Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-09-19 / 38. szám

,,IN Y í lí V I 0 É Ií." (§.) A telekkönyvi betétek szerkesztését tárgyazó törvényről Virágh Aladár helybeli kir. törvényszéki telekkönyvvezető, holnap délután 3 órakor, felolvasást tart a megye ház nagy termében. -I- A po'itikai hatóságok utasítást kaptak, hogy a rendes sorozások befejezése utáu legkésőbb minden év októberhó l-ig tudassák az illetékes katonai parancsnokságokkal azokat az adatokat, amelyek oly besorozottakra vonatkoznak, akik bűntény vagy az ebből eredő kihágás miatt büntetve voltak. E rendeletnek tulajdonképpeni czélja az, hogy az igy büntetett katonák az elő éptetésbői ki legyenek zárva. (!) Nyíregyháza város tulajdonához tartozó szeszés pálinka-mérési jog bérlőjéül, az e hó 17-én tartott képviseleti gyűlésben, Dietz Sándorné szül. Nádassy Má ria fogadtatott el mint legtöbbet igérő. A megkísérelt egyezkedésnél ugyanis Friedmann Ignácz az 1 évi idí tartamtól nem akarván elállani; Grosz L. H. pedig 20,824 forintnál többet adni vonakodván: Dietz Sándorné 22,200 forint ajánlatát miut legelőnyesebbet kellett elfogadnia a képviseletnek. Ezzel az ital mérési jog bérbeadása befejeztetett. — Végre valahára a husfogyasztó közönség is észreveheti, bogy a marha ára tetemesen leszállott; amennyiben a mészárosok kidoboltatták, hogy ezen tul a marha hus kilóját 36 krajczárért mérik — Kalocsán. Különben örömmel jelezhetjük, hogy Nyíregyházán is komolyan foglalkoznak a husfogyasztó szövetkezet létesítésének eszméjével ; és ha mészárosaink továbbra is véd- és daczszövetséget formálnak a fogyasztó közönséggel szemben, az eszmét meg is fogják valósítani. A szövetkezeti mozgalom élén, mint hiteles forrásból tudjuk, a köztisztviselők és hivatalnokok állanak. Jó lesz, ha mészárosaink valahára magokba szállanak : uehpgy kapzsiságuknak végre is ők maguk adják meg az árát. Lukács Ödönnek tNyiregyháza szabad kiváltságolt város története* czimü nagy szabású muukája néhány nap múlva már elhagyja a sajtót. Az eddigi késedelmet a műnek előre nem látható terjedelmes volta okozta; amenyiben a 18 — 20 ívre tervezett munka 26—27 ivre nőtte ki magát. A Nyíregyháza város színezett nyomású czimerével ellátott finom velin papírra nyomott munka még mindig megrendelhető 2 forintjával akár szerzőnél, akár Jóba Eleu nyomdájában; később azonban bolti ára 3 forint leend. Alig van Nyíregyházán család, amely nek neve e munkában elő nem fordulna. Ezért is, de meg tartalmas voltánál fogva is szeretjük hinui, hogy nem leend valamire való ház Nyíregyházán, amelynek könyvtárából, vagy a biblia mellől hiányozni fogia ez érdekes könyv. = Nagy Vincze színigazgató, miut a *Debreczen-Nagyváradi Eresitö»-ből olvassuk, már kibocsátotta színházi jelentését Debreczenben. A jelentésés szerént folyó szeptemberhó 25-én már megkezdi Debreczenben az előadások sorát. Nyíregyházára e szerént nem jő az idén. Báródy társulata tehát alkalmasint el fog látogatni hozzánk. Ha igen, ekkor egy régi kedves ismerőst is lesz alkalmunk viszont látni; aki egykor Nyíregyházán közkedvességnek örvendett. E kedves ismerős : Czakóné Irma aszszony. = Báródy Károly színigazgató tehát, mint fentebbi újdonságunkból kitünőleg sejtettük, csakugyan eljő körünkbe színtársulatával. Holnap után kedden már mégis kezdi az előadásokat Gsiky Gergely „A buborékok" czimü vígjátékával. Társulata 17 nő és 14 férfi tagból áll. A helyek árát, mint az előleges jelentéséből láttuk, némileg leszállította; amennyiben egy-egy páholy árát 3 frt 50 krban, az I. rendű körszékét 80, a II. rend. körszékét 60-, a zártszékét 50 krban állapította meg. Menynyiben találta el az igazgatóság a kellő arányt, mennyiben nem a helyárak megszabásánál: azt az előadások mutatják meg -I- Benyiczky Alajos beregmegyei volt kir. mérnök s szabolcsimgyei földbirtokos szép és müveit lelkű leányát Mariska kisasszonyt a mult hetekben jegyezte el dr. Okolicsányi János Ózdról. Áldás frigyükre. [J A nagykállói ipartestület alap<zabályai a mult napokban érkeztek le a nagymélt. földmiv. ipar és kereskedelmi minisztériumtól; ahová az 1884. XVIII. törv. czikk. 