Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-09-19 / 38. szám

Melléklet a „IMyirvidék" 38-ik számához. (Folytatása, a i olapnali.) s miután ai elnökség a többség által nyilvánított akarat njotnán már egyszer kimondott határozatot vissza vonni nem akarta: Mikecz József a gyűlés elhagyására szólította fel párlhiveit; akik azonnal fölkerekedtek és elhagyták a gyülé8termet azzal a kijelentéssel, hogy ily erőszakos eljáráshoz ők nem járulhatnak. Mikecz József éB párthiveinek ez eljárásáuál önkénytelenül az a kérdés tolul előtérbe: ki követett itt el na gyobb erőszakoskodást az egyéni meggyőződésen, és ki tanúsított szembeszökőbb tiszteletlenséget a törvénynyel szemben : az-e, aki a szo' ásos módon kimondja a többség nkaratát, habár nem egészen szabatosan: de az igazságnak megfelelően? Vagy az, aki nem tudván legyőzni szenvedélyét, tüntetőleg lép fel a közgyűlésben és párthiveit a gyűlés elhagyására birja ? Mi föltettük a kérdést. A feleletet reá adja meg az elfogulatlan olvasó. A tanácskozás azonban tovább folytattatott. Olvastatott az ujteleki malomteleknek tanyai uépiskolai czélra lee dő átalkitása tárgyában benyújtott ta nácsi jelentés. Az e tekintetben uugbizott előadó tanácsnok bpjelenti, hogy amennyiben a képviselet által előirányzott 300 forintnál az átalakítási költségek többre ruguak : jelesen az egyik vállalkozó 700 forintért, a másik pedig a tégla, az asztalos és lakatos munkaekivételével, amely a tégla nélkül 124 forintra tehető, 290 forintért kész a szükséges átalakítást eszközölni: intézkedjék a képviselet a további teendőkre nézve. A képviselet a szükséges téglán kivül 500 forintot szavaz meg az átalakításra, s a foganatosítással megbízza a tauácsot. A helybeli női ipariskola tovább fejleszthetése érdekében kért uj tanterem főállitásába, a képviselet, fedezet hiányában, ez idő szerént nem bocsátkozhatok. A telekkönyvi reform. Rendkívül fontos és általános érdekű tötvényjavaslatot vitatott meg a magyar parlament a telekkönyvi betétek czimén. Csak az idegekre ható politikai mozgalom okozhatta, hogy a lapok, ezen lényeges művéről a kormánynak, alig vettek tudomást. Viszonyaink között, hol a földbirtoknak alig egy harmada áll a valódi tulajdonos nevén s hol a nép mindig oly gondatlan a birtok változásoknak nyilvánkönyvi kitüntetésére: ezen javaslatot nem lehet, nem szabad a megillető öntudatos öröm és hangos hálanyilvánitás nélkül fogadni, mert rég érzett és általános hiányokon kívánt vele segíteni a kormány. E törvénynek az a czélja, hogy az ideiglenes jellegű telekjegyzőkönyvek helyett állandó telekkönyvi betétek készíttessenek. Egyúttal a telekkönyv és a földadókataszter között összhang létesíttessék és igy eltűnjék telekkönyveinknek azon eddigi nagy fogyatkozása, hogy azok a birtoknak sem területéért, sem alakjáért, sem fek veséért elegendő s megbízható jótállással n?m szolgálhattak. Ebből számtalan bonyodalom keletkezett, a bizonytalanság általános volt és sokszor, egyeseknek igaztalan megrövidítésével, mások jogtalan előnyöket tulajdonítottak el maguknak. A kataszteri munkálatok, mint tudjuk, a részletes felmérésen alapulnak, s igy a velők összhangba hozandó telekkönyvek biztos és hiteles alapját fogják ezen tul képezhetni a tulajdonnak, a térmérték, alak és fekvés tekintetében egyaránt. Ezentúl tehát tudói fogja, aki mit vesz, hogy mennyit, mily alakban és milyen helyzetben szerzett; eddig ezekről csak esetleg vagy magán felmérés utján szerezhetett tudomást. Ugyan az egész országban még nem lesz mindjárt életbeléptethető e terv, mert a kataszteri munkálatok nem mindenütt készek s