Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-10-11 / 41. szám

VI. évfolyam. 37. szám. Nyíregyháza, 1885. szeptember 13. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. iVIeíijelenili: lietenkint egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Kgész évre 4 frt. Félévre a » Negyedévre 1 » A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre- intézendők. csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások Jóba l^lt-K kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy - debreczeni - utcza 1551. szám) A lap szellemi részét képező küldemény ck, a szerkesztő czime alatt kéretnek bekUldetoi. Bermentetlen levelek csak ixmcrlt kezektói fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az Hletó költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer lia-abzott petit-sor egyszeri közlése a kr; többszöri köziéi esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij tejeben, miuden egyes hirdetés után MO kr fizettetik. A nyílttéri kozlemeuyek di-ju soroukint tíi krajczár. csak két íórint. KUIWIEGERE KUIUCIHC. VISSZA. I.rajczar. Hirdetések elfog idiatnak lapunk részére a kiadó hivitalban (uagy-debreczeni-utcza 1551. szain) : továbbá: ttoldborger V V. által Budapesten. Haaseusteiu és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Bndapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban i . Dont & Coiup által Hamburgban. 9188^ Megyei hivatalos közlemények, g

5 K. S.znbolcsmegye alispán játul. A járási szolgabíró uraknak. Hivatkozva a f. é. 1558 sz. jelentésre, a nagyinélt. magy. kir. földmiv.- ipar- és kereskedelmi miniszter ur f. év. 52,322 sz. rendeletét, — mely szerént a szeutmihályi országos vásár f. é. októberhó 19-edikére leendő áttételét és megtartását engedélyezte, — másolatban tudomás vétel és további eljárás végett megküldöm. Nyíregyháza, októberhó 7. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. 52,322 SZ. „Földmiv. ipar- és kereskedelemügyi miniszter, Szabolcsmegye közönségének Nyíregyházán. Szent-Mihály község kérelmére megengedem, hogy ott a f. é. októberhó 26-ára eső országos vásár, ez évben kivételesen folyó októberhó 19-én tartassék meg. Erről a közönséget, f. é. szeptemberhó 27-én 8713 sz. a. kelt alispáni fölterjesztés csatolványainak visszarekesztése mellett, oly hozzáadással értesítem, hogy az engedélynek a hivatalos lapban való közzétételére nézve egyúttal intézkedtem. Budapest, 1885. októberhó 1-én. A miniszter megbízásából: Schnierer." 0

aVs85- K. Szabolcsmegye alispánjától. Árlejtési hirdetmény. A szabolcsmegyei közkórház 1885—8b évi fa-szükséglete 196—45 köbméter tűzi fa beszerzésének tárgyában. f. évi októberhó 28-ik napján d. e. 10 órakor Nyíregyházán az árlejtés, az alispáni hivatalban szóbeli és zárt ajánlatok utján fog megtartatni. A vállalkozók felhivatnak, hogy a kijelölt időben az alispáni hivatalnál megjelenvén, a szóbeli árlejtésen részt vegyenek, vagy zárt ajánlataikat 50 frt bánom pénzzel, vagy ennek megfelelő állampapírral ellátva, 50 kros bélyegjegy mellékletével a kitűzött időig adják be, s az ajánlatban határozottan jelentsék ki, hogy az árlejtési feltételeket ismerik. Az árlejtési feltételek az alispáni kiadóhivatalban, a járási szolgabírói és Nyíregyháza város polgármesteri hivatalánál d. e. 9-től 12-ig, d. u. 3-tól 5 óláig bárki által megtekinthetők. Kelt Nyíregyházán, 1885. októberhó 5. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. A „íNYlRVlDEK"

