Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-11-08 / 45. szám

Y t lí V 1 D É K ' Egészséges építkezés városok hun és községekben. Előadta Lechner Lajos miniszteri tanácsot ac országos közegészségügyi congresszusou ) Egészséges építkezés alatt egészséges lakások építése értendő. Egészséges lakás csak az lehet, mely az egészségi követelményeknek megfelel. Már most mik az egészségi követelmények egy lakásnál? Száraz talaj, levegő, nap és viz. Fokozottak az igények gyermekeknél és kórházaknál s mindenütt ott, ahol a térfogathoz aránylag sok ember tartózkodik, vagy épen munkálkodik. Ily egész séges lakállapotok előidézéséie szüksé

0e» : 1. az építkezési terület aránylag magas fekvése, száraz alap s mély talajvizek, melyeknek niveauja lehetőleg csekély változások!.ak van alávetve, nem szükséges említeni, bogy az épületek legyenek szilárdak ; 2. szükséges a lakhelyiségekben elég levegő, nem egészen napsugár nélkül, viz és tisztaság. Magas fekvésre mindig nagy figyelem fordítandó egy város, falu, telep vagy épülethely választásánál, ha ezt a megélhetési és kereseti viszouyok msgangedik. Ha pedig valamelyik ezen alapszükségletből hiányzik, vagy a tényleges állapot nem egészen megfelelő, mesterséges uton enyhítendő. Így például alacsony terület feltöltendő, illetőleg legalább a környékhez kép :st emelendő, magas talajvizek pedig levezetendők, illetőleg azok niveaujáuak szüntelen változtatása megakadályozandó. A lakások egyes osztályai — a szobák — legjenek elég világosak és bírjanak elég űrtartalommal a ben ük tartózkodó egyének levegő xzükhégletének, valamint, hogy a szükséges levegőjutás és változtatás könnyen elérhető. A vízre nézve: elegendő s lehetőleg tiszta viz álljon rendelkezésre; hiány ne legyen se ivóvizbeti, se h.S/onvizben ugy városban, mint taluu. Tisztaságra nézve pedig az ürülék-, piszok- és mocsokvizek lehetőleg nyom nél kuli eltávolításáról, illetőleg távoltariásáról kell gondos kodni. Ez városokban csak komplikáltabb építkezések állal érhető el, falun pedig e költséges óvsz'ír legtöbbuyire az által kerülhető ki, hogy a jól szellőzött szobáktól lehetőleg távol helyezhető miuden szemétrakodás. Főfontosságu a lakások egészséges voltára nézve még a nap, mely lehetőleg minden helyiségbe jusson: a nélkül azonban, hogy — ami éghajlatunk utáu ítélve — egész nap süsse a lakást, illetőleg az ablakokat, mert a lakások használatát kevésbé élvezhetővé teszi. Ez különben még a hazánkbau létező éghajlati különbség mellett is különböző s a Tátra alján máskép oldandó meg, miut Zomborban vagy Szegeden. A városi lakás legyen száraz, miért is az épületanyagra különös gond fordítandó, mert hydroscopicus falak, azaz melyek oly anyagból készülnek, melyek a vízpárákat magukba szívják, p iiész és gombaképződésre hajlandók, egészségi szempoutból pedig az ily falakkal körülzárt helyiségekben a tartózkodás határozottan ártalma". A nedvesség felszívárgásáuak elhárítására a földszinti magasságban elszigetelő réteg egy gyakran alkalmazott óvszer. Legprimitívebb a deszka ; különben kátrány os papirlemez, nemez, aszfalt, ólom, sőt üveg is használtatik elszigetelő rétegnek. A szobapadlóuak a földre való közvetlen érintkezése hasonlóképen ártalmas, mert a