. Irta Lukács Ödön nyíregyházai ev. ref. lelkész, f. szabolcsi esperes. Nyomatott Jóba Elek könyvnyomd íjában Nyíregyházán 188u. 1—273 lap. Ara 2—3 frt. A tiszta jövedelem a nyíregyházai ev. ref. egyház nönevelési czéljaira fordittatik.) Az egyes városok monográfiái jelentékeny szolgálatot tesznek az ország általános történetének nem csak azért, mert kellő részletességgel tárgyalh ttják az egyes eseményeket s igy sokkal bővebb ismeretet nyújthatnak; hanem mert a polgári élet fejlődését ét főkép a közművelődési adatokat teljes egészükben állithatják szemeink elé. Mindenesetre eléggé örvendetes jelenség, hogy kiemelkedőbb városaink monagrafiái elég sűrűn jelennek meg s ezek közül már nem egyben kitűnő munkát nyert történeti irodalmunk; valamennyiről pedig bízvást elmondhatjuk, hogy az ezen irányú mozgalom előre vitte a levéltári kutatásokat, a multaknak több oldalú ismeretét, szóval a történeti anyag feldolgozását. Lukács Ödönben is, ki már több izbeu jelentékeny szolgálatokat tett a különböző irodalmi szakokban, buz • gó és lelkiismeretes kutatóra találunk. Mind az anyag, mind a feldolgozás, annyira érdekessé teszik munkáját, hogy alig vagyunk képesek olvasását félbe szakítani. Nyiregyháza város történetét két részre osztja szer ző. Egyik a város polgári — másik egyházi történetével foglalkozik. AmibLan, vagyis a most megjelent kötetben a kűltörténet ötszes anyaga fel van ölelve s kellő részletességgel tárgyalva, kivéve a legújabb kort, vagyis az 1848/49 évi szabadság harcz óta lefolyt eseményeket; melyek a második, megjelelendő kötetben lesznek tárlál: ujjal mutathatunk a mai cselédek hűtlenségének okára — az erkölcstelenségre. A mai cselédség nem látja be helyzetét; nincs meg benne a takarékossági ösztön, a kötelesség érzet, a tisztelet és becsülés létének fentartói: gazdája gazdasszonya s ezek családja iránt. Az engedelmesség helyett feleselget asszonyával; mások előtt bírálja asszonya viseletét és természetét. A tisztességes és sorsához illő egyszerű ruházkodás helyett, a háziasszonyt és kisasszonyt majmolja Mindezeknek koronája és természetes folyománya azután a hűtlenség. A cselédek hűtlenségét törvény által megszüntetni nem lehet; hanem annak okát, az erkölcstelenséget kell elfojtani már csirájában. Ez pedig csak társadalmi uton lehetséges. Ha a gazda becsüli cselédjében az embert, nem fog tőle olyat követelni, ami az ember általános méltóságával ellenkezik. Viszont, ha a cseléd tiszteli gazdáját; ha nem tesz személye, hozzátartozói, vagy vagyona ellen olyat, ami saját emberi érzületével ellentétben áll; sőt inkább arra törekszik, hogy becsülését és elismerését kiérdemelje: akkor meg van oldva a lehetetlenségnek látszó probléma. De miként lehet ezt elérni, törvénynyel aligha. A gazda engedékenysége mit sem ér. Tehát a cselédkedésre szorult osztályt, a szegénységet kell javítani és nemesíteni: a vallásos nevelés által. Már az elemi iskolákban szivébe kell vésni aina szegényeknek az emberi viszonyokat, az emberi társaság közös czélját, az élet igazi rendeltetését; hogy vérükbe ójtódjék, meggyőződéssé, hitükké váljék az az egyszerű de igaz tantétel: „Nem minden ember lehet gazdag, tanult és hatalmas; de igen is minden ember lehet becsületes." A becsület és erkölcsösség nemessé teszi az embert ugy a műveltség, mint a gazdagság és hatalom birtokában. A becsületessség önérzetre ébreszti a legegyszerűbb egyént is; érezteti vele azt, hogy nincs állás, nincs foglalkozás az életben, amely az embert lealacsonyítaná. Ellenben aljas lehet az ember magas állása, vagyona és műveltsége mellett is: ha hiányzik lelkéből is szivéből a becsületesség-szülte felmagasló önérzet. Az ily szellemben felnőtt és cselédnek állott egyén azután, legyen az férfi vagy nő avagy leány, tudui fog hű igaz, és becsületes lenni. Mindez el lesz ugyan érve, a vallásos nevelés által, de csak a messze jövőben. Két három nemzedéknek kell addig még felnőni. Mit tegyünk tehát a