Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-12-27 / 52. szám

A „NY1RVIDÉK" MELLÉKLETE .GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ" (Folytatás.) A t, gazdakozönség figyelmébe, A felső-tiszavidéki gazdasági egyesület a növendék állatok dijazását a jelen év tavaszán is megtartja, czélja lévén az, hogy a gazdaközönséget buzdítsa, a fiatal állatok ápolása s helyes felenevelésére. Ezen czél érdekében a díjazások Nyíregyházán, Nyir-Bátorban, Büd-Szt.-Mihályon és Rakamazon fognak megtartatni. A nyíregyházi díjazási bizottság elnöke gróf Dessewffy Dénes úr, tagjai Nyiri János, Jármy Ferencz, Nyiri Ferencz és Klár Gusztáv urak. A rakamazi bizottság elnöke Miklós Ferencz úr, tagjai Bekény Péter, Keresztesy István, Klár Gusztáv urak. A büd-szt-mihályi és nyir-bátori díjazások vezetését az ottani gazdakörök fogják teljesíteni. A díjazási napok kitűzését az illető bizottságok elnökei rövid időn alkalmas uton a gazdaközönség tudomására hozandják. A fennebb nevezett négy helyen dijaztatnak: 1 éves üszők: 2 éves üszők: 1-íö dij 40 frank aranyban 1-ső dij 40 frank aranyban 2-ik „ 30 , » 2-ik „ 30 „ 3-ik „20 , . 3-ik , 20 , 1 éves bikák: 1-ső dij 30 frank aranyban 2-ik . 20 . A midőn ezen körülményt a t. gazdaközönség tudomására hozzuk, nem mulaszthatjuk el kérni, hogy a nevezett helyeken tartandó díjazásokat minél tömegesebben látogatni szíveskedjenek. Nyíregyházán 1885. május 15. A felső-tiszavidéki gazd. egylet elnöksége. A földi bolha és annak irtása. A földi bolhának csak kevés melegre van szüksége, már a tavaszi nap első sugarai felköltik téli álmából. Kiváló előszeretettel táplálkozik a legfiatalabb és leggyöngébb növényi részekkel s igy annál kártékonyabb lesz, minél lassabban fejlődik a növényzet. Ha a tavasz meleg, a két nem már áprilisban párzik s ez a párzás tart egészen szeptemberig. A nőstény a többi rovarokhoz képest aránylag csak kevés tojást rak a levelek alsó részére. Tavaszszal a vad repcéét és vad retkei kedveli, később a káposzta és répaleveleket. Átváltozására mintegy 30 nap szükséges, mert mint pete 10, mint pondró 6 és mint báb 14 napot tölt. Minden földibolha-fajta élő növényekből táplálkozik, úgyszintén batlábu kinyújtott álczáik is s mozgékonyságuk, szaporaságuk, nagy tömegben való fellépésük s azon okból veszedelmes ellenséges műveletük növényeinknek, mert kicsinységük folytán, bajos hozzájuk férni. A földi bolha leküzdésére nincsen radikális szerünk ; de a tapasztalás azt mutatja, hogy mindaz, ami előmozdítja, és gyorsítja a fiatal növényzet fejlődését és gyors növekedését, egyúttal csökkenti a bolhák pusztítását. Erős, mérges vagy maró szereket nem lehet rendszerint használni ellenük, mert ezek a fiatal növényeknek isártanak. Jó előzetes szer a trágyáié, ha ezt egy-két nappal a vetís előtt juttatjuk a magházra. Ha a talaj a trágyalével való öntözés után megszáradt, a trágyáié sem a magra, sem a csírázó növényekre nem gyakorol hátrányos befolyást; azonban megöli azon álczákat és bogarakat, melyek vetés előtt a talajban voltak s a fiatal nyövényeket buja fejlődésbe hozván, a veszélyes időszakon gyorsan átsegíti. Az oly területeknél, melyeken már növények állanak, óvatosan kell bánni a híg trágyával, czélszerübb e helyett ha fahamuval vagy porrá oltott mészszel hintjük meg. Belke mükertész állítólag azt észlelte, hogy oly helyen, hol az előző évben hagyma állt, nem mutatkozik földibolha. Mindenesetre áll az, hogy a bolhák kerülik a hagyma-ágyakat, s igy oda nem is raknak petéket; ily helyeken tehát legfeljebb a szomszédságból odarepülő rovarokkal lehet dolgunk. Ajánlható továbbá, hogy kora tavaszszal irtassuk ki a vadrepczét, vedretket stb., melyek a bolhák költőhelyéül szolgálnak. Befejezésül megemlítjük még, hogy hogyan lehet ezrével fogni a földi bolhát. Veszünk egy deszkát vagy a könynyebb kezelhetés czéljából egy fából vagy sodronyból készült és papirossal bevont keretűt. A papír két oldalát léppel, szörppel, kocsikenőcscsel vagy más ragadó anyaggal, ami éppen kezünk ügyében esik, vonjuk be s azután az égiszét a fiatal növények csúcsa fölött ide-oda vonjuk. A legkisebb okra ugyanis a bolha lábnyi széles ívben ugrik egyik levélről a másikra s ilyenkor könnyen oda tapad az illető ragadós anyaghoz. Ezt a műveletet azonban naponkint kell ismételni; mig csak a növények annyira ki nem fejlődtek, hogy a bolha nem okoz többé bennük kárt. Vegyesek. A baromflkiállitás szakjuryje a következő dijakat Ítélte oda: Nagy díszoklevelet kaptak: Kovásznai Zsigmond (Szolnok), Grauer Károly (Wiener-Neudorf), Tiszteletdijat: 1-ső bécsi osztrák-magyar baromfi tenyésztő egylet (Bécs.) Nagy bronz érem 83 Ítéltetett oda. Pénzdijat a galamb kiállításon: 1. dij 100 frtot Gasprecz Géza, 2 dij 89 frtot Bruszkau J. B., 3 dij 50 frtot. dr. Binder János, 4. 