Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-07-04 / 27. szám

Melléklet a >jNyirvidék" 27-ik számához. szülők alig fordítanak valami gondot gyermekeik erkölcsi nevelésére. És ez nem jól van igy. Általánosan elismert igazság, hogy a gyermek első nevelésére a szülők vannak hivatva. De hát hol, és kitől nyerné a gyermek legelső észrevételeit, ismereteit, hajlamainak és akaratának első kifejlését, ha nem a szülői házban, ha nem a szülőktől. A társadalmi erények a család kebelében gyökereznek. „Az otthon alapja minden társadalomnak" mondja Sműes és méltán; mert aki a család fontosságát kellően tudja becsülni, az be fogja látni, hogy az iskola, az egyház, a község, az állam felvirágzása nagy mérvben, sőt mondhatni egyedül a családtól függ. Kétszeresen fáj azért az a tapasztalat, hogy korunkban a család koránt sem felel meg föladatának, s hogy különösen a vallás-erkölcsi nevelés iránt nemcsak hogy kellő tekintettel nincs, de hideg közönynyel viseltetik irányában. Csuda-e tehát, hogy az ifjúság nagy részének ma ugy erkölcsi, mint vallásos érzelmei nem érhetik el a kívánt fejlettséget?! Csurla-e, hogy korunkban I oly gyakori az ifjúság között a ledér és könnyelmű | élet; amelynek nem csak testi lelki elfajulás, de nem ritkán öngyilkosság a vége?! Oh mily egészen másként volt akkor, amidőn a szülők nem csak szülői, nem csak táplálói, hanem nevelői is voltak egyúttal gyermekeiknek; amidőn az anya, mint a gyermek természetes nevelője nem várt, nem számított az iskolára; hanem már korán, idejében maga csepegtette gyermekeinek szivébe és lelkébe, a gondos nevelés által, az erkölcs és vallás égi érzelmeit! Es valóban a gyermek erkölcsi és vallásos érzelmeinek fejlesztése egyedül és csakis az anya tiszte és kötelessége. Es nézzünk most körül a családokban a társadalomban. Mit látunk? Szomorúan kell tapasztalnunk, hogy mig ez előtt minden család szentély volt, ahol a hit, a remény és szeretet éltek, ápoltattak és diszlettek; most a kétely, a kétségbe esés és gyülölközés ütötte fel tanyáját, és a családok nagy része a bűnök otthonává lett. Nem csuda. Hiszen 111a a társadalom rétegeiben nem egy helyütt csaknem nyíltan, minden szemérem nélkül, űzetik az erkölcstelenségnek minden faja: a csalás, lopás, szószegés, hamis eskü, pazarlás, iszákosság, házasságtörés, kicsapongás sat. És mindez nem ritkán az ártatlan gyermekek tudtával és láttára. Pedig a zsenge kor legalkalmasabb a látottaknak, legyen az nemes vagy aljas, befogadására és megtartására. Léptennyomon tapasztalhatni továbbá, hogy ma a szülők nem az életnek nevelik gyermeküket; hanem elkényeztetik. Nem látják be a helyes irány követelményeit; nem látják be, a biztos alapokon nyugvó megélhetés eszközeit. Már a közép módii szülők gyermekei sem ismerik a szigorúságot, nem birnak a nélkülözés fogalmával, nem tudják, mily nehézségekkel jár a keA „NYlfí VIDÉK" TÁRCZÁJ/Y. A nö. Isten, a legbölcsebb alkotó, a bámulatra ragadó teremtettség büszke koronájául formálta a leikénél fogva vele rokon első embert is, hogy édeni boldogsága teljes legyen; feleségül adá mellé Évát, a ki a próbáló parancsolat megszegéséből származott bűn súlyát hűségesen osztá