Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-10-11 / 41. szám

N Y í R V I D É K" silag gondoskodik: ma Magyarországon sem tót Matica, sem oláh Irredenta, sem szerb Omladina nincs! Tudjuk ugyanis, hogy a felső vidéki gör. katholikus felekezeti népiskolák mily nyomasztó anyagi viszonyokkal küzdenek. Ha nem tudnánk, elég érthetően kifejti azt a munkács-egyházmegyei főhatóság folyó évi szeptemberhó 2-ról 4159. sz. a. a beregmegyei közigazgatási bizottsághoz intézett válaszában ; amelyet a beregmegyei kir. tanfelügyelőnek a magyarnyelv tanításáról szóló 187 9. évi XVIII. t. cz. végrehajtása tárgyában, a munkács-egyházmegyei püspökhöz küldött átiratára tett. Elmondja ugyanis a püspöki válasz, hogy a magyar nyelvet nem biró s nem képesiiett felekezeti tanítók helyére rögtönösen elegendő számban képesített tanítókat nem alkalmazhat anyagi segely-alap hiánya miatt; utal aina veszélyre, amely a kepesitetlen tanítóknak állomásuktól való megfosztásuk folytán beállhat; kéri a tanítói fizetéseknek közigazgatási uton való behajtását, s az 5%-i iskolaadónak a hitfelekezeti iskolák javára leendő kirovását; és a magyarnyelv tanításáról szóló törvény végrehajtásának 5 évre való elhalasztását. Mindezek eléggé igazolják a mai népoktatási állapotok tarthatatlanságát. Az államnak kezébe kell venni a közoktatási ügyet; államosítani kell a népiskolákat ott, ahol a felekezetek képtelenek azokat a törvény szellemében szervezni és fentartani éppen ugy, mint Hollandiában van, ahol ugyanis a közoktatási ügy, az elemi iskoláktól kezdve az egyetemig, állami; de azért a felekezetek és egyesek, állami felügyelet alatt, tanszabadságot élveznek. Miként lehetne ezt legkönyebben és legméltányosabban keresztül vinni: legközelebb elmondom. Szabolcsmegye évnegyedes közgyűléséből. (Szeptemberhó 22. 23.) Az alispán tudomására hozza a közgyűlésuek, hogy Bleuer Leopold ihrányi volt lakos és bízott-ági tag elhunyván ; végrendeletében 500 forintot jótékony czélra hagyományozott s örÖKÖsei ez 500 Irintot egy lorány községben létesítendő felekezet nélküli kisdedovó intézet alapjaul a megyei pénztárba tényleg befizették. Ezen tarsadalmi és közművelődési tekintetben nemes és üdvös adomány elfogadtatván, szabolcsvármegye közönségének őszinte köszönete jegyzőkönyvileg kifejeztetni határoztatik. Zoltán János alispán a r-szére 165/85 bgy. nzámu határozatban kiadott utasítás folytán évnegyedes jelentésében iuditványozza, hogy Szabolcsmegye közönsége az erdélyi magyar közművelődési egy let alapitó tagjai közzé 100 frt. öszeg lefizetése mellett lépjen be; jelenti egyszersmind, hogy a járási szolgabirák utjáu foganatosított adománygyűjtés az erdélyi közm. egylet részére 16 frt 90 krt. a beregi közuiüv. eg.let részére pedig 25 frt 55 krt eredményezett. Tekintettel a közönség rendelkezése alatt álló összeg jelentéktelen s különben is sok oldalról igénybe vett voltára ; de tekintettel az erdélyi magy. közmiv. egylet társadalmi és nemzetiségi fontos czéljaira is: az alispán által előterjesztett indítvány egyhangúlag elfogadtatik s ehhez képest Szabolcsmegye közönsége az erdélyi magy. közmiv. egyesületbe 1O0 frt dij lefizetés mellett alapitó tagul belép, Zoltán János alispánt utasítja, hogy az emiitett egyesület igazgatóságát e határozatról értesítse s az alapitó tagsági dij szabályszerű lefizetését azonual eszközölje. Minthogy pedig a szolgabírói közvetítéssel gyűjtött összeg oly csekély, hogy az sem az illető egyesületek magisztos czélja által méltán igényelhető jótékonysági köteleze tséggel arányban neiu áll, sem az által a megye közönsége erkölcsi tekintélyének veszélyeztetése nélkül segélynyújtási kötelmeit lerovoituak nem tekinth'-ti: a gyűjtés ujabb foganatosítása elrendeltetik s