Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-05-31 / 22. szám

NYÍBVIDÉ K". az emiitett italoknak, lepecsételt üvegenként, kereskedésekben való eladása nem mint fő, hanem melléküzletként engedélyeztessék, és kéri, hogy 1880. évi májushó 21-én 23,632. szám alatt kibocsátott körrendeletem ama részének, melyben az ily italeladásnál használatba vett üveg értékének litereukinf 10 krban történt meghatározása foglaltatik, bővebb magyarázat adassék; mert a visszaélések közé az is tartozik, hogy az emiitett italok félliteres üvegekben is elárusittatnak, és eme félliteres üvegek darabonkint 10 kron visszacseréltetnek. Eme felirat alkalmából, hivatkozólag a már idézett 1830. évi 23,632. számú körrendeletemre, a törvényhatóságot kellő tájékozás és miheztartás végett értesítem, hogy, miután a mosl hivatolt körrendeletem 2. pontja szerint, az annak 1. pontjában emiitett alkoholtartalmú édesített italoknak az e részbeni szabályok értelmébeu való eladása, csakis a bejegyzett Cz.égü anyag , fűszer és vegyeskereskedőknek van megengedve; önként értendő, miképen emez italárulási kedvezmény az illető kereskedők által csakis mint melléküzlet gyakorolható. Minthogy továbbá ugyanama körrendeletem szerint a többször emiitett italok eladásánál alkalmazott üveg értéke litereukint 10 krt meg nem haladhat, figyelmeztetem a törvényhatóságot, hogy ez az egységes ár teljes értékben csupán a literes üvegeknél számitható be, mig ellenben egy liternél kisebb űrtartalmú üvegeknél azok nagyságához képest csupán az aránylagos érték követelhető. Az üres üvegeknek töltött üvegekkel való becserélése ép ugy, mint a szeszárulásnál helyt nem foglalhat. E szabályok be nem tartása szintén regálecsonkitást képez.« ÚJDONSÁGOK. © Somogyi Gyula nyíregyházai kir. közjegyző és városi képviseleti tag, az e f. é. májushó 12-ikén, a várositisztikar fizetésének leszállítására vonatkozólag hozott 4375 számú képviseleti határozatnak megsemmisítése, s az 1884. deczember 15-én hozott képviseleti határozat érvényességének kimondása iránt, föllebezést nyújtott be a rendes időben. A városi tisztújítás tehát körülbelül egy hónappal későbben fog megtörténni, mint különben e főlebbezési tény uélkül történt volna. (§) Az uj kataszteri munkálatok ellenében, a nyíregyházai egyes birtokosok és a város által, bejelentett felszólamlások következtében az őszes határra kivetett tiszta jövedelemből 4700 és néhány forint, a város birtokaira kiszámított tiszta jövedelemből pedig körül-belül 500 forint törültetett. (!) A gazdákra nézve örvendetes hír, hogy a küszöbön álló vám és kereskedelmi szerződési tárgyalásokban, a marha só árának leszállítására vonatkozólag is megállapodás fog létre jönni a monarkhia mindkét kormánya közt. Tehát a gazdáknak régi jogos kívánsága a marha só leszálltására nézve valahára beteljesedik. V A nyíregyházai iparos ifjúság segélyző és önképző társulatának a Sóstón májushó 25-én megtartott zártkörű tánczvigalma, amely minden tekintetben igen sikerült és kedélyes volt, mint halljuk az egylet pénztárának 50 foriut körül jövedelmezett. A mai viszonyok között, amikor egyesek erszénye oly sok oldalról van igénybe véve, minden bizonynyal nagyon szép eredmény; amelyre a tapintatos rendezés és az általános részvét nagy mérvben befolytak. (!!) Palicz Lenke kisasszony távirda kezelő-jelölt, Palicz Mihály községi biró jeles készültsógü leánya, aki a nyíregyházai társas életnek egyik kedves alakja volt, a napokban tette le a posta-kiadói vizsgát igen szép sikerrel. + Alföldi Károly táncz-tanitó a szokásos vizsgát folyó évi juniushó 6-án tartja meg