Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-09-19 / 38. szám

VII. évfolyam. 38. szám, Nyiregyháza, 1886. szeptember 19, VEGYES TARTALMÚ HETI LAP SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik; hetenkint egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre 4 frt. Félévre 2 » Negyedévre 1 > A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő folszólamlások Jóba Kiéli kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy - debreczeni - utcza 1551. szám) intézendők. A lap szellemi részét k«pezö küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bermentetlen levelek csak ismartt kezektol fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza.Hirdetési dijak : Minden négyszer liasábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr; többszöri közlés esetében 4 kiKincstári bólyegdlj fejében, minden egyeB hirde tés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkin t 15 krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (uagy-debreczeni-utcza 1551. száuj) : továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasensteiu és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Doni & Comp által Hamburgban. Hivatalos közlemények, 7,459. k. sz. „ , , , —1886 ozabotcsvarmegye aíispanjatol. Pályázati hirdetmény. Szabolcsvármegyénél két közigazgatási gyakornoki állás van üresedésben, amely állások 300 frt. évi fizetés, 60 frt. lakbér és nyugdijigénynyel vaunak összekötve. Felhívom azokat, akik ez állást elnyerni őbajtják, hogy szakképzetségüket igazoló okmányokkal felszerelt s 50 kros bélyeggel ellátott kérvényeiket, hivatalomhoz beterjeszszék. Nyiregyháza, 1886. juliushó 31. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. 8u

i/.s86 K. Hirdetés. A kisbirtokosok országos földhitelintézete folyó évi szeptemberhó 1-től kezdve 1000 frtnyi és ezt meghaladó összegű kölcsönöket 5°/o kamatozású záloglevelekben is fog engedélyezni, és pedig 33 '/

2 évi törlesztésre, a tőke évi 6.6%-ának megfelelő járadék fizetős mellett. A jelzett határidőtől kezdve tehát az intézet a következő három módozat szerint ad kölcsönt: 1-ör. 33'/a évi törlesztésre 5'/

2%-os záloglevelekben a tőke évi 7%-ére. 2-or. 17 évi törlesztésre 5V

2°/

0-os záloglevelekben a tőke évi 10 % ére, végre: 3 or. 33'/j évi törlesztésre 5%-os záloglevelekben a tőke évi 6.6°/

0-ára rugó járadék összegekkel. A járadékok magukban foglalják, a kamat és kezelési költségen felül a tőke törlesztésére szolgáló hányadot is ugy, hogy a törlesztési idő leteltével a járadékokkal maga a tőke is visszafizettetik. A járadékok félévi előleges egyenlő részletekben fizetendők, s a tőke minden száz forintja után, az 1-ső kölcsönnél félévenként 3 frt 50 krt, a 2-ik kölcsönnél félévenként 5 frtot, a 3-ik kölcsönnél félévenként 3 frt 30 krt. tesznek. A leszámítolási árfolyamot, vagyis azon összeget, hogy az intézet a záloglevelekben engedélyezett kölcsön minden 100 frtja után készpénzben mennyit fizet ki, esetről esetre pótlólag közlendi. A kis birtokosok országos földhitelintézet Igazgatósága. 8,577. k. sz. a i r * —jggg ozaboLcsvarmegye alispánjától. A járási főszolgabíróknak ós Nyiregyháza város polgármesterének. Csongrádmegye alispánjának 3391/886. sz. a. kelt megkeresését másolatban, a nyomozás megejtése s az eredményrőli jelentéstétel czéljából, kiadom. Nyiregyháza, 1886. szeptember 7. Zoltán János, alispán. (Másolat.) Csougrádmegye alispánjától. 3391/1886. K' Szabolcsmegye tekintetes alispáni hivataláuak Nyiregy házán. Az 1885 év Il-k negyedében a biharmegyei közkórházban ápolt és ott elhalálozott Puskás Imre (neje Gál Juliánná fj 60 évas római kath. tanító illetőségi helyének kipuhatolása czéljából megkeresem a tek. Czimet, hogy a nyomozást elrendelni szíveskedjék arra nézve, miszerint Puskás Imrének hatósága területén nincsen-e oly rokona vagy ismerőse, kik az ápolt illetőségi viszonyaira vonatkozólag, részletes felvilágosítást tudnának adni. Igenlő esetben kérem azoknak hihallgatását, és a felveendő jegyzőkönyv megküldését, minden esetben pedig a nyomozás eredményéről szíves értesítését. Szentes, 1886. május, 17. Stammer Sándor, alispán. 8>