a járási szolgabirák és Nyíregyháza város polgármestere utasitattatnak, hogy azt személyesen egyéni befolyás-'k sikeres érvényesítésével, a legkiterjedtebb körben sürgősen eszközöljék, s annak eredményét, az adományozott összpgek kíséretiben, Zoltán János alispánhoz jeleutsék be. Tárgyalás ala vétetett, a megyei szervezkedési szabály rendeletuek a szolgabírói írnokokra vonatkozó részének megváltoztatása iráiít, az alispáni évnegyedes jelentésben előterjesztett indítvány s az ennek elfogadását ajánló választmányi javaslat. Minthogy az 1870 . XL1I. t. cz. 61 §.-ának 5-ik kikezdése szerint, melynek értelmében a szolgabíró teendőinek pontos ellátására a törvényhatóság költségén írnokot tart, és azzal saját felelőségére szabadon rendelkezik, valam nt a közigazgatási ügyek rendezéséről szóló 1881 év szeptember 20-án alkotott szabályrendelet értelmében, mely igy szól: ».t szolgabíró maga mellé egy íruoko. nevez, kinek munka és hatáskörét ön maga szabja meg s a felfogadott írnokról az alispánnak je leniést tesz*, a szolgabírói írnokok állása anyira bizonytalán, miszerint hivatalos alkalmaztatásuk btzto^ága felől egy perczig sem lehetnek nyugodtak s a megyei szabályrendelet szerint a szolgabirák által fogadtatván fel, szolgálatukból, miut a gjakorlati életben az már töbször elő fordúlt, a szolgahirák által egyszerűen el is bocsáttatnak; miután ez állapot sem a méltányossággal, sem a közszolgálat fontos érdekével össze nem egyezhető; mert a jelen helyzetben a hivatalos kötelessegeit lelkiismeretesen teljesítő s inár a közigazgatási ügykezelés terén is jelentékeny gyakorlottságot szerzett szolgabírói irnok a közigazgatási érdekek, emberiségi általános tekintetek, és a köztisztviselői állás tekintélyenek érzékeny megsértésével, ön hibáján kívül, sőt elismerésre méltó érdemei daczára is, hivatalos állását elveszítheti, az állandó választmány által is pártolólag ajánlott indítvány egyhangúlag elfogadtatik, s ehhez Képest a közigazga'ási ügyek rendézéseről szóló 1870: XL1I. 1874: XI 1876: V. VI. VII. t. czikkek folytan, 188 I sz-iptember 20-áu alkotott ügyviteli szabályok 8 lapjának második kikezdése következőleg rendeltetik módosít'atni : A szolgabíró teendőinek pontos ellátására a törvényhatóság költségén Írnokot tart; ezen szolgabírói írnokok a megyei kezelő személyzet rendes tagjaiul tekintessenek, és mint ilyenek a járási ízolgabirák ajánlata mellett, az 1870: XLI1. t. cz, 53. § ának g. pontja értelmében, neveztetnek ki. A jelenleg tzolgálatbau lévő szolgabírói írnokok jelen állásukban, ezeu módosítás jogerőre emelkedése után, a fent idézett törvéuy értei mében eszközlendő kinevezés által megerősíttetnek súgy ők, mint a jövőben kinevezendők, állásukból csak az 1876: VII, t. czben körvonalozott fegyelmi eljárás útin mozdíthatók el. Kállay Perencz főszámvevő beterjeszti Sztbolcsmegyének 1884 évi házi, közmunka, betegápolási alap, kórházi alap. jegyzői nyugdíj, katonabeszállási, járási kórházi alap és letétpénztári zár zám idásokra vonatkozó határozati javaslatait; melyek szerént a tényleges eredmény következőleg tüntettetik fel. I. Házipénztári bevétel : 74,497 frt 76 kr. Kiadás: 73,913 irt 05% kr. Maradvány: 1,034 frt 70% kr. II. Közműn .a péuztári bevétel: 60,376 frt 78'/

6 KI-. Kiadás: 40 007 frt 89 kr. Maradvány: 20,871 frt 39 '/

6 kr. III. Beteg ipolási alap "ál bevétel: 50,678 frt 59

1/

6 kr. Kiadás: 14.824 frt 50% kr. Maradvány: 35,854 frt 08

