Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-07-04 / 27. szám

„IV Y f R V I » É K» alá nem esik. (A magy. kir. pénzügyi közig, biróság. 1886. márczius 4.10,609/1885 sz. (A m. kir. belügyminiszter a halálesetek felvétele) kórul követendő eljárás tárgyában f. évi 24,816 sz. a. következő körrendeletet intézte a törvényhatóságok közigazgatási biz)tt-ágaihoz: »Az 1877 : XX. t. cz. II. rész VI. fejezete értelmében, a halottkém által, a hulla-vizsgálat megtörtéutével, a községi elöljárósághoz teendő jelentés alapján, minden haláleset, községekben a jegyzők v .gy körjegyzők, (1877: XX. t.-cz. 169. §.), városokban az 1877: XX t. cz. 221. §-ához képest rendelt hivatalos közegek által, s pedig sürgős esetekben azonnal, nem sürgős esetekben pedig a halottkém jelentése beérkeztétől számítandó három nap alatt (1877: XX. t.-cz. 223 §) felveeudő és mmden hiláleset-felvétel, az 1877: XX. t.-cz. 223. §<ához képest, az illető járásbírósághoz beküldendő. A haláleseteknek a fentebbiekhez képest mikénti felvétele, az 1877 : XX. t.-c. 197. § a alapján, általam 1875. évi novemberhó ll-én 47,046. sz. a. az árvaszékek részére kibocsátott ügyreud 142. §-ábau (lásd Rendeletek Tára 1877. év 169. szám) szabályoztatott. A bivatolt törvénynek ugyaucsa't II rész VI. fejezete értelmében az esetben, ha a halilesetnek a fentebbiek szerinti fel • vétele alkalmival az illető közeg annak tudomására jut, hogy a gyámhatóság alá tartozó örökösök maradtak, a hiláleset még egy példányban veendő fel, és ezen a lentemlitett ügyrend 143. §-ában előirt módon eszközleudő haláleset-felvétel az árvaszékhez küldendő be. Mi után a hivatolt törvény és ügyrend fentemiitett részeiben foglalt rendelkezéseknek az a czélja, hogy a bírói vagy gyámhatósági intézkedés alá tartozó örökösödési ügyekre nézve a törvényben előirt eljárás haladéktalanul megindittassék ; s miután a halálesetek felvételére hivatott közegek késedelmessége többször panaszoltatott: a törvény rendelkezései pontos teljesítésének elérése végett a közigazgatási bizottságot felhívom, hogy intézkedjék az iránt, hagy a halottkémeknek a halálesetekről beérkező jelentései a községi (kerületi) elöljáróságok által a halálesetek felvételére hivatott közegekkel haladéktalanul közöltessenek, a halálesetek felvételére hivatott közegeket pedig utasítsa, hogy: 1. a haláleset-felvételeket sürgős esetekben azonnal, oly esetekben pedig, melyekben a haláleset-felvételeket három nap alatt eszközlendők : ezen három napi idő alatt teljesítsék, és a haláleset-felvételeket, minden esetben az 1877: XX t.-cz. 227. §-ához képest, az illető kir. járásbírósághoz haladék nélkül beküldjék ; s 2. a jelen reudeletem harmadik bekezdése eseteiben, a mennyiben végrendelet nem létezik, a halálesetfelvételeket az árvaszékhez szintén haladéktalanul beküldjék, végrendeletek létezése eseteiben pedig ezeknek az 1877: XX. t.-cz. 228. §-ához képest h biróság által hiteles másolatbau közlése után, az ügyrend 143. §-áboz képest, eszközölt haláleset-felvételeket a végrendeletek hiteles másolataival együtt, az árvaszékhez azonnal beterjeszszék. Felhívom továbbá a közigazgatási bizottságot, hogy a halottkémek jelentéseinek a községi (kerületi) elöljáróságok által a h ilálesetek felvételére hivatott közegekkel haladéktalanul közlésére és az utóbbiak teendőinek teljesítésére felügyelui hivatott közegeknek kötelességévé tegye, hogy ha mulasztásról értesülnek, az elmulasztott teendők haladéktalauul teljesítése és a hanyagságot tanúsított közegeknek felelősségre vonása iránt intézkedjenek. Végül arra hívom fel a közigazgatási bizottságot, hogy jelen rendeletemet s az annak folytán tett intézkedését a megyei (városi) árvaszékkel, esetleg a megye terliletén fennálló r. t. városok és 1877: XX. t.