Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-09-19 / 38. szám

NYÍBVIDÉ K." nek azok a középiskolák polgárokat nevelnek, és azoknak a polgároknak, akiket nevelnek : minden bizonnyal van vallásuk. Az után azoknak az állam kormányán levő vezérférfiaknak is tudniok kellene ám azt az igazságot, bogy: „Minden országnak támasza, talpköve: a tiszta erkölcs. . ." Ha tehát sem a család, sem az iskola, sem az egyház, sem az állam uem képesek az erkölcsök hanyatlásának gátat vetni: annak oka a családot, az iskolát, az egyházat és az államot fentartó elemekben, vagyis a társadalomban lehet és van is. Nem egyszer tapasztalhatni, hogy amit az iskola és egyház épit, a társadalom lerontja. Naponkint hallani az ellenvetést, hogy nem lehet azt mind keresztül vinni a gyakorlati életben, amit az iskola tanit s az egyház hirdet. Téves felfogás. Azt, amit az erkölcstan parancsol, föltétlenül teljesíteni, ainit p dig tilt, ellenmondás nélkül kerülni kell. Alkudozásról szó sem lehet. Ezek szerént kétségtelen, hogy a hiba a társadalomban van. A társadalmat kell tehát reformálni. Helyre kell állítani a normális viszonyt, a természetes egyensúlyt a család, az iskola, az egyház, az állam és a társadalom közt; mert ez ma teljesen össze van zavarodva. Az ál czivilizáczió, a kozmopolitizmus, a hamis szabadelvüség theóriája nagyon összekuszálták a magyar társadalmi rend fonál-szálait. Ha azonban a jók, az igazak, a nemesek, s a szellemileg és anyagilag jólétnek örvendők kezet fognak, példájuk által világítanak a tévelygők előtt, tánácsaikkal támogatják a gyengébbeket s filléreikkel áldoznak a köz jó oltárán: az erkölcsök okvetlen javulni s a társadalom nemesedni fog. Ezért alakultak és alakulnak az Erkőlcsnemesitő Egylet és annak fiókjai, hogy ez állapotot megteremtsék; a létező társadalmi bajokon lehetőleg segítsenek. Erős és nagy munka vár ez egyletekre. A rosz nem fog egykönnyen megszűnni Éppen oly lassú, alig észrevehető lefolyással tűnik az el, mint aminővel nőtt és terjedt ináig. De az átalakulásnak be kell következni: ha a társadalom maga is komolyan akarja. Tudom, hogy a javítási, az átalakítási munka nem fog könnyen menni. De ha csak valamit is javítunk a mai helyzeten, az is nagy eredmény lesz. Ha egyebet nem tennének is ez erkölcsjavitó egyletek: csupán létezésük, fennállásuk, gyülésezéseik által is hathatnak. Már magában az. hogy az ország minden pontján alakul ily egylet, még pedig a vidékek legtekintélyesebbjeiből, elég arra nézve, hogy ugy a nagy tömeg lenn, mint a kormány fenn komolyan gondoljon az Erkőlcsnemesitő Egyletek puszta létezésére is. Az ily egyletek egyesülése igen sokat kivihet nemcsak a társadalom kebelében, hanem a kormánynál s a törvényhozó testületnél is. Csak akarniok kell: és ez egyletek néhány év alatt nagy mérvben reformálhatják a mai társadalmat Miként? Közelebb megkísérlem kifejteni. Nyíregyháza város képviseleti gyűléséből. (Szeptemberhó 14.) A mult hó 31-éu tartott képviseleti gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése után Olvastattak az 1885. évi XXI. és XXII. törvéuyc/ikkek életbeléptetésére vonatkozó megyebizottsági határozatok. A „NYIRV1DÉK* TÁRCZAJA. A tökély hona. Irta : Maquet Károly. — Fordította Nyíri J. (Vége.) Migviradt. A nap első sugarai megaranyozták a vidc ket. A herczeg, Saib elbeszélése által okozott meglepetésében, egészen megfeledkezett miniszteréről, aki két csomagban hevert a kocsi egyik ülésének párnáján. Egyszerre egy rettentő ásítás volt hallható és a két caomitg megmozdult. 