Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-12-27 / 52. szám

»GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ, A »NYIRVIDÉK« MELLÉKLETE. A választmány a feltüntetett deficitet sajnálattal veszi tudomásul s a felmentvényt ugy Incze József könyvvivő, mint Szentkirályi János e. titkár részére megadja, illetőleg a közgyűlésnek megadni javasolja. 3. A felolvasott jegyzőkönyv kapcsán Bleuer Mór a kedvezőtlen pénztári eredmény helyre-hozása s uj jö vedelem források felkutatására hivja fel a választmány figyelmét s egyúttal indítványozza, hogy az egyesület valami közvetítő intézményt létesítene, amelynek utján az egyleti tagok is mérsékeltebb áron juthatnának hozzá a szükséges takarmány s egyéb-féle magvaknak s amely közvetítő intézmény utján az egyesület is bizonyos anyagi támogatást nyerhetne. A választmány ezen indítványt igen helyes és alkalomszerűnek találja, de minthogy megoldását illetőleg a választmány kebelében több eltérő nézet nyilvánult, amiuélfogva a kérdés választmányilag elintézhetőnek nem látszott, elnök ur indítványára ezeu kérdés tanulmányozása s vélemény adására egy bizottság küldetett ki, amely bizottság tagjaiul Haas Mór, Nyiri Ferencz és egyleti titkár küldettek ki. 4. Ezen fennebbi ponttal kapcsolatban Bleuer Mór választmányi tag ur hivatkozván a gazdasági rendszernek szükségképeni átalakítására s ennek folytán a takarmány termelés rendkívüli fontosságára, indítványozza : hogy határozza el a választmány a különböző takarmány növéuyekkeli kísérletezést az egyesületi gazdaságban, amelynek eredményei a gazdaközönség tudomására hozassanak tájékozás nyerhetése végett. A választmány az indítványt fontosnak és szükségesnek tartja, azonban tekintve az egyesület anyagi erejét s tekintve a takarmány magvak előállítására megkívántató több-féle gépek és épületek hiányát, tekintve a kert talajának gyenge s homokos voltát, a szükséges trágya hiáuyát: a kísérletezést csak kis mérvben ajánlja. Azonban utasítja a titkárt, hogy nagy helyen a Wagner-féle takarmányozási eljárást próbálja meg. 5. Titkár bemutatja a pénztár vizsgáló bizottság által szerkesztett 1885 évi bevételi és kiadási előirányzatot, amely szerint az 1885-re előirányoztatik 4622 frt 25 kr bevétellel szemben, 4090 frt. kiadás. A választmáuy a bemutatott előirányzat tételeit elfogadja ugyan, de szükségesnek találja, hogy folyamodás iutéztessék a földmivelési minisztériumhoz, hogy egyesületünket a titkári fizetés felének, valamint a lap költségeinek 200 frtnak utalványozásával támogassa. 6. Titkár bejelenti a választmánynak, hogy Rosenstirn Károly a néh. gr. Lónyay Menyhért uradalmának tiszttartója Ibrányban a Tisza mentén egy csikó-legelő berendezésére alkalmas területet ajánlt fel holdanként 10 írtjával. A választmány több oldalú megvitatás után elhatározza egy bizottságnak választmányi hatáskörrel kiküldését azon megjegyzéssel, hogy a bizottság milőbb ez ügyben járjon el, ugy a felajánlt legelő terület talaját, valamint a szükséges s felajánlt épületeket vizsgálja meg s ha lehet azou elvek szerint járjon el a bérlés körül, amint az a decz. 23 iki választmányi ülésben megállapítva lett. Ezen bizottság tagjaiul kijelöltettek. Tóth Lajos, Nyiri Ferencz és Klár Dezső választmányi tag urak, valamint az egyleti titkár. 