4/G kr. IV. K .rházi alap nál bevétel: 21.470 frt 93 kr. Kiadás: 31,463 frt 91 kr. Hiány: 9,992 frt 98 kr. V. Jegyzii nyugdíjpénztár bevétele: 23,446 frt 78% kr. Kiidás: 1,252 frt 04 kr. Mar dvány: 22 194 frt 68% kr VI. Katona beszállásolni pénztárnál bevétel: 2,588 írt t9 kr. Kiadás: 12 frt 92 kr. Maradvány: 2 575 frt 27 kr. VII. Járási kór házalap bevétele: 376 frt 16 kr. Kiadás: — 47 kr. Maradvány: 375 frt 69 kr. VIII. Letét pénztár bevétele: 22 401 frt 68 kr. Kiadás: 8 827 frt 05% kr. Maradvány: 13,574 frt 62% kr. A beterjesztett és megvizsgált számadásod, a maradvány és hiánynak az 1885 évi számadás megfelelő rovataiba lett felvétele mellett, pénztárnok részére a fölmentvény megadatik. Felülvizsgálat alá vétetett a nyíregyházai városi főjegyző és árvapéuztári ellenőr-könyvezető megválasztatása s az arra vonatkozó állandó választmányi vélemény. Minthogy a városi főjegyző választása alkalmával, a 1871: XVlfl czikben előirott utasítások megtartva rücksichtlich) pedig mindig valamely tárgynak vagy cselekménynek közelebbi meg-határozását jelzi, és a főnévvel semmi-féle össze-függésben nem áll; pl. „A miniszter beszélt, illetve felelt." helytelen e helyett: ,,A miniszter beszélt, illetőleg felelt." Épp ily helytelen : ,,A miniszter beszédét illetőleg, én ..." e helyett: „A miniszter beszédét illetve, én . . ." Azt mondhatja ezekre Makiári űr, hogy mindez csak egyes irók szeszélyének ki-folyása. Meg engedem. Do azt meg Makiári úr engedje meg hogy, lehetetlen egy-öntetüségről és helves tájékozottságról beszélni ott; ahol az iskolai könyvek közt oly meg-lepő el-térések vannak, miut a mi magyar nyelvtanaink és nyelvtudományi müveink közt van. Előttem fekszik Szvorényi József- nek »Magyar Nyelvtan*, Lutter Nándor-nak »A Magyar Nyelvtan Elemei*, Imre Stíndor-nak »A Magyar Mondattan«, Simonyi Zsigmond nak »Kis Magyar Nyelvtan* és »A Magyar Kötőszók« czimü nyelvtudományi műve. Hasonlítsunk ösze e 4 nyelvésznek nyelvtani meghatározásaikból pár tételt. Szvorényinál pl. a nomen substant ivum (Hauptworth) főnév, az attribútum (Beiwort) melléknév, Lnt ternál a substantivum dolognév, az attribut. tulajdon ságnév. Szvorényi a főneveket fel osztja összeril (concretu n) és elvont (abstractum) főnevekre; az összerűeket ismét tulajdon-köz és gyü-fönevekre, az elvonttnkat talajdonságot állapotot és cselekvést jelző főnevekre osztja. Lutter a főneveket következőleg osztja fel: köznév (Gemeiunaim-), tulajdonnév (Eigeuname), gyünév (S.iuim-luame), gondolatnév (G (I inkenditig) és anyagnév (Stoffaame) Imre Sándor 38-féle mondatot állit fel és az állítmány jelentménye szerént minősíti. Simonyi Zsigmond szerént vanuak: mellérendelt (kapcsoló, választó, ellentétes, következtető, magyarázó,) alárendelt (alanyi, tárgyi, határozó, jelző) mondatok. Ezeken kívül vannak még szerénte: főnévi, jelentő, ki vánó, tárgyi, fő, állapothatározó, eredet határozó, vég határozó, módhatározó, okhatározó, idöhatározó, jelző, kérdő, relatív, mellék, czélhatározó, hasonlító, következményes, helyhatározó, feltételező mondatok, s a mondatokat, az ő rendszere szerént, a kötő szavak minősitik. Szvorényi már csak 10 mondatot állit fel, és a tar talom közötti összef üggés minősítése szerént határozza meg. Lutter szerént van egyszerű, bővített egyszerű, összevont egyszerű, összetett és körmondat ; s a mondatok minőségét az alanyok és állitmányok számától s a mondotok alkatrészeitől (melléklet, jelző, tulajdonitminy, kiegészítés sat.) föluétek-Z'. Itt csak 4 nyelvészt, tehát négy nyelvtani zisztemát mutattam be; azonban igy vagyunk valainenyivel. Es e nyelvészek tankönyveit s-zéltére tanítják az iskolákban. Valóban nagyon tág lelkiisuiere're iLutat, az illető uyelvtan-iróknak eme könyelmü elbánása a ni elvvel, a nemzet legdrágább k ncsével 1 Ugy látszik, hogy többre becsülik saját dics-vágyukat magánál a nyelvnél. Mert hogy e nyelvészeti különczködések, a nyelv tanításnál, uem előuyösek: azt hiszem fölösleges bizonyítgatnom. A legnagyobb vétket azoribau miuden bizonynyal azok kö vetik