4 TAIÍCZÁJA. Egy lielyi uj irodalmi termék. (Folytatás.) • Könyvbirálat* czimü czikksorozatának elején, — kezdi szerző Makiári P, Miklóssal való polémiáját, — mindjárt elítéli müvemet és képességemet kétségbe vonja. Szememre lobbautja gűujosau hogy: „munkám nagy czélra tör", hogy „az önbizalom magas hangján beszélek". Ugy vau, nem tagadom. De ez mó? magában nem elég ok arra nézvr, hogy a »nagy czél felé törekvőt*, az >önmagálmn bizakodót (de nem el-bizakodottat, ez egészen más) le dorongoljuk bátorságáért; pellengérre álitsuk és a szamarak padjába illtessük, mint Makiári ur tesz velem bírálatában. Bírálatának elleusfges hangjából arról győződtem meg, hogy szerény müvcCsk-innek még is van valami értéke; habár Makiári ur mindent el követ, hogy nz akadémiát és u közönséget felre veze>se. Törekvésével és czéljával tehát, már az elsfl és második közlemény olvasása után, tisztában voltam. Épp e legkevésbé sem nemes törekvése bírt és bátorított arra hogy, ki tűzött célomhoz t. i. a magyar helyesírás egyedüli alapját képező szófejtés elvéhez, még szívósabban ragaszkodjam; és hogy okoskodásait halomra döntsem. A hirag a boszú és r. roszakarat nagyon gyenge logikai láncz-8zemek, amelyeket igen könyü szét tépni. Kiréreljü't meg tebát e lánczszcmek el-tépését. A bevezetés, vagyis a le-dorougolás után, igy kiált fel Makiári ur: A magyar közművelődési egyletek é* a magyar nyolv. ( II. A részben már fen álló, részben fel állítandó magyar közművelődési egyleteknek bevallott czélja és feladata a közművelődésnek terjesztése, s az oláhok tótok és horvátok által nyelvileg önmagokba olvasztott, ere detileg azonban magyar területeknek visszahóditása; be nem vallott, de természetes czélja pedig a magyar nyelvnek, tehát a magyarságnak terjesztése lévén: igen természetes, hogy az egyletek munkásságának és törekvésének fő súlya az alapnevelésre, s az elemi iskoláztatásra kell esnie. A közművelődési egyleteknek tehát első kötelessége a meghódítandó, illetőleg visszaszerzendő területeken minél több és rendszeresebb gyermekmenhelyeket, óvodákat és Iskolákat alapítani; azokat a szükséges felszerelvényekkel rendesen ellátni, s a szegény iskolaköteles gyermekeket könyvvel és ruházattal segélyezni. Ez azonban az egyleteknek kissé sok és terhes. Szükséges, hogy az állam is hozzájáruljon e nemes teher viseléséhez nem csak azért, mert az iskolákról gondoskodni az államnak kötelessége; hanem a magyar államiság eszméjének megvalósitása czéljából is. Ha az állam csak nyugodt szemlélője marad a közművelődési egyesületek tevékenységének és munkásságának: a czél csak felig, vagy talán még félig sem lesz elérve. Minden hazafi jól tudja, hogy a magyar kormányra nagy feladat várakozik, és hogy a feladat megoldása óriási pénzbe kerül. Nem szabad azonban a kormánynak szem elől téveszteni azt liogy a nemzetnek az államnak legfélelinesebb ellensége eppen az úgynevezett nemzetiségi területek. E területeket már régen meg kellet volna nyerni a magyar allamiság eszméjének és pedig nem törvény-pótló, sem szükségbőli rendeletek kibocsátásával mint eddig tette, hanem az alapnevulés és az elemi oktatás közvetítésével. »De hát csakugyan olyan szomorú helyzetben vagyunk, miut Kmethy ur állítja?* »Három évtized alatt meg győződtem ue n csak a magyar helyesírás elveim k rendezetlen voltáról, hanem iróiukuak és nyelvészeinknek a helyesírásban való tájékozatlanságáról is.« (Lisd »A Magyar Helyesírás Reudszerének Alapvonalai* uak 3-dtk lapján: »A szerző szava az olvasóhoz.*) »No hát, — folytaija Mak'ári úr, — a nyelvészek és az írók általában ezt a bókot mepkőSíönik s a tájékozatlanság kövét egyedül illetékes helyére tisztelettel visszadobják.* Nahát én azért is azt mondó vagyok, hogy igen is nagy a tájékozatlanság könyv-iróink és nyelvészeink táborában. Makiári úr előtt talán tájékozottságra mutat az, hogy ezt a szót valyon az egyik iró és nyelvész vajonuak, a másik vájjon-uak, a harmidik váljon-nak irj. ; vagy hogy az avval helyett azzal t is, uzon-t is használnak ; az egyiknek mily szép.' a másiknak mi szép.' fa természet); az egyik igy írja aki amely ami, a másik a ki a mely a mi; az egyiknek a szerint, a másiknak a szerént, a harmadiknak azszerint (helyesebb); az egyik ir anynyit, a másik annyit, a harmadik anyit; kz egyik az ahoz, a másik az ahhoz (húzódik); az egyik ekép, a másik ekkép, a harmadik eképpen, a negyedik ekképpen (beszél); az egyik helyesebbnek találja az atomban t a külömben-1, mint az azonban-i kiilönben-l; (holott sem azomos