meg száműzetésük sanyarú viszontagságaiban élettársával. A házas életet maga a teremtő szerzette és mutatta meg legelső ősűuknek; intvén ez által a következő ivadékokat arra, hogy családos életet alkossanak; mert legyen bár Éva leányai között az övéhez hasonló természetű sok, mégis a nő azou egyedüli nemes lény, aki a férfit gondozni boldogitaui van hivatva. A családi élet keretében férfinak és nőnek külön munkaköre van, s összemunkálásuk közös jólétet szül a családnál; de ha egyik vagy másik nem teljesiti az őt illető munkát, menthetlenűl veszve a ház. Jól edk néznünk azon házaspár tevékeny munkásságát, egy czélra törekvését, akiket a szív meleg vonzalma hozott össze és lángoló szeretet tart együtt. A? ilyen családnál a férfi akadályt nem ismerő erőt és tevékenységet fejt ki, ami által övéinek buldogulását segiti elő. Teljes örömmel tér meg izzasztó munkájából s a kisaj tolt verejtéket szerető nejének keze törli le homlokáról. Az egyszerű étek isteni ambrózia néni. Nyugvása csendes, mint a nyugodt lelkiismereté. Ébredése örvendetes, mint azon gyermeké, ki édes anyját látja meg, ha álomból kél. Újult erővel tér napi foglalkozására ismét, mert tudja jól, hogy aki kötelességét pontosan teljesiti, önjavát mozdítja elő. Az ilyen emberre nézve az a nő, ami a lélek a testnek, ami a szövétnek a sötét éj vándorának. Ez lelkesíti őt mindenre ami jó, megédesíti örömét, osztozik bajaiban, követi őt jó és balsorsban, miként testet követi az árnyék. A jó nő gondos anya is, ki gyermekeit lelkileg testileg a legjobban igyekszik nevelni, éber figyelemmel őrködik a kicsiny bölcső felett, álmatlanul viraszt gyermekének kórágyánál. A jó nő ép, egészséges magzatokat igyekszik nevelni, a szülék késő vénségének támaszául. nyér keresés. Ennek a következménye, hogy midőn kilépnek az élet színpadára, megijednek az elgördülő akadályoktól; és a helyett, hogy megküzdenének a nehézségekkel, gyáván a halálban keresnek menedéket. Miért? Mert nem volt előkészítve az élet viharaira; mert otthon nem tanították meg a szenvedések elviselésére. Miért van az, hogy régebben a fiatalság egészen más volt, mint ma? Régen az ember tovább volt fiatal, mint jelenleg. Az előtt a fiatal félre vonult, tanult, képezte magát. Ma már nincsenek ifjak, nincsenek gyermekek. Ma már a 25 éves emberek öregek, fáradtak, kimerültek, életuntak .... Mert nincs házi nevelés. Ha a szülők főleg pedig az anyák szivük melegével s a vallás áhítatával nevelik gyermekeiket, akkor azok az élet nehézségeivel szemben fognak állani, nem vesztik el lélek jelenlétüket; hanem bizva Istenben megkétszerezett erővel iparkodnak leküzdeni a nehézségeket. És ha netalán valamely meggondolatlan pillanatban hibát avagy bünt követnének is el: az elkövetett hiba és bün következményét — a büntetést ki fogják állani s nem fognak lenni önmaguknak gyilkosai. Ha az iskola és a szülői ház egymás között megosztja a képzés nemes munkáját, vagyis ha a természet rendes menete szerint fejlődő növendék nevelésénél és tanításánál mindkettő karöltve fektet érdemleges súlyt az erkölcsi érzelmek fejlesztésére : akkor a tudomány és erkölcs párhuzamosan fog a tanulók lelkében és szivében fejlődni, erősödni ; a csa,ád és társadalom pedig nemesedni f°s- (yy.) Yidéki levelezés. Napkor 1886 jun. 28. T. Szerkesztő úr! A »Napkor-vidéki dalköre működő tagjainak nagy örömet hozott a szeretet Lelke a pünkösti ünnepsken^, Meghozta azt a rég óta nem érzett gyönyörűséget, hog dalkörünk igen tisztelt elnökét, kedves nejének hossza