tanítványaival a nagyvendéglő tánoztermében, táncz vigalommal összekötve. A vizsga pontban 8 órakor kezdődik és tart 10 óráig; amikor az utáu az általános tánczvigalom veszi kezdetét. ' Belépti dij személyenkint 1 frt. Jegyek előre válthatók Tahi Miksa úr üzletében és este a pénztárnál. -+- A majálisokra ez idén kedvező idő járt. Ugy a rom. katholikun iskolás gyermekek, mint a többi összes iskolák majálisa is kellemes idő mellett s a legszebb rendben folyt le; amaz május 26-dikán, emez uiájushó 28-dikán. (§) A régi 50 forintos bankjegyek, amelyek 1866 ban bocsáttattak ki, f. é. májushó 31-edikével teljesen elvonattak a forgalomból. Junius hóban már csak a budapesti magy. kir. állam-pénztárnál váltatnak be. Vegyék tudomásul azjk a boldogok, akik a mai pénzszűk világban 50 forintos baukjegyekkel rendelkezhetnek. 4- Orbán (május 25) ugy látszik megelégelte a 3 fagyos szent által okozott fagy-károkat; mert az idén tiszteségeseu viselte magát. Bizonyosan őt is megszállotta a pünkösti szentlélek ; mert mosolygó arciczal mulatott az ünnep másod napján a Sóstóra nagy számban kirándult városi közönség U'igy gyönyörűségére. • Az uj fólkrajczárosok verésével a magyar pénzverő helyeken, valamint a bécsi fő-péűzverő hivatalban is serényen foglalkoznak annyira, hogy nemsokára az állami központi pénztárakba szállíthatják, a két állami központi pénztárból. Az uj állami váltópénzt, a többi péuztárakban helyezik el,hogy forgalomban oly-ígen szükséges aprópénz minél gyorsabban elterjedhessen. • A fővárosi kiállítási olcsó lakásvállalat május 21 -én nyitotta meg az iskolaépületekbeu berendezett olcsó lakásokat, s e naptól fogva jegyek tisztítási szelvénynyel együt 40 krajczárért válthatók a központi lakásirodában (IV. kerület kötő-utcza); ugy szintén valamennyi indóházban (az érkezési oldalon). Naponkint számos előleges bejelentés érkezik. Közelebb a debreczeni királyi gazdasági tanintézettől 35 személyre, a telekköuyvvezetők országos egyesületétől 36 személyre, a csáktornyai képezde részéről 24 személyre, a kassai gazdasági tanintézettől 25 személyre érkeztek bejelentések. Ajánljuk e lakásokat a szabolcsmegyei jegyzői egylet figyelmébe. Az egylet, tagjai számára, szintén kérhet ilyen lakásokat. Att hiszszük, hogy a vállalat egyes községi jegyzők kérvényeit is figyelembe fogja venni. -+- Tompa Mihály őszes költeményei A költészet barátait örvendetes hirrel lephetjük meg. Tompa Mihály összes költeményeit, melyeket már nem szerezhetett meg a magyar olvasó közönség, ismét, és pedig teljesen fogjuk bírhatni. Méhner Vilmos, a ki már Vörösmarty Mihály összes müveinek kiadásával is, legújabban pedig Kossuth iratai népies kiadásának terjesztésével szerzett megbecsülhetetlen érdemet a magyar irodalmi kiadvánvok terén, megszerezte Tompa Mihály összes költeményeit is, melyekből az első két füzet mo3t jelent meg. Nem sokára már Vas Gvreben munkái fogják követni e nagy értékű válallatott. Tompa Mihály munkáit Lóvay József, rendezi sajtó alá. Lévay József, jeles költőnk jó barátja volt Tompának s midőn költéményeit egybe gyűjti, egyúttal a kegyelet müvét is teljesiti. A költeményekhez Tompának Szász Károly által irt életrajza fog járulni. E kiadás magában foglalja a virágregéket is, melyek sohasem voltak föl véve Tompa költeményei közé. Négy kötetben fognak megjelenni a költemények, abban az alakban s ugyanazon a finom papiroson, azzal a diszszel, mint Vörösmarty művei. Az irodalom kedvelőinek, a müveit magyar családoknak tehát teljesült regi óhajuk, hogy Tompa Mihály müveit együtt bírhassák. Tompa a hamisítatlan, igaz emberi