Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-08-08 / 32. szám

VII. évfolyam. 32. szám. Nyiregyháza, 1886. augusztus 8. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: Goldbcrger A. V. által Budapesten. Haasensteiu és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Dorn & Coinp által Hamburgban. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. szabolcsmecrye hivatalos lapja. A SZABOLCSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. JVlegjelenik: hetenkint egyszei

1 vasárnapon. Előfizetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre 4 frt. Félévre 2 » Negyedévre 1 » A községi jegyző és tanító uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások Jóba Elolt kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám) intézendök. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő ezime alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek csak ismertt kezektói fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető [ (költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer hasábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirde tés utáu 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 krajczár. Megyei hivatalos közlemények, Szabolcsmegye alispánjától. ,008. K — SZ 1886. A járási szolgabirákuak és Nyiregyháza város polgármesterének Utasítom, miszerint a név változási kérvények beadása alkalmával, a kérvényező polgári állásáuak kitüntetésére, kellő figyelemmel legyeu. Kelt Nyíregyházán, 1886. július 18. Zoltán János, alispán. Varga István evang. vallású, született 1846-ban Fülesen, és Salauionf tlvai illetőségű, termete magas, arcza sovány hosszas, haja gesztenye sziuű, bajusza szőke, szeme kék, fogai épsk, irtii olvasni tud és egyik lábára sánta. Kelt Nyíregyházán, 188 6. július 30. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. Szabolcsmegye alispánjától. Szabolcsmegye alispánjától. 6,596. K. 1886. A járási szolgabirákuak, Nyiregyháza város polgár mesterének és a községi elöljáróknak. Ismételve felhívom, hogy amennyiben a magyar törvénytár betűrendes tárgymutatóját megrendelni óhajtja, arra vonatkozó jelentését, az előfizetési ár kiséretébeu, 5,554/886. sz. alatt kiadott rendeletemnek (megjelent a „Nyírvidék" f. évi 25-ik számában) megfelelően, terjeszsze be. Kelt Nyíregyházán, 1886. július 28. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. 6,846. k. sz. 1886— Szabolcsmegye alispánjától. A járási szolgabiráknak ós Nyíregyháza város polgármesterének. A ni. kir. belügymÍDister 38,130/VIII. a) sz. a. kelt körrendeletét, a megye hivatalos közlöuye utján, szabályszerű közhirré tétel végett, másolatban tudomására hozom. Nyiregyháza, 1886. július 29-éu. Alispáu helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat.) M. kir. belligyminister. 38,130/VIII. a) sz. Körrendelet. Az 1884. évbeu az akkor felmerült cholera veszély alkalmából 39,783. sz. a. kelt körrendeletemben oly czélból, hogy azon esetre, ha a járványos cholera hazánkba is eljutna, az ország lakossága a kellő orvosi segélyben részesülhessen, s orvosi személyzetben hiány ne legyen; különösen pedig, hogy oly esetekben, midőn valamely törvéuyhatóság, a fenforgó szükség szerint általa kirendelendő járváuyorvosokat, hatósága területén s vidékén nyerni képes nem lenne, ilyenek oda azonnal innét kiküldhetők legyenek: intézkedtem a/, iránt, hogy azon orvosok, akik a cholera alkalmából járváuyorvosok gyanánt alkalmaztatni hajlandók, a bélügymiiíjgterium közegészségügyi osztályában jegyzékbe vétessenek. A jelentkezők akkoron be is jegyeztettek, de mivel a cholera hazánkban nem lépett fel, a járványorvosok alkalmaztatásának