a készek sincsenek mind hitelesítve. Megyénk azonban oly szerencsés, bogy az uj tör vény előnyeit rögtön az életbeléptetés után teljes mérvben élvezheti; mert nálunk a kataszteri munkálatok elkészültek. Ezen nyereségből még nagyobb lesz a mi viszonyaink között az a második, hogy a betétek szerkesztése alkalmával gond letz forditva arra, hogy az ingatlanok a valódi tulajdonos nevére jussanak. Számtalanszor merült fel p masz amiatt, hogy kivált a köznép vagy ér tétlenségből, vagy könnyelműségből nem törődik azzal, szen suttogóvá, majd némává vált, egyszerre viasz-sárga lett és szemei lezáródtak. — Segítség! — Kiáltott fel Djedda. — Roszui lett! Mi közben egy gyors mozdulattal ott termett a miniszter mellett és felnyitá annak kabátját. De ugyanabban a perczben kővé dermedve hátrált a csodálatos alaktól A sziget lakójának teste fából volt alkotva. A király és a herczeg bámuló tekintetük a mesés egyéniségre tapadtak; nem birváu azt arról levenni. Először a király tért magához; aki is észrevévén Saibuak a varázslóval váltott kölcsönös egyetértő tekin tétét: minden világos lett előtte. Yagou a varázsló a hercz^ghiz közeledve és kezét bizalmasan megfogva, igy szólt : — Most már tudhatod Djedda, hogy a tökéletesség csak a testnek teljes kizárásával lehetséges ; mert a test a szenvedélyek tűzhelye. Ámde a szenvedélyeket gyökerében ismernünk kell : hogy azokat mérsékelhes?ü't és legyőzhessük. Hogy bölcsek lehessünk, a szenvedélyeket birnunk, és mint nemes atyád, azok felett győznünk kell. A bölcsességet, egy hosszú harcz és kitartó törekvés után, mint atyád, t tláu te is megszerzed. Ds a tökély e földön a lehetetlenségek közzé tartozik és csak Isten birja azt. Minisztered kifogástalan lehetett oly országban, ahol az emberek teste fából van; de nálunk csak mesterséges bábu. — A légváltozás ölte meg. — Jegyzé meg Saib. — Atyám, — szólt a herczeg — éu esztelen vagyok, utazásom eredméuyteleu ! — Csalódol fiam! — Válaszolt a király. — Utad nem eredménytelen ; mert ez által megszerezted magadnak azt a tanulságot, hogy : a tökéletesség csak agyrém; és hogy az emberek kormányzásához valódi test és valódi sziv kell. Ily tanulság birtokában bátran átveheted tőlem az uralkodást. hogy amit megvesz, az a nevére is telekkönyveztessék; még gyakoribb az eset, hogy öröklés utján másod-harmad kézre került birtokok még most is a rég elhalt néhai tulajdonos nevén állanak, Ezen bonyodalmaknak rendes törvényes uton való rendbehozása amily szükséges és sürgős, éppen olyan nehéz és költséges volna. Tehát a kormány bőlcsesége elérkezettnek lHta az időt hogy az uj állandó telekkönyvek megfektetésével egyidejűleg, ezeu közbajoa is segítve legyen. Ha tehát a tényleges birtokos megjelenik a betéteket szerkesztő bizottság előtt s vagy okmányilag, vagy a telekkönyvi tulajdonos elismerésével igazolja, hogy ezen birtok csakugyan az övé : akkor minden további tárgya lás nélkül lesz az ő nevére vezethető. Ez az eljárás, ha a telekkönyvi s tényleges tulajdonos él. De igen gyakori az eset, hogy a telekkönyvi tulajdonos már rég m.eghalt, vagy egyszerűen nem akar a tényleges tulajdonos javára nyilatkozni. Ily esetekre figyelemmel kimondatott, hogy a jogos tényleges birtokos telekkönyvi tulajdonjoga bekebelezhető legyen akkor is, ha először igazoltatik, hogy a telekkönyv ben bejegyzett tulajdonos legalább három év előtt elhalt, vagy holléte legalább háromé, óta nem tudatik; másodszor akkor, ha azon egy vagy fokozatos több vagyon át ruházás, melyek által a tulajdonjogigény a tényleges bir tokosra átment, a helyhatóság s bizalmi férfiak nyilatkozata által