Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-11-29 / 48. szám

„N Y í ü V I D É K" részesekre nézve pedig, kik később léptek megyei szolgálatba, megválasztatásuk vagy kineveztetésük, illetve eskütételük napjától számíttatik. Ezen intézeti tagok azonban tartoznak az 1878. január 1 óta vagy később megkezdett szolgálatuk ideje alatt járt fizetésük utáu két száztólit, 4 év alatt egyenlő havi részletekben, a nyugdijiutézeti pénztárba befizetni. 20. §. A dijnoki és nem rendszeresített megyei állomáson, vagy az államnál, vagy más törvényhatóságnál töltött oly szolgálat, amely a beszámítható megyei szolgálatot, ha közvetlenül s megszakítás nélkül is megelőzte, az ezen nyugdijalapból való ellátásnál, illetve nyugdíjazásnál, semmi körülmények közt tekintetbe nem vehető. Másrészt a rendszeresített állomáson ideiglenesen, vagy próbaidőre, de eskütétel mellett töltött szolgálat, ha"az később állandóvá válik, az ellátás vagy nyugdíjazás alapjául beszámítandó. 21. §. A szolgálatnak egyáltalában megszakítás nélkülinek kell lenni. A megszakitás előtti idő ellátási vagy nyugdíjazási alapul nem szolgálhat. Kivételt csak a következő esetek képeznek: a) ha valamely tisztviselő a közválasztásnál kimaradt de későbben is megválasztatott; b) ha az ezen nyugdijalap által nyugdíjazott egyén ismét tényleges megyei szolgálatban alkalmaztatik; ej ha a megye szolgálatában álló egjének, az alkotmányos kormány vagy társha óság szolgálatába visszatérnek Ezen esetben az ezen alap által való ellátás vagy nyugdíjazás alkalmával az előbb eltöltött megyei szolgálati idő és a fokozatos nyugdíj mérvének alapjául beszámítandó leszen ; természetesen ide nem értve azon időt, melyet az illető nem ezen megye tényleges szolgálatában töltött el. 22. §. Az ellátás vagy nyugdíjazás kiszabásánál csupán a legutóbbi rendszeresített évi fizetés, mellékjárandóságok nélkül, vétetik tekintetbe. 23. §. A nyugdíjazás ahhoz képest, amint az ellátás indokául szolgáló körülmények időleges vagy állandó jellegűek, vagy ideiglenes, vagy életfogytig tartó lehet. 24. §. Az évi nyugdíj tíz évi beszámítható szolgálati idő után a legutóbb élvezett rendszeres évi fizetés 40%-ábau állapittatik meg, amelyhez minden további szolgálati év után ugyancsak a rendszeres évi fizetés két százaléka járul mindaddig, inig a nyugdíj magával a legutóbbi rendszeres évi fizetéssel felér. 25. §. A nyugdíj élvezete ideiglenesen felí'üggesztetik : a) ha a nyugdíjazott az államnál, társhatóságnál, községnél, vagy magán társulatnál, állandó évi fizetéssel egybekötött alkalmazást vállal és pedig ezen alkalmaztatás tartamára oly mérvben, mint amely mérvben ujabbi fizetése, a nyugdíjjal együtt meghaladja, a nyugdíjaztatásnak alapjául szolgált nyugdíjalap illetményeit; b) ha a nyugdíjazott egyén, valamely nem becstelenitő bűntény vagy vétség miatt, szabadságvesztéssel büutettetik és pedig a szabadságbüntetés tartamára; 26. §. Az ellátásra való igény végleg megszűnik : а) ha valaki fegyelmi utou hivatalvesztésre ítéltetett, a 16. §. b) pontjában említett eset kivételével; б) ha valaki állomásáról lemondott, ide nem értve természetesen a tisztujitás előtti tömeges általános lemondást. Lemondásnak tekintetik az is, ha valaki tisztujitáskor magát kijelöltetni nem kéri. 27. §. A nyugdíjazott egyénnek nyugdija végleg megszűnik : a) ha az illető a magyar állam polgára lenni megszűnik; b) ha az illető a megye szolgálatában rendszeresített állomásra ismét alkalmaztatik ; c) ha becstelenitő büutetf, vagy abban való bűurészesség miatt bűufenyitő utonjogerejü ítélettel elitéltetik. IV. Az alap részére teljesített befizetések visszaadása. 