0 felsége felébredt! Mondá Saib. - De mivel fel kelni csak akkor szokott, amidőn egészen világos van ; az a fekete szövet pedig, amelybe burkolva van, sötétséggel veszi körül: hihetőleg ismét elalszik. Néhány órai gyors hajtás után a királyfi elérte országának fővárosát ; útjában a nép örömrivalgások közt fogadván. Az apa-király értesülvén a herczeg megérkezéséről, a palota bejáratánál fogadta. Mig a királyfi atyját üdvözölte és kalandos utjának nevezetesebb részleteit elbeszélte, az alatt Saib levette a kocsiról becses csomagjait és a fő tanács terembe vitte. A megjelent kiváucsi tömeg látván a fekete burokban valamit mozogui; azt bivén, hogy a herczeg valami külhoni érdekes állatot hozott magával, egymás hátán siettek az ajtóhoz, hogy közelébe juthassanak a ritkaságnak. Saib azonbau reményüket csakhamar meghiusitá; elzárván a bejáratot. A király fiának hosszabb kimaradására lévén elkészülve, gyors visszatérését az utazás sikerének volt hajlandó tulajdonítani. Ugyau azért nagy volt meglepetése, amidőn arról értesült, hogy a herczeg egy oly országban volt minisztert keresui, ahol azt találni könnyü volt; amennyiben ott nem is találni mást, mint tökéle- 1 Polgármester javasolj*, hogy még e gyűlésből bízatnék meg egy küldöttség, amely az uj községi törvény életbeléptetésével szükségessé vált s ugy a tanács, mint a képviselet hatáskörét és általában a közigazgatás menetét szabályozó ügyrendi és szabályrendeleti pontozatokat készítse el és terjeszsze a képviselet elé. Mikecz József helyesli a polgármester javaslatát; amennyiben igenis szükségesnek látja, hogy a küldöttség az uj törvényeket jó előre tanulmányozza. Szóló a küldöttségbe jogtudósokat is kívánna választani. E küldöttségbe, amelyben a polgármester ur már hivatalos állásánál fogva is kell, hogy részt vegyen, saját kebeléből választandó elnökök vezetése mellett, beválasztattak : Vidliczkay József, Somogyi Gyula, Török Péter, főjegyző, Bencs László, főkapitány, tiszti ügyész, Barzó János, Nádasy Mihály, Süteő József, Bodnár István, Mikecz József, Zomborszky János, a tiszti főorvos, Pataky Lajos, Jánószky András és Dáry Dániel, Mikecz Józsefnek az ipar- és polgárjogaak s a lakositás rendezése tárgyában beadott indítványa, véleményes javaslat készítése végett, a fentebbi küldöttséguek határoztatott kiadatni. Igen érdekes tárgyát képezte a tanácskozásnak a gazdasági mintakert kérdésében eljárt vegyes bizottság kölcsönös megállapodásáról szóló jelentése, illetőleg a felső tiszavidéki gazdasági egyesület és a város közt létre jött egyezségről fölvett jegyzőkönyv. A felolvasott jegyzőkönyv szerént a gazdasági egyesület visszabocsát a város tulajdonába az eddig általa használt mintakerti földterületből '28 holdat; P többit pedig egyleti czéljaira fordítva kezeli és használja to vábbra is, illetőleg az egylet végleges megszűnéséig. A közgyűlés e kérdésnél is, mint csaknem minden közügy tárgyalásánál, két pártra oszlott. Az egyik pírt, amelynek élén, ugy látszott, Mikecz József állott, az egész területet vissza akarja venni a gazdasági f gylettől: mivel a szerződésileg kikötött feltételeknek, szerintök, egyáltalán nem felelt meg és kilátás sincs rá, hogy a jövőben is megfeleljen. A tárgyalás folyama alatt alakult még egy bar inadik párt is, Somogyi Gyula indítványa, illetőleg mó dositási javaslata alapján. Ez a párt, vagyis töredék, a mely később többségre jutott, elfogadja ugyan a gazdasági egylet és a város közti egyezséget, de avval >> módosítással, hogy igyekezzék az egylet a kezéu maradi területet raintagazdászati kísérleti települ felhasználni. Mikecz József szintén csatlakozott Somogyi Gyula módosítási javaslatához, avval a distingválásával azouban a dolognak, hogy köttessék ki feltételül az is, hogy a gazdasági egylet tartson kellő időben gyakorlati előadásokat és gazdasági s kertészeti müveleteket a közönségnek s figyelmét a minta magtermelésre, szőlészetre, fanemesitésre is terjeszsze ki. Ily szakmüveletek teljesítésére, a 28 holdnyi terület viaazabocsátása után az egylet még képtelenebbé válván, miut eddig volt: Mikecz József pótmódositása részben elejtetett. Végre is Somogyi Gyula javaslata fogadtatván el, a határozat abban a szellemben moudatolt ki. Tudni illik, a vegyes küldöttség által felvett és aláirt jegyzőkönyvben foglalt kölcsönös megállapodást a közgyűlés elfogadja ugyan; de elvárja a-gizdasígi egylettől, hogy a használatában "isszamaradt területen minden lehetőt el fog követni arra nézve, hogy a jövőben kifejtendő működése a gazdászati érdekeknek megfelelőbb legyen, mint a