-czikk 174. §-a alapján gyámhatósági jog gyakorlatával felruházott községek árvaszékeivel közölje. Budapesten, 1886 évi májushó 12-én. Tisza, s. k.« Tanügy. Jelentés. A Rozsnyón felállítandó tísza-kerilleti áyost. hitv. evangyelmi felsőbb leányiskola megnyitásáról. A rozsnyói ev. egyház kebelében, a tiszakerület támogatása és Czékus István püspök kö/.vetlen felügyelete mellett, f. é. szeptember kezdetén benlakással ellátott felsőbb leánynevelő intézet fog megnyílni, két évi tan • folyammal. A Vl-osztályt bevégzett leáuynöveudékek számára készült tanterv hazánk felsőbb leánynevelő tanin tézeti tervének fog megfelelni, és a szülők kívánatára szívesen megküldetik. Teljes, ellátásért fizet minden egyes ben lakó növendék, havonkénti előleges részletekben, 25 foriutot. A tandíj, ugy a bennlakók mint a bejárók számára, egész évre 25 frt. Zougora, franczia vagy augol nyelv tauitásaért kii lön mérsékelt díj járul. Az intézetnek főtörekvése és feladata leend, hogy a növendékek nem csak jó és tisztességes ellátásban részesüljenek; hauem a kellő tudományos műveltség mellett, a vallás-erkölcsi érzület és evangyelmi protestáns szellemben is inegerősitesseiiek, s ezen felül a női kézi munkákban is kellő jártasságot szerezzenek. Azok a t. cz szülők, akik leányaikat ez intézetbeu kiváuják neveltetni, kéretnek hogy szándékukat a rozsnyói ev. lelkészi hivatalnál mielőbb bejelenteni méltóztassanak. Rozsnyón 1886. junius 25. Czékus István, ev. püspök ÚJDONSÁGOK. 4- Megyénk kormányzó alispánja, egy belügyminiszteri intézvény szerint, f. évi junius 28-án kelt határozata értelmébe n, dr. Vécsey György kisvárdai körorvosi a szegény betegek 1885. évi gyógykezelésénél elkövetett nagyszámú és súlyos hmyagsága s felületessége által, h törvény- és kormányrendeletekben foglalt kötelességeit megszegte, hivatalos állásától, az 1876 évi V. t. cz 18. 21. §§ ai alapján, felfüggesztette és ellenne a fegyelmi vizsgálatot elrendelte. • Nyiregyháza város képviseletének folyóhó 2-án (ártott közgyűlésében előfordult tárgyak közt, legnagyobb vitára nyujtctt alkalmat az építendő kir. törvényszék teljes helyiségeinek befogadására alkalmas telek kijelölésének kérdése. Hosszas vita és kölcsönös kapaczitáczió után, abban történt megállapodás, hogy az e tárgyban már felterjesztett határozatra adandó miniszteri válasz 'eérkeztéig a telkek kijelölési kérdése függőben bagyatik. Fontos tárgyát képezte még a közgyűlésnek a város által felveendő nagyobb kölcsönre vonatkozó pénzügyi bizottsági előterjesztés; amelynek felolvasása után az előterjesztő bizottság oda utasíttatott, hogy a polgármester ur által ez ügyben legközelebb kitűzendő képviseleti gyűléshez, a most betrjesztett ja

1, aslata mellé, a város jelenlegi pénzügyeiről egy hü kimutatást nyújtson be. A piaczok rendezése és regale-jogok bérbeadása tárgyában előterjesztett javaslat kinyomatni, a képviseleti tagok közt kiosztatui s annak ujabb tárgyalására f- é. augusziushó 3 ka kitüzetni határoztatott. A boltok bérbeadásának árverés utján való eszközlésével azonban, mint amelyeknek kiadási módozatai ériutetlenül maradnak, a polgármester bízatott meg. (!) A nyíregyházai dalegylet, mult hó 26-án László estejéu, Nagy Lajos törvényszéki bíró mint egyleti elnök vezérlete és a távol levj karmestert hilyettesitő Jóna Géza másod h ingvezér dirigálása mellett, testületileg tisztelgett szeretve tisztelt al-elnökénél, Bencs László városi tanácsnok urnái; a hol is a szivek teljéből jött érzéssel telített dalokkal ugy az ünnepelt férfiúnak, mint kedves családjának s a díszes vendégkoszorúnak osztatlan tetszését vívta