Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-01-24 / 4. szám

VII. évfolyam. 4. szríni. Nyíregyháza, 1886. január 24. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. szabolcsmegye: hivatalos lapja. A SZABOLCSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. W IVlegjelenili hetonltint egyszer vasárnapon. ....,.•,.„; •„Itítwlftk • A lap szellemi részét képező küldemények, a Hirdetési dijak: i.loiutH Bi IBIMJW t> ^ Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap azerkesztó czime aUt

t keretnek beküldetni. Minden négyszer hasábzott petit-sor egyszeri VaSy en mZ10

Z °

r ;

f

r, szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások Bér«ientetl«» levelek cak iemertt kiktől fo- köí,ése 6 k

r* t8W,sl

W «

etében 4 k

r • .Jótaii Klek kiadótulajdonos könyvnyom- , . Kincstári belyegdíj lejeben, minded egyes lnrdeFélévr

e í-i* . , , . , ' , J gadtatnak el tés után 30 kr fizettetik. Negyedévre 1 , dájahoz (nagy - debreczen.- utcza 1551. szám) . A kéziratok csak világos kívánatra s az illető | A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 A községi jegyző és tanító uraknak egesz évre 1 intézendők. , ... ..,..,,.,•„ |,„„- , 8 J . ... ,. • ° költségen- küldetnek vissza. krajczár. csak ket forint. ° Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (uagy-debrecjem-utcza 1551. Bzám) : továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haaseustein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Horn & Comp álta