8 betegsége által megzavart családi boldogsága újra felderült fényében üdvözölhettük. Ei örömünk édes mámorában határoztuk el, hogy a február 18-kihoz hasonló dal és műkedvelői előtdíssal egybekötött táncz9stélyt rendeztünk, részben az » Erdélyi-magyar közművelődési egyesületi, részben a helybeli iskolák javára. A táncíestély junius hó 27 -én tartatott meg igen szép sikerrel. A plebánit dokáuyhodálya a fáradhatlan rendezők által oly ügyesen lett átalakítva és feldíszítve, hogy egy kis fantásiával valóságos ligetben képzelhettük magunkat. Egyik végében szinpad, másikában étterem, középen a nézőtér zöld galyakkal egymástól elválasztva mégis összefüggésben, lampionokkal világítva, girlandokkal, thülauglékkal, makart-bukékkal ékesítve, kellemes hatást tett a szemlélőre. Nyolcz órakor kezdtek gyülekezni vendégeink, és fél kilenc/.kor már majd egészen betölték a tágas nézőtért. A program, mely kivilágítva a színpad homlokzatán ragyogott, röviden igy szólt: 1. Dtl: Kitárom reszkető karom. 2. »A kék szoba«. 3. »Jeremiás siralmai*. 4. Dal: Naptol virít, naptól hervad a rózsa. 5. Tánc?. Mindez pontosan meg lett tartva, hogy mily sikerrel? Nem az én dolgom megítélni. Annyit azonbau Azzal mutatja meg, hogy valódi honleány, miszerént képes volt fiát nevelni, annak szivébe a hons'.erelmet csepegtetni, ki életét áldozza — ha kell — az imádott, hazáért, az ős telekért, melyben apja, anyja pihenik elkövetett munkájuk fáradalmait. A jó nő hűséges gondviselője élettársa keresményének. 0 az, ki a háztartás sokféle terhét kitartással viseli, okosau igazgatja. Módot talál a bevétel gyarapítására, a kiadást a lehetőségig ügyesen mellőzi. Tiszta tükör annak háza és házának tájéka, melyek híven mutatják a gondos kéz kiváló szorgalmát. A rend megtestesülése ő, kire férje bizalom nal tekint mindenkor. Ha azon családos élet a legboldogabb, melynek lelke egy jó nő : miért van mégis, hogy oly nagy azoknak száma, kik családot alkotni nem akarnak?! Ennek oka az. hogy a mostam házasságoknak legalább fele végződik szerencsétlenül, vagy emésztő, kölcsönösen kínzó gyötrelem között folyik az le korábbau vagy később. Igen sokan vannak, kik a nőtlenség szabadságát túlbesüli* a családos élet rovására. Yalóbau, mig az ember fiatal, behunyt szemmel rohan az élet háborgó tengerén annak elnyelő, vészes örvénye felé. Vannak, akik korán felismerik az okvetlen bekötetkező sajms eredményt, hamar hagyják oda a nőtlenkedés sikamlós utát s a családos élet tűzhelyénél hozzák jóvá előbbi botlásaikat. De vannak olyanok éí pedig sokan, akik itjuságunk elején merülnek a kéjelgés kalandjaiba, később nem képesek kibontakozni a rosz társaságok polyp karkarjaiból. Sokszor ártatlan nők kerülnek prédául s szaporodik azon szerencsétlen gyermekek száma, kik nyomorban nőnek fel, lesz belőlük a társadalom söpredéke. Vagy