igazoltatik és végre harmadszor akkor, ha a tényleges birtokos kimutatja, hogy ő maga, illetőleg telekkönyvön kívüli birtokelődjei az in ;atUnn ik 10 évig békés birtokában volt. A jelzett esetekben a tényleg-s birtokos tulajdonjogának bejegyzése attól tétetik függővé, ha a telekkönyvi tulajdonos vagy annak szabályszerűen igazolt jogutóda, a felszólamlási határidő lejártáig, f\ bejegyzésnek ellen De n mond. Ezen alkalommal a megszűnt, de még mindig a fennállók gyanánt szereplő bekebelezett terhek is töröltet ni fognak, hogy a telekkönyv a birtoklásnak teljesen hlí képét adja. A bekebelezésben pooto", de a kitöröltetés iránt közömbös adófelügyelőségek egyúttal szintén utasít tatni fognak, hogy csak a valóban fennálló hátrálékokat vezettessék he az uj betéti lapokra. Helyes intézkedés az is, hogy miután számtalan telekkönyvben az egyéni tulajdonosok határozatlaa részek ben vannak közös tulajdonosokul bejegyezve, és az ily ingatlan egyes része, mely lehet kicsiny vagy nagy, sem elidegenítés, sem hitel alapját nem képezheti: ezen hely telen bejegyzések a betétek szerkesztése alkalmával kiküszöbölendők és azon módon, melyet a végrehajtási törvény megállapít, hivatalból és az illetők meghallgatásával és a fokozatos fölebbezés megengedésével a telekönyvi hatóság állapítja meg a számszerű arányt és ezen szám szerű arányt vezetendi a telekkönyvbe. Megjegyezvén még hogy az uj betéti lapakon az árterek is kitüntetendők lesznek. Nagyjából ismertettük ezen rendkívül fontos törvénynek a közönséget érdeklő főbb vonásait. Nincs más hátra, mint hogy a nép vezérei, mint amúgy is meghívandó bizalmi férfiak, kellő nyomatékkal és értelemmel hassanak majd oda, hogy a kormánynak és országgyűlésnek az egjéni tulajdon biztositéka érdakében tett fáradozásai a várakozásnak megfelelő sikerrel megvalósulja! ak. Komáromi Ií. Hova épüljön a törvényszéki palota? Mint tudjuk Nyíregyháza város képviselő testülete három szótöbbséggel azt határozta, hogy a törvényszéki palota a város egyik mezei kültelkére építtessék. E határozat, miut tudomásunkra esett, többszörös fölebbezéssel lett megtámadva, s a város népességének azou része, amely állása, vagyoni helyzete vagy minősült ségéuél fogva, a houorácziorok osztályába kívánja magát soroztatui, általános elkeseredéssel kelt síkra e határozat ellen; amelyről azon uézetben él, hogy a város fejlődésének legvitálisabb érdekeivel áll merev ellentétben. E nézet alaposságát az elfogulatlan és figyelmes szemlélőnek lehetetlen kétségbe vounia; mert ha a törvényszéki palota a város ama kültelkére építtetnék, az által a központ érdeke lényeges csorbát szenvedne; amennyiben egy ily szerencsétlen építkezés a város közpotját deczentralizálná, s a már meglevő központot igeu káros hatású közgazdasági válságnak tenné ki; annak értékét tetemesen lesülyesztvéu. A város érdeke nem ellentétes polgárai érdekével, s a polgárok érdekeit sohasem szabad romba dönteni csupán azért, hogy a romok felé a város üdvének templomát épittesük fel s még kevésbé szabad igy eljárni akkor, amidőu a templom nem is az üdvösség, de a kárhozat menhelye lenne: amelynek alapja az előre látás és körűi-tekintés teljes hiányával ékesített jogosulatlan önérdek. Az államról nem tételezzük fel azt az okszerűtlenséget hogy, egy-két holdnyi répa főid és luezernás tulajdonosának kedveért, a maga 200,000 frtját egy salétromos mező gyepteleu hantjai alá temesse — s miután a város jól felfogott érdeke azt követeli, hogy az állam a törvényszéki épületet minél előbb felépítse, mely esetben a nyíregyházi kir. törvényszéknek az egész megyére nézve oly