Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-10-03 / 40. szám

N Y í K V I D É K" Nagyon természetes, liogy az ily szabályok, az elkövetett sértés keletkezésének pillanatától kezdve, az ügynek végleges elintézéséig, mindkét ellenfélre nézve föltétlenül kötelezők. Az ezek ellen elkövetett vétség a harczot közönséges verekedéssé kvalifikálja; amelyet az után a törvénynek és közvéleménynek sújtó és kárhoztató Ítélete követ. Ellenben azoknak szigorú megtartása, a kortársak rokonszenvét sőt a büntető hatalomnak enyhébb beszámítását is kilátásba helyezi. (V. ö. Magyar biintető törvénykönyv 299 §) Azért mégis voltak a múltban párbajok, sőt még ma is akadnak, amelyek példátlan barbár kegyetlenség közt folytak le, és csak akkor értek véget, amidőn mindkét fél véres sebektől borítva: egyik szemét, másik karját veszítve, vált harczképtelenné. Azt mondják a párbaj barátai, hogy a becsületnek elég van téve, ha a felek kiállanak. Legyen ugy. De ha ez igaz és elégséges a megsértett becsület helyreállítására: miért engedik meg e lovagias szabályok azt, hogy a vivó felek háromszor is válthassanak golyót? Miért szabad folytatni az öldöklő harczot még akkor is, midőn az egyik félnek testébe már befúródott a gyilkos golyó, de még elég erősnek érzi kezét a fegyvert elsütni ? Tehát a humanitás követelménye szerént okvetlen vérnek kell folynia!? Vagy mit mondjunk azokról az iszonyú párbojokról, amelyek valóságos irtó bíborukká fajultak egyik-másik családban csak azért, hogy egymást pusztítsák. Ilyen volt Haber és Göler, valamint a Van Görbén családnak a Hiller von Gártringen nemzetség közt tnég a mult évtizedben is fennállott párbajozás; amelynek Vilmos császár személyes beavatkozása vetett véget. Bizony-bizony nincs mit dicsekednie a társadalomnak a lovagias párbaj-szabályokkal. A hátramaradt özvegy keservét nem fogjuk enyhíteni a nagy hangú szavakkal, amelyekkel a férj lovagias halálát közhírré teszszük a hírlapokban. Hiszen az özvegy nő férjétől fosztatott meg, aki nem a hazáért folytatott harczban esett el; hanem erőszakoskodások folytán, jogtalan harczban, nyomorultul veszett el. Nagy és fontos szerepet visznek a párbajozásnál a segédek, akidtől nagy mérvben függ az egyes fölmerült párbajos kérdések elsimítása, magának a párbajnak elejtése vagy annak élre állítása. Erről azonban a jövő alkalommal szólok. Szabolcsvánnegye évnegyedes közgyűléséből. (Szeptemberhó 21. 22.) (Vége.) A nmélt. m. kir. belügyminiszternek a megye házi pénztáráról 1883 és 1884-re szerkesztett számadásaira vonatkozó leiratai tudomásul vétettek. A m. kir. belügyminiszter f. é. 32,289/IV. b. szám alatt értesiti a megye közönségét, hogy Bay István fölebbezése folytán felülvizsgálta és jóvá hagyja a megye törvényhatósági bizottságának 192/1884 sz. a. kelt határozatát, amelyben kimondatott az hogy a Balkány községhez tartozó »Abac puszta nevet -viselő földterület Balkány község határáuák kiegészítő része, tehát nem mint önálló, vagyis a községhez nem csupán közigazgatásilag csatolt puszta, az ilyenek számára biztosított községi adózási kedvezményben nem részesülhet: bizodalom, tehetségei és jellemének szólva, midőu 1867-ben törvényszéki ülnökké választatott meg. Mint a nyári napnak, midőu felebb-felebb emelkedik az ég közepe felé, nőttrtu-uő fénye melege: úgy emelkedett, úgy nőtt b. e. Fintor József is az idővel hÍrben, névben, elismerésben és tekintélyben és gyarapodott vagyouilag is, még pedig saját