ki a rtatal dalegylet. Bent a szobában Nagy Lajos elnök ur üdvözölte a házi gazdit névestélye alkalmából; amit az után az ünnepelt talpra esett válaszszal fogadott és viszonzott. A kedélyes és barátságos estély folyami alatt felhangzott szebbnél-szebb felköszöntőkhöz csatlakozva, mi is szivünkből kívánjuk, hogy tartsa meg a miudenható a még mindig virágzó egészségnek örvendő derék, tevékeny város atyát, családját, hazafit és barátot Bencs László urat a haza, a város, a közügyek és a dalegylet javára és felvirágzására, az emberi élet legvégsőbb határig. Bodnár Gyulát városunk szülöttjét, az osztatlan tisztelettel környezett Bodnár István nyíregyházai első rendű ügyvéd és birtokom fiát, aki kiváló szakképzettségét legközelebb is a muukács-beszkidi nagy fontosságú vasútépítésnél fényesen beigizolta, mint a hivatalos lapból olvassuk, legközelebb azon kitüntetés érte, hogy a közmunka és közlekedési minisztériumban szervezett ál lami miniszteri tanácsba véglegesen főmérnökké neveztetett ki. 4- A közmunka és közlekedési m kir. ministerium 1886. junius 28-án 21411 sz. a. kelt leiratában értesiti Szabolcsmegye közönségét, hogy az általa f. évi február 23-án tartott közgyűlésben hozott s felterjesztett azon határozatot, melylyel Nyíregyháza városának a kövezeti vám jövedelméről 1884. évi deczeuaber 1 tői 1883. nov. 30-ig vezetett s szabályszerüleg felülvizsgált számadását, a határozatban felhozott módosításokkal, jóváhagyta s a város képviselő testületének f. évi február 16-áu tartott ülésében hozott határozatával a vámdíjszabályzat módosítása, illetőleg a díjtételek felemelése iránt előterjesztett kérelmét teljesíthetőnek nem találta, oly módosítással higyja helyben, hogy Nyiregyháza városa részére 1884. augusztus 12-éa 15,54) sz. a. kelt rendeletével kiadott engedély okmányban egyelőre egy évre engedélyezett vámdij tételek még a további 5 évre, azaz a vámszedés életbe lépte napjától számítandó 6 évre birjanal? érvény nyel. A jelzett batáridő letelte előtt a vámdijtételek, az eddig elért eredmények számba vételével, újból megállapitandók és helyben hagyas végett a fent czimzett magas minisztériumhoz terjesz;endők fel. (§) A nyíregyházai alsó fokú ipariskola vizsgái multhó 26-áu este és 27-én tartattak meg a megyei tanfelügyelő ur, Ferlicska Kálmán ipartestületi bizottsági alelnök és Sexty Gyula tanügyi tanácsnok jelenlétében. A vÍ7sgák általában szép szellemi élvezetet nyújtottak a nagy számú közönségnek, amely a feleleteket kitartó figyelemmel kisérte. Ami pedig reánk igen jó beuyomást tett, főleg az volt, hogy a jelen volt közönség legnagyobb részét a tanonczaik haladását szivükön viselő iparosok képezték. A sikerdűs eredmény, s a tanító testület buzgó működése fölötti elismerését a megyei népiskolák élén álló tanfelügyelő ur fejezte ki. A tanulók létszáma 33l-re rúgott, amelyből 85 az előkészítő, 181 az A és B párhuzamos csoportból álló I-ső, 59 a Il-ik és 6 a Ill-ik osztályra esik. -1- Tűzvészt jelzó harangzugás riasztotta fel városunk lakóit folyó hó 2-án esti 10 és 11 óra közt. Az egyház utcziban Bauer építész fatartója gyúlt ki vigyázatlantágból ; amely, a közvetlen szomszédsághan levő Palicz-féle istálló és tengeri kassal együtt, a nagy széltől élesztve, a dühöngő elemnek teljesen martalékul esett. Hogy a tűz tovább nem terjedt, az csakis derék tűzoltóinknak gyors és erély's föllépésének köszönhető. X Benczy Gyuláról, illetőleg az általa mult hó 20 án Ltpcsébeu az ottani központi csarnokbau (Central Halle) rendezett hingversenyről igen melegen emlékszik meg a »Leipziger Zeutung«. Cíikkező első helyen a czigányoknak magyar erdély-orosz és törökországi viseltdolgaikat és zenére termett