Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-11-08 / 45. szám

9939. K

. Szabolcsmeaye alispánjától. 1885. A járási szolgabiráknak és Nyíregyháza Táros polgármesterének. Zemplénmegye alispáni hivatalának 13,545 számú átirata másolatban, tudomásvétel végett, a szolgabiráknak és Nyíregyháza város polgármesterének, megküldetik. Nyíregyháza, 1885. november 4-én. Zoltán János, alispáu. (Másolat.) 13,545. sz. Zemplénmegye alispánjától. Tekintetes alispáu ur! Értesítem tekintetes alispán urat, hogy az óliszkai takonykór miatt zár alatt volt ló-állomány a zár alól felmentetett ; de ujabban egy tokaji ló, takonykór miatt megsemmisíttetett. S.-A. Ujhely. 1885. október 24. Matolay Etele alispán, s. k. 9996. K. 1885. Szabolcsmegye alispánjától. A járási szolgabiráknak és Nyíregyháza város polgármesterének. A m. kir. belügyminiszter f. évi. 1047 szám alatt kelt rendelete és mellékletének másolata, a Tek. urnák tudomásvétel és alkalmazkodás végett, a „Nyírvidék" szerkesztőségének pedig oly felhívással adatik ki, hogy azt a legközelebb megjelenő lap hivatalos részében közölje. Kelt Nyíregyházán, 1885. november 4-én. Zoltán János, alispáu. (Másolat.) 1047/res sz. M. kir. belügyminiszter. Körrendelet. A budapesti kerületi kir. sajtóügyi vizsgáló bíróság által folyó évi októberhó 15-én 34,373 szám alatt Kozma Sándor kir. főügyész, mint sajtóügyi közvádlónak, RimnicuSaratban 1884 évben megjelent, a Gazeta Satenuliu nyomdájában nyomtatott 63 nyolczadrét lapra terjedő, dr. Dragescu J. C. által román nyelven irt „Martirü Libertalü optdeci sí patru 1784 de Dr. J. C. Dragescu R. Sarat. Tip. Gazetei Satenuliu 1884- czimü röpirat elleni sajtóügyében hozott határozatot, melynek értelmében ezen röpiratnak a magyar büntető törvény-könyv hatálya területén tartózkodó elárusítók és terjesztők birtokában levő példányainak lefoglalása, illetve zár alá vétele a sajtóügyi eljárást szabályozó 1867 évi májushó 17-én kelt 307 sz. igazságügy miniszteri rendelet 5, 16 és 17 §§-ai értelmében elrendeltetett: oly felhívással küldöm meg a törvényhatóságnak hiteles másolatban, hogy ezen határozatnak kellő foganatosítása iránt saját hatáskörében haladéktalanul intézkedjék. Budapesten, 1885 évi októberhó 26-án. Tisza s. k. 1047/res. számhoz másolat másolata. A budapesti kerületi kir. sajtóügyi vizsgáló bíróságtól. 3437

3/ss s- v. b. | szám. A budapesti kerületi kir. sajtóügyi vizsgáló biró- j ság Kozma Sándor kir. főügyész, mint sajtóügyi közvádlónak, Rimnicu-Saratban mult 1884 évben megjelent, a Gazeta Satenuliu nyomdájában nyomatott 63 nyolczadrét lapra terjedő dr. Dragescu J. C. által román nyelven irt .Martirü Libertatü optdeci sí patru 1878 de Dr. J. C. Dragescu R. Sarat. Tip. Gazetei Satenuliu 1884" czimü röpirat elleni sajtóügyében alulirt helyen és napon következőleg határozott. „Martirü Libertatü opt deci si patru 1784 de Dr. J. C. Dragescu R. Sarat. Tip. Gazetei Satenuliu 1884." (A nyolczvaunegyediki szabadságharcz vértanúi 1784. Irta dr. Dragescu J. C. R. Sarat. Nyomatott a Gazeta Satenuliu nyomdájaban 1884.) czimü 63 nyolczadrét röpiratnak a magyar büntető törvénykönyv hatálya területén tartózkodó elárusítók és terjésztök birtokában levő pél dányainak