sem külömös niocs, hanem csak azonos és különös)-, Janosékusk szekerük van, Páléknak szekerük; az egyik orvo« ósmeri, a. másik ismeri, a harmjdik esméri (betegjének baját); egyik izen, a másik üzen (valakinek valamit); az egyik kün, a második kin, a harmadik kinn A magyar kormány ropant nagy hibát kövelett, el akkor, amidőn a kényszeroktatást törvényhozásiig kimondta az ingyenoktatásnak eszközlése nélkül. Ennél nagyobb hibát, fennállása óta, aligha követett el. Ha a népoktatási törvény az ingyen oktatásról annak idejében meg nem feledkezik, ma a közművelődési egyleteknek koránt sem kellene oly nagy erőfeszítést kifejteniük, mint szükséges arra nézve, hogy sikerrel működhessenek. A magyar kormánynak tudnia kellett volna' hogy a magyar elemnek és általában a magyar államiság eszméjének nem a különféle nemzetiségek zöme, nem az ugynevezet misera plebs, hanem a pópák, a lelkészek, a tanítók a tulajdonkepeni ellenségei. A horvát zavargásokat és tartomány-gyűlési skandalumokat nem a horvát-nép inscenirozta, hanem a horvát intelligenczia A szerb Omladina, a román. Irredenta, a tót Matica programmját nem az illető nemzetiségekhez tartozó szegény nép,hanem az illető nemzetiségek lelkészeinek és tanítóinak utján és segélyével, a kül-földről beözönlő titkos megbízottak állapították meg; akik igen természetesen soha sem jöttek üres kézzel, hanem elég tapintattal bírtak kézzel fogható argentuin — vagy is argumentumokkal capacitálni embereiket. A szegény és lenézett intelligenczíát igen könnyű bármily irányzatú propagandának megnyerni. Igen jól tudták ezt Orosz- és Oláhországban. Nem i, mulasztották el a kedvező alkalmat felhasználni, a magyar államiság eszméjének nagy veszélyére. Ha a magyar kormány idejében átlátja vala, hogy a nemzetiségek alsó papjait és tanítóit, szóval a nép vezéreit minden áron meg kell nyernie a magyar államiság, a magyarosítás eszméjének; ha az elemi iskolákat, legalább a veszélyesebb vidékeken, államosítja; ha a lelkészeket cs tanítókat állami segélyben, vagy éppen egyenes javadalmazásban részesiti; ha a róm. kath. főpapság kezén lévő óriási állami javak jövedelmének a haza őszes lelkészei és tanítói közt való méltányos és az ország mai közigazgatási, honvédelmi és vallás-erkölcsi viszo1 nvaihoz mértt arányos megosztásáról, törvényhozásán); az egyik az után, a iná^ik azután, a harmadik aztán a uegyedik osztán (következik); az egyiknél hibázik, a másiknál hiányzik, a harmadiknál hijányzik (valami); Pál mitse (tud), Peter mitsem (tud), János semmit st (tud), István semmit sem (tud); az egyik többé a másik többet (nem megy a fára); az egpknek egygyütt, a másik uak együtt, a harmadiknak eggyUtt (a jobb); az egyik műveli n másik míveli (a földet); az egyik általánosan, a másik átalánosan (beszél); az egyiknek beh szép! a mábiknak de szép! a harmadiknak be szép! (a szép); az egyik mindig, a másik mindég (jókedvű); az egyik felette, H másik felettébb, a harmadik fölöttébb (örül); az egyik alul, a másik alól (vau); Péter szakítja, Klára szakasztja (a virágot); Péter önkéntes-aeí Pál önkénytesnek (állott be); «z egyik kéntelen, a másik kénytelen (tűrni); az egyik bádjatt, a másik bádgyatt, a harmadik bágyadt; az egyiknek meghajtom, a másiknak meghajlok; az ogyi* minél, a másik mennél jobban ázik: anDál jobban fázik; az egyik megbocsát, a másik megbocsájt; sat. sat. sat. Továbbá egy önletflségre vall az ily ragozás: anyám anyád anyja, tanyám tanyád tanyája ; szám szád szája, szájam szájad szája; atyám atyád atyja; kutyám kutyád kutyája; sat. Ott van az illetve és illetőleg szavak, amelyeknek használásánál oly zür-zavar uralkodik, hogy az ember nem tudja csudálkozzék-e vagy nevessen rajta. E két szó mai alkalmazásából azt kell hinni az embernek, hogy mindkettő ugyanazt a fogalmat fejezi ki. Pedig a dolog nem igy áll. Az illetve (bezűglich) mindig kapcsolatos össze függésben áll a főnévvel és tárgy-ragot vonz maga utáu; pl. illetve ezt, vagy azt. Az illetőleg (respective,