múltban volt; nehogy a város azt is kénytelen legyen visszakövetelni. A kényes ügy tehát, amely már oly rég óta kisért, végre megoldatott. A nyughatatlan kedélyek is czélt értek, legalább részben, amennyiben 28 holdnyi területet visszakaptak; a gazdasági egylet sem maradt föld nélkül, ami ha véletlenül meg is történik: Nyiregyháza város országosan elismert érdemein nem kis csorba ejtetik vala. Hála égnek, a józaüabb gondolkozásuak ezt belátták és humánusan oldották meg az összekuszált csomót. Mi, akik nem az érdek hailcsövén és szemüvegén kisértük eme tanácskozás lefolyását, csak gratulálhatunk tes embereket. És mégis egyideig figyelmesen s a gyanúnak oly színezetével arczán kémlelte fiát, mintha elméjének világosságában kétkednék. De midőn meggyőződött arról, hogy a herczeg ép elmével és testtel tért haza; és világosan kijelenté, hogy az uralkodás nehéz munkáját azonnal kész elvállalni: nem volt más óhajtása, mint szinről-sziure látni és beszélni az uj miniszterjelölttel, akit annyira feldicsértek előtte; és karou fogva a herczeget, a tanács terem felé irányozá lépteit. Mig ezek a király lelke világában történtek, az alatt Djedda előre élvezte győzelmének örömét; habár egy árnyalata a nyugtalanságnak mindig ott borongott lelke fölött. A fölött aggódott ugyanis leginkább, ha va lyon képes lesz-e ez a kétfelé osztott ember föladatának megfelelői? D=) midőn megpillantotta a csoda-sziget szülöttjét egy zsölye-székben ülni, jobbján a varázslóval, balján pt-'dig Saibbal: egészen visszanyerte lelki nyugalmát; különösen a varázsló jelenléte egészen megörvendeztető a királyfit. A varázsló azért jött el, mint magát a herczeg előtt kifejezé, hogy személyes jelenlétével megerősítse pártfogoltját az ő segélyével szerzett becses ajándék birtokában. A herczeg a varázsló e tettéért szive mélyéből mondott köszönetet a nemes öregnek, amihez a király is őszinte bensőséggel csatlakozott. Djedda meghajtván magát a sziget királya előtt, e szavakat intézte hozzá: — Bocsásson meg nekem felség, hogy elszakítottam boldog hazájától és szeretett népétől! Ha e cselek méuyem rosszalást, vagy épen magvetést érdemel, mentse ki e tettemet azon nemes czélom, hogy ezt népem iránti szeretetből követtem el, hogy őket a tökély azon fokára emelhessem, amely az ön hazájának kizárólagos kiváltsága. Da esküszöm, hogy mindenben Oanek tanácsa szerént fogok eljárni és engedelmes tanítványa leszek. Hanem boc-ásson meg, kissé sápadtnak találom önt. Nemde ártalmira volt az utazás? a mai képviseleti gyülós többségének e határozat meghozatala alkalmából. Meg nem állhatjuk azonban, hogy megütközésünknek kifejezést ne adjunk a fölött, hogy csak egyetlen hang sem emelkedett a hazai gazdasági egyletek, tehát a felső-tiszavidéki gazdasági egylet leg első létesítésének tulajdonképpani indokai s a gazdasági egyletek közerkölcsi és közművelődési előnyei mellett. Tudva levő dolog ugyanis, hogy a gazdasági egyletek, az absolut kormány-hatalom által minden egyesülést és összejövetelt gátló intézkedések ellensúlyozása s a szabadabb eszmék kicserélése czéljiból, alakultak volt az 50-es évek végén. A gazdasági egyletek valóságos Oazt képeztek a magyar társadalmi élet akkori sivatagjai kö zepette. Ujabb időben p?dig a mag , fa- és állatnemesités s tenyésztés terén óriási tevékenységet fejtettek és fejtenek ki, amiket csak a vak nem láthat. A gazdasági egyletek nem egy közgazdasági kérdésben határozott befolyást gyakoroltak és gyakorolnak a törvényhozó testű letre, sőt a kormányra magára is ; a városokban pedig, ahol székhelyük van, élénk társadalmi mozgalmat, hasznos forgalmat teremtenek mindenütt. Mindezeket nem lett volna szabad felednie és szem elől tévesztenie Nyiregyháza város képviselő testületének akkor, amidőn a tegnap oly nagy lelkesedéssel és elég előre látó érzékkel felajánlt minta-gazdasági területet, ma oly merev daczczal visszaköveteli; tehát még szűkebb körbe kényszeríti a gazdisági egylet tevékenységét, mint a közel múltban volt. Ezeket kívántuk ez alkalommal »sine ira« megjegyezni