Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-11-21 / 47. szám

„IN Y í lí v I I) I; K.« folytonosan emelkedett, ami legjobb bizonyiaték igazgatói eszélyességéneli 6a okosságának. Jövedelme ma 83 millió frank; teljesen realizált biztosítéki tökéje 346 millió; az aktivum a passzivu not 18S6. jauuír 1 én 36'/a millióval baladta meg. Minthogy a társulatnak sohasem volt részvénytőkéje; minthogy biztosítéki tőkéje csupán a dijak folytonos befize ései által halmozódott fel: az a különbözet, amely a részvénytársaságoknál a részvényeseket iletné meg, kizárólagosan a biztosítottak tulajdona. Ily módou a biztosítás, ahelyett hogy a biztosítók részére kizsákmáuyoltatnék, itt önköltségi értékben alkalmaztatik. New York államtörvénye azt rendeli, hogy ez a tartalék úgy 8záinittas8ék, mintha az elhelyezések nem hoznának többet 4'/a% kamatnál. De a társulat, amely még az államnál is jobban ügyel biztosítottjainak biztosságára, alapszabályaival kötelezi magát, hogy úgy számítja biztosítási tartalénít, mintha nem szabadna 4%-nál többet jövedelmeznie; ennek következtében jelenlegi tartaléka 17'/a milióval meghaladja a törvény által követelt tar talékot. A nyeremények a biztosítási társulatoknál nem egyebek, mint a biztosítottak dijai által előteremtett fölöslegek. Ha a halandóság, ha az elhelyezések kamat jai, ha a kezelési költségek változhatatlan tényezők, vagy előre határozottan megállapíthatók lennének: ugj a díj mathematikailag pontosan illesztethetnék a biztosítási költséghez és abban az esetben nem volna fölösleg. De miután az ily szabatosság lehetetlen, tekintve a számításba jö'ő elemek változandóságát, a társulatoknak nem marad egyéb hátra, mint hogy dijaikat elég magas tarifára alapttsái, hogy mindeu eshetőségnek biztosan elejét vegyék. Eoben nincs semmi összeférhetlen olv köl csönösségen alapuló társulatnál, amilyen a New York, melynél az évi dijak minden fölöslege a biztosítottaké és osztalék czimén nekik jutattik; de egészen másként áll a dolog a részvénytársaságoknál, hol a részvényesek megosztják ezt a fölösleget a biztosítottakkal ; sőt a nagyobbik részt magoknak tartják meg. (§.)A tisza-löki kir. járásbíróságot az igazság ügy miniszter, jövő 1887 évi ápril első napjától, telekkönyvi ügyekben bíráskodási jogkörrel ruházza fel; a törvényhozó testület utólagos jóváhagyásának fentartása mellett, -+- A pénzügyminiszter mult napokban mutatta Ue a képviselőháznak Magyarország jövő évi Költségvetését. Az előirányzott összes kiadások kitesznek 350.400,021 frtot (6.713,481 írttal többet, miut a folyó évre); az összes bevételük 328.356,095 írttal vannak előirányozva (1.276,687 írttal kevesebb miut 1886. évre) 8 igy az előirányzott deficit 22.053,926 frtot tesz, vagyis 7.990,168 írttal többet, miut a folyó évben. A pénzügyminiszter ezen deficziten a többi között a személy-és árúszállitási adó, valamint a bélyeg- illeték felemelése által kiváu segíteni. Hát a személyszállítás nálunk eddig ugy is már drágább volt mint bárhol; az árúszállitás megdrágítása pj dig eddigi alacsony gabouaáraink emelkedésének reményényétől is megfosztja gazdáinkat, hiszen a külföldi konkurrenczia épen azért nyomta le