lefoglalása, illetve zár alá vétele a sajtóügyi eljárást szabályozó 1867 évi májushó 17-en kelt 307 szánni igazságügyminiszteri rendelet 5, 16 és 17 §§-ai értelmében ezennel elrendeltetik, és ennek az országrendőri hatóságai által leendő foganatosítása végett, a nagyméltóságú magy. kir. belügyminisztérium felterjesztésileg megkerestetik; mert panaszos kir. főügyész mint A „NYmVIDEr TÁRCZÁJá. Komárom 1848 — 49-ben. (Naplójegyzetek.) Id. Szinnyey Józseftől. Szeptember 5. Miután 5 órakor ébredtüuk, 6 órakor a századhoz kimentünk; a 2. század egyik fele azonnal elment a rabokhoz őrségre, másik fél század pedig délben megy szolgalatba; addig is az őrségi szolgálatban gyakoroltuk őket a szobában, mert küu esni kezdett. Ezu áu a kávéházban megregelizvén, haza siettünk, mort tegnap az őrnagy ludtuukra adta, hogy ma 9 órakor rapport után szobi-visitátió lesz, melyen miuden tiszt megjelenni tartozik. Beszélgetve vártuk a rapport idejét, midőn jő az őrmesier jelenteni, hogy az őrnagy már visitálja a szobákat és roppant haragos ; mi kimentünk, ő lármázva jő elénk, hogy a legénységnek délre való élelme nincs, húst még nem faszoltak, pedig 1 1 órakor t-zolg.ílatba kell menniük ; folyton lármázott velünk nyilvánosan az udvaion, mintln ennek mi lettünk volna okai s npm az élelmezési tiszt, de ez se vitte el szárazon, mert 8 napi profóz fogsággal büntette; de éu m;g Kremsier kérni wentüuk érte s az őrnagy elenged e büutetését. Megvártuk az őr díszletet; midőn kiállott az őrség ismét volt lárma, szidta, degradálta őrnagyunk a tizedeseket szamárságaik miatt, de mit tegjünk, egyszere csak nem lehetünk tanult katonák. Ennek vége lévén haza me :tem ebédelni, de föltettem magamban, hogy ezentúl a tiszti menagoban, melyei mi tervezünk, ebédelek. — Kávéházba s onnan a várba mentem a paranc ot elolvasni. Hallottam, hogy Boróczy Laczi quiétált több más tiszttel együtt: a gyávák. Tegnap szökés miatt 10 houvédet és 7 B icskay-hüszárt lőttek főbe. — Később mindnyájan bementünk a városba és kávéházba; innen pedig Beőthyékhez mentem; idejött Jinkó Mihály, ki megczáfolta az eddig hallott jó hireket, t. i. Kazinczy h idtestét, „IS Y f B V I D Ifi K." sajtóügyi közvádló által inkriminált s feut. körülirt röpiratban, külöuöseti pedig a panasz bejelentésben idezett gyalázó és sértő kítéte eiben oly kifejezések foglaltatnak, melyek nyilván a B. T. K. 158, 172 és 174 §§-aiba ütköznek, miért is a további terjesztés meggátlása, esetleg a B. T. K. 62 §-ának alkalmazása czéljából, az ország területén tartózkodó elárusítók és terjesztők birtokában levő példányainak lefoglalása, illetve zár alá vétele szükségesnek találtatván: az, az idézett igazságügyminiszteri rendelet 17 §-a értelmében elrendelendő ós ennek foganatosítása végett a nagyméltóságú magy. kir. belügyminisztérium megkeresendő volt. Miről panaszos Kozma Sándor kir. főügyész ur miut sajtóügyi közvádló, hivatkozással folyó evi szeptemberhó 30-án kelt 7271 számú panasz-bejelentésére, felzeteu értesíttetik. Budapesten, 1885 évi októberhó 15-én. Csery Kálmán s. k. budapesti kerületi kir. sajtóügyi vizsgáló biró. P. li. A másolat hiteléül: Garba Gyula s. hív. igazgató. A magyar közművelődési egyletek és a magyar