szüksége nem forgott fenn azon alkalommal. Minthogy azonban Fiume városbau ujabb időben cholera esetek fordultak elő; s a kórnak uetáui terjedése esetéhen ily cholera-orvosok alkalniazásáuak szüksége állhat be, ezeu okból a jeleuben ajánlkozó orvosok neveit már most jegyzékbe vétetni kivánoni Ily cholera orvosokul okleveles orvosok, sőt szükség esetéu szigorlók és az orvosi tanfolyamot végzett növendékek is lesznek alkalmazhatók. Az alkalmazott járváuyorvosok közziil az orvostűdorok, az oda s visszautazási költség megtérítésén kivül rendszerint napi 6 frtot, — sebészek és szigorlók pedig, úgyszintén a végzett növendékek, az uti költségen kivül, napi 4 frt. dijat fognak nyerni. Miutáu pjdig a szigorló és végzett orvosuövendékek, a jelenlegi szünidők alatt legnagyobbrészt otthon tartózkodnak: ennélfogva azok, valamint az ajánlkozó okleveles orvosok, a tiszti főorvos közbenjöttével mielőbb felhivandók, hogy azon esetre, ha a cholera tartamára járványorvosi minőségben kiküldetni hajlandók, magukat haladéktalanul jegyeztessék be s ezeu jegyzék hozzám mielőbb felterjesztendő. Budapesten, 1886. julius 6. A minister helyett: Lukács György, államtitkár. 7,367. K. T , jggg Szabolcsmegye alispánjától. A járási szolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Sopronmegye alispánjának f. évi 8,303. számú megkeresése folytán, Varga István volt berekaljai lakos körözését, ki nejét Vitár Juliánuát 1871-ben elhagyta, elrendelem. 7,459. k. sz. 1886. Pályázati hirdetmény. Szabolcsvárinegyéuél két közigazgatási gyakornoki állás van üresedésben, amely állások 300 frt. évi fizetés, 60 frt. lakbér ős nyugdijigénynyel vau összekötve. Felhívom azokat, akik ez állást elnyerni óhajtják, bogy szakképzettségüket igazoló okmányokkal felszerelt s 50 kros bélyeggel ellátott okmányaikat, hivatalomhoz beterjeszszék. Nyiregyháza, 1886. jüliushó 31. Alispáu helyett : Miklós László, főjegyző. Szabolcsmegyc alispánjától. 7,298. k. sz. 1886. I Szolgabirákuak, Nyíregyháza város polgármesterének s a községi elöljáróknak. Borsodmegye alispánja értesített, miszerint T.-Palkouya községbeu a lépfene betegség a sertések közt járványszerüleg fellépett; Edelény községben pedig 1 rlrb. ló takon.vkőrban kiirtatott; Zemplémnegye alispánja értesített, hogy Kelecseny községben 1 drb. szarvasmarha, ' Hosszúhát községbeu 1 drb. szarvasmarha, Ó Liszka köz ségbeu 2 drb. szarvasmarha lépfenében elhullott. Ezeu körülményről tudomásvétel s a megfelelő óvintézkedések megtétele végett értesittetuek. Nyiregyháza, 1886. juliushó 31. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. Szabolcsmegye alispánjától. 7,568. K. 1886. A járási szolgabirákuak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. Borsodmegye alispáuja értesített, hogy Edelénybeu egy ló takonykor miatt kiirtatott, T.-Keszi községbeu pedig a sertések köít a lépfeue járványszerűleg fellépett. Ezeu körülmény az óvintézkedések megtétele czéljiból köztudomásra hozatik. Kelt Nyíregyházán, 1886. aug. 2. Alispáu helyett: Miklós László, főjegyző. Korurk egyik t'ö hibája. I. Ha végig tekintünk napjainkban a társadalom rétegein, mindenütt a haladás szavát halljuk hangoztatni, mindenfelé annak zászlaját látjuk lobogni; körülötte padig a legéléukebb sürgés-forgást, pihenést uem isme/ő mozgékonyságot, lázas tevékenységet, sebes rohammal siető előre-törekvést tapisztaluuk. A ma uem hasonlít többé a tegnaphoz; ami tegnap még csak szóban volt kimondva, az ma már megtestesítve tényként áll előttünk. Mindenfelé csak ez egy szót ismerik: Előre! íázépen rajzolja korú ik haladását hazánk egyik jeles tanférfia. Álljanak itt az ő szavai: Az ipar és kereskedelem