eme fontos kérdés lebonyolításánál. Előterjesztettek a városi szesz és pálinka mérési regile jognak, valamint a városi volt korcsmai helyiségeknek kiadását tárgyazó árvorési jegyzőkönyvek, a regaleküldöttségnek ide vonatkozó jelentésével együtt. A szesz és pálinka mérési jog kiadása ugy egységesen, mint 4 kerület szerént megkiaéreltetett. Minthogy azouban a kerületenkénti kibérlésre senki sem jelentkezett; az egységes kiadásnál pedig 20,225 forintnál többet senki sem akart igérni: az egységes bérlet Grosz L. H. helybeli kereskedőre üttetett le a fentebbi összegben. Egyidejűleg polgármester bejelenti, hogy Friedmann Ignácz egy pótajáulatot nyújtott be a szesz és pálinka mérési jog kibérlésére vonatkozólag; amely pótajáulatban 22,000 forint évi bért ígér, de csak egy évrf> kötelezőleg. Somogyi Gyula uem kívánja a bérbeadás jóváhagyását még ma kimondani. Helyesebb volna ugyan, szerénte is, az uj árverés elrendelése ; de mivel ebhez az idő már rövid: megbízatni javasolja a küldöttséget, hogy péntekig, amikorra a közgyűlést kitüzetni kéri, tegye magát Friedmann Ignácz és Grosz L. H.-val érintkezésbe, s a város előnyére kieszközlött megállapodást, mint utolsó és végleges módozatot jelentse be a pénteki közgyűlésnek, a nely gyűlés e kérdés fölött visszavonhatlanul dönteni fog. Somogyi Gyula inditváuya egyhangúlag elfogadtatott azzal a módosítással, hogy a küldöttség a 3 évben megállapított bérleti időtől el nem térhet A korcsmai helyiségek kiadása helyben hagyatott. Polgármester ur indítványára elhatároztatott, hogy a vasúti vendéglőnél két évvel ezelőtt elhatározott épü leti átváltoztatások, és a »Huszár* vendéglőnél 5 vendégszobának építése még ez idén foganatba vétessék ugy azonban, hogy a befektetett tőke után az illető bérlők 10%-i pótbért kötelesek fizetni. A gőz és kádfürdő kezelése és felszerelése tárgyában előterjesztett tanácsi véleményes javaslat fölötti tanácskozás lefolyása közben, egyes képviseleti tagok anyira engedték magoaat elragadtatni szenvedélyeik által, hogy a tanácskozás csaknem lehetetlenné vált. Hosszas vita után végre megállapittatott, hogy a gőzfürdőért 60 kr., a kádfürdőért 50 kr., két kádért a sz 'gényektöl 25 kr. ezámittassék és vétessék. E határozatot elnöklő polgármester az ő megszokott csendes modorával ki is mondta. Mikecz József azonban minden tiszteletet nélkülöző nyerseséggel támadta meg az elnökséget; kétségbe vonván a határozatnak ily modorban történt kimondását, tehát annak kötelező voltái is. Szóló miuden áron tovább akarta a kérdést tárgyalni, (Folytatás a iiieliékleteu.J E szavakat egy Saibra vetett vádló tekintet kisérte. Az uj miniszter gyöngéden hajtogatta fejét és panaszos hangon mondá: — A test porrá lesz, a szellem vissza tér az Istenhez. — Gyönyörű jelmondat. — Szólt a király. Djedda elragadtatással fordult atyja felé, miniha ezt akarná neki mondani: Most láthatja atyám, hogy nem csaltam meg! A király tovább akarván folytatni a kísérletet, a magasabb politikában kívánta az orákulum véleményét hallani; egy a kormányzatban közelebb felmerült elvi kérdésben. — Nos tehát mi az Oa^nézete? — Kérdé a király a kényes ügy előterjesztése után. A miniszter egyet hunyorított szemeivel és elkezdett beszélni: — A falevél mozog a lágy szellő fuvalmától. Ez után e:y féket vesztett íorgautyu sebességével elhadart egy csomó jelmondatot, pihenés és megállás nélkül, oly gyorsasággal, bogy a figyelem elfáradt a kíséretben. — Csak Isten bírja a titkot, embernek az uiucs megadva. A nedv a fahegyéig hatol. A virág bájoló. Cselekedni kell mindenek előtt. A test nem egyéb, mint a fej oszlopa. Az eső megrontója a test tagjainak. A testet a mester, a szellemet az Isten tartja fenn. Három érzék létezik: hallás, látás és szaglás; sat. A király e csudálatos válasz hallatára, nem titkolhatta el megütközését és ijedten nézett a herczegre, majd Saibra és végre a vará;slóra; ez utóbbin hosszaI sau késve haragos tekintetével. A sziget lakója, akinek kezdetben tiszta hangja fo konként gyengült ugy, hogy az u>ólsó jelmondatnál egé-