nyelv. (Vége ) A magyar kormánynak a népnevelés terén elkövetett mulasztásait, s a nem magyar vidékeknek viszaés megmagyarositása érdekében még miudig nyilvánuló késlekedését: igen természetesen a magyar társadalomnak kell helyre ütni és pótolni addig is, amíg a kormányzati politika ujabb és hazafiasabb irányt venne. És erre annál inkább kötelezve van a magyar társadalom; mert a mulasztás bűne nemcsak a volt kormányokat, hanem a társadalmat is terheli. Volt idő, amikor az államhatalom Magyarországon tulajdonképpen és kizárólag az arisztokraczia kezében öjszepontosult. Ekkor egy szavába került volna s ma nem kísértenének és ijesztenének a nemzetiségi aspirácziók Ámde a magyar arisztokráczia maga sem volt magyar. Nagyon természetes tehát, hogy a magyarosításra még csak nem is gondolhatott. A haza-szeretet a politikai szabadságban kulminált. Ennek fentartása és biztosítása volt a magyar főnemesség élet-czélja. Dicséretére legyen mondva, e czélel is lett érve, mert iine a magyar alkotmáuy, „megfogyva bár de törve nem,' ma is fenn áll. A nemzetek sorsát intéző égi hatalom, ugy látszik minden korúak, időszaknak kiméri, előszabj t teendőit. A magyar nemzet közel ezredéves életének egyedüli feladata volt: az ország, a nemzet szabadságát védelmezni, azért élni és halni. Hála a gondviselésnek és az ősök önfeláldozó hazaszeretetének: eme feladat fényesen meg lett oldva, a kötelesség teljesítve s a törvény betöltve. Magyarország ezredéves alkotmányát megvédték az ősök az unokák számára. Most az unokákon a sor tovább folytatni az államalkotás nagy munkáját. Magyarrá kell tenni Magyarországot érzelemben, szívben, lélekben és nyelvben egyaránt? Ez ma a czél, a föladat, a tettek rugója. Szent István országa csak akkor lesz magyar, amikor Kárpátoktól Adriáig magyar szó, magyar dal zengi át a béiczeket és völgyeket.. Addig Magyarország uem egyéb, mint „geográfiái fogalom*, amelyet szerenesés háborúk és előnyös politikai viszonyok kiszélesítetnek : kevésbé szereucsés hadjáratok és kedvezőtlen politikai mozgalmak szűkebb határok közzé szoríthatnak: de magyarrá csak a magyar nyelv terjedése által lehet. Redukáltassák bár Magyarország mai területe 10—-12 megyére, csak nyelve magyar legyen: erősebb és nagyobb lesz miut nemzet, mint amilyen ma. Elismerem, hogy a kormány a inai politikai viszo nyok közt, az Ausztriával való közös állapot miatt, nem foglalhat e tekintetben határozott és cselekvő állást. Elég szép tőle és helyesen cselekszik, ha a társadalomnak szabad kezet enged a magyarosítás lassú de biztos munkájához. Ámde a társadalomnak komolyan hozzá kell látni a dologhoz; amelyből kivonni magát egyetlen osztálynak sem szabad. Közös a czél, amelyet elérni akarunk. Közösnek kell lenni a munkának is, amelylyel a czélt elősegítjük. A tülgazdagok, miut aminők a r. k. főpapság, a főurak, a bankok, gyárosok, részvénytársulatok ezrekkel., — a kevésbbé gazdagok,mint aminők a középbirtokosok,a nagy iparosok, a kereskedők százaikkal,— a kisbirtokosok és iparosok, a szatócsok, hivatalnokok, tisztviselők, tőkepénzesek sat. forintjaikkal,— a munkásosztály, a tanuló ifjúság, a napszámos filléreikkel kell, hogy járuljanak a nagy nemzeti művelethez: Magyarország