ereje, szakérteim^, becsületessége, tiszta jellemenél fogva a közvéleméuyben. . . Később a 70-es é.ek elején, midőn az árvaügyek kezeiésébeu zavarok állottak elő és a bizalom megrendült, a vármegye embert keresett, ki a zavaros ügyeket reudezze, a közvéleményben a megrendült bizalmat helyreállítsa; embert a kiben a szakértelem mellett erkölcsi és anyagi biztosítékot találjon, és b. e. Fintor Józsefet árvaszéki elnöki székbe ültette s a következmény, az ügyek gondos lebonyolítása, és szerencsés tisztázása megmutatta, hogy a megye e bizalmi férfiábau, e tekintélyes állásban is emberére talált; mert a megboldogult valóban megfelelt a várakozásnak hiven, pontosan, lelkiismeretesen mindaddig, mig a betegség, nyomorúság le nem verte; mikor mint már említők hazajött Nagy-Kálióba és magányba nyugalomba vonult. Ekkor azonban már életének napja hanyatlani kezdett, fényét és melegét mindinkább-inkább, mindrohamosabban vesztette ; az alkony ho nálya mind gyorsabban kö Z' ledett, mig végre hosszas ezeuvedés után a tiszta jellemű férfiú napja végkép leáldozott; a fájdalmak, a szenvedések megszűntek; megtért a boldogult az ő atyáihoz, pihenni a jóltöltött, a becsületes munkából állott élet fáradalmait és lelke vissza tért az égi atyához, ki, bizonyára ezen szavakkal fogadta: »jól vagyon jó és hív szolgám . . . menj be a te urad örömébe. . . íme ilyen tiszta jellemű ember szált sirba b. e Fintor Józsefben sz. hal. gyűl! Méltó azért az általános mély részvét, a mely ravatala körül a nagyszámú részt v vők s tisztelők, tiszttársak jelenlétében kifejezést talált sat. sst. (Bú^sű, áldás, ima.) A miniszteri intézvéuy másolata a főjegyzőnek, fő ügyésznek és főszámvevőnek, tudomás vétel végett, s a nagy-kállói járás főszolgabirájának, az érdeklett felek értesítése végett, közöltetni tendeltetík. A magy kir. belügyminiszter Hud ik Károly nyíregyházai lakos városi képviselő testületi tag fölebbezése folytán a megye törvény hatósági bizottsága által f. é. 26/Bgy. sz. a. hozott határozatnak ama részét, amelyben Megyery Géza törvényszéki elnök, Grudeu Ernő s Nagy Lajos törvényszéki birák és Kovács Gerő járás bírónak a városi képviselő testület szakosztályaiba és számonkérő székébe történt beválasztatásuk h-lybenhagyatott, feloldja s a szakosztályokban és számonkérő székben e határozata alapján megürült helyek szabályszerű betöltését elrendeli. A miniszteri leirat másolata oly utasítással külde tik ki Nyíregyháza város képviselő testületének, hogy a szakosztályokba Megyery Géza, Gruden Ernő Nagy Lajos és Kovács Gerő helyett a legközelebbi gyűlésben, más tagokat válaszszon. A m. kir. belügyminiszter f. é. 33442 sz. a. felhívja a vármegye közönségét, hogy kellő gondja legyen arra, miszerént a hatás körében foganatosítandó magas építkezésekre vonatkozó s felsőbb mübirálatot igénylő müveletek, mindig lehetőleg oly időben készíttessenek el és terjesztessenek fel, hogy azoknak a műszaki tanács által való alapos elbírálása, miuden nehézség és bátramaradás nélkül kellő időben eszközölhető legyen. A miniszteri intézvény másolata az alispánnak és kir. mérnöknek, alkalmazkodás végett, kiadatik. Zoltán János alispán a nyíregyháza-mátészalkai helyi érdekű vasút végrehajtó bizottságának, a megye közönsége által, a jelzett vasút létesítése a közmunka alapból felajánlott 50,000 forint folyóvá tétele végett hozzá intézett átiratát a kir méruök jelentésével felszerelve, azon véleményének kifejezésével terjeszti a közgyűlés elé, hogy a közmuuka alapból ez alkalommal 20,000 forint fizettessék ki a jelzett c.