Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-09-19 / 38. szám

NYÍBVIDÉ K." nek azok a középiskolák polgárokat nevelnek, és azoknak a polgároknak, akiket nevelnek : minden bizonnyal van vallásuk. Az után azoknak az állam kormányán levő vezérférfiaknak is tudniok kellene ám azt az igazságot, bogy: „Minden országnak tá­masza, talpköve: a tiszta erkölcs. . ." Ha tehát sem a család, sem az iskola, sem az egyház, sem az állam uem képesek az erkölcsök ha­nyatlásának gátat vetni: annak oka a családot, az iskolát, az egyházat és az államot fentartó elemek­ben, vagyis a társadalomban lehet és van is. Nem egyszer tapasztalhatni, hogy amit az iskola és egy­ház épit, a társadalom lerontja. Naponkint hallani az ellenvetést, hogy nem lehet azt mind keresztül vinni a gyakorlati életben, amit az iskola tanit s az egyház hirdet. Téves fel­fogás. Azt, amit az erkölcstan parancsol, föltétlenül teljesíteni, ainit p dig tilt, ellenmondás nélkül ke­rülni kell. Alkudozásról szó sem lehet. Ezek szerént kétségtelen, hogy a hiba a tár­sadalomban van. A társadalmat kell tehát refor­málni. Helyre kell állítani a normális viszonyt, a természetes egyensúlyt a család, az iskola, az egy­ház, az állam és a társadalom közt; mert ez ma teljesen össze van zavarodva. Az ál czivilizáczió, a kozmopolitizmus, a hamis szabadelvüség theóriája nagyon összekuszálták a magyar társadalmi rend fonál-szálait. Ha azonban a jók, az igazak, a ne­mesek, s a szellemileg és anyagilag jólétnek örven­dők kezet fognak, példájuk által világítanak a té­velygők előtt, tánácsaikkal támogatják a gyengéb­beket s filléreikkel áldoznak a köz jó oltárán: az erkölcsök okvetlen javulni s a társadalom neme­sedni fog. Ezért alakultak és alakulnak az Erkőlcsneme­sitő Egylet és annak fiókjai, hogy ez állapotot meg­teremtsék; a létező társadalmi bajokon lehetőleg segítsenek. Erős és nagy munka vár ez egyletekre. A rosz nem fog egykönnyen megszűnni Éppen oly lassú, alig észrevehető lefolyással tűnik az el, mint aminővel nőtt és terjedt ináig. De az átalakulásnak be kell következni: ha a társadalom maga is komo­lyan akarja. Tudom, hogy a javítási, az átalakítási munka nem fog könnyen menni. De ha csak vala­mit is javítunk a mai helyzeten, az is nagy ered­mény lesz. Ha egyebet nem tennének is ez erkölcs­javitó egyletek: csupán létezésük, fennállásuk, gyü­lésezéseik által is hathatnak. Már magában az. hogy az ország minden pontján alakul ily egylet, még pedig a vidékek legtekintélyesebbjeiből, elég arra nézve, hogy ugy a nagy tömeg lenn, mint a kor­mány fenn komolyan gondoljon az Erkőlcsnemesitő Egyletek puszta létezésére is. Az ily egyletek egye­sülése igen sokat kivihet nemcsak a társadalom kebelében, hanem a kormánynál s a törvényhozó testületnél is. Csak akarniok kell: és ez egyletek né­hány év alatt nagy mérvben reformálhatják a mai társadalmat Miként? Közelebb megkísérlem kifejteni. Nyíregyháza város képviseleti gyűléséből. (Szeptemberhó 14.) A mult hó 31-éu tartott képviseleti gyűlés jegyző­könyvének felolvasása és hitelesítése után Olvastattak az 1885. évi XXI. és XXII. törvéuy­c/ikkek életbeléptetésére vonatkozó megyebizottsági ha­tározatok. A „NYIRV1DÉK* TÁRCZAJA. A tökély hona. Irta : Maquet Károly. — Fordította Nyíri J. (Vége.) Migviradt. A nap első sugarai megaranyozták a vidc ket. A herczeg, Saib elbeszélése által okozott meg­lepetésében, egészen megfeledkezett miniszteréről, aki két csomagban hevert a kocsi egyik ülésének párnáján. Egyszerre egy rettentő ásítás volt hallható és a két caomitg megmozdult. 