szives spreugolásától többé nem félhetuéuk, a legprimitívebb felfogás szerént is testtel-lélekkel oda kell törekednünk, hogy a felépítés kérdése elé akadályokat ne gördítsünk nem csak, hanem hogy a felépítés mielőbbi teljesítését még uagy áldozatok árán is megkönuyitsük. (Bár áldozatról szó sincs.) Ily uagy horderejű kérdésnél esetleges nyolcz-tiz- | ezer frtnyi különbözetre néziitiuk nem szabad, mert százés százezerek bánhatják meg. A törvényszéki palota egyedüli illetékes helye az állam által is első helyeu nevezett sétatéri négy telek, és pedig uem csak az egyesek, de a város érdeke szem- | pontjából is; amennyiben a központon a város maga is több oldalról háztulajdonos lévéu, a közp jnt értékének fentartása a város érdekébea is áll, mely esetbeu még a „szanyitrai" (igy hívjuk azon mezőt, melyre gazdaközönségüuk a trvszéki palotát építeni szeretné) lucernások és lépi földek tulajdonosainak érdske sem lenne megtámadva, bár igaz, einslve sam; da hát uam épsu ezen czélra születtünk ! Több városi polgár. Közügyek. (A községi választói jognak) meghatalmazott által való gyakorlása iránt, a meghatalmazott részére kiállított meghatalmazás, vagy megbízó levél bélyegkötelezettség alá nem tartozik. (M. kir. pénzügy, közig, birós. 1886. márczius 29. 6525. sz.) (A tanítónők ügyében) Trefort Ágost vallás- és közoktatásügyi miniszter a következő rendeletet intézte az összes megyei kir. tanfelügyelőkhöz: »Az utóbbi években feltűnően szaporodik azon nőnövendékek száma, akik a tanítónői oklevelet, az annak megszerzésére megkívántató idő előtt szeretnék megszerezui. Még feltűnőbb, hogy az ily uövendékek közt sokan vannak olyanok, akik a nyilvános tanitónőképezdei tanfolyamok megfutásának kikerülésével, vagy magán nevelőintézetekben, vagy még azt is mellőzve, egészen magán uton készülnek el azon fontos tantárgyakra, amelyek a tanitónőjelöltek számára »z 1868. XXXVIII. t. cz. 111. §-ában ki van tűzve. Es ha meg is tanulják elméletileg ezeket, mellőzik a tauitónőképezdék mellé állított gyakorló-iskolákban a tauitás gyakorlását és az abba való beokulást. Nem ritka eset, hogy ily növendék leányok már 16 éves korukban jelentkeznek a tanítónői képesítő vizsgálatra; holott a törvény rendeletéből folyólag és az azon alapuló miniszteri rendelet értelmében, annak, aki a gyakorló tanítónői pályára léphet, 18 évesnek kell lenni. Jól tudván ezt mind az illető nőnövendék, mind szülői és tanítói, a korengedély megadásáért folyamodnak hozzám és minden lehető módon igyekeznek azt tőlem ki is kérni. Ezen törvénybe ütköző visszaéléseknek útját akarom vágni és most már tökéletesen végét szakasztani; annálfogva meghagyom (czimnek); 1. Hogy a felügyelete és vezetése alatt álló tanítónő képezdékbe csak oly jelölteket enged jen felvétetni, akik a szükséges iskolai előkészültség mel lett életök 14. évét már túlhaladták. 2. Minden magán intézet tulajdouosának, sőt amenuyire ügykörében tudomására jut, az egészen magán uton oktató, arra jogosított tanítóknak is hagyja meg, hogy a tanitőnőképesitő vizsgálatra készülő jelöltekát 18 dik életévök betöltése előtt tanítónői képesítő vizsgálatra menni ne engedjék s ezt kérni meg se kisértsék. 3. Hirdassn ki, sőt magán úton is adja tudtokra, hogy minden oly tanitónőjelölt, ki az 1877. évi juliushó 13-án 10,998. sz. alatt kiadott miniszteri rendelet 2. §-a szerint tanitónőségre magán uton készült, hiteles bizonjitványnyal köteles kimutatói, hogy ő valamely nyilvános tanítónő képezde gyakorlóiskolájában, vagy legalább mint magán nevelő-tanitónő, gyakorlati tanítással egy évig foglalkozott. Csak ezen itt is kitűzött feltételeknek megfelelő tanitónőjelölt bocsátható a tanítónőket képesítő vizsgálatra, melyeknek megtartását (czim) szorosan szem előtt tartsa.