nem tökéletesen száraz talaj kigőzölgése a pidlózatot routja, azou keresztül is hat, s a szobában az egészség telen állapotot növeli. Finc.elakások ezért is határozottan hátrányosak, s egészséges építkezéseknél mindig mellőzendők. A levegő, m ly a már fentemlitett szabályméretü szobákban van, gyakran megujitaudó, azaz annyiszor változtatandó volna, ameuuyiszer a szobában tartózkodó egyének légszükséglete a szoba űrtartalmánál fogva azt kívánja. A jól szellőzött szoba, mely mindig friss levegőt szolgál a bennlakóknnk — léghuzam uélkül — sokkal egészségesebb és üdítőbb, miut a pár fokkal nagyobb hévmérsék, mely a levegő változtatás megszorításával volna nyerhető. Az udvarok általában nagyobbra tartandók s pedig logikailag anuál nagyobbra, mennél magasabb m épület, a világító udvarok is, amennyiben világosságot s levegőt lennének közvetítendők, a rájok nyíló helyiségekbe általános szabályként ugy volnának ép-teudők, hogy földszint, derült napon az abba nyiló ablakoknál olvasui lehessen. s&sc-ba mentem. Az eső igeu esett, midőn 9 óra tájban megszűnt esni. Zöldyvel és az öreg Berzsenyi-vei haza meutem és ágyban fekve olvasgattam mialatt Dal'Aglio őrnagyunk Szabj Ivánnal beszélgetett. Szej)te)nbcr 6'. Vasáru p vau. Reggel körívet kaptam, minthogy ez s ez a tőhaduagy botag, tehát Sziunyey József főhadnagy megy helyébe ma a főőrtanyára. Az egész zászlóaj adja az őrszolgálatot, Jekelfalussy százados az iuspectiós százados, ez lesz telein ; az őrnagygyal és Jekelfalussy-val voltam a várparaucsnokuál jeleuteni magamat; igy járkaltuuk ide-oda az öreg Berzsenyi vei, ki a tisztaságra való felügyeletre van vezéuyelve 24 emberrel, tréfáltunk és elneveztük őt szsrkomiszáriusuak, végre 11 órakor kiállítottuk nz őröket; éu midőn az órdiszlet meg volt, embereimet vezettem az őrtanyára, ekkor azt a hibát követtem el, bogy midőn a tisztek előtt uien'em el, kardommal nem li9zelegtem ; a felállításnál is nagy bajom volt, mig átvettem az egészet. ELŐ dolgom volt, hogy egy uagy korsóba 5 itcze bort bízattam, ítcéjét 1 frt v., hozzá 6 porc/ió disznóhúst és 6 poro/ió kenyeret; roppant a drágaság Komáromban. Jekelfalussy, Berzenyi, Zöldy és éu uiiudig együtt voltuuk, kivévén mikor az öreg az árnyékszékek utáu uézett; igeu jól mulattunk. A rációl.at már kivette az élelmezési tiszt, holnap már a menageban ehetünk. Délután sok bajom volt a rapportokkal, mert uem hozták rendesen. Az öt itczés kor sót háromszor tele hozattuk, mert voltak prosítzerek is, mint Lendvay Marci, Pados, Bakos stb.; sokat nevet tünk Berzsenyinek, ki elmondta a tisztátlaukodókkal viselt bajait. Este Assermaunál nagy táuczvigalom volt a kis lány-hadnagy kétszer is volt nálam emberekért, kik egyet-mást hordani segítenek; megvaunak híva a törzstisztek is, ugy más tisztek közzül is sokan, kik nincsenek szolgálatbau; a vár-kapu sem csukatott ma be Feuu voltunk sokáig; 12 óra felé Szabó hozott puncsot Jekelfalussy-uak, nekem és Némethnek, ki szintén itt aludt mert a ttiztartalékot tartona. Keveset aludluuk. (Folyt, k.) Városi bérháztelkek beépitéséuél egyáltalában odi kellene hatni, hogy azok a hátsó oldalon nyitva maradjanak, a mögöttük levő házsorban oly udvarterek alakuljanak, melyek frÍBS levegővel képesek