28. §. Ha az ellátás feltételeül, a 16. §-ban megszabott körülmények elébb állanak be, mintsem az ellátásra igényt tartó egyének 5 évi beszámítható szolgálati idővel bírnának, az alap részére teljesített befizetésük visszafizetésére igényt nem tarthatnak ha azonbau beszámitható szolgálati idejük az öt évet meghaladja : befizetéseiket kamat nélkül visszakapják. Egyéb esetben ezen befizetések, minden viszkereset nélkül, az alap javára maradnak. 29. §. Ha valaki az előző szakaszban említett körülmények folytán befizetett dijjárulékait visszakapván, későbben ismét megyei szolgálatba lépne, az első szolgálat alkalmával megyei szolgálatban töltött idő is csak azon esetben számíttatik be leendő ellátásba, ha a visszavett dijjárulékokat az alapba kamatostól ismét befizette ; különben csak az uj szolgálat ideje szolgálván leendő ellátásra zsinórmértékül. V. Az ellátásra felhasználandó jövedelem. 30. §. Nyugijazásra s egyéb ellátásra, csak az óvi rendes dijjárulékok és alap kamatainak 90%-a fordítandó. VI. Az özvegyek ellátásáról. 31. §. A jelen szabályzat értelmében ellátásra jogosított egyének özvegyei, ellátásra tarthatnak igényt: ha az ö vegy az elhunyttal, annak ténvleges szolgálata idején, vagy még az előtt törvényesen egybekelt, vele halála napjáig törvényes házasságban együtt, élt. 32. §. Az özvegyi ellátásra való igény azonbau be nem áll: a) ha a házasság a férj nyugdíjazott állapotában köttetett; b) ha a házasság kötése alkalmával a férj ugyan még tényleges megyei szolgálatban állott, de már hatvanadik életévét túlhaladta: c) ha a nő becstelenitő bűntett, vagy abban való bünrészesség miatt, bűnfenyitő uton jogerejü Ítélettel elitéltetett. 33. §. Ha a férj a 17. §-ban részletezett körülmények között, halt el, vagy elhunytakor 10 évet meghaladó beszámítható szolgálati idővel bírt, özvegye nyugdíjban részesittetik. 34. §. Az özvegyet ellátási összegként azon összeg fele illeti,' mely férjét az elhalálozás alkalmával nyugdíj képpeu illette volna ; azonban az a 800 frtnyi összeget meg nem haladhatja. 35. §. Ha a férj elhunytakor annak szolgálati ideje 10 évre még nem terjedt., de az 5 évet már meghaladta, akkor özvegye visszakapja a férje által befizetett nyugdíj járulékokat kamat nélkül, de ellátásban nem részesül. különben befizetései a nyugdíjalap javára esnek. 36. §. Az özvegyi nyugdíj élvezete életfogytiglan terjed. Megszűnik azonban 1. Véglegesen : a) ha az özvegy a magyar állam polgára lenni megszűnik; b) ha becstelenitő bűntett., vagy abban való bűnrészesség miatt, bűnfenyitő uton jogerejű ítélettel elitéltetik ; c) ha ismét férjhez megy. 2. Ideiglenesen: a) ha az özvegy valamely más bűntény vagy vétség miatt, szabadságvesztés büntetésre Ítéltetik, a szabadság büntetés kiállásának tartamára. 37. §. Ha az özvegy állami rendszeresített hivatalos állomást nyerne, vagy férje elhunytakor is már ilyenben volna, akkor az özvegyi nyugdíjnak csak azon többlete jár, mely az özvegy rendszeres fizetését felül múlja. VII. Az árvák ellátásáról. 38. §. Megyei szolgálatban volt, nyugdijképes vagy nyugdíjas állapotban elhunyt egyén törvényes kiskorú gyermekei neveltetési pótlékban íészesittetnek. 