* (Szücúparosnak külön íptrigazolváuy nélkül kalap kereskedéssel foglalkoznia nem szabad.) Az orsz. iparegyesületheí. Szombathelyről kérdést intéztek az iránt, hogy amennyiben ott a szücsiparosok általában kilapkereskedéssel ia foglalkoznak, szabad-e ezt külön ipir-igazolváuy váltása nélkül gyakoroluiok ? Az egyesület adott válaszában kijelenti, hogy szűcsöknek rendes kalapkereskedést folytatni a nélkül, hogy ez utóbbira nézve külön ipar-igazolványt ne váltanáuak, nem szabad. A kalapke reskedés, vagy készítés illetőleg kalapoknak átigazitása, vagy festése nem képezvén az ipartörvéuy 48. §-ábaa körülirt kiegésztő ipari foglalkozást: kétségtelen, hogy itt a túrvéuy 47. §-a által szabályozott esetek egyike forog fenn; vagy amennyiben mellékkereskedésről van szó, az utóbbira nézve külön ipar igazolvány váltása el uem engedhető. (A sütemények és a hetivásár.) Tekintettel az 1884. XVII. t. cz. 50. §-ának a heti vásárokra vonatkozó intézkedéseire, f. évi szeptember 5-éo 48,111. sz. a. kelt rendeletével kijelenté a földmiv. ipar és kereskedelemügyi minisztérium, hogy a pékiparosok által készített sütemények élelmi szereknek ekintendők; következésképpen azokat heti vásárokon nem csak a helybeu lakó íparo sok, de bárki is jogosítva van eladni. ÚJDONSÁGOK. (!) A törvényhatóságokról szóló 1886: XXL törv. czikkuek a főispánokra és a főispáni titkári állások szervezéséri vouatkozó rendelkezése, mint a törvény indokolásiból olvasható, csak a jövő 1887. évi jauuár hó 1-vel lép életbe. A főispánok ugyanis csak jövő jauuár l-től fogják húzni a törvény értelmében kiszabandó fizetésüket, 8 ugyan attól a naptól kezdődőleg fognak szerveztetni a törvényhatóságok egyharmad részében a főispáni titkári állások. Hogy mely törvényhatóságok maradjanak, illetőleg legyenek egyesitett főispánságok, ez iránt is intézkedés fog tétetni még ez évben. Egyelőre 15 fő ispáni titkári állás ezerveztetett, amelyek mellett azonban az első évben, vagyis 1887 ben még 15 állás fog betöltetni. X A »Vereskereszt Egylet® helybeli fiókja folyó hó 16-án tartott választmányi ülésében, több a kolera-veszély í bsálltával követendő óvó és védő intézkedési javaslatokat formulázott; amelyek a városi egészségügyi bizottságnak folyó hó 17 én tartott tanácskozmányában egész terjedelmében elfogadtattak 8 foganatosítása elrendeltetett. A vereskereszt fiókegylet által javaslatba hozott s az egészségügyi bizottság által elfogadott óvintézkedések a kö vetkezők. 1. Beteg ápolók felvétele, akik a fiókegylet által fizettetnek. 2. A pecze-gödrök tisztításához egy szivattyú vásárlandó. 3. A kihordott ürülékek naponkint fertő:leuitendők és beföldelendők. 4. A város területe 4 kerületre s minden kerület 3 szakaszra osztassék, fizetéses felügyelőkkel. 5. A váró körül, mint az ér alatt, a bujtosoa s más alkalmas helyeken egészséges és jó ivóvizet nyújtó kutak készítendőit. 6. A budapesti közpantból beteg-szállító ko sarak kérendő. Végül a fiókegylet kijelentette, hogy a vagyontalan betegeket, a járvány bekövetkeztével, étellel és itallal saját pénztárából ingyen fogja ellátui. X A Szilágyi-Andaházy-féle kölcsöny-ügy Nyíregyháza város által szerencséfen lebonyolittatván: a város abban a kedvező helyzetben van, hogy az eme tartozás biztositékául az úgynevezett jogföldakra vazetett zálogjog törlése iránt már a kérvényt benyújtotta. A jogföldek tulajdonosai tehát rövid időn telakkönyvileg is nsvü'tre kabeleztethetik illetőségeiket.