ellátni. A tisztaság főkelléke a viz. A viz vagy mesterséges uton vezethető a házakba, vagy prdig a legközönségesebb módon nyerhető egy »z udvarban építendő kut által, mely lehetőleg távol fekszik minden csatornától, vagy pőczegödörtől. Mind két esetben egészséges és tiszta viz szükséges. A tisztasághoz azonban a felhasználható viz kellő mennyisége, valamint a könnyű hozzáférhetés is járul, 8 azért előnyö«ebb a nagyobb M.menuyiség ha az ivásra bizo iyos kezelés utáu is lesz csak alkalmatos, miut a mindjárt tiszta cs< kély menyiségü víz. A tisztasághoz tartoíik továbbá az ürülékek és mocsokvizek, a lakhely isegek körül való gyors eltávolítása ; legegyszerűbb módja ennek az áruyékszékek, konyhák stb. távol a laká soktól való elhelyezése. Ahol azonban miudez nem lehetséges, ahol egyszerű víszouyokuál fogva csak nyílt árok áll rendelkezésre, ott legfeljebb a mocsokvizek bocsáthatók az árokba, mig az ürülék, hacsak külön hordókba uem gyűjtetik és rendesen el nem hordatik, pőczegödrökbe gyűjtendő és onuan bizonyn« meghatározott időközben elhordandó. Mindezen elősorolt Kellékek uemcsak városban állatink, hanem faluban és községben is, csakhogy itt sokkal egyszerűbb alakban jelenvén meg, kouynyehben is valósíthatók. Hogy épüljenek a parasztházak'/ Itt leggyakrabban magrögzött szokásokkal kell szembe-zállani. A parasztházak rendszerint szabadon állauak s igy az első követelményével az egészséges lakásnak, szabad jó levegővel könnyen bírhatnak, ha mesterségesen el nem rontják, pl. keskeny telkeknél a lakással szemben istállót vagy ólat állítanak, mi azutáu ganajdombbal stb. tisztátalausággal jár, azonkívül a szobák alacsonyak, az ablakok kicsinyek szoktak lenn', hogy a lakók télen a hideg és nyáron a meleg előtt védve legyenek. Mindkét czél pedig máskép i- elérhető, hí t. i. a házak hosszoldalukkal délkelet vagy délnyugat felé épüluek s nagyobb ablakokkal lát tatnak el, ez télen, tavaszkor s őszkor az éltető napsugarak folytán is meleg és a fűtést könnyíti, — meleg nyáron pedig a hűvösség jó fa-ablaktáblák által is elérhető anélkül, hogy az egészséges levegőt a szobából kizárja. Által'Dosságban hatóságilag és társadalmi uton is oda kellene törekedni, hogy itt bizonyos méreteknél kisebb méretekkel senkinek lakóházat építeni ne legyen szabad. Vannak bizonyos általános elvek, melyeket követni lehet mindenüti s bánni különbség legyeu a különféle parasztházak és polgárházak között, mindenütt arra kell törekedni, hogy a nap és a levegő a lakó szobájába juthasson. Nagy fontossággal bir továbbá a széles házeresz, mely igen sokszor, de nem mindig folyosóvá vau kiképezve. Ez lehetővé teszi meleg nyáron és uem egészen hideg télen a tartózkodást közel a lakáshoz, ahol védvo a napsugaraktól, — másrészt eső és széltől, a család élvezheti a jó levegőt és mellette sok a 'szobában végezni szokott dolgot is végezhet. Ezen nyílt lolyosóuak egy parasztii'izuál sem szabadna hiányoznia. Ami az épület szárazságát illeti, kívánatos, hogy a háznál a szobapidló az udvarnál és az utczánál valamivel magasabb legyen, s oda kellene törekedni, h'igy mint az aí föld ni, minden főfal alá a legegyszerűbb eLz getelő réteg, t. i. egy deszkaréteg folassék és pedig a földszinti padozat