0 felsége felébredt! Mondá Saib. - De mivel fel kelni csak akkor szokott, amidőn egészen világos van ; az a fekete szövet pedig, amelybe burkolva van, sötét­séggel veszi körül: hihetőleg ismét elalszik. Néhány órai gyors hajtás után a királyfi elérte or­szágának fővárosát ; útjában a nép örömrivalgások közt fogadván. Az apa-király értesülvén a herczeg megérke­zéséről, a palota bejáratánál fogadta. Mig a királyfi atyját üdvözölte és kalandos utjá­nak nevezetesebb részleteit elbeszélte, az alatt Saib le­vette a kocsiról becses csomagjait és a fő tanács terem­be vitte. A megjelent kiváucsi tömeg látván a fekete burok­ban valamit mozogui; azt bivén, hogy a herczeg valami külhoni érdekes állatot hozott magával, egymás hátán siettek az ajtóhoz, hogy közelébe juthassanak a ritka­ságnak. Saib azonbau reményüket csakhamar meghiusi­tá; elzárván a bejáratot. A király fiának hosszabb kimaradására lévén el­készülve, gyors visszatérését az utazás sikerének volt hajlandó tulajdonítani. Ugyau azért nagy volt meglepe­tése, amidőn arról értesült, hogy a herczeg egy oly or­szágban volt minisztert keresui, ahol azt találni könnyü volt; amennyiben ott nem is találni mást, mint tökéle- 1 Polgármester javasolj*, hogy még e gyűlésből bí­zatnék meg egy küldöttség, amely az uj községi törvény életbeléptetésével szükségessé vált s ugy a tanács, mint a képviselet hatáskörét és általában a közigazgatás me­netét szabályozó ügyrendi és szabályrendeleti pontoza­tokat készítse el és terjeszsze a képviselet elé. Mikecz József helyesli a polgármester javaslatát; amennyiben igenis szükségesnek látja, hogy a küldöttség az uj törvényeket jó előre tanulmányozza. Szóló a kül­döttségbe jogtudósokat is kívánna választani. E küldöttségbe, amelyben a polgármester ur már hivatalos állásánál fogva is kell, hogy részt vegyen, sa­ját kebeléből választandó elnökök vezetése mellett, bevá­lasztattak : Vidliczkay József, Somogyi Gyula, Török Pé­ter, főjegyző, Bencs László, főkapitány, tiszti ügyész, Barzó János, Nádasy Mihály, Süteő József, Bodnár Ist­ván, Mikecz József, Zomborszky János, a tiszti főorvos, Pataky Lajos, Jánószky András és Dáry Dániel, Mikecz Józsefnek az ipar- és polgárjogaak s a la­kositás rendezése tárgyában beadott indítványa, vélemé­nyes javaslat készítése végett, a fentebbi küldöttséguek határoztatott kiadatni. Igen érdekes tárgyát képezte a tanácskozásnak a gazdasági mintakert kérdésében eljárt vegyes bizottság kölcsönös megállapodásáról szóló jelentése, illetőleg a felső tiszavidéki gazdasági egyesület és a város közt létre jött egyezségről fölvett jegyzőkönyv. A felolvasott jegyzőkönyv szerént a gazdasági egye­sület visszabocsát a város tulajdonába az eddig általa használt mintakerti földterületből '28 holdat; P többit pedig egyleti czéljaira fordítva kezeli és használja to vábbra is, illetőleg az egylet végleges megszűnéséig. A közgyűlés e kérdésnél is, mint csaknem minden közügy tárgyalásánál, két pártra oszlott. Az egyik