érzelem leghívebb tolmácsa. Szenvedélyének heve nem emelkedik oly magasra, mint költőiuk fejedelmeinél; de mélysége, közvetlensége megragadja lelkűnket. Virágregéi, mint ilyenek pedig, páratlanok a világ irodalomban. Méhner Vilmos kiadása lehetségessé tette, hogy bárki könnyű módon megszerezhesse; amenyiben egy diszes füzet ára 35 kr. Az egész mű 26—28 füzetre fog terjedni. — Tekintetbe véve azon körülményt, hogy alkalmi zeneszerzemények ritkán részesülnek általános tetszésben, Táborszky és Parchs nemzeti zenemű-kereskedése egy diszes czira borítékot adott ki, melynek használatánál minden tetszés szerinti zenemű budapesti országos kiállítási emlékké változtatható át. Az előlapon van a királyi pavillon; továbbá Ízletes arauyuyotnatu, arabeszkekkel gazdagon díszített oldalszegélyen ő Felségéuek, a királynak, ő Feusésjéhek, a koronaherczegnek, Matlekovics Sándor és gróf Zichy Jenő kiállítási elnökök sikerült arczképei. A hátlapon a zouészoti pavillon, a műcsarnok, a magy. kir. operaház, a népszínház és a kiállítási igazgatósági épület képJÍ vannak. A belső oldalokon az ipar csarnok főképe látható. A czim-boritók Ullman J. kőnyo ndáj íb m, Budipesten kész'ilt. Ára 30 kr. X Hogy ünnep napokon az egyházi ezertartások alatt a korcsmák zárva legyenek, s a hivek a templom ban ájtatoskodjanak, egy franczia község igen jó eszközt talált fel e czél eléréséhez. Ugyauis a következő hirdetést tette közzé az elüljárósig: Aki a szent mise alatt a korcsmákban tartózkodik, föl van jogosítva, fizetés nélkül távozni. Igen természetes, hogy a korcsmák zárva maradtak. — Tisztelettel tudatjuk helybeli t. cz. előfizetőinkkel, hogy a „Ny ír vidék" kiliordója Kazár Pál a „Szabolcsi Hitelbankihoz elszegődvén; lapunkat, már a inai számtól kezdve, Ilricsovinyi Sámuel hordja ki; akit is, mint ilyet ajánlunk a t. cz. közönség szives figyelmébe. Az országos kiállítás. A háziipar. A ma már magas fejlettségi fokon álló nagy iparnak és gyári-productiókivik egykoron mintegy alapjául szolgáló háziipar, — mely mintegy csalhatatlan tanujeléül szolgál a népek életrevalóságának, szorgalmának, ízlésének és előrehaladottságának, — oly érdekes és tanulságos csoportozatban van bemutatva országos kiállításunkon, hogy azok létesítőinek mindegyikét valódi érdem illeti. E kiállítás természethíven tárja elénk Magyarország csaknem összes népeinek az ipar terén elért eredményeit, ezek aestheticai és technikai sajátságait és eredetiségeit. Mindazt, a mi csak a házból kikerül, a mit a magyar nép s a nemzetiségük mint saját kézimunkáik eredményét felmutatni képesek, szorgalmasan egybegyűjtve ta láljuk itt fel, a legeredetibb csoportosításban. Mert meg kell hagyni, hogy e csoport biztossága, mely dr. Herich Károly és Ráth Károly urakból áll, eredeti ötletet létesített akkor, midőn tárgyait nem minőség szerint osztályozva rendezte el, hanem egyes megyék szerint, a valósághoz híven berendezett parasztszobákban csoportosítva, ekként mintegy szembeötlőu feltüntetve az illető vidék lakosságának különös hajlamát egyes ipari szakok iráut, fejlettségét annak egy vagy más ágában, ízlését, termelési viszonyait, s eredetiségeit. A háziiparcsarnok 15 ily berendezett parasztszobát fog'al magában, meljek miudegyikében élethiven készült és természetes nagyságú viasz-bábu-csoportozatokou az illető megye vagy vidék népviselete van bemutatva, mi nem csak élénkebbé teszi a kiállítás képét, de egyszersmind, mig egyrészt kiállítási tárgyát képezi a háziiparuak, másrészt annak ethnographiai jelleget is kölcsönöz. E csoportosatok közül láthatók azután a legkülönfélébb