magassága alatt a falakba. — Igen nehezen tartható a szoba szárazon ugyuevezett vert padozatnál, itt ciakis ugy lehet enyhíteni az állapotot, ha az a szob ipadlóji niveauja jóval magasabb az udvarnál. A konyhára nézve kívánatos, hogy a füst eltávolítására czélszerü kéményszerkezet alkalmaztassák s hatóságilag oda kellene törekedni, hogy ház kémény nélkül ne épülhessen. Ugy földbirtokosoknál, mint bérlőknél sajnos, de igeu gyakran akadnak oly cseléd és béreslakasok, ahol több család egy szobába vau szorítva, s az az egy szoba sem felel meg még az íren szerény igényeknek sem. — A lakhatási eugedély kiadásánál erre is volna némi figyelem fordítandó s talán a felnőtt lakók száma korlátozaudó. , (Folytatása következik.) A katonai nyilvántartásokról. A jegyzői életbeu bár csak másodrendűnek látszó, de igeu fontos a kötelesség a katouai nyilvántartás vezetése ; és bár igen érthető, világos nyomtatványok álla uak rendelkezésünkre: mégis majdnem hihetetlen, hogy némely jegyzői irodában e tekiutetbeu helytelen kezelési tapasztalhatni. Ltgalább erre mutat a kővetkező eset is. Ez év tavaszán a 32 ik gyalogezred par nsnoksága megkeresi Pestkiskunmegye alispánját és tigyeluiezteti, rnikéut több jegyző felületesen jár a el, amenyiben a katonai könyvecskékbe az érkezés vagy távozás adatait épen uem, vagy hiányosan jegyzi be, és ezen helytelen eljár.u megszüntetése czéljából szigorú intézkedést Kér. Felületes, hiányos munkával bármely — annál iukább a jegyzői — pályán a kivánt eredményt elérni uem lehet. Aki közölünk már ért mozgósítást vagy ismeri a bonvédelmi minisztériumnak a mozgósításra vonatkozó utasítását, lehetetlen, hogy elue ismerje, miként a Katouai nyilvántartás vezetése és ebból kifolyóing a behívóknak felületes eljárás vagy hanyagságunk folytán lehetetlenné vált kézbesítése miatt, mozgósítás esetén Dauiokles kardja függ fejünk tölött, és állásunk — családunk betevő falatját koczkáztatjuk. Fent ériutett ezredparancsnokság két irányban talált mulasztást: 1. hogy a katouai könyvecskékbe több esetben uem volt bejegyezve az érkezés vagy távozá9 ideje, ugy távozás esetén a hadköteles által ujabbi tartózkodási helyül megueveze>t község neve ; 2. hogy a nyilvántartásba és ezek alapján készült havi kimutatásokba -t más községbe távozó szabadságolttakat, esetleg a hadgyakorlatra bevouulókat a jelentkezés idejében több helyen nem veszik fel, hvuem kényei mesebbnek találják távozás esetén az érkezés tételét fölkeresni, azt kék irónnal áthúzni és legfeljebb a >jegyzet«rovatbau »bevonult« vagy »N-be távozott*följtgyzést megtenui. Az első esetre nézve könnyű belátnunk, miként a a katona könyvecske a szabadságolt hadkötelesnek egy oly okaiánya, melylyel a védtörvény, illetőleg utasítás alapján a katonai hatóságot vagy községi elöljáróság által tett hivatalos följegyzéssel igazolni tartozik: hogy a védtörvény és katonai utasításoknak megfelelt, vagyis szabadságolása esetén érkezését vagy ujabbi tartózkodási helyére leendő távozását kellő időben bejelentette. Ezeu jelentkezéseknek a katonakönyvecskében való bizonyítása tehát az illető h idkötele* saját igazolására szükséges A 2-ik esetben a katonai, úgy a honvédségi változásokról havonkint beterjesztett Kimutatások