Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-12-27 / 52. szám

„GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ" A „NYIRVIDÉK" MELLÉKLETE. részben a zöld takarmány semmi jó szolgálatot nem tesz, sőt inkább a szövetek puhább és lazább minőségét idézi elő, és ezért a zöld takarmány a csikók felnevelésénél sokak által nem minden ok nélkül vettetik el. S nem is lehet tagadni, hogy egy jó tenyésztés, száraz takarmány mellett, sokkal erősb és szilárdabb testű állatokat képes előállítani, mintsem zöld takarmány mellett; ám de nyáron át a zöld takarmány igen természetszerű takarmányt képez, és annak etetése a gazdasági érdekekkel is igen összevág. S a zöld takarmány kedvezőtlen befolyását zabadagolással meglehetősen ki lehet egyenlíteni, és igy a zöld takarmány mellett is lehet jó eredményt várni. Óvakodni kell azonban a takarmányzásnál minden körülmények között a gyors átmenetektől, vagyis ugy a száraz takarmányról a zöld takarmányra, valamint megfordítva is csak lassankint fokozatosan kell átmenni. S ha például őszszel a zöld takarmány egyszerre elfogy, akkor a csikóknak korpás ivóst vagy gyöknövényféléket (legjobb a zöld fejű óriás sárga répa) kell a száraz takarmány mellett adui. A csikók istállón való tartása. A csikók istállón való tartása, amit a régi időben egyátalában lehetetlennek tartottak, ma sok helyen egyedüli módját képezi a csikó felnevelésének, és ha csak megfelelő módon űzetik az, látjuk, hogy ez uton is igen jó eredményekhez lehet jutni. A csikók istállón való tartásának fő hátrányai: hogy a csikók nem mozoghatnak eleget, az idő változásaihoz hozzá nem edződnek, s ezért mihamar meghűlnek, járásuk nem szabad, és az állásban lábaik hamar meghibáznak. De mindezek oly dolgok, a melyeket oly tenyésztés mellett is el lehet kerülni, vagy legalább tetemes mérvben ellensúlyozni, a melynél tágasabb legelők nem állanak a tenyésztő rendelkezésére, ha csak az istállón való tartás alatt nem oly tenyésztést értünk, a mely mellett a csikók egészen az istállóban nőnek fel. A ki elég tágas legelővel nem rendelkezik, az készítsen csikai számára egy lehetőleg tágas futótért s állítson fel abba egy félszert, a mely alatt a csikók szükségben menhelyet találnak. A kerítést legolcsóbba kerül, távirdai sodronyból készíteni. S ha a körülmények engedik, e futótért legczélszerübb ugy jelölni ki, hogy azt télben is használni lehessen. Ennek hiányában természetesen az udvarnak kell kisegíteni bennünket. Nyárban az istállót folyvást nyitva kell tartani, hogy a csikók tetszés szériát ki- s bejárva folyvást mozogjanak és a szabad levegőhöz hozzá szokjanak, télben pedig, ha csak az idő nem túlságosan zord, leginkább egy órára naponkint bocsássuk ki őket. Hideg száraz lég nincs ártalmára szervezetüknek, de az erős keleti és éjszaki szelektől óvni kell a csikókat. Istállójuk legyen meleg s minden léghuzamtól ment, mert itt hűlnek azok meg legkönyebben. A mi már most a takarmányzást illeti, már fentebb emiitettük, hogy a csikót még a csecs mellett hozzá kell szoktatni az abrakhoz, ugy hogy az az elválasztáskor már lehetőleg 3 — 3 '/a kilo zabot, 1 kilo szecskát és 3 kilo rzénát fogyaszszon el naponta. Az elválasztás után az anyatej pótlására azután a zabadagot 1 kiloval fel lehet szaporítani, s lassankint haladva az adagokkal, oda keH törekedni, bogy a csikónak egy éves korában való takarmánya naponta 4 kilo zab, 1 kilo szecska, s 10 kilo szénából álljon. A szénának lehető jónak kell lenni, a sáros, csátés széna nem csikónak való. Nyárban a szénát zöld takarmánynyal lehet pótolni, milyenek a lóher, luczerna, baltaczim, bükköny, stb. A zabadagot azonban mással, még más szemes takarmánynyal sem szabad pótolni. Hogy az arabok árpát etetnek, az ezen állítást meg nem dönti) mert az ott termett árpa egészen más, mint a mi árpánk, ugyanis annak igen vastag héja és igen kis magja van. Azon takarmányadag mellett aztán, melyet a csikó egy éves korában kap, meg lehet maradni mindaddig, mig azt munkába nem fogjuk. Váljon azonban a fent kitett adag sok, kevés vagy elegendő-e, természetesen a fölött a tenyésztett törzs nagysága és a csikó egyedisége határoz, a fentebb