pírt, amelynek élén, ugy látszott, Mikecz József állott, az egész területet vissza akarja venni a gazdasági f gylettől: mivel a szerződésileg kikötött feltételeknek, szerintök, egyáltalán nem felelt meg és kilátás sincs rá, hogy a jövőben is megfeleljen. A tárgyalás folyama alatt alakult még egy bar inadik párt is, Somogyi Gyula indítványa, illetőleg mó dositási javaslata alapján. Ez a párt, vagyis töredék, a mely később többségre jutott, elfogadja ugyan a gazda­sági egylet és a város közti egyezséget, de avval >> mó­dosítással, hogy igyekezzék az egylet a kezéu maradi terü­letet raintagazdászati kísérleti települ felhasználni. Mikecz József szintén csatlakozott Somogyi Gyula módosítási javaslatához, avval a distingválásával azouban a dolognak, hogy köttessék ki feltételül az is, hogy a gazdasági egylet tartson kellő időben gyakorlati előadá­sokat és gazdasági s kertészeti müveleteket a közönség­nek s figyelmét a minta magtermelésre, szőlészetre, fa­nemesitésre is terjeszsze ki. Ily szakmüveletek teljesítésére, a 28 holdnyi terü­let viaazabocsátása után az egylet még képtelenebbé vál­ván, miut eddig volt: Mikecz József pótmódositása részben elejtetett. Végre is Somogyi Gyula javaslata fogadtatván el, a határozat abban a szellemben moudatolt ki. Tudni il­lik, a vegyes küldöttség által felvett és aláirt jegyző­könyvben foglalt kölcsönös megállapodást a közgyűlés elfogadja ugyan; de elvárja a-gizdasígi egylettől, hogy a használatában "isszamaradt területen minden lehetőt el fog követni arra nézve, hogy a jövőben kifejtendő mű­ködése a gazdászati érdekeknek megfelelőbb legyen, mint a múltban volt; nehogy a város azt is kénytelen legyen visszakövetelni. A kényes ügy tehát, amely már oly rég óta kisért, végre megoldatott. A nyughatatlan kedélyek is czélt ér­tek, legalább részben, amennyiben 28 holdnyi területet visszakaptak; a gazdasági egylet sem maradt föld nélkül, ami ha véletlenül meg is történik: Nyiregyháza város országosan elismert érdemein nem kis csorba ejtetik vala. Hála égnek, a józaüabb gondolkozásuak ezt belátták és humánusan oldották meg az összekuszált csomót. Mi, akik nem az érdek hailcsövén és szemüvegén kisértük eme tanácskozás lefolyását, csak gratulálhatunk tes embereket. És mégis egyideig figyelmesen s a gya­núnak oly színezetével arczán kémlelte fiát, mintha el­méjének világosságában kétkednék. De midőn meggyő­ződött arról, hogy a herczeg ép elmével és testtel tért haza; és világosan kijelenté, hogy az uralkodás nehéz munkáját azonnal kész elvállalni: nem volt más óhajtá­sa, mint szinről-sziure látni és beszélni az uj miniszter­jelölttel, akit annyira feldicsértek előtte; és karou fogva a herczeget, a tanács terem felé irányozá lépteit. Mig ezek a király lelke világában történtek, az alatt Djedda előre élvezte győzelmének örömét; habár egy árnyalata a nyugtalanságnak mindig ott borongott lelke fölött. A fölött aggódott ugyanis leginkább, ha va lyon képes lesz-e ez a kétfelé osztott ember föladatának megfelelői? D=) midőn megpillantotta a csoda-sziget szü­löttjét egy zsölye-székben ülni, jobbján a varázslóval, balján pt-'dig Saibbal: egészen visszanyerte lelki nyugal­mát; különösen a varázsló jelenléte egészen megörven­deztető a királyfit. A varázsló azért jött