Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-10-03 / 40. szám

VIÍ. évfolyam. 40. szftm. Nyíregyháza, 1886. október 3. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP SZABOLCS VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCS VÁR MEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenkint egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre 4 frt. Félévre 2 » Negyedévre 1 » A községi jegyző és tanitó uraknak egéBz évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Elolt kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám) intézendők. A lap szellemi részéi képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek csak ismertt kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségéi-'' küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer hasábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirde tés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (uagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Svelcz fővárosaiban is. Horn & Comp által Hamburgban. Hivatalos kö2lomóayok, A vármegye közönségének az uj szabályrendeletek körözése tárgyában keit határozata, lapunk mai számával, mi-nden egyes község részére megküldött külön lenyomatban olvasható; mire a főszolgabíró urak, Nyíregyháza város polgármestere és a községi elöljárók figyelmét felkéri a szerkesztőség. 9,453. K. ~~ , , Jggg szabolcsmegye alispanjatol Nyíregyháza város polgármesterének ós a községek elöljáróinak. Biharmegye közöuségének a szüretelés megkezdése tárgyában 344 és 358, sz. a. kelt határozatát másolatban oly felhívással közlöm, hogy azt a legkiterjedtebb módon közhirré tegyék. Nyiregjháza, 1886. szeptember 27. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat) Czikkelye Bihar megye bizottsága 1886 évi szeptemberhó 15-én és folytatva tartott évnegyedes közgyűlése jegyzökönyvének. 344—358. A járási főszolgabirák jelentései a járásuk területéui szőllök beszüretelési határ idejének kitűzése tárgyában. Végzés. A beérkezett főszolgabírói jelentések figyelembe vétele mellett, a megye területén levő hegyi szőlők szüretelésének megkezdésére általános határ időül a folyó évi októberhő 18-ik napja, a birák szüretelésére nézve pedig azon hó 15-ik és következő napjai kitüzetnek. Egyszersmind az alispán felhatalmaztatik, hogy alapos indokok esetén egyesek vagy egész községeknek korábban leendő szü retelésre engedélyt adjon. Mely határozat az alispáunál is közhirré tétel végett a járási főszolgabirákkal közöltetni, továbbá Hajdú, Szilágy, Szabolch, Arad, Szathmár és Békés megyék alispánjai, valamint Nagyvárad és Debreczen város polgármesterei hatóságuk területén leendő közhirré tétel végett, átiratilag értesíttetni rendeltetnek. Jegyezte s kiadta : Csapó Nándor aljegyző. Az „Erkölcs-neinesitö Egylet" és fiókjai. III. Fölvetvén közelebbi czikkem végén a párbaj tulajdonképpeni fejtegetesének kérdését: kíséreljük meg azt kifejteni ^s rövid történetét adni. Ha a párbaj jogi és társadalmi természetét, illetőleg lényegét veszszük bouczolás alá, a következő következtetésekre és megállapodásra jutunk. A párbaj nem egyéb, mint két, a mai fogalmak szerént párbaj-képes egyénnek előlegesen megbeszélt és meghatározott megállapodás alapján, bizonyos szabályok figyelemben tartása mellett, szintén alkalmas segédek közvetítésével és jelen-létében, fegyverekkel eszközölt harcza, a megsértett becsület helyre állítása végett. Párbajt, különösen pedig modern értelemben vett párbajt ma csakis azok vívhatnak, akik az általános szokáson alapuló különleges vivási szabályokat magok részére kötelezőkül és irányadókul elfogadják. A büntető törvény könyvek is csak abban az esetben sújtják enyhébben a párbajozókat, ha nem bizonyul be ellenök az, hogy a párbajszabályok megsértésével lefolyt párbaj következtében előállott halál vagy testi sértés megszűnvén különleges vétség lenni: egyenesen közönséges ember ölésnek, vagy emberölési kísérletnek, avagy súlyos testi sérelemnek minősíttetik. Előfordultak a múltban oly esetek is, amelyeknek elbírálásánál, kérdésessé