szép reményű fiatal emberek csalatnak kétes jel lemü nők lép vesszejére, vagyonuk és egészségűktől megfosztva, szegéuységbeu, kórágyon sinlődve küzdik le nyomorult életöket, egy szerető nő helyett, részvétlenül halllatják jajjaikat, könytelen fogják le szemeiket az örök álomra s jeltelen sir fogadja be őket. Ha ily mostoha következménye vau legtöbbször a nőtlenkedésnek, nem vagyunk képesek megérteni, miért nem szolgált ez előtt és most elrettentő például a mások szerencsétlensége azoknak, akik ily körülmények között szándékoztak leélni az életet? mégis elmondhatok, hogy vendégeink jól mulattak, kivált miután a programmba fel nem vett, de anélkül is ügyesen sikeritett buffée, a napkori hölgyek érdeméből, kellőleg méltányolva lett. A dalokat a dalkör működő tagjai, Szaplonczay G) örgy kültagtársuk közreműködésével, énekelték. »A Kék szobában*: Simák István és neje Drágos Gyula és Balga Istváu szerepeltek; »Jemiás Siralmai«-t nevezeten kivül: Javorrek Kálmán (direktor) Javorrek Irénke ós Fülöp Kálmán adták elő. Vendégeink oly szép koszorút képezt k, hogy szinte nehezemre esik azt egészben be uem mutatni. De nem akarok visszaélni a t. szerkesztő szívességével; azért csak anyit említek itt fel, hogy Nagy-Kálló, Apagy, Sénjő, Oross, Nyirogyháza, Nagyfalu, Szabolcs, sőt Kunszeut márton is fényesen képviselve valának. Azt pedig mou dánom sem kell, hogy a helybeliek kivétel nélkül résztvettek nem csak a mulatsagban, hanem annak sikeritésében is. Végül beszámolok a kettŐB sz. czél érdekében elért fényes eredménynyel. Befolyt: belépti dijakból 65 frt, felülfizetésekből 31 frt, szives beküldésekből 17 frt, végre a jótékony czél érdekében elárusított szivar s egyéb cse megékért közel 17 frt. összesen : 130 frt. Kiadásunk alig lesz 30 frt. és igy a napkor-vidéki dalkör működő tagjai és a műkedvelők kib társasága ismét 100 frtal áldozhatnak a jótékonyság oltárára. Beküldtek: Kontra Vazul Egerből 2 frt. Jakabos István, Jaszencsák Sándor, Meskó Elek és Bukovenczky Sándor 1 — 1 illetőleg 2 frt; Nyiregybázáról: Zoltán Aurél 1 frt, Stern Jenő 2 frt, Dósa József kispap Egerből 1 frt. Újhelyi Lászlóné Apagyról 1 frt, Bleuer Lajos K-Semlyénből 5 frt. Felülfizettek: Körmendy J. 1 fr. Urszini K. 2 frt. Misley J. 1 fr. Leveleki Lajos 1 fr Szaplonczay Györgyné 1 fr. Kende S. 1 fr. Berend Miklós 1 fr. Misley Jánosné 2 fr. Harstein A 2 fr. Czukor V. 3 fr. Dósa Gergely 1 fr. Dósa J. 1 fr. Dósa. Gy. 1. fr. Balga József 1 fr. Kállay Jenő 4 fr. Kállay Z. 1 fr. Recsky nővérek 1 fr. dr. Konthy 2 fr. Soltész Gy. 1 fr. Divisy L. 1 fr. Silbert Gy. 40 kr. Szilágyi János 40 kr. Spinhér János 40 kr. Isten áldja meg a kegyes jóltevőket. A dalkör jegyzője. Közügyek. (Vasúti ügy.) A m. kir. államvasutak forgalmi főnökségének uj voual beosztását, amelyet az igazgatóság dolgozott ki, a közlekedési miniszter már jóváhagyta. Az uj szervezet augusztus elsejével fog életbe lépni. E rendelkezéssel Nagyvárad forgalmi főnökségi székhely leend. Hatásköre kiterjed a Nagyvárad-, Székelyhíd-, Érmihályfalvai- és székelyhid-margittai vasúti vonalokra is. (A községi faiskolákról szóló számadások.) A községi faiskolákról szóló számadásokat