czéljáról is tisztában vagyunk. A katonai hatóság: az ezredparancsnokság minden egyes bmberról a te.ekönyvi Lpokhoz hasonlo módon törzskönyvet vezet, és abba a községek havi kimutatásai alapján a tartózkodási helyben beállott változást bejegyzi. A katonai hatóság tudni akárjs, bogy ez vagy amaz ezredhez tartozó hadköteles hol tartózkodik és onnan hova távozik, hogy igy behívás esetében a behivó a legutóbbi tartózkodási hely elöljáróságához uanyittassék. Szükséges tehát, hogy a távozó hadköteles a nyilvántartásbajelentkezése idejében újra felvétessék és ujába tartózkodási helye a bemondás alapján bejegyeztessék ; mi által a katonai hatóság a hó végén ezeu változás tudomására jut. Mert Lülönben megtörténhetik, hogy a távozásra jelentkező ujabbi tartózkodási helyére érve, jelentkezését elfelejti vagy elmulasztja, de a k .tonai hatóság a lakváltozásról tudomást uem szerezvén, behívás esetén mindig azon község elöljárósága utján keresteti, melyből már régen eltávozott. Ha elgondoljuk, miként mozgósítás esetén köteleztetünk időhöz kötve még lovas küldöticzök által is a kézbesítést teljesíteni: a hiányosan vezetett nyilvántartás mellett elkép.elhető a felmerülő nehézség és felelősség nagysága. Balla Zádor, kispesti jegyző. (Folytatás a inullékletou.) UAB0NACSARNOK. Nyíregyháza, A gabonacsarnoknal jegyzett árak. lJuza 100 kl. ti.20 Rozs > > f> 30 Árpa uj » » 4 20 Zab » > 5.25 Kukoricza » —.— Köles . —.— Paszuly 7 — Szesz litk 25'/i Piaczi árak. Borsó l liter Lencse 1 liter Mundl.100 kl. —.Zsemlye » » —.— Buza » » IteIÍ.8J r.tii 5^35 1885. novemberhó 7-én. Barna k. 1UÜ kl. -.— «j 7.5') 24 V* 18 kr 18 kr. 18.— 16.— 14.— Burgonya 100 kl Marba bús 1 Borjú hús 1 k Sertés » » i Disznózsír > » Szalonna > > Faggyú (nyeri) » Zöldség > Paprika > írós vaj 1 liter Eczet > > Széna 100 kl. Sz.lm. (t,ik)» » Bikfa 1 kölimtr Tölgyfa > » 8.— 1.60 4* 48 44 62 56 33 6 60 6D 10 3.30 1.10 3.20 2.9U Nyilt-tór.*) Válaszul Majos Ferencz urnák. V.-Megyeri fóbiró Majos Ferencz ur, hordáskor egy vasárnap délután láthatta fogatom mezei munkában, — de ő azt mondta, hogy „vasárnap reggelerre nézve szavamat: ,,Nein igaz", továbbra is fentartom, — s nyilatkozatában tett rágalmát visszautasítom. Vas-Megyer, 1885. nov. 6 án (268 1 — 1) Hódy János, ev. ref. lelkén. Birtok eladás. A nyiregyházai 2499 számú telekjegyzőkönyvbe foglalt előbb Elek Meiiyllél'tllé tulajdonát képezett jelenleg Gregurich Ágnes és társai tulajdonához tartozó simu-pnsztai 73 kat. holdra és 943 • ölre terjedő taicos birtok szabad kézből, előnyös feltételek mellett eladó. A föltételek iránt értekezhetni Horovitz Jakab ügyvédnél Nyíregyházán, az ev. ref. templommal szembeu. (270—8—1) I UERKI1E8 PÁL Hirdetés. Van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy a nyiregyházai piaezon (városi palota helyiségében) lévő üzletemet a legújabb és a divat miuden kívánalmainak megfelelően újonnan felszereltein úgyannyira, hogy a legfinomabb Ízlésnek is képes vagyok megfelelni. A nagyérdemű közönség több év óta tapasztalt becses pártfogását továbbra is kérve, tisztelettel vagyok: Kerekes Pál, (i'64—3—2l férfi üzttbó. NYIBEGVHÁZÁN *) Az e rovat alatt közlöttekért nem felelős a Sierk. A szerkesztésért felelős: JÓBA EL E K.