l H

amburgban

. Megyei hivatalos közlemények, Szdbolcsmegye alispánjától. 1186

5. K. 1886 A szolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének s a községek elöljáróinak. A m. kir. közmunka- és közlekedésügyi miniszter' 41G1. elnöki ;szám alatt kelt intézvényéuek másolata, tudomás vétel, alkalmazkodás és szabályszerű közhírré tétel végett, oly értesítéssel közöltetik, miszerint a megye területén a m. k. postatakarékpénztár külső szolgálatával 1886. február 1-től a következő postahivatalok bízattak meg: 1. a nyíregyházai 2. kisvárdai, 3. uagykállói, 4. nyírbátori postahivatalok. Nyíregyházit, 1886, január. 2. Zoltán János, alispán. (Másolat.) 4161 eln. sz. A közmunka és közlekedési m. kir. minisztertől. Az 1885 évi IX. t. cz. alapján a magyar szent korona területén postatakarékpénztár állíttatik fel, mely 1886 évi januárhó elsején lép életbe, a közvetitő hivatalok pedig 1886 évi február 1-én fogják működésüket megkezdeni. Az emiitett takarékpénztár és a közvetitő hivatalok az idézett t. cz. 2 és 4. §§-ai értelmében kiadott és idezárt szabályzatok értelmében fognak eljárni; azon póstahivatalok pedig, melyeket a közvetitő hivatalok teendőivel biztam meg, a szintén idöiárt jegyzékben előtüntetvék. Miután pedig ezen jegyzék szerint nem minden pósta hivatal egyúttal közvetitő hivatal is, mire a köközönség különösen figyelmeztetendő. Midőn mindezekről a közönségét ezennel értesíteném, egyúttal felhívom, hogy az említett intézet és közvetitő hivatalai működésének megkezdése felől a közönséget alkalmas módon a maga részéről is tudósítsa, közegeit pedig utasítsa, hogy ezen intézet érdekeit támogatván, annak a közönség körében leendő ismertetése és a betevésre való ösztönzés tekintetében ők is közzé hassanak Budapest, 1885. deezember 22-éu. Kemény. 10. KB. 1886. Szabolcsmegye alispánjától. A járási szolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. k. belügyinínister, a közmunka és közlekedési ministerium ügy és hatáskörét megállapító 41221/76 sz. rendelet módosítására vonatkozó 66324/III. a) számú körrendeletét megküldi. Határozat. A félolvasott körrendelet tudomásul vétetik, s a legterjedelmesebb módon leendő közhírré tétel végett a Nyirvidék czímil hivatalos közlönyben közzé tétetni rendeltetik. Miről a „Nyirvidék" szerkesztője a körrendelet másolatával értesíttetik. Kelt Szabolcsmegye közigazgatási bizottságának 1886. évi január 14-én tartott üléséből. Főispán helyett: Zoltán János, alispán. (Másolat.) M. le. belügyminiszter 66,324/111. a. sz. Körrendelet. A közigazgatási bizottságuak a közmunka és közlekedésügyi ministerium ügykörét érintő hatáskö réből 1876. évi szeptemberhó 25-én 41,221. szám alatt kibocsátott rendeletemmel megküldött utasítás hafározmányai a vizjogról szóló 1885. évi XXIII. t. cz. rendelkezéseivei öszhaugzásba hozandó lévén, az utasítás vonatkozó részének a szükséges módosításokat tartalmazó szövege a közmunka és közlekedésügyi minister ur által a folyó évi deczemberhó 12-én 38,370 szám alatt hozzám intézett átirata nyomán a következő módon állapíttatott meg. 1. §-. Az 1885 XXIII. t. cz. 51. §-a szerint többek közt a vasúti átereszeken és hidakou az üzlet folyama alatt szükségeseknek mutatkozó változtatások elrendelése is, a most idézett törvény VI., fejezeteben szabályozott eljárás megtartása után, első fokban a törvényhatóság alispánját vagy polgármesterét illetvén, a közigazgatási bizottság részére a közmunka és közlekedésügyi ministerium ügykörére vonatkozólag kiadott utasítás 30. §.-a akként módosittatik, hogy a vasutak által létesített hidak és átereszek változtatása vagy áthelyezése feletti kér désekbeu első fokulag az illető törvényhatóság alispánja vagy polgármestere, másodfukulag pedig felfolyainodás esetén a közigazgatási bizottság határoz. 2. §. Az 1885 XXIII. t.. cz. 110. §-a szerint a közigazgatási bizottság első fokban határoz mindazon kérdésekben, melyek a vízrendezési társulati védtöltések, vagy egyéb vízrendezési munkálatok által védett csatornák, épületek, körtöltések, utak és vasutak aránylagos hozzájárulása tekintetében, egyrészt a vízrendezési társulatok, másrészt pedig a védelemben részesült csatornák, épületek, körtöltések, utak és vasutak tulajdonosai közt felmerülnek. 3. §. A közigazgatási bizottságok részére kiadott fentebb említett utasítás 36. §-a szerint az ármentesitési, vízszabályozási vagy belviz levezetési építkezések, nemkülönben mindennemű ma^án vizi építkezések felett fentartott. felügyeleti és ellenurzesi jog, az 1885. XXIII. t. cz. 117. és 177. §-ai [alapján, 1886. évi januárhó 1-től kezdve megszűnik, s ezen naptól kezdve a közvetlen felügyeleti ellenőrzési és intézkedési jog az idézett törvényben megnevezett közegeket és hatóságokat illeti. 4. §. Az idézett utasítás 37, 38, 39. és 40. §§-ai hatályon kívül helyeztetnek, és az ott felsorolt összes ügyek, az 1885. XXIII. t. cz. és az annak alapján kiadandó átalános utasítás határozmányaiban meguevezett hatóságok illetékességi körébe utaltatnak. 5. §. A közigazgatási bizottság másod fokban határoz mindazon ügyekben, melyekben az 1885. évi XXIII. t. cz. 157. §-a szeriut első fokban az alispán (polgármester) van hivatva határozui; amenyiben az idézett törvény egyes megnevezett esetekbeu határozott kivételt, nem tesz. (1885. évi XXIII. t. cz. 74. 108. és 152. §§.) 6. §. A közigazgatási bizottságnak az 1886. VI. t. csikkekben körülirt általános és közvetett felügyeleti joga sem az 1885. évi XXIII. t.. cz., sem az annak alapján kiadott vagy kiadandó utasítások, sem végre a jelen rendelet által nem érintetik. Miről a közigazgatási bizottság tudomás és szoros miheztartás végett oly felhívással értesíttetik, hogy az 1876. évi novemberhó 26-án 41,121. sz. a. megküldött szabályrendelet a fentebbiek értelmében kiegészítendő lesz.. Budapesten 1885. évi deczemberhó 22-éu. Tisza, s. k. 703