7. Haas Mór választmányi tag az 1884. évi deczember 23-iki választmányi ülésben egy sorsjáték rendezése iránt benyújtott indítványát részleteiben is kidolgozva beterjeszti. A választmány a benyújtott sorsjáték tervezetet elvben elfogadja, de részleteire némi módositványt ajánl s egyszersmind egy bizottságot küld ki, amely bizottság feladatául az egész tervezet kidolgozását s jóváhagyás végett a legközelebbi választmányi üléshez benyújtását tűzi ki. Ezen bizottság tagjaiul Haas Mór elnöklete alatt Gaál Elek, Nyiri Ferencz és e. titkár jelöltetnek ki. 8. Ügyész előterjeszti Dörring József alapitó özvegyének 47 frt 50 kr kamat elengedése iránti kérvényét. A kérelem mint indokolatlan nem teljesíttetik. 9. Ügyész előterjeszti Bartha Imre alapitó tag özvegyének egyezségi ajánlatát. Az esetben, ha a még fenálló 100 frt. tőke követelésből 75 frt, és a perköltségeket ajánlat tevő f. évi február 26-áig kifizeti, az egyesület követelése teljesen kiegyenlítettnek tekintetik, s a követelés beszüntettetik. 10. ügyész előterjeszti Katona József alapitó tag örököse Katona Andrásnak kérelmét az alapítványi 100 frt tőke átvállalása iránt. Az esetben, ha f. évi február 28-ig Katona András ur az ügyész által kiállítandó átvállalási és jelzálog kötési okmányt aláirja s ügyésznek a bekebelezési költségekkel együtt átadja az átvállalás elfogadtatik. 11.Ugyész előterjeszti Jármy András urnák, Jármy Elek alapítványi 100 frt tőkéjének átvállalása iránti kérelmét. Az esetben, ha f. évi február 28-áig Jármy András úr az ügyész által kiállítandó átvállalási és jelzálog lekötési okmányt aláirja, s a bekebelezési költségekkel együtt ügyésznek átadja az átvállalás elfogadtatik. 12. Ügyész előterjepzti Koczogh Ferencz urnák a Koczogh János alapitó 100 frt tőkéjének átvállalása iránti kérelmét. Az esetben, ha f. hó február 28-áig Koczogh Ferencz úr az ügyész által kiállítandó átvállalási és jelzálog bekötési okmányt aláirja s a bekebelezési költségekkel együtt ügyésznek átadja : az esetben az átvállalás elfogadtatik. 13. Ügyész előterjeszti Ónody Géza rendes tag nak a tagságról 1883 május 12-én bejelentett lemondását. Tagul 1875-ben írván magát alá, az alapszabályszerű 6 éves második cyclusa reá nézve 1886-ban végződvén, lemondása ezen év végétől kezdődő hatálylyal elfogadtatik. A pénztár értesítendő, hogy ez idő ponton tul uj díjtételeket számláján terhére ne jegyezzen. 14. Haas Mór választmányi tag indítványt terjeszt be, hogy az egyesület által egyidőben tervezett közraktár létesítésének Ugye ismét vétessék fel s a közraktár részvények alapján létesíttessék, egyszersmind ezen indítványát nyomos érvekkel támogatva fejti ki, kérve annak az ügy fontossága és sürgősségénél fogva mielőbbi tárgyaltatását. A választmány az eszmét életrevalónak látja s kivitelét a gazdaközönség érdekében különböző terményei értékesithetése szempontjából igen sürgősnek látja s egy bizottságra bizza annak részleteiben is kidolgozását. Ezen tervezet kidolgozása a sorsjáték ügyi bizottsághoz tétetik át s tagjai a bizottságnak Nyiri Jáuos alelnök úrral egészíttetnek ki. 15. Bleuer Mór választmányi tag figyelmébe hozza a választmánynak, hogy az orsz. gazd. egyesület kebelében egy dohány-ügyi szakosztály fog felállíttatni s óhajtja, hogy egyesületüuk magát ezen értekezleten azon körülményből kifolyólag, hogy megyénk területén a dohánytermelés