élra; 30,000 frt. pedig a közmunka alap részére a beteg ápolási és jegyzői uyugdij intézeti pénztárból veendő 15,000-15,000 forint kölcsönből fizetendő ki; amelyet 4 '/a %-os fél évenkint utólagosan felszamitandó kamataival együtt 20 egyenlő félévi részletben, 10 év alatt, sőt esetleg rövidebb időközben, a közmuuka pénztár fog megtéríteni; Minthogy a megyei közmunka pénztárába jelenleg 44,596 forint ál! reudeUezésre, s a királyi mérnöknek mellékelt jelentése szerént ez alapból 20,000 forint azon nal kifizethető a nélkül, hogy e miatt a közmunka péuztár, a reá háramló ez évi kiadások fedezésére képtelenné válnék; minthogy továbbá a pénzintézetek csak 6%"Os kamatra hajlandók a közmuuka pénztár részére kölcsönt nyújtani; a megyei beteg ápolási alapban 48727 forint. 69 ®/q kr. a jegyzői nyugdíj intézeti pénztárban pedig 32,694 frt, 92 kr. áll rendelkezésre, amely alapok jelzett összegei a nyíregyházai és a szabolcsmegyei takarékpénztárakban 4 és '/a százalékot kamatoznak ; mint hogy végre ezeu alapok a 15000 15000 forintot a köz munkapénztár részére kölcsönöztetik a nélkül, hogy ez által rendeltetésük betöltésében akadályozva lennének: ennél fog/a a vármegye közönsége, az alispán és az állandó választmány véleményenek elfogadása alapján el határozza, hogy a nyíregyháza-mátészalkai vasút részére a megye által megajánlt 50,000 forintból 20,000 forintot a megyei közmunka alapból fizet ki, a 30,000 forintot pedig a közmunka pénztár részére, a beteg ápolási és jegyzői nyugdíj intézeti pénztárból kölcsönzi akként, hogy a köl csönt egyenlő részben szolgáltassa a két alap. A kölcsönzött összeg 4'/2

0/o-os kamatja félévenkint utólagosan fog a közmuuka pénztárból az illető alapok részére kifizettetni, s a kölcsönzött tőke 10 év alatt 20 egyenlő részletben visszafizettetni (100.) ÚJDONSÁGOK. f Október 6-dikát az aradi vértanúk megrendítő halálának évfordulóját, mint lapunk mai számának „Közönség köréből" czimü rovatában is olvasható, Nyíregyházán ez évben is megtartja a honvédegylet, szokott egyszerűséggel, a róni. kath. imaházban. Minthogy azonban a gyász nem kizárólag az 1848/9-iki honvédeké, hanem az egész hazáé és minden igaz hazafié: reméljük, hogy ez idén, amikor annyi ujabb okuuk vau az önálló hadsereg szervezését óhajtani, Nyíregyháza város lelkes leányai és fiit tömegesen fognak sietni a ravatalhoz, amelynél szomorúbb talán az egész világon sincs Legyen áldott a föld, amely a martyr halál által megszentelt hamvakat takarja! Ne száradjanak le ama sirról a honfiúi könyek alatt viruló virágok soha! = A felső tiszavidéki gazdasági egyesület elnökeül újból gróf Dessewffy Auréí 0 méltósága lett, köz felkiáltás utján, megválasztva. Aleluökökül Miklós Ferencz és Nyiri János urak kérettek fel. Miklós Ferencz ur ismételt kérelmére, illetőleg előhaladott korára való tekintetből azonban helyette Pscherer Jó'.sef megyei közgazdasági előadó kiáltatott ki egyhangúlag ; aki az alelnöki tisztet el is fogadta. (!) A kolera, daczára a beállott hűvösebb időnek, nemcsak a fővárosban, hanem már a vidéken is mutatkozik habár hála istennek szórványosan. Uj ibb orvosi ész lelések után, azon hiedelem kezd gyökeret verni a közönségnél, hogy a hideg időjárás egyáltalában nem oly nagy ellensége a kolerának, mint azt a tudós és nem tudós világ eddig hitte. Különben 1873-ban ezt mi is tapasztalhattuk. Tudva levő dolog ugyanis, hogy S.