122 § a értelmében, megerősítés végett, felterjesztve lettek. Q Tanítónői pályára készülők figyelmébe ajánljuk a vallás es közoktatásügyi m. kir. minisztériumnak a kir. tanfelügyelőségekhez intézett körrendeletét, amely szerint ezentúl a tanitónőképezdékbe csakis oly jelöltek vé tetnek fel, akik, a szükséges iskolai előkészültség mellett, életük 14. évét már tulhdadták. 18-ik életév betöltése előtt tanítónői képesítő vizsgára nem lehet menni, ez irányú kérvények egyszerüeu visszautasittatuak. Végül minden oly tanítónő jelölt, aki az 1877. évi julius hó 13-án 10,998. sz. alatt kiadott miniszteri rendelet 2. §-a szerint tauitónőségre migán utoa készült, hiteles bizonyitványnyal köteles kimutatni, hogy valamely nyilvános tanitóuőképezde gyakorló iskolájában, vagy legalább, mint magánnevelő tanítónő, gyakorlati tanítással egy évig foglalkozott. Csakis ezen feltételeknek megfelelő tanítónő jelölt bocsátható képesítő vizsgálatra. A minisztert ezen rendelet kiadására ama körülmény készleté, hogy az utóbbi években feltűnően szaporodik azon növendékek száma, akik tanítónői pályára szánják magokat s akik a tanítónői oklevelet annak megszerzésére megkiváutató idő előtt szeretnék elnyerni. (§) Rozsakerti lózsef helybeli vendéglősnek Moskovitz Oszkár elleni sajtó perében, amelynek tárgyát az itteni lapokban folyt hírlapi polémia képezi, jövő októ berhóban fog a végtárgyalás megtartatni • Figyelmeztetjük a szives olvasót Kálnay Endre nyíregyházai asztalosnak lapunk mai száma hirdetési rovatában olvasható jelentésére; különösen pedig arra a körülményre, hogy az általi készült szép kivitelű játékasztal holnapután, azaz kedden, a vármegyei köztörvényhatóság évnegyedes gyűlése alkalmából, a vármegyeházi helyiségben, a gyűlésterembe való főbejárat előtt, köz szemlére lesz kitéve. t Az „Aurora" magyar keresztény írók könyvkiadó szövetkezete már megkezdette működését. Az e szövetkezethez sorakozott régibb és ujabb hazai irók díszes névsora biztosítékot nyújt arra nézve, hogy a kiadandó szépirodalmi művek és szakmunkák, melyekhez a pártoló lagokul beiratkozó olvasó évi 6 frt. tagsági díjért, a bolti árhoz mérve, olcsó szerrel juthat, olyanok lesznek, amelyeknek irodalmi becsük van. Őszintén ajánljuk az olvasó közönség pártfogásába az » Aurora* szövetkezetet, amelyben a hazai irók könyvkiadó szövetkezetté egyesültek: az idegenből fordított férczmüvek által szük térre szorított magyar szépirodalom felvirágoztatására. Az eszme uj, de gyakorlati és üdvös. Eddig az irók müveiből leg több haszna a kiadónak volt ; az »Aurora* szövetkezet azonban oly írói szövetkezet, amely az anyagi hasznot tagjai közt osztja fel. Aki e szövetkezetet pártolja, nemcsak a nemzeti irodalom oltárára áldozik, hanem egyszersmind a magyar írók anyagi helyzetének javi ására is közreműködik. A pártoló tagok a szerént, amint 6, vagy 12 frtot beküldenek, tetszés szerént választhatnak a szövetkezet jelen évi kiadmányaiból 6, vagy 12 kötetet. A pártoló dijak az » Aurora* magyar keresztény irók szövetkezetéhez (Budapest IV. Koronaherczeg utcza 16. sz.) küldendők be. 0 Az országos » Vereskereszt Egylet* helybeli fiókjának elnöksége f. évi