85

1- K- „ , , . jggg — ozaboLcsvarmegye aíispanjatol. A járási föszolgabiráknak és a községek elöljáróinak (Balsa, Tara, Sényö és Bogáth községek kivételével). Ismételve sürgősen utasítom, hogy a „Magyar Törvénytár" betűrendes tárgymutatójának megrendelése tárgyában f. évi 8,092. K. szám alatt kelt rendeletemnek azonnal eleget tegyen. Kelt Nyíregyházán, 1886. szept. 15. Zoltán János, alispán. 9,234

. K. ^886^ Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabíróknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. Szabolcsvármegye igazoló választmánya, az 1887-ik évi legtöbb adót fizető megyei bizottsági tagoknak, általa összeállított névjegyzékét, hivatalomhoz az 1886-ik évi XXI. t. cz. 28-ik §-a alapján megküldte. Ezen névjegyzék f. évi szeptemberhó 19-én d. e. 10 órakor Nyíregyházán, a megyei székház főbejárásánál alkalmazott táblára ki fog függesztetni, s ott marad 15 napig, amely idő alatt bárki által megtekinthető. Nyiregyháza város polgármestere és a községi elöljárók utasíttatnak, hogy a névjegyzék kifüggesztésének határidejét a legkiterjedtebb módon közhírré tegyék. Kelt Nyíregyházán, 1880. szeptemberhó 15-én. Zoltán Jáuos, alispán. 170. Kpv. Í886Í Szabolcsvármegye alispánjától. Hirdetmény. Szabolcsvármegye központi választmánya az 1887. évre jogosult országgyűlési képviselő választók kiigazított névjegyzéke ellen béadott felszólamlásokat, folyó hó 11-ik napján tartott gyűlésében elintézvén: határozatai Szabolcsvármegye aljegyzői hivatalában, az 1874. XXXIII. t. czikk 50. §-ára való hivatkozással közszemlére kitétetnek, mely idő alatt azok ellen, a központi választmány elnökéhez intézett írásbeli fölebbezések beadhatók. Miről a községek elöljárói, szabályszerű közhírré tétel végett, értesíttetnek. Kelt Nyíregyházán, 1886. szeptember 15. Zoltán János, alispán. Az „Erkölcs-nemesitö Egylet" és fiókjai. I Az e lapok 35-dik számában tett ígéretemhez képest, alkalmat veszek magamnak, hogy az Irányi Dániel kezdeményezése s több országos tekintély támogatása mellett létre jött s naponkint terjedő Erkölcs-nemesitő Egyletről és annak fiókjairól, nemkülönben azok szükséges voltáról elmondjam nézeteimet és azokhoz kötött reményeimet. Ha beható figyelemmel vizsgáljuk hazánk szellemi erkölcsi és anyagi viszonyait, be kell ismernünk hogy, ugy tudományos mint sok reális téren, jelentékeny haladást tettünk; de erkölcsi tekintetben már nem dicsekedhetünk valami kedvező eredménynyel, sőt akarva, nem akarva, be kell vallanunk, hogy e tekintetben visszaesés észlelhető inkább, mint haladás. Aki a hirlapokat olvassa, lehetetlen, hogy fel nem tünt volna előtte: a sok sikkasztás, a számtalan öngyilkosság, a gyakori és sokszor nagyon is véres és gyászos kimenetelű pírbajozás. Habár az öngyilkossági és sikkasztási esetek némelyike a gyógyithatlau betegségekkel és a leküzdhetlen nyomorral némileg indokolható is; de legtöbb esetben az erkölcsi téves fogalmak, az Istenbe vetett igaz bizalom s a vallás-erkölcsi érzület hiánya, vagy ingatag volta az oka. A statisztikai adatok azt is igazolják, hogy a vadházasságok, a törvénytelen gyermekek száma napiiikint szaporodik, amelyek ellen hiába küzd az egyház és az állam. Pedig ez, eltekintve az evvel karöltve járó egyéb bajoktól, a gyermekek sorsára nézve végzetesen szomorú állapot. A szeszes italok mértékletlen élvezete szintén nagy mérvben terjed, még pedig nem csak a nép legalsó és alsó rétegeiben, hanem a közép osztályban is. Különösen a felsőbb