Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-03-22 / 12. szám

Y. évfolyam. 11. szám. Nyíregyháza, 1885. márczius 22. (SZABOLCSI HIRLAP.) TÁRSADALMI HETILAP. A SZABOLCSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. •W Megjelenik; hetenkint egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek : postán vagy helyben háahoz hordva: Kgész évre 4 frt. Félévre 2 » Negyedévre 1 , A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba. Elek kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy - debreczeni - utcza 1551. szám) intézendók. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek csak ismertt kezektói fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Miuden négyszer liasábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyei hirdetés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 krajezár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szára): továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haaseustein és Yogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Svelcz fővárosaiban is. Dorn & Comp által Hamburgban. A szabadelv iiségröl. Nincs nemes eszme, fogalom és tan, amelyet az emberi elme félre ne magyarázna, vele vissza ne élne, és ne igyekeznék azt az egyéni érdek forrásává tenni. Igy vagyunk a szabadelvüség eszméjével is. Egyik igy, a másik amúgy magyarázza és értelmezi. Tudva levő dolog, hogy a valódi szabadelvüséguek alapja az emberszeretet; az a keresztyéni emberszeretet, amelynek czélja: az emberiséget boldogítani, teliát az általános köz jólétet előmozdítani; s meggátolni mindent, ami a köz jólétet veszélyezteti. Az ily értelemben vett szabadelvüség, alapja minden társadalmi intézménynek, tehát magának a köz szabadságnak is. A szabadelvüség eredményezte a kasztrendszer fölbomlását. A szabadelvüség nyilvánul, kisebbnagyobb mérvben, minden alkotmányos állam intézményeiben. A szabadelvüség eszméjén alapulnak a társadalmi jótékony intézmények és közhasznú egyesületek. A szabadelvüség védi meg a becsületes, a számot tevő emberek összeségét a gazok furfangja és ármánya ellen. De fájdalom ezt a szent és nemes eszmét, amely a civilisatiot mondhatni elszülte; amely a tudományosságnak és közművelődésnek elterjedését eszközlé és közkincsévé tette az emberiségnek, ma már igen sokan kiforgatni igyekeznek valójából; oly értelmet tulajdonítván a szabadelvüség boldogító eszméjének, amely inkább szabadosságnak nevezhető; és az értelmi furfangot kívánják, czége alatt, legitimálni. Hogy pedig törekvéseiket annál biztosabban érvényesítsék ; titokban, sötétben űzik felforgató műveleteiket. Szabadelvűeknek adják ki magokat, még szabadelvűbbeknek mint a valódiak, hogy annál könnyebben kiforgathassák a tiszta szabadelvüséget a maga lényegéből és valójából. Vannak szabadelvűek, akik sértett boszűból, számításból, feltűnési vágyból, üzérkedésből liivei a szabadelvüség zászlóA „NYÍRVIDÉK" TÁRCZÁJA. A vádlotthoz.*) Nyiljék meg, nyiljék meg mély börtönöd sirja, Üzenet száll hozzád : Ítélet s kegyelem ; Egyik könynyel irva, másik vérrel irva, Hófehéren emez, az piros levelen. Igazság angyala viszi az egyiket, Bocsánat angyala viszi a szebbiket. Tedd rája kezedet a piros levélre, S szemtől szembe nyíltan az angyalt üdvözöld, És ha arezod akkor válik hófehérre, Köny szökik szemedbe, s inog veled a föld, — Majd kflnyet törülve, ajkadon mosoly kél, — Akkor nem vagy bűnös, bárki annak itél. Tedd rája kezedet majd a fehér lapra, S