íneginagyarositásának óriási munkájához, Magyarország megteremtéséhez. Alakítsunk minél több közművelődési egyletet. Ezeket lássuk el a szükséges pénzerővel. Az egyletek az után szervezzenek az idegen ajkú területen iskolákat lássák el azokat magyar érzelmű tanítókkal, felszerelvényekkel, a szegény iskolás gyermekeket könyvekkel, ruházattal. A félnőttek számára szerezzenek ingyen esti iskolákat a gyakorlati magyar nyelvből, mint vau ez Amerikában. Az iskolákba oly olvasó könyveket vigyenek be, amelyekből tudomást szerezzen az a tót, oláh és sváb gyermek, hogy miként bántak el a múltban és bánnak el még ma is egyes államok az idegen nemzetiségűekkel. Ott van Posen és Elszász-Lotharingía és a MuszkaLengyelország sorsa, ahol az önállóságától és szabadsáságától megrabolt népeknek nyelvét ós vallását tüzzelvassal pusztítják. Továbbá vásároljanak e közművelődési egyletek földbirtokokat a magyar ajkú nép közt s adják el olcsón kedvező föltételek, lassú törlesztés mellett; vagy szervezzenek gyarmatosításokat az alföldön az idegen ajkú szegény nép számára. Ehhez azután az állam is hozzájárulhatna adómentesség vagy adóleszállitási kedvezmények kilátásba helyezésével s majdan foganatosításával. Mindenek fölött pedig gondoskodjanak a közművelődési egyletek oly egységes magyar nyelvtanról, amelynek segélyével a lehető legkönyebben és gyorsabban elsajátítható legyen a magyar nyelv az idegen ajkú gyermekek és feluőttek által. Ne feledjük, hogy mesterkélt, nehézkes és határozatlan szabályok mellett: nem igen fogjuk nyelvünket idegen ajkú polgártársaink közt terjeszteui. Ha eddig elhanyagolták is a magyarnyelv ügyét az illető helyen; most eljött az idő, hogy komolyabb megfontolás tárgyává tegyük azt. A közművelődési egyletek igen könnyen helyre üthetnék azt a mulasztást, amit a Magyar Tudóstársaság e tekintetben elkövetett. Tegyék magokat öszeköttetésbe a .Központi Magyar Iskolaegyesület"-tel s találjanak ki egy alkalmas módot arra nézve, hogy czélszerü magyar tan- és olvasó-könyvekkel rendelkezhessenek a közművelődési egyletek. Végül a közművelődési egyletek kijelölnék azokat a községeket, ahol az iskoláknak államivá való tétele múlhatatlanul szükségessé vált; s oda hatuáaak, hogy e szükségen a kormány mielőbb segítsen. Ha igy járnak el a közművelődési egyletek magos hivatásuk betöltésénél: a kívánt eredméuy okvetlen be fog következni, és Magyarország csakugyan nem volt, hanem lesz! ^ yO inely utolsó volt a síkon Magyarországban szintén lefegyverezték. Bem Erdélyben van, más hír nem érkezet róla Klapká-hoz. Az angolok csak ü,'y interveniálnak, ha leteszszük a fegyvert. Ferdinánd hivja össze az országgyűlést, és nyugtassa meg a kedélyeket; különben a kapitul 'czionalis pontokat most tárgyalja a bécsi országgyűlés. — Az orosz vorp istok Szent-Péteren vannak, tízek tibát a rosz hírek, de én valamint a jókat, úgy a roszakat sem hiszem. — Haynau amnestiája ez: a ki mint katona a bchwarzgelbeknél szolgált, őrmestertől lefelé, habár most tiszt, beosztatik az osztrák hadseregbe közembernek; a kik polgári állásból lettek tisztek, azok, büntetését magának tartja lonn. — Vac;orára a »Feketesas«-ba mentem, ott voltak tisztjeink igeu jól mulattunk; .Tekelfalussy