szeptemberhó 17-ről egy felhívást bocsátott ki; amelyben a már hazánkban is mutatkozó kolera elhárítása s vész esetében a kolerás betegek ápolása czéljából, felszólítja mindazon egyéneket, akik szükség esetében a kolerás betegek ápolására, kellő dijazás mellett, ápolókul ajánlkozni akarnak, hogy az el nökségnél Sztárek-Eperjessv Krisztina úrnőnél Nyíregyházán mihamarább jelentkezzenek. (§) Az állami lótenyész-infézefek jelenlegi viszonyai az illető intéző köröket arra birták, hogy a méutelepek létszáoaáiak kiegészítésére magái tenyésztőktől vá sároltatui szokott mének megvizsgálása, eltérőleg az ed digi szokástól, nem az egyes tenyésztők illetőleg bejelentők lakhelyén, hanem központosítva az őszi nagy ménkiállitás alkalmával Budapesten (Tattersallban) ez évi óktóberhó 15 én és 16-án eszközöltessék. Felhivatnak ennek folytán miudazok, akik a tulajdonukban levő 3Vj —8 éves tenyésztésre kiválóan alkalmas m'inlovaikat az államnak eladni óhajtják, hogy izeket a fenn jelzett kiállítás alkalmával működő vásárló bizottság elé vezessék. Értesíttetnek egyúttal a tenyésztők, hogy a vásárló biztosok helysziui kiküldetése ez idéu elmarad. + A porosz kultusz miniszter rendeletileg meghagyta az illető tanintézetek igazgatóinak, h >gy a porosz egyetemekre nőket sem rendes, sem rendkívüli hall gatókul fel ne vegyenek. Ig -n holyes intézkedés. A nő maradjon meg annak, amire a gondviselés által rendeltetve van; nőnek, anyának. Csak e hivatást töltsék be jól: eleget tettek kötelességüknek, s nagyobb tiszteletre tették magokat méltóvá, mintha a világ legelső egyetemén nyernek vala oklevelet, vagy éppen doktorátust. -+- Egy éves önkéntesek a m. kir. államvasutak nál. A m. kir. államvasutaknál alkalmazott oly kinevezett hivatalnokok, akik katonai hadkötelezettségüknek, mint egyéves önkéntesek tesznek eleget, a szolgálati rend szabályai szerint, az egy évre fizetésüknek és lakbérüknek felét élvezik; hi oly városban katonáskoduak, hol szabad idejükben a vasútnál szolgálatot tehetnek. Folyó évben felmerült egy eset, amelynél az önkéntes szabad idejében bejárt ugyan a hivatalba szorgalmasan; de a gyakorlatok miatt néha kimaradt egy vagy két hétig. Ily kimaradáskor az után a fizető tiszt a mulaszto't időért viszszatartotta az önkéntes illetményét, amely eljárás miatt az illető óvást emelt az igazgatóságnál. Az igazgatóság ezt akképen orvosolta, hogy előforduló esetnél az önkéntesnek, kinek félilletménye jogszerüleg jár, akár tesz szolgálatot akár nem, fizetés kiszolgáltatandó. Egyúttal ludomására adja az osztályjínököknek, hogy az egyéves önkéntesek sorsa a m. kir. államvasutaknál, a legközelebbi jövőben végleg rendeztetni fog. XO Az amerikába való kivándorlás meggátlása czéljából, ujabb törvényt hozott a Egyesült Államok kormánya. Ez a törvény különösen megtiltja, hogy bevándorlók csábittassanak Amerikába oly föltétel alatt, hogy oda érke zésük után, bizonyos meghatározott munkát vagy szolgálatot tartoznak teljesíteni. Az uj törvény ugyanis, az ily szerződéseket semmiseknek nyilvanitja és súlyos büntetéseket szab e törvény áthágóira. Ezt a törvényt nem ártana kidoboltatni a kivándorlásra hajlandó magyar községekben, ahol ugyanis a kivándorlási betegség még mindig tartja magát. + Tárgyak, vagy okiratok kiadása iránti perekben hozott birói határozat illetékének megállapítása czéljából, a bélyeg- és illetéki szabályok 48. tétel D. d) 5. pontja értelmében, a per tárgya rendszerint meg uem becsülhető ugyan; midőn azonban a peres tárgynak, vagy okiratnak a periratokból kitüuő értéke csekélyebb, mint amely érték az általáuos szabályok szerént a fent idézett pont értelmében