40 frtot dr. Vörös Rikhard, 5 dij 20 frtot Thies Károly, 6. dij 20 frtot Dumsta A. J. 7 20 frtot Hesz Sándor, 8 dij 20 frtot Facchini Antal. A tyúkok és szárnyasok kiállításán 1. dijat 100 frtot Raksányi Anna, 2 dij 80 frtot Zdebrószki Ede, 3 dij 50 frtot Facchini Antal, 4. dij 40 frtot Frenk Rudolf, 5. dij 20 frtot Husti Antal, 6. dij 20 frtot Schueckenberg Engelbert, 6. dij 20 frtot Specht Ede, 8 dij 20 frtot Schwartz Péter. A csigák ellen. Tudvalevőleg a csigák a gyümölcsfákra is felmásznak és a fiatal fákon jelentékeny károkat ejtenek. Ezeken kívül a földi-eper-ültetvényt szokták leginkább felkeresni, kölönösen a meztelen csigák. Minthogy a csigákat egyszerű összeszedés által nem lehet alaposan kipusztítani, ajánlatos a következő eljárás : keverjünk porrátört rézgáliczot korpához és tegyük e keveréket a fa törzse köré; illetve a földi-eper ültetvény közé. A csigák esznek a korpából és az abban lévő rézgálicztól elpusztulnak, A fa- és vetemény-iskolátian io meglehet ily módon a kis fákat, illetve a kis növényeket a csigák pusztításai ellen védni. A szarvasmarha felfúvódása ellen a következő kipróbált és gyorsan-ható szer ajánlható: Egy kinőtt szarvasmarhára vegyünk egy tyúktojás nagyságú timsót, törjük porrá és oldjuk fel forró vizben. Ezt az italt melegen (nem forrón) beöntjük az állatba, mire a további felfúvódás rögtön megszűnik, s később lassan el lehet használni a juhok és kecskéknél is, csak hogy az adagot az állatok nagyságához kell mérni. Egy juhra körülbelül 8/< részt számítunk. A szelek által sanyargatott borjuknál is használható ez. Ha a beadást 2—3 nap múlva hasonló adagban ismételjük, az illető állatnál a felfúvódásra való hajlam egészen megszűnik. Miért nem hoz magvat a here az első virágzáskor? Tudjuk, hogy valamely növény csak akkor termékenyülhet meg, ha a virágpor a bibére jut. Némely virágban azonban — és igy a. nagyfontosságú here virágaiban is — olyan a porodák helyzete, hogy a virágpor magától nem juthat a bibére, mert ez nagyon magasan van vagy másképen kedvezőtlen a helyzete. Továbbá Darwin kétségtelenül kimutatta, hogy sok növénynél nem történik termékenyítés, ha a virágpor ugyanazon virág bibéjére jut, hanem más virág bibéjére kell jutnia, hogy megtermékenyítés történjék. Idegen virág bibéjére pedig a virágport csakis rovarok vihetik. Ha a rovarok valamely virágra szállnak vagy másznak, a virágpor egyrésze szőrös testükre tapad. Ha aztán ismét egy más virágra másznak vagy szállnak, ott lehullatják magukról az idegen virágport, megtermékenyítvén az által a bibét. Kísérletekkel ki mutattatott, hogy oly herebokrok, melyektől elzáratnak a rovarok, egyetlenegy magvat sem teremnek. A herét, nevezetesen a veres-herét leginkább a poszméhek keresik fel. Ezek eszközlik legnagyobbrészt a here megtermékenyítését. Minthogy pedig a nyárnál előbb nincs elég poszméh, mert ezek minden tavaszszal újra keletkeznek és fejlődnek, a here első virágzásakor nem termékenyittethetik meg; tehát nem hozhat magvakat, a mint hogy tényleg nem is hoz. Ellenben igen is terem magvat a második és harmadik here és pedig annál többet, minél több a poszméh. Ebből látszik, hogy ezen rovaroknak is meg van hasznuk és ezért — még pedig jelentékeny hasznuk — a természetben megérdemlik a védelmet. — Kiállítási hírek. Május hóban még a következő időleges kiállítások fognak megtartatni: Május 17—24. hizott szarvas-marha és juh kiálliiás; május 20-30: tenyészjuh kiállítás. Hogy a kiállítás iránt magában a fővárosi polgárság körében mily érdeklődés mutatkozik, misem bizonyítja jobban, mint az a körülmény, hogy idényjegyekből eddig 14,000 frtnál több folyt be az országos banknál, mely e jegyek eladását közvetíti.