most szolgálatban levő cselédekkel, hogy a vallásos nevelés hiányát csak némileg is ellensúlyozhassuk; hogy a jó és nemes erkölcsök befogadására alkalmasokká tegyük őket? Ez az, amire főgondot kell fordítani a társadalomnak, a hatóságoknak és cselédtartókuak egy aránt. Erről azoubau csak közelebb szóiandok. Közigazgatási bizottsági ülés. (November 11.) (Vége.) Olvastatott a főorvosi havi jelentés, amelyből a következő köz egészségügyi adatokat emeljük ki. Ami az egészséget illeti, az a tiszai, dadai felső és alsó járásokban, az előző havihoz viszonyítva, kedvezőbb volt, mig a kisvárdai, nyírbátori, nagy kállai járásokban és Nyiregj házán kedvezőtlenebbnek bizonyult. A nem fertőző bántalmak közzől leginkább gyomor bélhurut, tüdőlob makacs posláz és torok gyik esetek fordultak elő. gyalva. Nem lesz felesleges je;ezai e helyen könyvünk egyes kiemelkedőbb részleteit, milyenekül tűnik fel előttem : a város őskora az első régészeti és történeti adatok világánál, területének — általában véve megyénknek őseink általi meghódoltatása, a város nevének eredete, az első birtokosoknak — birtokviszonyoknak ismertetése, népességének növekedése stb. Majd a szabadalmi levelek, hajdúsági viszonyok, török, német katonai dúlások, a megyének régi ellenszenve, a Rákócy szabadságharcz alatti események s ezek miatti pusztulás, az uj település, emelkedé», kir. szabadalmi levél, a város megváltása: mindm

ag mnyi érdekes részletek, melyek a szorgalmasan egi begyűjtött adatok pontos felhasználásával s a hol ilyeneket találni nem lehetett, megállható feltevések s észtani következtetések alapján, igen helyes történészi érzékkel vannak egybeállítva s hozzá még választékos jó magyaros zamatu nyelven előadva. Mindezeknél fogva szerző müvét egy oly derék könyvnek találom, mely csekély Ítéletem szerint előkelő helyet fog elfoglalni az e nemű kitűnőbb munkák között. Kétsrgkivül avatott tollú s elég bő ismeretü történetíróra talált Nyiregyháza városa szerzőben, ki sok szeretettel és melegséggel tárja fel a jelen nemzedék előtt a multak érdekes és tanulságos esemr'nyeit e könyvben; mely bizonyára méltó arra, hogy nemcsak a város, hanem megyénk minden értelmes polgára megszerezze és okuljon belőle, mert hiszen a mait legjobb tanitó mestere a jelennek. Egy kérésünk van szerzőhöz, és ez az: hogy minél előbb kövesse az első füzetet a második, és továbbá sok oldalról igénybe vett figyelmét terjeszsze ki Szabolcs megye monográfiájára is. Áldozzon ennek oltárára is valamit becses idejéből. — Talán ez még hllásabb, mert nagyobb érdekű munka volna. A fertőző betegségek kőzzől járványosán előfordult a hólyagos himlő Nyíregyházán, ahol is megbetegedett 38 egyén, ebből meghalt 11, meggyógjult 12, ápolás alatt maradt 15. E jár«ány már juliusban mutatkozott amennyiben e hóban 2 egyén halt meg, augusztusban 4 szeptemberben 7, októberben 18. 0 fehértón megbetegedett összesen 22 egyén, meghalt 8. gyógyult 9, ápolás alatt van 5. Uj fehérión vörheny lépett fel. Megbetegedett 36 meghalt 11, meggyógyult 19, ápolás alatt van 6. Gégényben a vérhas uralkodik. Megbetegedett 40 egyén, meghalt 2, gyógyult 35, ápolás alatt maradt 2. Szórványosan jött elő a hólyagos himlő : a kisvárdai járásban 2, T.-Lökön 3 halálos kimenetellel; NagyKálióban 3, ebből meghalt 1 ; K.-Semlyénben 1 meghalt Szakolyban 2, ApagyoD 1. Hasi hagymáz mutatkozott kisvárdai járásban pár 0 fehértón 3, Balkányban 1, N.-Kállóban 2, Nyíregyházán pár esetben. Vérhas előfordult Ibrányban 2, P.-Petriben szórványosan, Mártonfalván 2 (meghalt), Nyíregyházán pár eset. A halott kérni jelentés szerént 7 éven aluli gyermek elhalt, a bogdányi járásbeli községek kivételével ahonnan jelentés nem érkezett, a megye területén: 349; ebből gyógykezeltetett 139, nem gyógykezeltetett 210. 