járó 12 frt Ítéleti illetéknek megfelel: abban az esetben a jelzett perekben hozott Ítéletek után az idézett 48. tétel C. illetőleg D. a) pontja értelmébeni illeték jár. • A petróleumos lámpánál igen tanácsos ügyelni arra, hogy a kanóczot miként vágjuk le. Sokszor kicsiségnek látszó csekélységek nagy bajt és kárt okozhatnak. Ez történhetik a petróleumos lámpával is, ha szenesült belét helytelenül vágjak le. Gondoljuk meg, hogy a roszszul vágott bél mellett, a láng oldalvást sugárzik ki, s egy recscsenés utáu vége a czilindernek. Igaz ugyan, hogy egy czilinder nem valami drága portéka; de ha ez g/akran történik, a sok 5 —5 krajczár végre is forinttá és forintokká nőheti ki magát. Mindezt pedig könnyen megtakaríthatjuk, hi a szenesült bél levágására több gondot fordítunk. • Lehet-e terménytjlisztért cserélni? Felmerülvén az a kérdés: jogosítva van-e a gőz- vagy műm ilo n tulajdonosa, tekintettel a földesúri malomjogra, terményt lisztért cserélni, illetőleg venni: a földmiv. ipar és kereskedelmi miniszteriu n f. évi szeptember 5-éu 45,713. sz. a. a kassai kereskedelmi é3 ip irkám iráho- intézett rendeletével kijelenti, h >gy a mű- vagy gőzmalom tulajdonosa, mint bármely más iparos, iparkészitményeit tetszése szerénti módon értékesítheti és ebben a ma'.onjog gal biró földes ur által nem korlátozh itó. • JÓ kereset. Egy szerény, jó bizonyítványokkal ellátott fiatal ember, aki magát helyi ügynökké kiképezni akirja, ajánlatos feltételűk mellett, azonnal alkalmazást talál. Hol? megmondja e lap kiadóhivatala. Közönség köréből. — Az e rovat alatt közlöttekéri a felelősség beküldőt illeti. — Meghívás. A »Nyiregyházai Dalegylet* folyó évi szeptember hó 26-án délelőtt 11 órakor, a »Felső leányiskola* helyiségében, évi közgyűlést tart, amelyre az egyesület működő és pártoló tagjai tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat : 1. Elnöki megnyitó. 2. Jegyzői évi jelentés. 3. Pénztárnoki évi jelentés. 4. Az egylet beléletét érdeklő indítványok. Kelt Nyíregyházán, 1886. szept. 14-én. Jóna Géza, jegyző. Nagy Lajos, elnök. Néhány őszinte szó. Körülbelül egy hete annak, hogy egy tisztességes uri ember, nyomtatványoktól buzzadó zsebekkel, felkeresett szerény falusi hajlékomban. Én az »Első magyar általános biztosító társaság* megbízottja vagyok és felkérem uraságodat arra, hogy lépjen be a »magyar gazdák jégbiztositó szövetkezetébe*, és irja alá a következő nyilatkozatot. Itt vannak az alapszabályok, itt a nyilatkozat! Méltóztassék átolvasni!* »Jól van, uram! hagyja itt nálam az iratokat, áttanulmányozom azokat s pár nap múlva megadom a választ. Ea amúgy hevenyében nem szoktam határozni ! ^Bocsánatot kérek, de az iratokat itt nem hagyhatom; szigorú utasításom van ezen irányban. Megfontolásra adhatok időt, de nyomtatványaimat magammal viszem.* Ugy! Tehát önök egyelőre bujkálnak n nyilvánosság előtt! Isten velünk ! Pár nap múlva megkaptam a nyomtatványokat. Egy az »Elő magyarral* versenyző társaság ügynöke küldötte meg nekem azon kommentárral, hogy a konkurrenczia vitális érdekében fekszik az »Elsö Magyar* nyomtatványainak a terjesztése. Vásárnap szeptember 5-én,tekintélyes fővárosi lapokban, igy a »Pester Lloydban* és az »Egyetértésben* czikkek jelentek meg, melyeket nagy érdekkel olvastam el. Megvallom, én egészen más következtetésekre lyukadtam ki, mint az igen t. czikkező urak s kötelességemnek is • merem: eltérő felfogásomat és nézeteimet a nyilvánosság elé hozni. ítéljen azután az érdekelt gazdaközönség. A tervezett szövetkezet czime: »Magyar gazdák jégbiztosítási szövetkezete.