Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1886-09-12 / 37. szám
di borck és külföldi serek alatt pedig csupáu a vám te rületéD kivül termelt borok és serek érteadők. A liqueur, rhum és rosoglió csak akkor tekinthetők ezeu pont első bekezdése alapján elárusítható finomított szeszes italoknak, ha azok ára literenkéut és üvegestől legalább 60 krbau van megszabva. A nevezett kereskedők által ugy a drágább kereskedelmi czikket képező és a finomabb iialok közé sorozható szerémi, valamint a honi fiuomabb szilvórium is, a fentebb meghatározott árban és feltételek alatt eladás tárgyává tehető. A fentemiitett kereskedők, — iparosoknak mesterségök folytatására vagy másokuak is házi czélokra iegalább 30 Beaume a hitelesített szeszmérő (alcoholmeter) szerint legalább 74'2 fokot tartalmazó szeszt is adhatnak el, de csuk zárt, kellőleg lepecsételt,— oly palaczkokban, melyek azonfelül még a gyáros vagy eladó kereskedő czimével vannak ellátva, az ily palaczkok '/ 2 liternél kisebbek, és egy liternél nagyobbak nem lehetnek Az ily szeszes palaczkok, a megjelölt két határon belül akár mily űrtartalommal birhatnak. »Házi czélokc kifejezés alatt értendő a szesznek, mint áruczikknek egyedül oly czélra való használata, mely nél szesz csakis a maga tiszta valóságában vagy orvosi szerekkel vegyítve, pl. mint tisztító- vagy gyógyszer; továbbá kávé-, theafőzésre stb. Kijelentetik különbeu, hogy a fentebb említett kereskedők, a szesz és szeszes italok árulását csupán inelléküzletkéut gyakorolhatják. 3 A czukrászok és kávésok (ide uem értvén a tisztán csak kavéméréssel foglalkozó iparosokat) vendégeiknek a 2. pont alatt megszabott kellékeknek megfelelő finomított szesztartalmu italokat ugy mint liqueurt, rhumot poharanként kiszolgáltathatnak, megjegyeztetvéu, hogy ezen kedvezményt csak oly czukrászok vehetik igénybe, kik a szó szoros értelmében a czukrászat üzletkörének igényei szeriut az üzleti czikkeket legnagyobb részben maguk állítják elő s azokat a fogyasztó közönség kívánalmainak megfelelőleg, folytonosan friss minőségben készletben tartják. 4 Vasútépítés, csatornázás védtöltésezés s más nagyobb számú idegen vidékről összesereglő muukásokat igénylő építkezések vállalkozói, saját munkásaikat az ét kezés helyén szeszes italokkal elláthatják, ha az építkezés a községen kivül— vagy egyátalán oly belyen történik,— hol ily italok kimérése végett a regálejog alapján rendes korcsma uem létezik. 5 A bornak, valamint általán véve mindenuemü szeszes italnak kötött edényekben, azaz hordókban, a regálejog körén kivül eső, illetőleg a szabp.d kereskedés tárgyát képező nagyban való eladásánál, a legkisebb törvé nyes mérték '/ 2 hektoliternyi űrtartalommal állapittatik meg. Liqueurökkél, melyek hordókbau szállíttatni nem szoktak, a szabad kereskedés oly módon gyakoroltathatik, hogy a lepecsételt üvegek zárt ládákban helyeztessenek el, szükséges azonban, hogy ezen üvegekben összesen legalább 50 liternyi folyadék foglaltabsék. A ser, a szabad forgalomban egyszersmind a fentebbi legkisebb törvényes mértéknél kisebb, de csakis 25 literes hordókban elhelyezve is bocsátható forgalomba. úgy azonban, hogy a másoknak, azaz nem regálejog tulajdonosoknak, bérlőknek tett eladásoknál, a bár kisebb űrtartalmú hordókban szállított ser összes mennyisége legalább a V2 hektoliternyi minimumot elérje. Az 1836. évi Vl. t.-cz. 2. §-a szerint a bornak má» községből kisebb mennyiségben való bevitele csakis lakodalom, és betegeskedés eseteiben lévén megengedve; a törvénynek eren intézkedése, az országszerte kifejlett törvényes gyakorlatnál fogva, a pálinkán és a többi szeszes italokra is kiterjed. Az utazók saját használatukra szesz, illetőleg szeszes italokat kisebb mértékben vihetnek magukkal ; azon helységek regálebérlői, hol az átutazás történik, regálecsonkitás miatt csak akkor léphetnek fel az utazók ellen, ha azok a saját használatukra kisebb mennyiségben magukkal vitt szeszes italokkal ott üzérkednének s illetőleg azt elárusítanák. 6 Ha az 1. 3 és 4. pontok alatt említett bortermelők iparosok és építkezési vállalkozók, az ugyanazon pontokban tüzetesen megjelölt korlátozásokat figyelembe nem véve, azoktól eltérőleg gyakorolnák a saját termésű borok illetőleg a szeszesitalok árulását ; vagy ha az imént emiitett egyéneken kivül bárki más az iliető jogosult be leegyézé3e nélkül bort, sert, pálinkát, szeszt, illetőleg bárminemű szeszes italokat az előző 5. pontban meghatározott mértéken alóli mennyiségben, vagy nem kötött edényekben, illetőleg hordókban vagy zárt ládákban árulna: azok az 1836. évi Vl. t.