-A.Ujhelyben februárban pusztított legjobban a kolera. Azért ne bizakodjunk oly igen a most beállott hűvös napokban és hideg éjelekben ; hanem legyünk résen. A hatóságok tegyék meg kötelességüket lelkiismeretesen, a lakosság pedig kövesse a hatóságok utasításait pontosan. Szabolcsvármegye talaji viszonyai különben is nagyon alkalmasak a járványos bújok befogadására. Ezt igazolja az 1873dik évi kolera föllépése és pusztítása, amikor is a bátori járásban 29040 lakos közt 2285 eset fordult elő 830 halálesettel; a dadai járásban 65907 lakos közt 3317 eset 1366 halálesettel, a kisvárdai járásban 29010 lakos közt 2285 eset fordult elő 830 halálesettel, a nádudvari járásban 55004 lakos közt 2359 eset 979 halálesettel. E járásokban összesen megbetegedett ,4085 lakos, meghalt 4089. A járvány kezdődött juniushó 2-án megszűnt októberhóban. Közöltük ez adatokat dr. Jósa András megye; főorvos ur szívességéből nem elrettentés végett, hanem az óvintézkedések, az okos elővigyázat fokozása czéljából. Hogy pedig a nagy közönség teljesen tisztábau legyen azon módokkal és eszközökkel, amelyeknek alkalmazásba vételével a bekövetkezhető bajt legbiztosabban el lehet hárítani, vagy esetleg gyengíteni: adjuk dr. Babes Vin czének a »Nemzet«-ben megjelent tanács sít. »Legfőbb gond fordítandó — mondja Babes — a jó ivóvízre. A leg nagyobb áldozatokkal oda kell törekedni, hogy csakis filtrált ivóvizet igyuuk. Hogyha olyanhoz nem juthttunk, akkor a vizet csak főzve igyuk. Kútvizet általában nem tanácsos inni. Kolerabetegeket nem tanácsos látogatni, épugy kerülendők azon házak, melyekben koleraeset előfordult ; továbbá nagyobb társaságok, gyűlések, pl. vásárok, ünnepélyek. Fehérneműnket és testünket tisztán tartsuk és óvakodjunk gyanús eredetű ruhaneműt használni. Szemügyre veendő, hogy a cholera cholerabetegek ruhaneműi által terjed. Azért mosónők csak alaposan fertőztelenitett rűhanemüt fogadjanak el. Ajánlatos evés és ivás után 8 — 10 csepp hígított sósavat (100 gramm vizzel) inni. Evés tekintetében tartózkodjunk nem főtt vagy aem sült ételektől, gyümölcsöktől salátáktól. Savanyu ételek és italok élvezete, szintúgy bor és sör mérséklettel élvezve ajánlatosak; mig nem főtt tejet vagy vizet ne igyunk. Általaban veszedelmes a test akár mily gyengítése, kihágások ós fóleg a gyomor elrontása. A fertőtlenítés főelve legyen a legpontosabb; a closetek 3% vizes carbolsavval fertőztelenittessenek. A co nmabaciliust legbiztosabban megöli a szárazság, azért minden konyha és evőeszköz forró vizzel való mosás után több órán keresztül szárazon tartassék. Szintúgy a ruhanemű, a szobák, a bútor és ágynemüek mindig szárazon tartassanak. A ko'.erabetegek ürülékei a legnagyobb fokban fertőzőknek tekinthetők, azok carbolt, (1 rész carbolsav, 18 rész vizben) tartalmazó edényben több órán keresztül tartandók, mielőtt kiöntjük. Hasonlóképen kezelendők a be eg ruhaneműi, az ápolók kezei, kik ápolás ideje alatt másokkal való érintkezéstől tartózkodjanak. A ruhanemük desinfectiójára legalkalmasabb a forró vízgőz. Kell azonbau, hogy ezen gőz 100 fok C. érjen el. Ezen ezélra fedél uélküli hordót illeszszünk szorosan a forró vizet tartalmazó edény fölé és a hordónak egy nyílásán keresztül ereszszük a ruhára a gőzt, melyne* hőfokáról meg kell győződnünk. Ezen hordóban a ruhauemüek legalább 3 óráig legyeuek kitéve a gőz behatásának. A betegszoba bútorait alaposan kell szellőztetni s kiszárítani és ugy, mint a szobát magát legalább 6 napig használaton kivül kell helyezni. Ezalatt tanácsos a szobát és a bútorokat bőséges mustár olaj vagy fodorminta olaj gőzöknek kitenni,* ,-—