hajlamukat ismerteti rövi den. Majd a hingverseny művészi sikerére tér át; megemlékezvén egyszersmind a czígányok által kezelt egyes hangszerekről is. Ezekről a többi közt következőleg nyilatkozik. »Hangszereik közt a hegedűk és czimbalmok az uralkodók, amelyekhez még néhány fahangszer és a nagy bőgő csatlakozik. A hegedűd között főleg a második szerepül erősen. A zenei themát tulajdonképpen a hegedűk vezérlik, a legkülönfélébb változatokkal; amig a czimbalom az egésznek mintegy ütem vezére, amely a thémanak előirt menetére mindanyíszor ismételve visszavezet, valahányszor a képzelet a messzeségbe szárnyal.* A hangverseny műsorának ismertetése után, a következő sorokkal zárja be czikkező recensióját. »A nevezett zenekar minden darabot szabadon, hangjegy nélkül, csupán emlékezet után játszik. A közönség hangos tapsviharral adózott nekik.* (Beküldetett.) Tudomásul vettük a »Nyirvidék* f. é. 26-dik számában megjelent ama muiszteri leiratot, amelybeu kimondotta a belügyminiszter, hogy rovott elő életű egyén a törvényhatósági bizottságnak nem lehet tagja; habár ahhoz a virilis a törvéuy jogot adna is. Csak helyeselhetjük és helyeseljük is a kormánynak azt az intézkedését, amely szerént rendeleti uton igyekszik a hiányos törvényen aunak szellemében, segíteni. Da feltűnt előttünk, hogy e miniszteri leiratban a rendezett tanácsú városok és községek képviseleti tagjairól szó sincs. Több képv. tag. (Mi ugy vagyuuk meggyőződve, hogy amenyi beu a törvény éppeu oly szellemben intézkedett a r. t. városok és községek képviseletéről, mint a törvényhatóságok bizottságairól; tehát a qualifikáczio ittis-ottís ugyanaz: igen természetes, hogy a miniszteri rendelet a községi képviseleti tagokra éppen ugy alkalmazható, mint a törvény hatósági bizottságok tagjaira. Szerk.) -I- A nyíregyházai kir. törvényszék elnöke Kosztán Péter foghazőrt, a nyírbátori kir. járásbírósághoz segédszolgává ; Lipcsey György nyírbátori II. oszt. hivatalszolgát pedig a nyíregyházai kir. törvényszékhez helyezte át. — Városunk és megyénk üzletembereinek érdekében szükségesnek véltük közétenni a kassai kereskedelmi és iparkamarának lapunkhoz is megküldött következő értesitvényét: »A török kormány, tekintettel arra, hogy Romániával szemben f. é. junius hő 21-től fogva magasabb beviteli vámok lépnek életbe; elrendelte, hogy a fekete tenger kikötőin át Törökországba szerződéses államokból érkező árúk, a szerződéses tételek szerint csakis származási bizonyítványoknak, vagy a származás helyén székelő török konzulátus, vagy ilyennek hiáuyában a kilépő vámhivatal hitelesítésével kell ellátva lenuiök.c (§) A »Magyar iparművészeti társulat* újból kitűzi a Lipthay Béla báró által fölajánlott 100 forintos pályadijat egy tányér tervrajzára, amelyen a magyar diszitmények aként használandók fel, hogy az asztali készlet többi darabjára is belyeseu legyenek alkalmazhatók. A társulat pályázatot hirdet továbbá a Bubics Zsigmond kanonok által fölajánlott 100 frtos dijra. Ez utóbbira asztaldísz tervei pályázhatnak, amelyekeu a holicsi gyár termékein látható diszitmények vannak felhasználva. A pályamunkák beküldésének határideje f. é. novemberhó 1. A pályázat részletes föltételeinek közlésével szívesen szolgál a »A Művészi Ipar« szerkesztősége (Budapest, hatvan-utcza 16 sz.) 4- A kassai kereskedelmi- és iparkamara a következő figyelmeztetést teszi közzé : »Közeledik azon évad, melyben a mezőgazdasági termények értékesíttetni, illetőleg nagyobb mérvben szállíttatni fognak, mi által a m. kir. államvasutak kocsitelepe tetemes mérvben fog igénybe vétetni. Miután jelenleg az államvasutak jelentékenyebb kocsiíelesleggel rendelkeznek, ugy a gazdaközönség, mint a kereskedők és iparosok, valamint a forgalom gyorsabb legombolyitása érdekében állana, ha az ezen évben felszállítandó tűzi fa, talpfa, donga, kőanyag stb. készlet legalább részben a gaboua forgalom kezdete előtt vagyis a legközelebbi 6-8 hét alatt kerülne feladásra, mivel a gaboua évad beálltával a tűzi fa, talpfa, donga stb. árúk számára szükséges járművek rendelkezésre állítása esetleg nem volna a kiváuatos pontosságai eszközölhető.