39. §. Megyei szolgálatban volt nyugdijképes egyének árváira nézve: a) miudaddig, inig édes anyjuk életben van, s illetőleg nyugdijat élvez, az évi neveltetési pótlék fejenként az atya legutóbbi rendszeres fizetésének 10%-ában állapittatik meg; b) ha pedig teljesen árvák, az évi neveltetési pótlék egyenként az atya legutóbbi rendszeres fizetésének 20 %-ában állapittatik meg, akként azonban: hogy több kiskorú gyermek létezésének esetében, az ezek részére adaudó neveltetési járulékok összege, az özvegy nyugdijának megfelelő összeget felül haladná, a többlet a gyermekek neveltetési pótlékából, arányos részekben levonatik. 40. §. A neveltetési pótlék vagy járulék az árváknak bezárólag 18 éves korukig jár; figyermekeknek azonban, kik iskolai tanulmányaikat tovább folytatják, s e körülményt igazolják, a neveltetési pótlék vagy járulék 20 éves korukig, ha a tanulást abban nem hagyják, kiadatik. 41. §. A neveltetési pótlék vagy járulék az árváknak bezárólag 18 éves korukig jár, de 18, illetve 20 éves kora előtt is megszünhetik, és pedig 1. véglegesen; a) ha a leány férjhez megy, b) ha az árva a magyar állam polgára lenni megszűnik, c) ha becstelenitő bűntett, vagy abban való bűnrészesség miatt jogerejű ítélettel elitéltetik. 2. ideiglenesen : a) ha az árva egyébkéut teljes ellátásban részesül' ezen ellátás tartamára; vagy b) ha az árva valamely nem becstelenitő körülmény, vagy vétség miatt, szabadság büntetésre ítéltetik, a szabadság bilutetés tartamára. 42. §. Az özvegyi nyugdijuak bánni okból való megszüntetése vagy felfüggesztése a neveltetési pótlék élvezetét meg uem szünteti, s fel nem függeszti. VIII. A nyugdíjintézmény életbelépte. 43. §. A nyugdijalap létrehozása 1886 január 1-éu kezdődik. IX. Átmeneti intézkedés. 44. §. Ha a nyugdijintézvény megalakítása utáu kezdetben esetleges nagyobb számú ellátások bekövetkezése folytán, az alap jövedelme a kellő ellátási összegeket nem fedezhetné, ezek mindaddig, mig a helyzet a teljes ellátást megengedi, aránylagosat! leszállitandók lesznek ; vagy pedig alap a szabályrendelet 3. §-a 6-ik pontjában jelzett módon a kívánalomnak megfelelően kiegészítendő. X. A nyugdíjintézmény feloszlása. 45. §. Ha bármely körülmény folytán megszűnnék annak szüksége, hogy a vármegye közönsége választott tisztviselői, kinevezett hivatalnokai és szolgái ellátásáról gondoskodjék, a megye fenntartja magának a jogot, hogy a nyugdijalap liovaforditása tekintetéből intézkedjék. Ezen szabályrendelet oly utasítással adatik ki Zoltán János alispánnak, hogy annak megfelelő közhírré tétele tekintetéből intézkedjék s a közhírré tételt követő 30 nap után, a szabályrendeletet 3 példányban jóváhagyás végett a belügyminiszterhez felterjeszsze. Miről Zoltán János alispán a szabályrendelet 4 példányának kapcsán értesíttetik. K. m. f. Jegyzette: Miklós László, főjegyző. más 400 frt évi fizetés, természetbeni lakás és irodai átalány javadalmazással van egybekötve. Pályázni kivánók folyó év deczetnber 21 ig alantirt hivatalnál adhatják be kérvényeiket. Kisvárdán, 1885. uovember 20. Komoróczy Aladár szolgabiró, s. lf. Szabolcsmegye alispánjától. 10/728. K. 1885. A szolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének s a községek elüljáróinnk. Papp és Jéke községek körjegyzőségére vonatkozó pályázati hirdetmény közhírré tétetik. Kelt Nyíregyházán, 1885. november 25-én Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat.) Kisvárdai járás szolgabirája 25