eddig elkülönítve tartoztak a községek vezetni. A belügyminiszter most körrendeletben tudatja, hogy a földmivelési miniszterrel egyetértőleg, a külön számadástól eltekint; fölhívja a törvényhitóságokat, mikép kebelbeli községeiket, illetőleg azok elöljáróit oda utasítsák, hogy a községi feiskolák bevételeinek és kiadásainak a községi számadásokban való rendes vezetése mellett, azokról külön nyilvántartási kivonatok is tartassanak, melyekből a faiskolák vagyoni állapota, a járási faiskola-felügyelők által, mindenkor betekinthető legyen. (Midőn valamely kölcsön követelésről kiállított okiratban^ megadott bekebelezési engedély alapján), az abban meghatározott ingatlanra a zálogjog bekebeleztetett; s kölcsönt vevő, ugyarra a határozatra nézve, a zálogjognak egy másik ingatlanára mellék-jelzálogképpen leendő bebebelezését, a főügyletről kiállított okiraton kivül, egy más okiratban engedi meg ugyanannak a hitelezőnek: ez utóbbi okirat jogügyleti II fok sze>-énti bélyegilleték E kérdésre okvetlen azon feleletet nyerjük, hogy vajmi kevés a boldog mai nap azok között is, akik családot alkottak, mert nőnevelésünk ferde és hiányos, roszul nevelt leányból csak ritkán lehet jó nő. Leányaink korunk bálványát a luxust, szerfelet imádják, elkövetnek annak kielégítéséért mindent; gyakran engednek szenyfoltot erényükre tapadni, csakhogy a világ előtt csillogó kül színnel takarják el belső romlottságokat. Az ilyen nő könnyelműen tépi szét a családi kötelékeket, hűtlenül csalja meg a férfiút, midőn mások karjaiban keres gyönyört, mások ajkáról szereti hallani az üres, magasztaló szavakat, melyek nem érdemlett dicséretekkel halmozzák el az öntetszelgőt. Szerény jövedelmű, de hü szülék társadalmi állásuk, vagyoni állapotukkal meg nem egyezhető módon nevelteti t leányaikat; ezek tudnak himezni, zongorázni, több idegen nyelvet beszélni, regényekből czitálni, politizálni, a mások szerénységét satirizalni, szóval min denhez értenek, csak ahoz nem, amihez érteniök kellene. Bizony, ha egy szorgalmas, gondos erényes feleség, szerető anya mellett látjuk a kéjelgő, ledér nőt, divat után futó dologtalant, akinek több tükör kell, mint főző edény: nem merjük egyeseu kárhoztatni a nőtlenscget. Nem mulaszthatjuk el figyelmeztetni ifjainkat sok családos embernek azon ballépésére, vigyázatlanságára, hogy nem elég ovatosik voltak a nősülésaél. Ne n kerestek társadalmi és vagyoni állásukhoí hasonló körül ményü uőt, vagy magukat becsülték tul vagy jövendőbelijüket. Gyakran vagyonbukott, fényes származása fiital ember pórnőt jegyez el, kit soha nem képes magahoz emelni, kinek járatlansága boszantja őt, megbasoiilásra ad okot. Az ilyenekre monda nagynevű Üáy Andrásunk:* A házasok közt a gyakori egymisérta pirulás a társaságban, előbb nem becsülést, majd hidegseget, végre hoszszas gyülölést okoz* . . .! Bizonyára kevesebb lesz a családi viszály, házasságtörés drámája, válóper, vadháaasság külön eles ; leapad a nőtlenkedők száma: ha a szülők, divatos neveles helyett, családias nevelést adnak leányaiknak hiúság helyett, erényt ültetnek azokba, előkészítik a haztartas követelményeire, női hivatásuk toldatára segítik őket. Sípos Lajos