^ Bónís Sámuel nyíregyház ti lakos, aki több érdekes hírlapi czikkei után városunk bau kedvező ismeret ségnek örvend, dicséretes dologbau fáradozik. Ugyanis nagy atyjának Bónis Sámuelnek, aki 1848/9-ben mint kormánybiztos nem egy nagy fontosságú ügyben nyert titkos megbízatást; az ujabb alkotmányos aerában pedig a Curiai elnöki székkel tiszteltetett meg, élete és működése leírását szándékozik sajtó alá rendezni. Mindenesetre szép és dicséretes törekvés s nemes foglalkozás. (!) A Nyíregyháza városánál megürült adóügyi tanácsnoki állásra eddig Nádasy Kálmán, Hivesy Jenő, Mikecz József, Takács Ede, Szocbor Pal és Oltványi Ede nyújtották be pályázati kérvényüket. •f Szmrecsányi Lajos szabolcsvármegyei volt birtokos de már több éven át debreezeni lakos, mint a debreezeni lapokból olvassuk, közelebb ott elhunyt. A boldogult hosszú életkort 82 évet ért, amelyet mindvégig becsülettel töltött be. Temetése nagy részvét mellett ment végbd. Béke hamvaira ! (Színészeink.) Ne u tartozunk azok közzé, akik érdemtelenül osztogatják bókjaikat kegyeltjeikre s magasztaló dicsériádákat zengenek oly dolgok felett is, melyekre megfelelő alap nincs. De viszont azok közzé sem sorozzuk miguukat, akik az igazság és alapos méltányosság érzetét lelkükben elfojtva : még azoktól is megvonják az elismerés adóját, akik azt a nyújtott tapasztalat folytán valóban megérdemlik. Suum cuique! Ez u óbbit mondhatjuk el osztatlan igazságérzetünk hűségével Báródy Károly városunkban időző színtársulatáról is; mely noha kisebb körű a nagyobb színtársulatoknál, de sokkal nagyobb erőt és több készültséget mutat fel, mint a mennyit a szeréuy körtől várhatnánk. S épen ez az, ami nem csak elismerésünket, hanem di cséretüuket is megérdemli. Köréhez márt helyes felfogással, méltó készültséggel, teljes szabatossággal s összevágó kerekdedséggel játszik e társulat aunyira, hogy e fölött tapasztalt örvendetes meglepetésünket elhallgatnunk lehetetlen. Hogy többet ne említsünk, valóban egy tehetséges és gyakorlott színésznőt üdvözölhetünk Aranyossyné asszonyban; aki teljesen bírj i a szi.ipadi otthoniasságot s a szerepéhez illő érzelmeknek szavaiban aroz játéka, mozdulatai s egész testtartásában meglepő ügyes séggel ad plastikai kifejezést,. Hangja pedig még ott is hol előadása gyors beszédet kíván: tiszta, értelmes, cseugő és kellemes; meiy előnyös tulajdona különösen elzengett bájos dalaiban érvényesül a legkedvesebben. Egész fellépése és megjelenése tetszetős, s színpadra való szerencsés termete még inkább fokozza szép tulajdoniinak érvényesülését Örömmel tapasztaltuk nála azt is, hogy szerepét jól és hiba nélkül szokta betanulni, ami előadását könnyeddé, beszédét kellemesen gőrdülékenynyé teszi. Bizonyára az osztatlan igazság érzelmeinek nyilvánításával találkoztunk, midőn a jelenvolt közönség őt több izben, az elismerés önkénytelenül kitörő tap^víhar.ával kedves kegyeltjévé a vatta. Szóljunk-e C-.akóué Irma uszonyról, kinek a szin művészet terén való hosszas működése, az élet nagy iskolájában a tapasztalat utján szerzett készültsége elegendők arra, hogy érdemei iránt elismerésünket nyilvánítsuk. Etnlitsük-e Dobót a kedvelt komikust, ki pezsgő humorával a látogató közönség köztetszését nyerte meg? De amily öröm fogja el szivüuket láttára annak, mely s '.érint a s/,in