egyik legfőbb gazdálkodási ágat képezi kellően képviseltesse. — Egyúttal tudatja, hogy a dohánytermelés ügyében egy emlék-iratot szerkesztett, amelyet tárgyalás alá venni kér. A választmány az idő előhaladott volta miatt az emlékirat tárgyalását ez alkalommal mellőzi, a képviseltetést szükségesnek tartja s felkérni határozza gróf Dessewffy Aurél egyleti elnök urat, hogy Bleuer Mór és Kállay András választmányi tag urakkal az e hó 24-én tartandó értekezleten egyesületünket képviselni szíveskedjenek. 16. Egyleti titkár bemutatja az orsz. gazd. egylet leiratát, melyben a nagymélt. minisztériumnak az országos szarvasmarha tenyész-terv felállítására vonatkozó határozatát tudatja s arra véleményének bejelentését kéri. Minthogy a tervezetben Szabolcsmagye területére az egyedül indokolt magyarszarvasmarha faj vétetett fel, a választmány ez intézkedést helyesnek találja 3 a tervezet ellen semmi kifogással élni nem kiván. 17. A bátori gazdakör jegyzőkönyve, a földmiv. minisztérium bemutatott leiratai egyszerűen tudomásul vétetnek. Kelt, mint fenuebb. Hitelesité: Nyiri János e. titkár. jegyezte: Szentkirályi Jáuos, A felsö-tiszavidéki gazdasági egylet állása, az 1884 év végével s működésére vonatkozó azon adatok:, melyek a földmivelés-, ipar• és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium által kiadott rendelet és kérdői iv alapján egybeállittattak. (Folytatás.) A kerttelepitési alapból az 1884 évben felvétetett 261 frt, 51 kr. amely összegből egy szaporító ház, üveges melegágyak s egyéb szükségesek beszerzésére 209 frt 11 kr. fordíttatott, mint,maradvány 1885 évre átvitetett 56 frt. 40 kr. A borju-dijazási alap a következő összegekből alakult: az 1883 évről fenmaradt 114 frt. 47 kr. amely összeghez 1884 évre adatott 597 frt. 50 kr. állami segély, időközi kamatokban 23 frt. 24 kr., összesen 735 frt, 21 kr. Ezen összegből beszereztetett 150 darab 10 frankos arany á 4 frt. 85 kr összesen 727 frt, 50 kr. értékben, nyomdai munkákért kifizettetett 7 frt 71 kr. vagyis felhasználtatott 735 frt. 21 kr. Az 1884 évben nagyobb összeg állván az egye' sülét rendelkezésére, sikeresebb működést fejtett ki az állattenyésztés ügyének emelése érdekében. Programmja, értelmében különösen a növendék állatok helyes felnevelését s a jobb tenyész-egyedek szaporítását, dijak osztása által kívánta előmozdítani. Az 1884-ik évben díjazások tartottak Nyíregyházán, Kis-Várdán, Nyir-Bá torban, Büd-Szt-Mihályon és Rakamazon. Ezen díjazásokon bemutatott állatokról a következő kimutatás nyújt tájékozást : .M •O A kiállított állatok nemei A kiállítás helye A kiállit száma Egy éves üsző Két éves üsző Egy éves bika Keresztezés a aj a <u H a 00 o Nyíregyháza . . . Kis Várda .... Büd-Szent-Mihály. . Nyir-Bátor . . . . Rakamaz 16 24 43 24 20 12 26 26 23 11 10 16 14 9 13 6 8 5 7 2 2 3< 5< 41 3! 21 Összesen 127 98 62 28 2 19( A kiosztott dijak helységek következőleg alakultak: és csoportok szerint Kiosztott dijak A kiállítás helye cfí -j > -a) -V JX « £ > -o> 00 K fc. > •v ja a <v co <V N Jegyzet su c/j • 0} GO w -3-íS Ha ca o Nyíregyháza . . Kis-Várda . . . Kis-Várda . . . Büd-Szent-Mihály Nyir-Bátor . . . Rakamaz .... 