házieszközök, bútorok, ozobadiszitmények, gyönyörű cserépedények, mesterkezek faragványai, s mind az, a mit női kezek a himzés, szövés, színezés, varrás és fonás eredményeiként felmutathatnak, s találhatók köztük o'y finom, nemes stylben készült s oly művészi kivitelű tárgyak, hogy alig vagyunk hajlandók elhinni, hogy azok nem tanult mesterek, hanem a föld egyszerű népének müvei, alkotásai. De egyébként még a legegyszerűbb, sőt szegényes kinézésű s nem ritkán darabos kivitelű tárgyak is kiválóan érdekesek, nem csak eredetiségüknél fogva, hanem azért is, mert kiegészítik mintegy ama képet, mely az itt bemutatott népek családi életét oly hiven visszatükrözi. Különös érdeket kell tulajdonitanunk pedig a háziiparikiállitás ezen részének, ha tudjuk azt, hogy az egy majdan létesítendő háziipari muzeumnak fogja alapját képezni; mert nem szabad felednünk, hogy a robamonau haladó gyáripar már olcsóságánál fogva is lassanként kiszorítja a háziipar termékeit a forgalomból s ezzel egyidejűleg kivetkőzteti népünket s anuak iparát a maga eredetiségéből. Mily nagy becsű leend tehát még egykor oly gyűjtemény, mely fenntartja a későbbi kornak amaz eredetiségeket, melyeket népünk a magaalkotta ízlése, szokása és sajátságaihoz képest hozott létre. Egyébiránt a nép hagyományos szokásai főleg ott, hol a nagy forgalmú központok távolabb esnek, még jóidőre útját állják a gyári versenynek, s így megőrzik a háziipart a pusztulás, sőt az elfajulástól is. A már emiitett parasztszobákat Borra tekintve, a többi közt figyelmünket mindjárt a csarnok északi bejáratával szemben fekvő békés csabai szoba köti le nem kis mértékben. Bútorzata csínnal van elrendezve s áll a boglyakemencze közelében elhelyezett mennyezetes ágyból, melyen csabai szokás szerint 12 darab sajátszövésü kitömött párna van fiihalmozva két sorban, melynek egy része a családleány hozományát is képezi. A szövött ágynemű szép virágokkal van díszítve. A szoba közepén asztal, körüle festett szeglet-lócza 8 két hasonló szék áll, mig a fal mellett egy pohárszék telve disztányérokkal, kancsókkal, egy könyv és irományszekrény s egy szeglet-almárium látható. Egy érdekes ereklye is van a szobában elhelyezve. Ez egy láda, melyet nagy hirü festőnk Munkácsy Mihály festett asztalosinas korábau még 1854-ben. A falról a kakukos óra sem hiányzik néhány festmény és a rámába foglalt konfirmácziós levél mellől. Különös diszei a szobának a cserépedények, a legváltozatosabb alakokban. Ezek nem közönséges használatra, hanem csak ékítményül szolgálnak s igy érintetlenül lógva a pohárszékeken, három-négy nemzedéket is kiszolgálnak. Az ablakokat szövött függönyök fedik, s a köztük levő virágcsokrok azt jelentik, hogy a házban eladó leány van. Egyébként a békés-csabaiak a háziipar terén főleg a szövészetet gyakorolják kiváló előszeretettel, melynek emelése s ismertetése körül a többi közt Bartóky Lászlónénak érdeme. A nép a kapott mintákat saját felfogása és Ízlése szerint idomítja és változtatja, a mi a kiállított tárgyaknak rendkívüli érdeket kölcsönöz. A toroczkói nép, melyet Jókai Mór »Egy az isten* czimü regényében oly érdekesen ir le, szintén be van mutatva. E uia már teljesen megmagyarosodott, egykor német eredetű nép viselete a legfestőibb valamennyi népviselet között. A férfi alapjában német eredetre valló öltözéke horgolt bó ing ujj, rövid, fehér bőr bunda, fülig érő bolyhos róka-prémmel, piros zsinórzatu fehér posztó nadrág. A nők öltözéke rendkívül választékos, Bziuijazdag és költséges oly annyira, hogy egy jómódú nőruházata néhány száz forintot képvisel. A szoba bútorzata tul tesz valamennyién, ugy technikai kivitelét, mint keresett színezetét s alakzatát illetőleg. A bútorzat főtárgyai: 1. A szoba fődiszét a falak felső leién végig nyúló két hosszabb és két rövidebb virágosán festett fogas teszi, melyeken mindig bogályok (kancsók) függnek, teteje pedig tányérokkal vau tele rakva. 