annyira gabonánk árát, mert még Amerikából is olcsóbban szállítanak, mint Magyarországból. A bélyeg illeték felemelése az amúgy is költséges magyar igazságszolgáltatásé még jobban megdrágítja; pedig már mily régóta hangoztatják nálunk az olcsó igazságszolgáltatás létesítését. Helyes, állami gazdálkodás és igazságos adóztatás mikoi- jö el már országod hozzánk? ! Közönség köréből. — Az e rovat alatt közlöttekéri a felelősség beküldőt illeti. — Kérelem a nagyérdemű közönséghez. A nyíregyházai kereskedő ifjak egylete megalakult. Az egylet egyik legfontosabb és legnemesebb hivatása ég feladata az önművelődés leend. Régóta hiányát érzi már a helybeli kereskedő ifjúság egy ily intézménynek ; de talán még soha ugy mint most, mikor a kereskedő ifjúság ország szerte kitűzte azt a lobogót, melyen az ifjúság jelszavaként ott tündöklik e szócska: »haladjuuk !c A helybeli kereskedő ifjúság is megértette ezt a hivó szózatot, s mint jeladást a társulás és tömörülésre magáévá tette, egyletté alakult es pedig oly czélból, hogy egymást tanítsa és oktai-sa, hogy egymásba oltsa a test véri és a hazaszeretetet. Az ifjúság e czélzatának eléréséhez mindenesetre nagyban hozzájárul egy könyvtár megalakítása, melyhez az egylet minden tagja áldozethozatal nélkül folyamodhat. A még csak most megalakult egylet pedig még nincs azou helyzetben, hogy ez iránybaní szükségletét egyedül, saját póuztára készletéből fedezhesse. Tisztelettol fordulunk tehát a nagyérdemű közönség ismert emberbaráti és hazafias érzületéhez; kérve miszerint fenti törekvésünket kegyes pártfogásába venni és esetleg felesen rendelkezésére állo közhasznú könyvei bármily csekély részével is, az egylet köuyvtárát kegyesen gazdagítani ne terheltessék. Mely nagylelküleg hozandó hazafias áldozatért, legyen sz abad alantirtaknak, mint a nyíregyházai kereskedő ifjak egylete képviselőinek, előre is leghálásabb köszönetüket az egylet nevében kifejezni. A n. é. közönség alázatos szolgái: Nyiregyháza, 1886. novemberhó 20. Tarczali Dezső, Benedicty Tivadar, titkár. elnök. 2. Kiadás. 1. Hat pár csizma és két pár téli czipő különféle nagyságban és árban 18 frt 30 kr. 2. Kilencz téli ujas szintén különféle nagyságban és árban 2 frt. 80 kr 3. Négy db. téli és 6 db. nyakkendő 4 frt 70 kr. 4. Három pár fehérnemű 3 frt 60 kr. 5. Fuvarbér Hajós Emil ur tanyájára és Nyíregyházára 2 frt. 20 kr. Ezek szerint az összes kiadás tesz 50 frt 60 kr. azaz ötven frt, 60 kr. Midőn a fentebbi kimutatásokat szives örömmel hoztuk a nyilvánosság terére, fogadják még egyszer e helyen is a ne^ies szívű adakozók hálás köszönetünket a szegény és árva iskolás gyermekek nevében : Kótaj 1886. november 18-án. Weinberger Józset, Hatvani Pál, kótaji izr. tanitó. kótaji ev. ref. s. lelkész. Nyilt-tér*) Orvosi tanács a hólyagos himlő sikeres gyógyításához. Minthogy az oly igen veszélyes hólyagos himlő városunkban és megyénkben is megdöbbentő arányban terjed és pusztít; minthogy az általam kezelt himlő betegek egytól egyig, valamennyien szerencsésen estek át a ve szélyes betegségen : emberbaráti kötelességemnek tartottam tanácsképen elmondani azt az eljárást és gyógykezelési módot, amelyet himlős