12 12 íi 9 12 12 12 9 5 12 12 12 6 9 36 36 49 27 23 24 10 frankos aran; A dijak vi9B7.aajtín(Mkozása folytán Összesen 57 50 39 195 Ezen kimutatás szerint tehát kiosztatott 195 drb 1( frankos arany, összesen 945 frt, 75 kr. Fenmaradt Nyír-Bátorban 4 drb arany 19 frt 40 kr. értékben, amelyek az egyesület kértére a nagy mélt. miniszter által a nevezett gazdakörnek ajándé koztattak. A díjazásra nézve általánosan megjegyezhető, hog) ha a mennyiség nem is túlságos nagy, aminek oka az hogy kezdetben minden marhatartó gazda a dijnyeré: reményében legrosszabb és gondozatlanabb borjúját ii bemutatta, de látva később, hogy C9ak a legszebb példá nyok részesittetnek díjban, idővel ezek elmaradtak s mt már csak a gondos állattartó közönség jelenik meg í díjazásokon. A minőség tekintetében különösen ki kel emelnünk Kis-Várda környékét. Tartott gyűlések száma. Az 1884-ik évbeu tartott az egylet egy köz-é 5 választmányi ülést, szakbizottságok alkalomszerüle| üléseztek. Termelési s más irányú kísérletek. Termelési kísérletek minden évben kiterjedt mérv ben történnek. Az 1884-ik évben 7-féle rozs fajjal, 2 fa tengerivel, 1 faj árpával, egy faj zabbal, 3-féle takar mány-növénynyel, 10 faj burgonyával tétettek kísérletek Az igy termelt magvak legelső helyen vető magu értékesíttetnek s a vetőmagul el nem adott készle piaczon árusittatik el. A termelési kísérletek eredmé nyei, a nagyméltóságú minisztériumhoz évi termelés jelentések alakjában benyujtatik s a gazdaközönség nek is tudomására hozatik. A tagok számára fenálló intézmények. A tagok közt évenként ősszel és tavasszal köze] 100 méter mázsát tevő nemes magvak osztatnak ki dij talanul, kisérlettevés czéljából. Azon tagok, akik az I magyar általános biztosító társulatnál biztosítanak tüz és jég ellen, az egyesület és nevezett társulat közt fenálló szerződéses viszonynál fogva, tetemes díjmérséklés ben részesülnek, amely kedvezmény oly mérvű, hogj általa az alapítványi kamatok és,rendes tagdijak a tagoknak többszörösen visszatérittetnek. A tagok részére aa egylet csikólegelőt bérel, a hová mérsékelt dijak mel lett legelőre adhatják csikóikat. Végül részesülnek f tagok minden az alapszabályok által biztosított kedvez ményekben. Egyleti kert faiskola. Az egyesületnek mintegy 7 hold területen var faiskolája és szőlő-telepe. A faiskolát az 1879—80-k kemény tél teljesen tönkre tette, annyira, hogy a több százra menő anyafákból alig maradt meg nehánj beteges példány. A fennebbi körülménynél fogva a faiskolának teljesen ujjá teremtése vált szükségessé, ami a nagymélt. ministerium szives segélyezésével mái annyira haladt, hogy az eladás habár korlátolt mérvber is, de már kezdetét vette. A tél folyama alatt a készlel szaporítására mintegy 3000 darab gyümölcsfa lett szaporító házban kertben nemesítve, tavasz nyiltával a nemesítés szabadban fog folytattatni. — Az egyesület emellett a közönség igényeért a diszkertésze tet is felkarolta. A szőlő iskola vegyes és nagyrészben nem a talaj és égalji viszonyoknak megfelelő fajai tovább tenyésztése és szaporítását fokonként beszüntetni határozta, s viszont fokonként betelepíti az országos borászati kormány biztosság által homokos területre kijelölt fajokkal, még pedig oly formán, hogy a szőlő mivelés fogatos eszközökkel próbáltassék meg. Hogy ezen telepítés már az 1885. év tavaszán kezdetét vehesse, az egyesület ugy a maga, mint tagjai részére a kecskeméti állami szőlő-iskolából mintegy 50.000 drb. gyökeres vesszőt rendelt meg.