százados a zászlóaljunkban, megvette pecsétgyűrűmet 25 frt p.; feketekávéra a kávéházba m ntüuk. Egy barátunk a »Fekete-sas«-ban két spiont fogott, bekis riük a városi főőrtanyára. Itt voltat Lendvty Márton, meg az öreg Berzsenyi zászlóaljunktól. Borozás közbeu beszélgettünk, aztán haza meutüok aludni. Nemeth, Szabó és egy százados még prelerauceoztak. Tiszttársaim általában derék víg fiuk. Szabó százados igen múlatságos ember. Németh hadnagy már komorabb, Kremsier szelid jó gyerek, Tóth hidnagyot, mint jó barátomat. szeretem, Jekelfalussy századossal rokonszenvezek, ő is velem; mert mint mondta, szeretett volna engem századjához venni, hanem eljő azért hozzánk szál lásra, ő nevezte el a 19. sz. lakásuukat casinónak, ő goadoskodik gazdasszouyról, érdeinj le is van, fiatal ember és igen jó mulattató ; a vén Berzseuyi hadnagy szereti a bort, nagy képéhez jól illik fekete barkója, ha fején van Kossu h-kalapja vörös tollal, szájában a p pa, mellete korsó bor, melyből szerinte szop k, lehet képzelni Berzsenyit; Zö^dy magas termetű mély hangú fiu, bármily komolyat mond, s/.ava »nár nevetésre gerjeszt ; Leudvay Mártonnal még edilig nem foglalkoztam ; Lendvay Benő, régi jó barátom. Szeptember (j. Csak 8 óra tájban ébredtem fel, mert a mieink Kzolgálatbau voltak. Reggelizni meutünk a kávéházba. Iinen Pum ual és egy öreg úrral sétálni mentem egész Uj-Szőnybe, Müuich-et és Laluhayt váriuk 9-ig, de uem jöttek; ők a csillagsáucz felé, én vissza mentem a kávéházba unatkozni. Sógoromhoz mentem ebédre. Az idő szép; ellenségeskedés nem mutatkozik. ' — Délután Jekelfalussy-val mentem haza, beszélgettünk egyről másról. Mai paraticsbau a nagy altiszti iskola holnap 3 órára halasztatot! ; gyakorlat sem volt, minthogy legényeink munkán voltak. Szabó Iván tartott liczitácziót, én vettem 25 frt pp. egy arany-zsinóros bársony mellényt és alsó nadrágot 4 frt pp.; azután elmeutűuk a kávéházba s Lc.ival, ki ott kártyázott, egy jó barátja kocsiján a Vágduna mellé mentőnk, azonban L immert nem találváu honn, viszamentem a kávéházba, onnan Jekelfalussy-val és Szabó-val újságért, mely ismét megjelent; nevezetes volt benne, bogy a lrancziaországi baloldal elismerte Magyarország függetlenségét és annak declarálásál. kívánja. — A » Fekete-sas* vendéglőben vacsoráltunk ; haza menvén, lakásunkon még keveset beszélgettünk; midőn lefeküdtem, hallottam hogy a külső szobában őrnagyunk a 3-ik század tisztjeivel még sokáig beszélt. Szeptember 7. Reggel 6 órától 8-ig gyakorlatunk volt ; azután a kiveendő élelmiszerek jegyzéke alá irtuk uevüuket, kik a meuagecompaniába tartoznak, ezek egyúttal a casinó tagjai is. Legalább 25 félét kapunk 8 frt 23 kr. ppért. — Egy faágyat is szereztem. Stampa czukrászuál is megfordultam; Kalicza sógoromnál tzázados barátommal, ki nála van szállva, társalogváu, megvettem esi bukj ít és pipáját 3 frt pp. — Ebéd után lakásomra mentem, 3 órakor altiszti iskolát tartottunk, Ném-th tanította ő<tet. Gyakorlat nem volt, minthogy az egész -zázad nem volt együtt. Este felé kávéházba mentünk, de előbb egy legénynyel utazó táskámat és beuue a szükséges holmimat elvitettem lakásomra. Voltam Beőt.hyéknél; Liczival kávéházba, onnan vacsorálni a »Fekete