. K. T8867 Szabolcsmegye alispánjától. A községek elöljáróinak. Az 1883. évi 167. B. Gy. sz. alatt alkotott megyebizottsági szabályrendelet 1-ső §-a értelmében minden község elüljárói tartoznak a községi nagyobb és kisebb birtokossági közös és magán csordák tehén és koczaállományát összeírni és az összeírást a járási szolgabíróhoz minden év deezember 31-éig beküldeni. Figyelmeztetem a községek elüljáróit, hogy a jelzett kimutatásokat az illető szolgabírói hivatalhoz legkésőbb f. évi februárhó 10-éig beterjeszszék, ellenkező esetben 10 forint birsággal fognak büntettetni. Nyíregyháza, 1886. január 22. Zoltán János, alispán. 548. K. "1886. Szabolcsmegye alispánjától. Szolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Szabolcsmegye területére a mérték hitelesítés ideiglenes eszközlésével, Soltész Gyula okleveles mértékhitelesítő neve alatt s annak felelősségére, Ditz Lajos nyíregyházai lakos bízatott meg. A mely körülményt tudomás vétel ós alkalmazkodás végett tudomására hozom. Nyíregyháza, 1886. január 22. Zoltán János, alispán. A társadalom föladata. VI. Nem tudom föltenni alkotmányos törvényhozó testületről és kormányról, tehát a magyar országgyűlésről és kormányról sem hogy: egy szorosan összetartó társadalomnak, egy országnak együttes óhajtását mellőzve, az államok alapját képező, vallás-erkölcsi élet megszilárdítására oly uagy hatással levő vasárnapi és iinnepi isteni-tisztelet megtartását és meg tartatását ellenezni elég merész és tiszteletlen lenne. Ez annyi lenne, mint a vallásnak kicsinylese. lenézése és semmibe vétele; ami előbb-utóbb megboszulná magát. De ha mégis, mint 5-dik közleményemben érültéin, a kérvényezési út nem vezetne az ohajtott czélhoz; ha az országgyűlés és kormány a vasárnapok és ünnepek megtartását törvényhozásilag nem tenné kötelezővé : a társadalomnak még mindig hatalmában van akaratát érvényesíteni, nagyon természetesen azonban csak társadalmi uton eszközökkel és viselkedéssel. Ily ut, eszköz és viselkedés volna például az, ha egy-egy nagyobb város, község lakossága kimondaná és a becsület-szó szentségének föltétele mellett, kötelezné magát, hogy: vasárnapokon és ünnepeken semmi-féle vásárlásokat sem tesz és nem tétet; hogy a vasárnapokat és ünnepeket pontosan és keresztényi kegyelettel megtartja és másokkal is meg tartatja. Tehát ha kereskedő, üzletét bezárva tartja; ha iparos, műhelyét szintén bezárja; ha gazdálkodó cselédjével kiilső, lármás munkát nem végeztet; lia korcsmáros ivó vendéget nem fogad és szolgál ki. Ezt megteheti a kereskedő, az iparos, a gazda és korcsmáros bátran, ebben őket semmi féle törvény, semmiféle felsőbbség nem korlátozhatja; inert az teljesen privát, társadalmi dolog. Ha a társadalom minden tagja igv fogja fel a vasárnapok és ünnepek megtartása érdekében önként vállalt kötelezettségét; ha szükségleteit, munkáját és háztartását ugy osztja és rendezi mindenki be, hogy vasárnapokon a boltra ne szoruljon: a boltok és korcsmák önként bezárulnak, a templomok megnépesülnek, az ntezákon csend és rend uralkodik, a templomba menőket és templomból jövőket a korcsmai tivornya lármája nem botránkoztatja meg. Szóval család, utcza és emberek ünnepi szint öltenek magokra. Az emberek nemesebben fognak gondolkozni, az élet szebb s a jövő biztatóbb lesz. És ekkor nem csupán vallás-erkölcsi életünknek, nem csuppán lelkiismeretünk nyugalmának tettünk hasznos szolgálatot; egyúttal életbeléptettük és megteremtettük a vasárnapi munkaszünetet is. A munka-szünet, a vasárnapok megtartása igen fontos nem csak a társadalomra, hanem az államra nézve, közgazdasági szempontból is. Maculay azt mondja egyik nagyszabású államtudományi munkájában: ,,Ha Angliában a vasárnap 300 év óta nem lett volna megünnepelve, mint pihenő nap, az angol nép sokkal szegényebb és kevésbé czivilizált volna." Valóban csudálkozuom kell törvényhozóink és kormány-férfiaínk azon gyakorlatiatlan eljárásán, amely szerént amig igen sok uj intézmény életbeléptetésénél szünetlenül az angol nemzetre hivatkoznak; addig a vasárnapok megtartásában egyáltalában nem akarják őket követni. És ha a munka-szünet általánossá tétele meltett, a társadalom még arról is gondoskodik, hogy Mai számunkhoz fél ív melléklet van csatolva.