* Azt kellene ebből következtetni, hogy itt egy önállóan működő, külöu és független szsrvezettel biró szövetkezetről van szó. Nem oda Buda ! A szövetkezet nem egyéb, mint az »Első Magyar* függeléke, az »Els5 Magyar* kezeli, az »Els5 Magyar* készíti, és az »Első Magyar* közgyűlése hagyja jóvá, a költségeket az >Első Magyar* állapítja meg és hajtja be, egy szóval a lényeg az >Első Magyar*, a szövetkezet pedig puszta czim, és puszta lég. Igaz, hogy a szövetség élén egy elnök, két alelnök és 42 tanácsos fog állani és ezen szomorú 45 levente volna hivatva az ellenőrzés gyakorlására. De hát őket is az »Első Magyar* választmánya szemeli ki, az »Első Magyar* igazgatósága által javaslatba hozo tak közzül s igy természetesen aki kellemetlenkedni vagy függetlenkedni akar, megkapja a konzílium abeundit. A szövetkezet tagjai pedig lesznek egyszerűen az »Első Magyar* biztosított felei azoa különbséggel, hogy edd'g fizették az egy évi dijat egyszer ; ezentúl fizetni fogják minden valószínűség szerint kétszer, a régi rendszer szerint kötelezve valának egy évre, az uj boldogító rendszer szerint kötelezve lesznek, az utódokra is terjedő obiigóval, a sommás eljárás terhe alatt 12 egymás utáni következő évre. Node hát van az éremnek másik oldala is. Lahet nyeresség is. Az »Első Magyar* a bruttó dijakból mindenekelőtt levon magának 5 százalékot, mitől egyúttal a szözetkezet végkép elbúcsúzik. Levonja továbbá a jutalékokat saját belátása szerint, a kezelési költségeket a díjbevétel arányában, a kárfelvételi kiadásokat saját felszámítása szerint, felvéteti és kifizeti a károkat a közös kaszából saját megállapítása szerint; a mi megmarad, képezi a nyereséget. Gaudeamus igitur! A nyereségből azonban 50 százalék, tartalékba helyeztetik. Á fenumaradó 50 százklék aztán a tagok számára marad. Kíváncsi voltam arra, hogy esetleg mily nyereségre tehetnék szert 12 év alatt, ha belépuék a legújabban kifundált szövetkezetbe. Elővettem tehát az „Első Magyar*-nak a legutóbbi öt évre szóló, az évi közgyűlés előterjesztett jelentéseit. Mellékesen megjegyzem, hogy azért mentem csakis az 1880. évig vissza, mert ezen évtől fogva szűnt meg az »Első Magyar*-nak addigi majdnem kizárólagos egyeduralma a jégbiztosítás terén és szállottak alá a dijak, a konkurrencziának a biztosító közönségre nézve annyira üdvös befolyása folytán. Nem akarom szó szerint idézni az »Elsó Magyar* jelentéseit. Csak annyit hozok fel, hogy 1880 ban a veszteség nagy mérvben igénybe vette a társaság kasszáját. 1881 ben a vesztesség szinte megvolt, habár nem oly nagy mint az előző évben. 1882-ben a jégüzlet veszteséggel záratott le. 1883-'ai a veszteségek jelentékenyek voltak s részben felemésztették a tüzüzlet jövedelmeit. 1884 ben jelentékeny nyereség éretett el. 1885 azonban ismét veszteséggel volt összekötve s az 1886. év is aligha fog örvendetes eredményeket felmutatni. A fent elősorolt 1880 — 1885. évek circa 800,000 frt veszteséget hoztak. Most aztán előáll az »Első Magyar* egy körözménynyel, amelyben vastag betűkkel nyomva a következő szózat foglaltatik . »átengedvén az ily formában létrehozott üzlet összes nyereményeit a szövetségi tagoknak. Mily feláldozó önzéstelenség ! Mily páratlan nagylelkű iég! Nem folytatom tovább. Azt sem kérdem én, hogy miért nem engedi át az >Elsö Magyar* a tüzüzletet is valamely szövetkezetnek. De még azt sem kérdem én, hogy van-e szükség az »Első M igyarr.a*, h v nekünk gazdáknak kell részben vagy egészben a kocókázatot viselni? Cmpán azért irtán ezen ig'-nytelen sorokat, hogy mezőgazd itársai 11 basziukat veszik. Ajánlom is figyelmükbe a régi 'latin közmondás két utólsó szavát:] respice fiiem]! hozzá tehetném még: respice funem ! Egy magyar gazda.