a másik angyalt is fogaddsza szívesen; És ha véred forrva, arezodat megcsapja A haragnak lángja iszonyún, rémesen, — Ha ajkad felkaczag s viharba tör lelked, — Akkor nem vagy bűoö*, s a kegyelmet vesd meg I De ha könyed csordul, s halovány lesz arezod, S reszket a fehér lap az egyik kezedben, — Míg a vérrel irttat, kezdve daezos harezot, ') E szép hazafias alkalmi költeményt a „Zemplén* után, a kltUní <zera« utólagos belenyugvásának reményében, küzölillk. Baerk. jának; akik csak azért ragadják kezükbe e zászlót, mert már minden egyéb zászlót bemocskoltak. Ez elvtelen szakadárság, e számító furfang hozta létre az úgynevezett ál liberalismust, amely ma már az élet minden nyilváuulásába. befurakodott, és szülőanyja lett minden rosznak és gonosznak, amely a mai társadalmat csaknem egészen elárasztotta. A hamis szabadelvüség szerént mindenkinek joga van furfanggal, ravaszsággal elharácsolni mások vagyonát; harezot folytatni az összeséggel. Mert az ál liberalisták törekvéseinek rugóját nem a köz, hanem az egyéni érdek képezi. Ők tehát igy okoskodnak: Minden ember boldogságra van teremtve, amelyből mindenki annyit vehet ki saját részére, amennyit kivenni képes; tekintet nélkül mások illetőségére. Az ál szabadelvüség tan: szerént tehát minden oly intézmény, amely a köz érdeket mozdítja elő, tehát az Egyház is, a Haza is, fölösleges; mert az embernek csakis egyéni érdekeinek előmozdítására kelletvén törekedni: ebben az egyént a kőz intézmények nagy mérvben gátolják. Igy lett megteremtve a kozmopolitizmus a világpolgárság elmélete, amely egyértelmű a vallástalansággal és a hazafiatlansággal. Ez elmélet az után befészkelte magát a köz élet minden rétegébe. Ott rombol és pusztit ma a világpolgárság eszméje a köz erkölcsök módosulásában, az élet-czélok és törekvések irányulásában, az irodalomban, a művészetekben, a tudományokban, sőt még a törvényhozásban is. Mennyi oly törvény lett már szentesítve az ujabb alkotmányos aere alatt hazánkban is, az al szabadelvüség befolyásának hatalma alatt, amelyek a becsületes és jóhiszemű embereket, az ügyes gazembereknek áldozatul dobták oda!? Az ál liberalismus lazította meg a családi kötelékeket. Ez terjesztette és terjeszti naponkint a vadházasságokat. A hamis szabadelvüség szárnyai alatt nőtt fel az anarchismus, amelynek per absolute nem kell semmiféle közös czél: sem állam, Széttéped, szétszórod iszonyú dühödben: Akkor, óh! bűnös vagy, s az Ítélet kegyes, A kegyelem igaz, s több bírót ne keress 1 Földön ember itél s ember ad kegyelmet, De véthet itt egyik, mint vélhet a másik; Ám, sohasem véthet önszived, önlelked, S megigazíthatja emberek írásit : A vérrel írottat könyével lemosva, S Térpecsétet ütvén a könynyel írottra Nyiljék meg végre hát mély börtönöd sirja, Te örök vádlottja e szegény hazának I lm, ki v.<gy bocsátva, im, ki vagy már híjra, S életre, balálra hós társaid várnak. Emeld föl az égre köítük tekinteted, S tegyen önönltlked isten-ítéletet I Magad Be tudsz, láddsza I magad se tudsz láddszal Hiszen talán ma is vívod azt a harezot, Mely régen a magyart megosztva két pártra, Téged is magadban, lelkedben jnegosztott, Bűnöd véred lüne: meghasonlás átka, — De lelked csatáit csak az Isten látta. — Óh I — hogyha megvívod ext a harezot végig I Vidd el majd sírodba ezt a régi átkot, S a kik hamvaidat nyugodni ki6érik, — Engeszteld ki magad ezt a kettős pártot; Hogyha még valaha vész dűl a hazában, Csak egy lélek legyen