vált az, ha valyon párbajnak tekinthető-e vagy sem az oly küzdelem. Az ily vitás kérdések eltávolítását egyesek az által vélték elérni, hogy a gyakorlati szokásokat összeállítva s a közvélemény követelményeivel összehangzásba hozva, bizonyos szabályokat alkottak; amelyek las • sankint szabatos alakot nyervén, a becsület-beli A „NYÍRVIDÉK* TÁRCZÁJA. Az egyenes jellem, mint az ember ékessége. (Vége.) A bölcsészek és lélekbúvárok „az állandó érzés, gondolkozás, és cselekvés módot nevezik jellemnek;" a valódi, derék jellem tulajdonait igy jelölik meg: »a jellemes ember sohasem hazudik; szemben nem mond mást, mint hátad megett; szavát megtartja; a vele közlött titkot megőrzi; a világ felületes véleményére mitsem ad< (Dr. Öreg János); tudja elvárni a jónak és igaznak diadalát és az erény győzedelmet, ha talán szenvednie kell is addig. Az ily szókimondó, egyenes jellemtől, az ilyen puritán gondolkozástól -tztán elválhatatlan többnyire némi érdesség, a merevség, a hozzáférhetetlenség; BŐI sokszor még némi nyersesség is. De az ily tulajdonokkal biró emberek aztán az ipazi megvesztegethetetlen jellemek, kik a jogok felett nempaktálnak, nem alkusznak; a kik elveiket, meggyőződésüket áruba bocsátani nem fogják semmiért, még akkor sem, ha mint Horácz énekli: a világ darabokra törve omlanék fejökre; a kikről a régi jó magyar példabeszéd azt szokta mondani: „tő rik; de nem hajlik." ... Az ilyen tulajdonokkal biró embert nevezik : egyenes jellemnek. Ha ezeu tulajdonokat keressük b. e. Fintor József életében s egyéniségében, azok nagy részét, az egyenes tiszta jellem tulajdonait, előnyeit és szépségét, sőt fenségét, az árnyoldalakkal együtt mind, mind feltaláljuk benne, tetteiben, életében. Már kinézése, magatartása, s modora ia sokszor elárulta az egyenes szókimondó és tiszta jellemet; ha nem szólt is, a ki reá nézett, leolvashatta arczárói a szívós akaratot, azt a nyilatkozatot, hogy: „nem. alkuszunk! . . törik de nem hajlik," a mit életében több ízben tanúsított is. . . . Lehettek hibás elvei, meggyőződésének nyilvánításában tévedhetett, mert ki nem tévednék?! földi anyától született, hiszen a kérdések lovagias elintézésénél általános érvényre jutottak s mint ilyenek kötelezőkül elfogadtattak. E szabályok szerint megkívántatott, hogy: a fegyverek egyenlők, a támadás és védelem szabályszerű, s minden ravaszság, fortély s bárminemű lovagiatlanság kizárva legyen. E tekintetben a legelső figyelemre méltó lépést Chatauvillard gróf tette, amikor a párisi lovaregylet felszólítására, Excelmans gróf és Gourgaud tábornok és Du Hallai Cjitquen gróf közreműködése mellett „E^sai sur le duel" (Értekezés a párbajról) czimü művét 1835-bau kibocsátotta; amelyet mintegy 100 franczia kitűnőség aláírásával szentesített. Az igy összeállított szabályok az után csakhamar elfogadtattak és széles alkalmazást nyertek még Francziaország határán kivül is. Nálunk Chappon, a francziáktól kölcsönzött alapelvek nyomán, állította össze 1848-ban a párbaj szabályait „Die Regein d. Zweikainpfes" czim alatt; amelyeket az osztrák-magyar arísztokraczia előkelőbb tagjai hitelesítettek. Később Du Verger de Siint-Thomas eme gyűjteményeket tökéletesité és kiegészité. Végre a most emiitett kiítforrások nyomán Boglár főhadnagy a „Katonai Lapok "derék szerkesztője megírta nagy művét „Die Regein des Duells" czimmel 1880-ban; amelyben szerző a közvélemény által szentesitett párbaj-szabályokat logikai rendbe szedte és osztályozta, itt-ott magyarázatokkal megvilágosítva, a mai viszonyokkal összhangzásba hozta. E köz kézen forgó mű világos áttekintést nyújt a párbajnak minden létezhető és kigondolható körülményeire vonatkozólag. Meghatározza ugyanis a sértő félnek kötelességeit és a sértett félnek jogait; a segédek fel'datát jogaikkal és kötelezettségeikkel; a küzdelem nemét, annak módozatit és lefolyását sat. mi ref. hit-elveink nem ismerik el az anyától született földi halandó embert csalhatatlannak ; hát tévedhetett ő is ; de azért elveihez, meggyőződéséhez — még ha téves lett volna is az, ragaszkodott állhatatosan, szivósau ; és azért volt jellem. . . . Hogy aztán az elvekhez való szívós ragaszkodás által az ember szinte gyengeségét is mutatja, elárulja, mondanom sem kell ; mert ezt már szó nélkül is tudjuk; de ki várhat, ki kívánhat emberektől kifogástalant és tökéletest?! Da ezen nem segíthetünk, ezt le nem vétkezhetjük ; mert a jellem olyau valami, a mit magunk alkotunk, szerzünk meg, részben talán a születés, nevelés és környezet is van rá befolyással; de már jelzett bölcsész iróak szerint: »csak amivé magunkat tettük, azt nevezhetjük igazán jellemünknek.