vármegyékben oly ijesztő alakot öltött magára a pálinka és szesz ivás, hogy az illetőknek nem csak egészségét és vagyoni jóMai számunkhoz fél iv melléklet van csatolva. létét ásta már is alá; hanem családi boldogságát, sőt magát a megélhetést is végveszélylyel fenyegeti. Az irodalom, különösen a színművészet terén is oly állapotokkal találkozunk, amelyek az erkölcsöket uem csak veszélyeztetik, de határozottan megmételyezik. Oly hírlapok, könyvek és képek jelennek meg, oly színművek kerülnek a színpadra ma a fővárosban ugy, mint a vidéken, amelyek nem csak hogy a köz szemérmet sértik, hanem az ifjúság szivét és lelkét teljesen megmérgezik, a szépről és igazról táplált fogalmaikat összezavarják s eszményi világukat elsötétítik. A politikai életben, az országos, vármegyei és községi választásoknál, az etetés és itatás oly széles elterjedést nyert; hogy ma már még a falusi pap-, tanitó- és jegyzőválasztásra is döntő befolyással van az etetés és itatás. A becsület, a szakképzettség és megbízhatóság ma mitsem nyomnak a latban a szavazók előtt. A szavazásnál a bor és pálinka a döntő. Csakis ily erkölcsi fogalmak és érzék mellett történhetik meg az, hogy a legfeddhetlenebb jellemű egyénnek, a már egyszer lopás és sikkasztás miatt bebörtönözve volt egyén mellett, el kell esnie. Az ily viszásságok és rendes társadalmi viszonyok közt egyáltalában nem szabados dolgok és viselkedések megrontják a nép erkölcseit, sőt magára az alkotmányra nézve is veszélyt hordanak magukban. Mert aki még a hazafias párt jelöltjére is megvesztegettetés mellett adja szavazatát: az hazafiatlan czélokra is eladhatja azt. A vallasosság ma már sokaknál és pedig]fájdalom, éppen az értelmiség körében, csak üres formaság; magát az Istent, a hitet és halhatatlanságot babonaságnak tartván. Szólhatnék még több társadalmi hibáról és félszegségről, de azt hiszem, hogy az eddig elősorolttak is elégségesek annak bebizonyítására, hogy mindezek éppen nincsenek rendjéu; hogy valami rothad az emberi társadalomban; és hogy eme bajokon minél előbb segiteni kell, még pedig társadalmi uton és eszközökkel. Tgaz, hogy az erényeket és a sziv-beli jó tulajdonságokat legelső helyen, a szülői háznak volna kötelessége fejleszteni a gyermekekben. De fájdalom, a szülői házak nagy része elhanyagolja e fontos kötelesség lelkiismeretes téljesitését; az iskolára bízván azt elég helytelenül. Az iskola az 5-ik, vagy 6-ik évben átveszi a gyermekeket a szülőktől, igyekszik is bennük megerősíteni a jót és kiirtani a roszat; majd az iskolából kikerült felnőttek oktatását az egyház, a templom folytatja és vezeti azt egész a sírig kisebbnagyobb sikerrel és eredménynyel. De mit tapasztalunk az iskolában ? Azt, hogy mindenre ügyelnek ott és kiterjesztik a figyelmet, csak az erkölcs kultiválására, a sziv nemesítésére nem. A lelkiismeretesebb tanítók és tanárok avval védekeznek, hogy az erkölcs nemesítésére s a sziv képzésére nem jut idő: annyi az előirt tantárgy. És ebben tökéletesen igazságuk van. Az allam mitsem törődik az erkölcsök és a vallásos érzelmek művelésével. Ki látszik e figyelmetlensége, abból is, hogy a részben felekezeti, részben állami jellegű középiskolákhoz. a felekezeti jellegre való tekintet nélkül nevezi ki az ő kinevezési jogköréhez tartozó tanerőket. Miként fejlesztessék azután az ily tanintézetbena vallás-erkölcsi érzület?! Vagy a tudományoknak nincs vallása? Lehet, hogy nincs; de az is lehet, hogy van. De annak az államnak országnak, amely-