2. A fogasok felett rudak nyúlnak el, melyekre váltakozva kék és piros sziuekkel hímzett rudravalókat (hímzett kenderszöveteket) raknak. 3. Alul a falak mellett úgynevezett padládák nyúlnak el, melyeknek hát támja nincs ugyan, de e helyett »falravalók«, vagyis a falhoz szegzett deszkák vaunak. A padládák a mellett, hogy ülésre szolgálnak, egyszersmind a viselő ruha és fehérnemük szekrényei. 4. A szoba egyik ékessége a csaknem padlásig felvetett ágy is. 5. A két padláda összeszögellSse előtt az ebédlő-asztal, melyuek rendesen 3 fiókja van. 6. A »falravaló« felett és a fogasok alatt egyik szögletben szöglet-théka vau, melybeu üvegek, poharak s több apróság áll. 7. Ruhaszekrények helyett Toroczkón minden háznál az úgynevezett nagsláda van használatban, mely a toroczkói nép festői öltözékét zárja magába; a muszuj, kötnyös felsing, islagos ing, palást, zsinoröv, csipkés ruha, övbe való selyemkendő stb. nemcsak szépítik a láda belsejét, hanem azt értékessé is teszik. 8. Az ágy előtt mindig karospad áll. 9. Székek szintén vaunak minden háznál. Fő házi-iparként köztük a faipar szerepel, valauaiat a szövő-fonó ipar is. Minden fehérneműje háziipari termék. Gyapjúját önmaga színezi s dolgozza fel a régi időkből maradt formákban, melyektői el nem tér. A toroczkói szoba közelében találjuk fel dúsan felszerelve, sőt csaknem tulhalmozva a kalotaszegi szobát, melynek hat alakja azt a jelenetet ábrázolja, midőn a család néhány tagja lakadalomba indul s épen várakozik a »behivó vőfélyre*. A vőfély belépve elmondja a meghívót, mire a fehér fátyolkendős menyecske fejére teszi a lakodalmas kosarat s ezzel megindulnak. E szoba ama 70—80 erdélyi falut képviseli, mely Kolozs megyének délnyugati részén Kalotaszeget alkotja, s melynek magyar és oláh lakossága az együttélés daczára egymással soha össze neui házasodott, egymás mulatságaiban részt nem vesz, bár jó egyetértésbeu ól s egymást éppen nem gyűlöli. A kalotaszegi nép igen ügyes iparüző. Minden szükségletét maga állítja elő. Épít, farag, cserepet önt, asszonynépe pedig a szines és fehérhimzést mesterileg érti. Az általuk szőtt vászon, fonaluk és a «fodor» ritkítja párját. Egyébként népviseletüket s ősi szokásaikat híven megtartják. Elmaradhatlan házi bútorok a tulipános láda, «szúszék», mely tömve van a hímzett gyönyörű fehérneművel. A férfiak földmiveléssel, fa- és juhkereskedéssel is foglalkoznak. Telkeiken minden építkezést maguk végeznek. Az általuk nagy becsben tartott győri edénytől (a régi magyar cserép e remekeitől) legnehezebben válik meg a kalotaszegi ember, ezt még a szegénye sem igen akarja eladni. A szobában fa és máz nélküli cserépedények mind kalotaszegi készítmények, valamiut a zöld kályha is és minden himzés-szövés nemű. Kiválókép érdekes reánk nézve uj-magyarjainknak a hétfalusi csángók szobája, bár annak berendezése nem nyújt kellő tájékozást munka s iparképeeségükről. Talán a településsel járó fontosabb teendők nem engedték őket még mindekkoráig foglalkozni a háziipari czikkek készítésével. Mindazon által egyes tárgyaikból ítélve, ugy látszik különös előszeretettel űzhetik a szövést, fonást, himzést stb. A mi szobaberendezésüket illeti, ez egészben hasonlít a magyar parasztokéihoz, idegeuszerü csupán a szoba falán felül alkalmazott rudakra