embere csak futtában beszél embertársával, szalad dolga után; a gyárak kéményei éjjel-nappal szakadatlanul eregegetik a sötét füstfellegeket, folyik a munka szünet nélkül; roppant gyorsasággal siklik tova a vonat, embert, állatot, ipír- és kereskedelmi c/.ikkeket rejt magában, — akár egy szíraz földi Noé-birka. — Óriási kiterjedésű hálózat köti össze a föld legmesszebb eső pontjait; villámgyorsasággal röppen a szó egyik világrészből a másikba; a vizek hullámai óriási alkotmányokat ringatnak. Az ember hegyeket fur át és tengereket köt össze, felemelkedik a levegőbe s versenyre kél az ég madaraival ; leszáll a föld gyomrába és kifürkészi képződésének titkait; meghatározza az anyag mozgásának és változásának törvényeit; uj alapelemeket fedez fel; leleplezi az organizmusok képződési folyamát és kimutatja alaptypusaik lánczolatát, a legalsó fokozattól a felsőig, az emberi testig; a gyógyászatban uj korszakot alkot; a természet erőit szolgálatába kényszeríti; kincseit kiaknázza és egy fél világot hatalmába kerit. A nyelv és történettudomány a jeleukor elé állítja a multak összes életét; fölkelti sirjokból a hajdan népeit, melyek évezredek óta nyugszanak a porban és uj életet varázsol az ősrégi kihalt városokba. Az összehasonlító nyelvtudomány segítségével mély pillantásokat vet az ember a nyelvtőrzsek benső szervezetébe s titokteljes összefüggésébe, és a nyelvek rokonságából kieszeli a népek rokonságát, műveltségi állapotát a történelem előtti korban; követi vándorlásaik nyomait és kifürkészi sorsukat. Kétségtelen dolog, hogy az eszközöknek szerfelett nagy száma és tökélye, a szorgalmas és pontos észlelés, egészség és gazdaságtani s egyéb szempontok egészen uj tudományokat és a tudományok müvelésének ujabb meg ujabb módjait teremtették elő. A tudomány és irodalom oly virágzásnak örvend a mai korban, miut eddigelé soha. Mind, mind a haladás zászlaja alatt küzd, terjesztve a műveltség és felvilágosultság számtalan tényezőit. Az ipar és kereskedelem, tudomány és művészet egyaránt siet megteremteni s összehordani e legjobbat és legtökéletesebbet, hogy jelét adja életrevalóságának, hogy lelkesítsen, a közművelődést előbbre vigye. íme ilyen korunk testi és szellemi tevékenysége. Mily bámulatra ragadó vívmányai azok az ipar, kereskedelem, tudomány és művészetnek. Ugy vagyunk azonban társadalmunkkal, mint a szép piros almával, melynek szép külszíne alatt rejtett féreg foga emészti a bensőt. Hja! nem mind arany ami fénylik. Ilyen bizonyára a mai cultura csillogó féuyével elárasztott társadalom is. Lássuk közelebbről. Az ember szelleméhez minden bizonynyal a végtelenség, a tiszta tökély felé irányuló haladás illik; de csak ugy, ha e haladás az ő méltósága s természetes követelményeinek megfelelő alapou és irányban megy előre. Az ily haladás minden esetre nemes virágokat s gyümölcsöket terem; mert minden ténye egy-egy erény, egy-egy babérlevél az érdem koszorújában, egy-egy uj forrása a boldogító érzelmeknek s az életet emelő tetteknek. Az ily haladás kerüli mindazt, a mi aljas, hitvány és nemtelen, avagy vétkes, bűnös és kárhozatos ; mert tiszta, egészséges és verőfényes légkört alkot magának, a legnemesebb erkölcsi eszmék szolgálatában áll s azokból merít lelkesülő kedvet, örömet a munka tovább folytatásához; azokban találja sikeres fáradozásainak s törekvéseinek jutalmát; azok alkotják meg számára már itt a földön a boldogító menyországot. Csak az ily TiaJadás munkásaira illenek a költő jósszavai: »A derék nem. fél az idők mohától, A koporsóból kitör és eget kér ; S érdemét a jók, nemesek s jövendő Századok áldják.« Mai számunkhoz fél iv melléklet van csatolva.