« (Dr. Öreg János). S Fintornál máv az ő jellemének, egyenes lelküségének kifejlésére mindezen körülmények közrehatottak ; azok közt nőtt, ki nem bújhatott alóluk. Itt született e földön, e város kebelében, melyben mi élők még lakunk; itt látta meg isten napvilágát, hol a magyar nemzeti szabadság és függetlenségért oly sok drága vér ontatott; a hol minden porszem és talpalatnyi föld a szabadsághősök vére hullásával vagyon felszentelve. Akármerre fordult, mindenütt a szabadságért küzdő szabad hajdú nép kardjának csattogásait hallotta ; szeme mindenütt a német labbanczot halálból gyűlölő kuruczmagyarok küzdelmeinek emlékjeleit látta maga körül ; ezt az érzést, e megvesztegethetetlen, függetleu, tiszta, nemzeti és hazafias szellemet és gondolkozást szívta magába szülőföldének, e szép multu reform, egyháznak, az akkori korviszonyok és igények szerint berendezett én azon idő kívánalmainak megfelelő gymnasiumi jellegű, humán irányú középiskolájában. Itt, e városban, mint megyei székhelyen, látta serdülő s ifjú korában a szabadság a alkotmányosság czége alatt szer vezett véres restauratiókat a 30-as években (1836) ; s mindezek letörölbetlen nyomokat hagytak a fejlődő ifjú leikében, jellemében. . . Ily szellemben végezte felsőbb iskolai tanulmányait is Debreczenben. . . Pozsonyban s Pesten is ily érzelmeket táplált az ifjúság az ő korában. Hazajővén a 40-es évek második felében, akkor már az egész nemzet ily érzelmektől vala áthatva ; ily elvek ée eszmékkel eltelve küzdött, forrongott a világ s készült a nagynaphoz, melyet a nemzeti szabadság Me3Íása, a halhatatlan becsű költői müveket alkotó Petőfi mind merészebben, merészebben jövendölt s közelgetését sietette is. . . E nagy dicső nipok és azok fényes tettei s emlékei, mind tápul szolgáltak hizafias, tiszta és egyenes, nemzeties, magyar jellemáaek kifejlődéséhez ker. Halotti Gyülekezet! . . . Azután bekövetkeztek az 50-es évek, az a szomorú korszak, melyben az azon kor jel lemét leghívebb?n tolmácsolni hivatott költő (Tompa), a költőket, a lantosokat a búslakodó énekes madárhoz hasonlítva, igy énekelt, igy lelkesített, igy tartá ébren a nemzeti öutudatot: »Száraz ágon, hallgató ajakkal, meddig ültök csüggedt madarak ? Nincs talán még elfeledve a d^I, melyre egykor tanítottalak i ?! . . I^euis jött a néma halgatás korszaka, midőn az embernek, a hazafinak, a mit érzett nem volt szabad mondania; az elnyomás a gyász időszaka, midőn méltán zengett ekként a dal: magát az eltiprott magyarnak kisérai sem szabad* . . . midőn a negatió terére állott s visszahúzódott, mint héjába a csiga, az egész nemzet szine java ezen jelszó alatt: »nem alkuszunk*. . , A mi b. e. Fintor Józsefünk is igy állott becsületes ügyvédi keresetére s ez úton szerzett keresményére támaszkodva, szinte dacjolva a hatalommal, kegyét nem kérve és nem kereeve soha! .. Csoda-e, ha ily életkörülményei még jobban kifejtették benne az önálló, független, szabad magyar szellemet és jellemet, mely végre is, neki is, mint minden magyar hazafinak emberi, hazafiúi dísze ékessége vala, emlékezetének is egyik ékessége marad mindörökre. Végre azonban a tél enged ii kezdett és elkövetkeztek a 60-as é»ek, ezek reményekkel biztató tavaszi napok, midőn a helyi egyház kereste fel bizalmával főgondnokul, mert ő nem kereste a bizalmat soha. . . Majd m

3g a megye részéről jött megtiszteltetés gyanánt a kitüntető Mai számunkhoz „Gazdasági Értesítő" melléklapunk van csatolva.