betegeimnél alkalmaztam s aminek egyedül köszönhetem betegeim szarencsés felgyógyulását. Mihelyt valaki roszul érzi magát, vagyis lankadtságot, nyugtalanságot, álmatlauságot, főfájást, derék fá jást, szédülést, étvágyhiányt érez testi szervezetében: bizonyosra veheti, hogy a járvány által meg van lepve. Azért is az ily beteget azonnal le kell vetkeztetni és friss vízben mártott s meglehetősen kifacsart lepedővel az egész testet meg kell dörz ölni; mintegy köpenyt ráborítván a betegre és addig dörzsölni, mig jól felmelegszik a vizes lepedő, mely után száraz lepedővel szintén megdörzsölvén néhány perczig; ennek megtörténte után a beteg felöltözik és mozgást tesz a szabad levegőben. Ha pedig a láz bekövetkezik, akkor a beteget már le kell fektetni, de előbb valami pokróczot, vagy kendőt az ágyra teríteni, amelyre egy friss vízben igen erősen kifacsart vizes lepedőt borítani; erre a levetkezett beteget beléfektetni és előbb a vizes lepedővel az egész testét, fejét kivéve, betakarni; erre a száraz pokróczot, vagy kendőt ugy begöngyöliteni, mint a pólyás gyermeket, ágyneművel jól betakarni, hogy levegő ne férjen a testéhez; ekkor egy ablakot ki kell nyitni, hogy friís levegőt szívhasson a lázas beteg, amelyre nagy szüksége van; ily pakolásban marad a beteg, mig benne jól érzi magát, ha pedig a láz még nem csillapodott, tehát szükség újra é3 újra minden 2 vagy 3 órában ismételni a pakolásokat. Harmad, vagy negyed napra a himlők rendesen mutatkoznak, főképen az arczán, ekkor a láz is megszűnik ; *) Az e rovat alatt közlöttekért nem felelős a szerk. ilyenkor a pakolásokat csak ritkán, például reggel és estve kell alkalmazni; de a friss vízhez egy kis meleget kell vegyíteni, olyan, legyen, mint nyárban a folyó víz melege szokott lenni, mivel a beteg ilyenkor már nem jól tűri a hideg lepedőt. Midőn a himlők jól megtelnek genynyel és a gonyláz bekövetkezik, ekkor ismét a bepakolást kell alkalmazni; de a víz, amelyben a lepedő bemirtatik, majdnem langyos legyen, de kifacsarva; elmúlván a genyláz, ekkor a bepakolásokat el kell hagyni és e helyett uapouként langyos vízbe mártott gyenge ruhával testét mosni, de dörzsölni nem szabad. A himlők, midőn már sziraduak, akkor igen hasznos langyos vízbe füröszteni a lábadozót. Különös gond fordítandó a betegség lefolyása alatt arra, hogy a beteg friss levegőt élvezzen és friss vizet

(igyék. Kelt Nyiregyházán, 1886. november 17-én. Ungerleider Jónás, orvos,36 év óta vizgyógyász. (Hydropatha.) Hirdetmény. P. 6437. sz. 18867" A nagyméltóságú magvar királyi közmunka- s közlekedési míuiszterium által 2,l7

3/s2- sz. a. a uyírvíz szabályozására jóváhagyott kisajátítási tervezet alapján, az ibrányi 126, a kótaji 7, 21. illetve 961, 44 53, 57, 58, illetve 799, 60, 61, illetve 926, 63, illetve 928, 64, 65, 66, 67, 84, 85, 793, 87, 88, 89, 102, 1 11, 113, 117, 126, 793, 797, 799, 800, 816, 858 és 884 számü telekkönyvekben foglalt ingatlanokból Kótaj és Ibrány község ha tárán IX. számú simái főfolyás I. sz., rajzati mellékág VIII. sz.. kótaji főfolyás I. sz., igric.ei mellékág VIII. sz., kótaji vonal s IX. számú sima csatorna vonal kiépítéséhez szükséges terület kártalanítása