8Ves K. Pályázati hirdetmény. Papp és Jéke községekből álló körjegyzői állomás üresedésbe jővén, annak választás utjáni betöltésére folyó évi deczeinber 22-ik napjának d. e. 10 órája Papp község házához kitüzetik. Ezeu állo10,533. K. „ , . j-ggg Szabolcsmegye alispánjától. A járási szolgahíráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elttljáróinak. Kolozsvár szab. kir. város tanácsának f. évi 8,809 szám alatt kelt nyomozó levele másolatban, a megye hivatalos lapjában, további intézkedés végett tudomásra hozatik. Kelt Nyíregyházán, 1885. november 25. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat.) Sz. 880

9/t885- Tekintetes alispáni hivatalnak Nyíregyházán. Taub Dávid volt ékszerész, jelenben magányzó, Kolozsvárról ismeretlen helyre elköltözött a nélkül, hogy 1883 év végével fenmaradt adótartozását, jelesül: 1882. évről I. oszt. kereseti adóban 3 frt — kr. 1882. „ III. „ „ „ 53 „ - „ 1882. „ tőke kamat „ 37 „ 42 1882. „ ált. jöv. pót „ 20 „ 12 1883. „ „ „ „ „ 52 „ 37'/

s „ 1882. „ községi „ 28 „ -'/

3 „ Késedelmi kamatban . . . . 28 „ 39 „ Intési díjban — „50 „ Adóbehajtási illeték . . . 9 „ 65 együtt: 232 frt 46 krt befizette volna. Nevezett hátralékosnak az ország területén köröztetése rendeltetvén el, felkéretik a tks. szíveskedjék Taub Dávid hátralékost hatósága-területén köröztetni, s feltalálása esetében a kimutatott tartozást kényszerű végrehajtás utján azonnal beszedetni, s az eredményről alólirt tanácsot értesíteni. Kolozsvár sz. kir. város tanácsától, 1885. november 3-án. Dr. Roller Károly polgármester, s. k. 10,517. K. 1885." Szabolcsmegye alispánjától. A járási szolgabi ráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elttljáróknak. A debreczeni m. kir. erdő felügyelőség 3

6%

5 számú megkeresésének másolatát oly felhívással küldöm ki, hogy a kir. erdő felügyelőség által, rendőri segedelemért hozzá intézendő, s az 1879. XXXI. 31. §-ára állapított felhívásoknak haladéktalanul tegyen eleget. Kelt Nyíregyházán, 1885. november 25-én. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat.) Királyi erdőfelügyelőség, debreczeni kerület 360 sz. Tekintetes alispán űr! Az erdőtörvényt tartalmazó 1879. évi XXXI. t. cz. 31-ik §-a elrendeli, hogy „ha a kir. erdőfelügyelő az erdő birtokosok részéről oly világosau törvénybe ütköző erdő kezelést tapasztal, mely a hatóság haladók nélküli beavatkozását teszi szükségessé, a törvénybe ütköző cselekméuyt ideiglenesen saját felelősségére betiltani köteles, miről a közigazgatási bizottságot azonnal éltesiti. Ily betiltás végrehajtásához ugy a törvényhatósági, mint a községi rendőri közegek, az erdófelügyelő felhívására, rögtön közreműködni tartoznak." Minthogy azonbau uem lehetetlen, hogy az idézett törvény rendelkezése külön felhívás nélkül az illető törvényhatósági és községi rendőri közegek figyelmét elkerülte, s ezen esetben megtörténhetnék, hogy a kir. erdőfelügyelő felhívásával a törvénytől czélzott eredményt el nem érhetné, ennélfogva bátor vagyok Tekintetes alispán urat óvatosságból hivatalos tisztelettel megkeresni, hogy az idézett ezeu törvény intézkedésére az illető rendőri közegeket külön rendeletben figyelmeztetni szíveskedjék. Debreczen, 1885. novemberhó. tíothó Imre kir. erdőfelügyelő, s. k. Szabolcsmegye alispánjától. 10350. K. 1885. A s/.olgabirákuak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminister folyó évi 56,476 szánni rendelete másolatban, tudomásvétel és szigorú alkalmazkodás végett, a szolgabirákkal és Nyíregyháza város polgármesterével, a megye hivatalos közlönyében, közöltetik. Kelt Nyíregyházán, 1885. november 25-éu. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat.) Magy. kir. belügyminister 56,476/11. sz. Körrendelet. Tapasztaltatott, hogy némely kir. pósta hivataloknál egyes hatóságok és hivatalos közegek részéről oly levelek adatnak portómentes szállítás végett fel, melyekre a czimzett nevén a rendeltetési helyen kivül semi oly közelebbi megjelölés nem volt feljegyezve, melyből a portómentesség jogszerűségére következtetni lehetett volna; minél fogva az után — a különben portómeutes levelek az illető posta hivatal által megdijaztattak. Ezen okból, tekintve a „Postai Tarifák" 18. §-a E) pontjának azon iutézkedését, mely a hivatalos közegek (alispán stb.) személyére czimzett leveleknél azok portómentességének feltételeül megkívánja, hogy az illető hivatalos közeg abbeli minősége is a név után kitüntetve és a borítékra a „hivatalból* megjelölés felírva legyen — minden lehető félreértés s különösen a hivatalos érintkezésben a helytelen czimzés miatt bekövetkezhető késedelem elkerülése czéljából, felhívom a törvényhatóságot, hogy gondos felügyelettel legyen az iránt, miként a portómentes hivatalos levelek a „Posta-Tarifák" idézett szakasz EJ pontjában megszabott feltételeknek megfelelően cziineztessenek és e végből, a portómentes levelezésre jogosított alautas hivatalos közegeit az elől emiitett feltételek szem előtt tartására, kellőkép utasítsa. Budapesten, 1885 évi novemberhó 4-én. A miniszter helyett: Beniczky államtitkár, s. k. (Folytiltás u mellékleten.)