7 éven felüli gyermek elhalt 208, ebből gyógykezeltetett 133, nem gyógykezeltetett 75. Törvényszéki bonczolás eszközöltetett 1 esetben Nyíregyházán. Rendőri bonczolás volt 2: Tímáron és Gyulajhan. Rendőri hulla szemle 2 : T. Dadán. Látlelet súlyos testi sértésnél kiállíttatott 9. könynyüről 21 esetben. A 7 éven aluli elhalt nem gyógykezelt gyermekekről csupán a nagy-kállói, dadai alsó és felső járások szolgabirái terjesztették be jelentésüket. Állategészségügyről jelentés nem adatott be azért, mert Dely József megyei állatorvos még folyvást beteg, Szabó Károly pedig e miatt, annyira el van foglalva', hogy nem volt ideje azt beterjeszteni. Az árvaszéki elnöki jelentés az árvaszéki ügyek havi forgalmát s az árvaszék tevékenységét következőkben terjeszti elő. Folyó 1886 évi szeptember hóról októberre elintézetlenül átjött 2046 ügydarab. Ebhez beérkezett 1346 db. Elintézendő lett 3392 db. Ebből ülésen kivül elintéztetett 1787 db. Elintézetlenül ment át novemberre 1605 üg}darab. Rendes ülésben elintézett Péchy G>ula üluök 153, Okolicsányi Géza 192, Böszörményi Kornél 222, Nóvák Gyula 133, Lövey Miklós 40, összesen 740, darabot. Ülésen kivül elintézett Pechy Gyula 262, Okolicsányi Géza 185, Böszörményi Kornél 194, Nóvák Gyula 245, Lövey Miklós 161, összesen 1047 ügydarabot. A kir. ügyész havi jelentése szerént a kir. törvényszéki fogházban jogérvényesen elitélt le volt tartóztatva oktoberhóban 124, fölebbezés alatti 19, vizsgálati 19, összesen 182 egyén, kik közzül 161 férfi. 21 nő. Az egészségi állapot általában jó; haláleset nem fordult elő. Rabmunka keresmény czimen befolyt a kosárkötés iparágból az állam kincstár részére 141 frt 42 kr. a munkások részére 4 frt. 53 kr. Fegyelmi eset 3 fordult elő. A nagy-kállól kir. járásbíróságnál le volt tartóztatva vizsgálati 9, mind férfi. A kisvárdai kir. jár. bíróságnál elitélt 16, vizsgálati 6 (18 férfi 4 nő). A nyírbátori kir. járás bíróságnál elitélt 1, vizsgálati 5. A tisza-löki kir. jár. bíróságnál elitélt 15. vizsgálati 5. (16 férfi 4 nő.) Előterjesztetett a debreczeni m. kir. távírda igazgatóságnak a közig, bizottságnak 449/86 kb. számú határozatára adott 6352/11. számú jelentése; amelyben a büd -szent-mihályi kir. távírói mellék állomás által szedett s Kornis Ferencz és társa által nehézményezett kftldönczi dij összegek beszedését jogosnak, a helyi körülményeknek megfelelőknek, tehát továbbra is fentartandókak véleményezi : Tekintve, hogy a becsatolt küldöncz dij táblázatban feltüntetett 1883-dik évi küldöncz dij tételek teljességgel nem felelnek meg a mai viszonyoknak, különösen a nmélt. közmunka és közieked. m. kir. miniszter Folytatás a mellékletei*. Szóljunk még pár szót a kö iyv külső kiállításáról. Leszámítva egy néhány felötlőbb sajtó hibát, melyek hiszem a második kötet végén jelezve lesznek, s kötet dicsőségére válik a Jóba féle nyíregyházai könyvnyomdának. Szép papir, díszes betűk, csinos beosztás, Ízléses diszitmények a fejezetek elejin és végén, az igen czélszerü, emlékezetet felsegítő időrendi széljegyzetek, szóval az egész technikai munka rendkívül emelik a könyv értékét s jó véleményt keltenek a vidéki nyomdászati iparról. A czimlapon levő városi czimeren kivül érdekes melléklet lett volna még a város lát- és térképe, nem különben a város határának térképe, egyes kiemelkedőbb köz és magán épületeinek rajza stb. De azt hiszem, ez nem szerzőn mult; hanem inkább anyagi legyőzhetetlen akadályokba ütközött. A szép és érdekes munkáuak nagy kelendőséget kívánunk. Nagymáté Albert. A hiúság áldozata. — Hlbeazéléa : Báoz Istvántól. — VI. Altmann, aki el nem tudta képzelni, hogy miért hivatja őt a házi kisasszony, katonai pontossággal sietett teljesíteni Bélteky Vilma kérését, amely ő reá nézve parancs volt. Udvarias bókok között lépett be Vilmához. — Köszönöm Altmann ur, hogy eljött, nem is képzeli, hogy miért hivattam, — fogadta Vilma Altmannt, mosolyt erőtetve ajkaira. — Egy nagy kérésem volna Önhöz. Megteszi-e azt nekem ? — Minden körülmények közt számithat reám nagysád. — Köszönöm Altmann. Ha kérésemet csakugyan teljesiti, ígérem, hogy nem leszek háladatlan.