iránti, illetve a kötött egyezségek bírói megerősítése iránti eljárás megindítása eírindeltet'tt, határidőül 1836. évi november 25. s következő napjai dél előtti 9 órája Kótaj község házába s onnan a helyszínére kitüietett, mely határidőre Mec?ner Gyula, mint a nyírvíz-szabályozó társulat kor mánybiztosa és az összes érdekeltek, ugy a távollevő vagy meg nem jelenő érdekeltek jogáuak fentartására kinevezett ügygondnok Imre János ügyvéd, azou hozzáadással idéztetnek, hogy a meg nem jelenő felek a kisajátított területek tehermentes lejegyzésébe a kártalanítási összegeknek már megtörtént felvételébe bele egyezetteknek foguak tekintetni, s a már megkötött egyezségek jogérvényeseknek fognak kimondatoi, s hogy elmaradások a kártalanítás felett hozandó érdemleges birói határozatot gátolni nem fogja. A tárgyalás vezetésére pedig Nagy Lajos törvényszéki bíró a« általa alkalmazandó tollvivővei küldetik ki. (298—3—3) Kelt Nyiregyházán, a kir. törrényszéknek 1886-ik évi októberhó 22 én tartott polgári üléséből. Megyery Géza, elnök. Dr. Megyery, tszéki jegyző. Felelős szerkesztő: JANCSO GÉZA. Kiadótulajdonos: JÖBA ELEK. Nyilvános nyngtatványozás és számadás a kótaji ev. ref. és izr. iskolákba járó szegény és árva gyermekek téli ruhávali ellátására kezűnkbe jött kegyes adományokról. I. Bevétel: Hajós Emil ur 10 frt, Mandel Albert, Jármy Márton urak és Szamuely Lajosné urnő 5 — 5 frt, Mandl Ármin, Fráter Sándor, Glück Venczel és Weisz József urak 3 — 3 frt. Edelstein Gusztáv és Tóth Lajos urak 2—2 frt. Mandl Emil, Kozák Mihály, Tóth Miklós, Weiczner Benő, Takáts János, Ibrányi Zi. és Tops-r Lajos urak 1 — 1 Irt. Klein Lajos, Rozenberg Sámuel és Breier Ignácz urak 50—50 kr, Tóth Ilouka k. a. 40 kr, Huszár Mihály ur 30 kr, Szikszay Károly és Jakubovics Hermán urak 20 — 20 krajczárral járultak a fentemiitett nemes czélhoz. Ezek szeriut bevételül befolyt 50 frt 60 kr. azaz ötven frt és hatvan krajczár. Hirdetmény. Doctor TrajtlerSoma tisztelettel tudatja a nagyérdemű közönséggel, hogy la • kásán naponkint délután 1 órától 2-ig valódi svájczi állati nyirk-kal véd himlő oltást eszközöl. Kívánatra azonban házaknál is olt. (309 — 1 — ?) X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X H uzás^mar a jövö

i incsenriij Sorsjegy Éf készpénzben [ 10000 ft,5000 ft20°oiey. A magyar lovar-egyletsorsjegy-irodája: Budapest, váczi-uinznn. xxxxxxxxxxxxx X X xxxxxxxxxxxxx Ti ^^ TTTirinn r n ir • Tnn C\ riTT 17 y MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK, ESZKÖZÖK EAKTÁRA és GÉPMŰHELYE. ^S^ és GÉPMŰHELYE. Clayton & Schuttleworth angol gépgyárosok képviselősége W NYÍREGYHÁZA, SZARYAS-UTCZ A 5. SZ. Ajánlják a t. cz. gazdaközönség szíves figyelmébe takarmány-késxítő gepekkel nagy választékban felszerelt gépraktárukat, u. m.: Szecskavágókat 28 frttól felfelé Répavágókat és zúzókat • • 17 .Tengeri morzsoló és darálókat 40 „ Takarmány-fülesztő gőzkazánokat biztonsági szeleppel, feszmérővel teljesen felszerelve három! féle nagyságban 250—300 és 350 frt darabja 2 Elvállalnak olaj-gyár berendezések s gőzmalmok építését, valamint 3 mindennemű gép- és kazáll-ni.inkák, réz gépalkatrészek s .javitasok elkészrteset £