el, mint magát a herczeg előtt kifejezé, hogy személyes jelenlétével megerősítse pártfogoltját az ő segélyével szerzett becses ajándék bir­tokában. A herczeg a varázsló e tettéért szive mélyéből mondott köszönetet a nemes öregnek, amihez a király is őszinte bensőséggel csatlakozott. Djedda meghajtván magát a sziget királya előtt, e szavakat intézte hozzá: — Bocsásson meg nekem felség, hogy elszakítot­tam boldog hazájától és szeretett népétől! Ha e cselek méuyem rosszalást, vagy épen magvetést érdemel, mentse ki e tettemet azon nemes czélom, hogy ezt népem iránti szeretetből követtem el, hogy őket a tökély azon fokára emelhessem, amely az ön hazájának kizárólagos kivált­sága. Da esküszöm, hogy mindenben Oanek tanácsa sze­rént fogok eljárni és engedelmes tanítványa leszek. Hanem boc-ásson meg, kissé sápadtnak találom önt. Nemde ár­talmira volt az utazás? a mai képviseleti gyülós többségének e határozat meg­hozatala alkalmából. Meg nem állhatjuk azonban, hogy megütközésünknek kifejezést ne adjunk a fölött, hogy csak egyetlen hang sem emelkedett a hazai gazdasági egyletek, tehát a felső-tiszavidéki gazdasági egylet leg első létesítésének tulajdonképpani indokai s a gazdasági egyletek közerkölcsi és közművelődési előnyei mellett. Tudva levő dolog ugyanis, hogy a gazdasági egy­letek, az absolut kormány-hatalom által minden egyesülést és összejövetelt gátló intézkedések ellensúlyozása s a sza­badabb eszmék kicserélése czéljiból, alakultak volt az 50-es évek végén. A gazdasági egyletek valóságos Oazt képeztek a magyar társadalmi élet akkori sivatagjai kö zepette. Ujabb időben p?dig a mag , fa- és állatnemesi­tés s tenyésztés terén óriási tevékenységet fejtettek és fejtenek ki, amiket csak a vak nem láthat. A gazdasági egyletek nem egy közgazdasági kérdésben határozott be­folyást gyakoroltak és gyakorolnak a törvényhozó testű letre, sőt a kormányra magára is ; a városokban pedig, ahol székhelyük van, élénk társadalmi mozgalmat, hasznos forgalmat teremtenek mindenütt. Mindezeket nem lett volna szabad felednie és szem elől tévesztenie Nyiregy­háza város képviselő testületének akkor, amidőn a tegnap oly nagy lelkesedéssel és elég előre látó érzékkel felajánlt minta-gazdasági területet, ma oly merev daczczal vissza­követeli; tehát még szűkebb körbe kényszeríti a gazdi­sági egylet tevékenységét, mint a közel múltban volt. Ezeket kívántuk ez alkalommal »sine ira« megje­gyezni eme fontos kérdés lebonyolításánál. Előterjesztettek a városi szesz és pálinka mérési re­gile jognak, valamint a városi volt korcsmai helyiségek­nek kiadását tárgyazó árvorési jegyzőkönyvek, a regale­küldöttségnek ide vonatkozó jelentésével együtt. A szesz és pálinka mérési jog kiadása ugy egysé­gesen, mint 4 kerület szerént megkiaéreltetett. Minthogy azouban a kerületenkénti kibérlésre senki sem jelentkezett; az egységes kiadásnál pedig 20,225 forintnál többet senki sem akart igérni: az egységes bérlet Grosz L. H. hely­beli kereskedőre üttetett le a fentebbi összegben. Egyidejűleg polgármester bejelenti, hogy Friedmann Ignácz egy pótajáulatot nyújtott be a szesz és pálinka mérési jog kibérlésére vonatkozólag; amely pótajáulatban 22,000 forint évi bért ígér, de csak egy évrf> kötelezőleg. Somogyi Gyula uem kívánja a bérbeadás jóváha­gyását még ma kimondani. Helyesebb volna ugyan, sze­rénte is, az uj árverés elrendelése ; de mivel ebhez az idő már rövid: megbízatni javasolja a küldöttséget, hogy pén­tekig, amikorra a közgyűlést kitüzetni kéri, tegye magát Friedmann Ignácz és Grosz L. H.