minden hű fiában I Fejes István. sem Egyház, sem család; csak élvezet és mámor; csak a világi javak utáni hajsza bármi uton és módon, az mindegy. A liberalismusnak ezt a korcs faját, az ál szabadelvüséget, nemesen gondolkozó művelt ember, akinek szivében csak egyetlen szikrája is ég még a hitnek és szeretetnek; aki még tud lelkesedni a hazáért és a vallásért: magáévá nem telieti. Sőt minél inkább terjed az ál szabadelvüség a társadalomban; annálinkább ragaszkodnia kell minden becsületes embernek a valódi liberalismus magasztos tanaihoz, amelynek eszköze: az önzetlen emberszeretet, czélja: az általános jólétnek előmozdítása. Szeretni pedig csak akkor fogjuk egymást: ha béke, egyetértés és egyenlőség foglal helyet köztünk. Az általános jólét csak akkor köszönt be hozzánk, ha egyenlíí arányban viseljük a terheket és egyenlő arányban osztozunk az egy, örök és megoszthatatlan Isten adományaiban: ha a magán érdeket nem emeljük a köz érdek fölé; ha teljes eroböl oda törekedünk, hogy minden embertársunk boldogulhasson ; ha közös és egyenlő láng hivit a hazaszeretetben, a törvénytiszteletben; ha a becsületet és erényt egyenlően tiszteljük, s a bünt egyenlően ostorozzuk, (y) A szabolcsinegyei községi jegyzők nyngdijintézeti választmányának gyűléséből. (Márcziushó 7.) Az e napon tartott g\ülés alkalmával a következő nyugdij-inté/.eti ilg^ek lettek elinté/.ve. 1. Mátyás Oézáné szül. Bodolay Máriának kérelmét, ameiyi>en magit özveg.i segélyezésben, kiskorú gyermekeit pedig tartási és neveltetési pótlékban kéri részesittetm, a választmány teljesíthetőnek nem találta abból az indokból, inert folyamodó férjének elbuüytát nem igazolván, s ekéat nyugdíj igényeinek jogosultságát valószínűvé sem tévén: a kérvényben felhozott indokok annyivalinkább nem voltak figyelembe vehetők, mert férje nyugdij-intézeti tartozásának törlesztésére soha semmit sem fizetett. 2. Faragó László volt pazouyi jegyzőnek nyugdíjaztatása iránt be dott kérelme pedig szintén nem volt teljesíthető azért, mivel állásáról még nyugdíjaztatása A legitimácziő tartama alatt.* (Episod az erdélyi hadjáratból.) VIII. Ami ez után velem történt, az nem volt egyéb, mint a báróné által reám halmozott kedveskedéseknek és meglepetéseknek folytonos lánczolata. Egy hét alatt tökéletes dsentl' men-né nőttem ki magamat, természetesen csak oly apró dsentl' men-né. Csinosan, tisztán öltözködtem és pedig annyira feltűnően, hogy a rosz nyelvek már találgatni is kezdték gavallérságom valódi forrását. Ha a bárónéra gondoltak, nem csalódtak; osak az indokokra nézve nem voltak, nem lehettek tisztában. Na de én, a báróné és Málczay igen jól tudtuk és ismertük gavallérságomnak valódi forrását és indokait. Végre a báró is haza érkezett Debreczenből. Tökéletesen sikerült magát a kormány előtt legitimálnia. Kossuthról, akivel mint mondá, személyesen beszélt, egész elragadtatással szólt; hozzá tévén, valószínűleg azonban csak előttem, hogy ha a szászoknak jóelőre tudomásuk van Kossuth Lajos kitűnő személyes tulajdonairól s általában a magyar kormány nemes intentiójiról; aligha tagadják vala meg az engedelmességet. Embernek a szivekből olvasni nem lehetvén; de meg mint tapasztalatlan suhancz a szavak közt sem tudván még olvasni: báróm szavait készpénz gyanánt vettem. Lelke rajta, ha másként érzett, mint beszélt. A báró, mint okos és müveit ember csakhamar észrevette a változást, ami az 6 távolléte alatt, köztem * Láiii a 2-dik számot. Sxerk.