leirt adag egy oly törzsből való c^ikó számára van számítva, a melynek egyedei teljesen kinőve körülbelől 400 kilót nyomnak. Irányadóul e részben mindig annak kell szolgálni, hogy a csikók mindig jó húsban, de ne kövérek legyenek. Sokan drágálni fogják az ily tartást, és bizony sok pénzbe is kerül egy ily csikó; de azután olyan is lesz az, mely győzni fogja a munkát, s a melyért, ha eladásra kerül, saép pénz kerül vissza a gazda zsebébe. A csikók takarmányozásánál más rendet kell tartani, mint pedig a lovak takarmányozásánál, mert a csikó olyan mint a gyermek: mindig éhes. Gyomruk még kicsiny és igy egyszerre sem sokat befogadni, sem megemészteni nem képes. Az elválasztós után tehát legczélszerübb minden 2 órában etetni őket és pedig felváltva egyszer zabot s egyszer szénát adva nekik, de a szénából éjjelre is egy jó részt kell fentartani. Később azután naponta 6 szor etetjük őket, s ezt az etetési rendet megtartjuk egész egy éves korukig. Egy éves koron tul az után lassankint 4-szeri etetésre megyünk át, s mire befejezik a harmadik évet, a 3-szori etetést rendszeresítjük. Hogy a csikónak takarmány-adagját csak markonkint kell elébe rakni, azt nem csak a takarékosság, hanem az előre való vigyázat, az óvatosság is javasolja; mert ha sok van előttük, sokat elpocsékolnak a takarmányból, 8 hamar megzabálDak. (Folytatás a mellékleten.) ; a Munkások száma M t-i Törvényhatóság Község szükséglét fölösleg Mettől meddig Minő feltétel mellett fa férfi nő férfi nő 29 Arad megye Világosi járás: Arad megye Világos 300 200 — — április 1—nov. 30. 60 kr, 1 frt és élelem Galsa 60 40 — — julius 1—október 1. 40—70 kr. napibér » — — 80 50 október 1—31. 30—80 kr. napibér Muszka 40 30 — — julius 1—október 1. 40—70 kr. napibér — — 50 30 október 1—31. 30—80 kr. napibér Pankota 100 50 — — julius 1—augusztus 15. 1 frt és élelem Uj-Szt.-Anna . . . 300 150 — — juuius 1—julius 25. 1—4 frt napibér Borossebesi járás: 1—4 frt napibér Prezest — — 10 12 aratás idejére munkabér termés minőaratás idejére sége szerint változik Doncsen — — 10 12 Szelezsán .... — — 20 20 Ignest — — 15 15 Atinyád — — 12 12 Szuszán — — 24 20 Nadalbest .... — — 16 14 Dézna — — ' 20 25 » 1) Nyagta 15 20 Szlátina — — 15 20 Laaz — — 30 35 Almás . . . . • — — 200 100 71 60 kr.— 1 frt napibér Alcsill . 50 30 Bogyest — — 50 30 Kisindia — — 50 — julius 15—aug. 15. 1 frt—1 frt 50 kr. napibér Tajsán 20 , Vaszoja — — 20 — n * 30 Bács-Bodrogh m. Ada mezőváros . . 70—80 — — — jul. 1—okt. 15. 80 kr.—1 frt napszám Bulkesz község . . — — 50 80 3—4 hétre (aratás) férfiak 6 pesti mérő, nők 4 pesti mérő buza és Kulpin község . . ellátás Kulpin község . . — — 50 pár ? 11—12-ed részért 37 Kolozs m. aj Mocsi járásbau 600 300 — — jul. 20—aug. 31. ellátással férfiak 40 kr. férfiak már junius 1-én ellátással nők 30 kr. beszegődhetnek. ellátás nélkül férfi 60 kr. ellátás nélkül nők 40 kr. b) Hunyadi járás. ~~~ 1600 800 aratás idejére ? 40 Sopron m. 400 400 okt. 1—nov. 30. 40—70 kr. napibér Felvilágosítással szolgál községi elöljáróság Szabó Pavel biró n Isotaron György biró * községi elöljáróság 9 [urta Demeter körjegyz Prezeson Marzsó Zoltán körjegyző Déznán Papp Miklós körjegyző Almáson Szerb Miklós körjegyző Kisindián az elöljáróság Gr, Bethlen Dániel 1. Vajda-Kamarás, Béldy Kálmán 1. Béld, br. Bánffy Dániel 1. Kis-Sármás, Gaál Elek M.-Kályán, Lázár Manó Nagy-Sármás, Papp Ferencz Gyeke, Bakó Ferencz Alsó-Zsük, Elekes György M.-Szopor, Salvácsi László Sárvásár, Pap Tivadar Derít te, Nyilus Miksa M.-GyenőMonostor, Farkas Gábor Bökény, Bung József Víeredgyó, Christen János Székelyi, Pap Simon tfarótlaka, Kácsó Dénes Csúcsa, Péchy János Kalota-Szt.-Király Jegyzet u. p. Világos u. p. Muszka n u. p. Pankota u. p. Szt.-Anna u. p. Borossebes u. p. Dézna u. p. Alcsill u. p. Butyin kedvező termés mellett Ótócska Béla Kövesden, Gyulassy Gyula Kapuvártt, Girardoni Károly Félszerfalva, Faludy Lőrincz Kis-MartOD, Töppler Samu Sopron *) Azon megyék nem közöltettek, hol szükség és felesleg nincs. Szerk. Nyíregyházán, nyomatott Jóba Elek könyvnyomdájában. Kimutatás azon törvényhatóságokról, melyekben munkás szükséges vagy felesleges az 1885. évben.