* — Az országos »Csángó-magyar egyesület* elniksége legközelebb mintegy 4000 darab gyűjtő ivet bocsátott ki az országban élő hazafiak között oly czélból, hogy a >Csingó magyar egyesület*-nek tagok gyűjtessenek s az egylet anyagi erejének gyarapítása által a nemes czél: a Romániában, idegen földön lakó, mintegy 80,000 csángó-magyar testvéreinknek ősi hazájukba való visszatelepítése ez által lehetővé tétessék. Szabolcsmegye közönsége soha sem zirkozott el a hazafias áldozat tétel elől. Erős a hitünk, hogy ez alkalommal sem fog hátra maradni. Igen valószínű, hogy megyénk főispánja utján a megyebeli hazafias érzelmű polgártársak is fel leszn3k szólítva, a gyűjtő ivek és felhívás megküldése által, a buzgólkodásra. Midőn tehát ez ügyet a legmelegebben ajánljuk lelkes közönségünk figyelmébe, nem mulaszthatjuk el a felhívásnak pár rövid részletét ideigtatni. >Ha óhajtott siker koronázza, igy szól a felhívás egyik pontja, felhivásuukat és az országszerte szétküldött 4000 gyüjtőiv mindenikére csak 5 áldozatkész hazafi írná alá nevét és évenként pontosan megfizetné a csekély 3 frt tagsági dijat: akkor nemcsak fentartani lehotne külföldön lakó csángói aknák magyar nemzetiségét, de m^g lehetne kezdeni azoknak beszállítását is, s pár évtized alatt viszsza lehetne telepíteni őket őseik hazájába, amelytől a sors viszontagságai elszakították. A siker biztosítása tekintetéből szükséges lenne még az is, hogy miuden megyében, kerületben, fiókegyesületek alakulnának, amelyek a tagolt számát ellenőrizve, az évdijak rendes beszállításáról gondoskodnának s a beszedett összeget az orsz. csángó-magyar egyesület pénztárába beszolgáltatnák!« A gyüjtőivek f. évi okt. hó vég úg Somsich Pál urnák, a csángó-magyar egyesület elnökének, Badapest (Huszárház) czimezve küldendők be. O Az orosz kormány es a zsidók katonáskodása. Az orosz kormány rendeletet bocsátott ki, mely elejét veszi aunak, hogy az orosz zsidó alattvalók kivonják magokat a katona-kötelezettség alól. A rendelet főbb intézkedései ezek: A kerületi, járási és községi kitona-állitó hatóságok fel vannak jogosítva, hogy azokat a zsidókat akik, testi gyöngeség vagy testi fejletlenség miatt, a katouai szolgálat megkezdésére halasztást ki^ptak, azonnal vizsgálat alá vehessék, s e tekintetben nincsenek kötve az ujonczok behívása tekintetében törvény által megállapított időhöz. Zsidó ember kereskedés, vagy ipar üzésére jogosítványt egyébként nem kaphat, esik ha előbb igazolványt nem mutat fel, hogy egyik, vagy másik hadkiegészítő kerületben nyilvántartják ; azok pedig, kik az illető kort már meghaladták, tanúsítani tartoznak vagy azt, hogy katonai kötelezettségüknek eleget te tek, vagy azt, hogy végérvényesen fel vannak mentve. Annak a zsidónak a családja, aki magát a hadkötelezettség alól kivonja, 300 rubel büntetés alá esik. E büntetést az illető katonai hatóság lója ki s a rendőrség hajtja be; fizetés képtelenség esetén azonban szabadságvesztéssel nem helyettesíthető. Aki kézhez szolgáltat olyan zsidót, ki ma gát a hadkötelezettség alól kivonta, jutalmat kap, melynek nagyságát a belügyminiszter határozza meg. Az idénre e tekintetben már intézkedett is a belügyminiszter s a jutalmat 50 rubelben szabta meg. (Folytatás a főlapon.)