-val érintkezésbe, s a város előnyére kieszközlött megállapodást, mint utolsó és végleges módozatot jelentse be a pénteki közgyűlésnek, a nely gyűlés e kérdés fölött visszavonhatlanul dönteni fog. Somogyi Gyula inditváuya egyhangúlag elfogadta­tott azzal a módosítással, hogy a küldöttség a 3 évben megállapított bérleti időtől el nem térhet A korcsmai helyiségek kiadása helyben hagyatott. Polgármester ur indítványára elhatároztatott, hogy a vasúti vendéglőnél két évvel ezelőtt elhatározott épü leti átváltoztatások, és a »Huszár* vendéglőnél 5 vendég­szobának építése még ez idén foganatba vétessék ugy azonban, hogy a befektetett tőke után az illető bérlők 10%-i pótbért kötelesek fizetni. A gőz és kádfürdő kezelése és felszerelése tárgyá­ban előterjesztett tanácsi véleményes javaslat fölötti ta­nácskozás lefolyása közben, egyes képviseleti tagok anyira engedték magoaat elragadtatni szenvedélyeik által, hogy a tanácskozás csaknem lehetetlenné vált. Hosszas vita után végre megállapittatott, hogy a gőzfürdőért 60 kr., a kádfürdőért 50 kr., két kádért a sz 'gényektöl 25 kr. ezámittassék és vétessék. E határozatot elnöklő polgármester az ő megszokott csendes modorával ki is mondta. Mikecz József azonban minden tiszteletet nélkülöző nyerseséggel támadta meg az elnökséget; kétségbe vonván a határozatnak ily mo­dorban történt kimondását, tehát annak kötelező voltái is. Szóló miuden áron tovább akarta a kérdést tárgyalni, (Folytatás a iiieliékleteu.J E szavakat egy Saibra vetett vádló tekintet kisérte. Az uj miniszter gyöngéden hajtogatta fejét és panaszos hangon mondá: — A test porrá lesz, a szellem vissza tér az Is­tenhez. — Gyönyörű jelmondat. — Szólt a király. Djedda elragadtatással fordult atyja felé, miniha ezt akarná neki mondani: Most láthatja atyám, hogy nem csaltam meg! A király tovább akarván folytatni a kísérletet, a magasabb politikában kívánta az orákulum véleményét hallani; egy a kormányzatban közelebb felmerült elvi kérdésben. — Nos tehát mi az Oa^nézete? — Kérdé a ki­rály a kényes ügy előterjesztése után. A miniszter egyet hunyorított szemeivel és elkez­dett beszélni: — A falevél mozog a lágy szellő fuvalmától. Ez után e:y féket vesztett íorgautyu sebességével elhadart egy csomó jelmondatot, pihenés és megállás nélkül, oly gyorsasággal, bogy a figyelem elfáradt a kí­séretben. — Csak Isten bírja a titkot, embernek az uiucs megadva. A nedv a fahegyéig hatol. A virág bájoló. Cselekedni kell mindenek előtt. A test nem egyéb, mint a fej oszlopa. Az eső megrontója a test tagjainak. A testet a mester, a szellemet az Isten tartja fenn. Há­rom érzék létezik: hallás, látás és szaglás; sat. A király e csudálatos válasz hallatára, nem tit­kolhatta el megütközését és ijedten nézett a herczegre, majd Saibra és végre a vará;slóra; ez utóbbin hossza­I sau késve haragos tekintetével. A sziget lakója, akinek kezdetben tiszta hangja fo ­konként gyengült ugy, hogy az u>ólsó jelmondatnál egé-

Next

/
Thumbnails
Contents