-cz. 2. § a és az 1840. évi VII. t. cz. 7. §-nak értelmében, a csap alatt levő egész mennyiség elvesztésével büntetendők ; az imént emiitett törvényczikkek szelleméből és a dolog természetéből önként folyván, hogy a csap alatt lévő bor, szesz, pálinka vagy ser, illetőleg bárminemű szeszes ital alatt, nemcsak a csapon levő hordókban található, hanem az abból más nyitott edényekbe, vagy üvegekbe más leeresztett folyadék is érteüdő. Ugyanazon büntetés alá esnek azok is, akik bort, vagy bárminemű szeszes italokat, habár a legkisebb törvényes mértékben, vagy azon felüli mennyiségben, többeknek, tudva azon szándékból eladnak, hogy azokat a vevők egymás között, a legkisebb törvényes mértéken aluli méunyiségben megoszszák. Ha azonban a 2. poat alatt említett kereskedők, az ugyanott előirt korlátozásokat figyelembe nem véve, az italmérési jog kárára, azoktól eitérőleg gyakorolnák a szesz vagy szeszesitalok árulását: a regálejog csonkítás első esetben az 1836. évi VI. t.-cz 2. §-ában kimondott elkobzással, a második esetben a most emiitett elkobzáSOQ felül 100 foriutig terjedhető s az illető község szegény alapjáia forditanbó pénzbirsággal, a harmad ízben elkövetett jogcsoukitás esetében pedig a 2. pont szerint nekik engedélyezett szesz és szeszes ital árulási kedvezmény teljes elvonásával büntetendők. Az italmérési jog tulajdonosának a 6. pontban elősorolt esetekben az 1836. VI. t.-cz 2. §-ában kimondott és közigazgatási uton végrehajtandó elkobzáson kivül, az 1840. évi VII. t. cz 2. §-a értelmében jogában áll szenvedett káraira és költségeire nézve a törvény utján magának teljes elégtételt szerezni. 8. A volt földes ur és uruéri község között, az úrbéri korcsmárolás iránt felmerülő jogi kérdések tárgyalása s elintézése az illetékes bíróságok hatásköréhez tartozván ; ezek a jelen intézkedések által egyáltalán nem érintetnek. Ellenben a jogosultság kérdésének birói uton való eldöntéseig a fennálló gyakorlatnak (státusquo) ideiglenes fentartása, továbbá az úrbéri községet törvényesen megillető bormérés gyakorlatának szabályozása, valamint az italmérési uri jog csonkításának, illetőleg a szesz és szeszesitalok árulás* körül elkövetett kihágásoknak megbüntetése a közigazgatási hatőságo'-t hatásköréhez tartozik. (K. K.) Yidéki levelezés. Kemecse, 1886. szeptemberhó 7. A kemecsei ev. ref. iskola helyiségében felállítandó tornához való szerek alapja javára folyó hó 5-én >tánczmulatsággal egybe kötött műkedvelői előadás* tartatott. Előadatott Taylornak Csikv által angolból fordított »Barátságbólc czimü vígjátéka. Az előadást megelőzőleg Vitéz Miháy által ez alkalomra irt és köztetszést keltő »Prolog« olvastatott fel. Az előadásnál tanúsított egyöntetűség s kifogástalan játék fényesen igazolják a műkedvelők kitartó szorgalmát igyekezetét, s azon tehetseget, mely jelen-első fellépésük alkalmával is már kitűut. A szép számú közönség mind végig élénk figyelemmel kisérte az előadást; az egyes szereplőket többször kihiván zajos tapssal, éljenzéssel és virág csokrok záporával fogadta. Ugy az előadás mint a tánc? mulatság sikerének előmozdításában tevékeny rész vettek: Krasznay Erzsi, Mikecz Tóni. Mikecz Anna, Délczeg Sándor, Krasznay Sándor, Bakosss István. Vitéz Gyula, Pethő Imre, Fehér Imre, Laskay Dániel, Nagy Péter. Az előadást reggeli 6 óráig tartó tárczmulatság követte. A négyeseket 28 pár tánczolta. Jelenvoltak a hölgyek közzül: Budaházy Pálné (Halász), Majos Ferenczné (v. Megyer), Majos Sándorné, Márky Elekné (Thass), özv. Repeczky Andrásné (V. Megyer), Szalánczy Ferencmé (Bogdány), Várady Józsefné (Nyir Bátbor). Borbély Gáspárné, Bodó Antalné, özv. Dercsényiné, Délczeg Sándorné. Elek B«láné, Krasznay Péterné, Kriston Miklósné, Ladányi Áronné, Márkus Józsefné, özv. Mikecz Károlyné, Mikecz Pálné, Mikecz Miklósné, ifj. Pásztor Péterné, Pethő Gáborné, Serák Gézáné, Vitéz Mariska, stb. Budabázy Mariska (Halász), Hajnal Ida (Keek), Kállay Mariska és Sárika (N. Halász), Marsalko Gizella és Nemes Tóni (Nyíregyházáról), Serák Aranka (Budapestről), Szalánczy Ilona (Bogdány), Bodó Laura, Krasznay Erzsike, Ladányi Juliska, Márkus Tóni. Mikecz Anna. Erzsi, Ilka, Tóni, Pásztor Erzsike, Udvarhelyi Mariska, stb. Felülfizettek-. N. N. 2 frt, Serák Aranka 1 frt, Szitha András 1 frt, Káthy Gábor 1 frt, N. N. 1 frt, Antii Albert 50 kr, Márialaky Vilma 50 kr, Repeczky Andrásné 50 kr, Majos Ferenczné 50 kr, Bakoss Antal 50 kr, N. N. 50 kr, Vidovits Tóni 50 kr, Borbély Sándor 50 kr . tljhel y Elemér 50 kr. Serák Géza 50 kr, (Folytatás a főlapon.)