el, akik ezeket a különféle rendszerben irott, comp lattek s oly szabálytalanság, mely a választás meggemisitésének alápos indokául szolgálhatna, el nem követtetett: a fölebbezett főjegyzői választás helyben hagyatik. Kacska László megválasztott gyámpénztári elenőrkönyvvezető pályázati kérvénye és mellékletei ellenben, amelyek az alispáni hivatal által részére magán uton kiadva lettek, a fölebbezési iratokhoz csatolva nem lévén s ezek nélkül a beadott föllebezés érdemi felülvizsgálata eszközölhetőnek nem találtatván ; az iratok Nyíregyháza váro9 polgármesteréhez azon utasítással küldetnek vissza, hogy azokat az emiitett pályázati kérvénynyel s mellékleteivel felszerelve terjeszsze be. A nyíregyházai III. kerületben f. é. juuiushó 16 áu foganatosított egy megyebizottsági tag megválasztása, minthogy az ellen fölebbezés nem adatott be és mert a választás alkalmával szabálytalanság uem fordult elő, jóváhagyatott s Hudík Károly megválasztott megyebizottsági tag véglegesen igazoltatott. Előterjesztetett Napkor község kép.iselő testületének a pénzkezelés tárgyában alkotott szabályrendelete. Napkor község pénzkezelési szabályrendelete, minthogy az e f. é. 308 sz. megy-bizottságl httározat értelmében kiigazittatott, jóvá hagyatik. Tárgyalás alá vétetett Bokor Károly és társainak a T. P.tlczáu f. é. márczirs 27- én megtartott jegyzőválasztás ellen beadott föllebezése. A foganatosított vizsgálat során kiderülvén az, hogy a választók névjegyzéke törvéuy szerént kiigazítva és közszemlére kitéve volt; a szavazás az 1861. XVIII. t. cz. 81 §. alapján eszközölve szavazati jogát mindenki szabadon gyakorolhatta; ennél fogva a T, Pálczán 1885. évi márczius 27-én tartott jegyzőválasztás jóváhagyatik. A T.-Lök és Varga Mihály né között, a t.-lőki ugynevezatt malorazug-utciában levő 50 Q öl területű üres telekre vonatkozólag, létrejött adás-vételi szerződés, ameuyiben az f. é. márcziushó 8-án T. L')k község képviselő testülete előtt köttetett, jóváhagyatott. Tárgyaltatott T.- Eszlár község képviselő testületének 1884. okt. 8-án tar o t gyűlésben hozott határozata, amely szeréut a t.-eszlári 235 sz. tjkv. 356 h. r. sz. alatti ingatlannak Legyei István örökösei uevére leendő telekkönyvezése engedélyeztetik. A képviseleti gyűlés meghívójában az foglaltatik, hogy Lengyel István hagyatékát 600 öl belsőség illeti a a község és közbirtokosság nevén álló ingatlanból; a képviselő gyűlés pedig és az e tárgyban kiadott nyilat kozat a község és közbirtokosság nevén álló 235 sz. tjkvi, 350 b. r. sz. alatt 5 katast. holdat enged át Lengyel István örököseinek; ennél fogva a kepviselő testületi határozat és az ide vonatkozó elüljárói nyilatkozat, a jelzett ellentét foly tán, jóvá hagyható nem volt. Tárgyalás alá vétetett Pátroha községi és Kövi Péter berencsi lakos között a pátrohai 27 sz. tkönyvbeu 2157—58 h. r. sz. a 385 öl száutó földre vouatkozóiag létre jött adásvételi szerződés. Miuthogy a becsatolt adásvételi szerződésben jelzett ingatlan telekkönyvileg nem áll eladó Kövi Peter nevén ; ennélfogva az adás vételi szerződés jóváhagyható nem volt. Olvastatott Schwartz Efraim hűsvágó iparosuak Bogát község képviselő testülete által a húsvágás szalyozása tárgyában hozott határozat ellen beadott fölebbezése. Bogát község képviselő testületének f. é. juníushó 28-án a husvágás szabályozása és a vágó híd felépítése tárgyában hozott határozata, azon változtatással hagyatik jóvá, hogy Rácz Bertalan helyett hűs látóul más egyén rendelendő ki; mivel nevezett maga is húsvágó iparos lévén, az ellenőrzést kellőleg nem teljesítheti. Előterjesztetett Dobos Imre szolgabíró kérelme a hivatalos »R-udőri Közlöny* árának a megyei házi pénztárból leendő kiutalása iránt. Minthogy a szolgabírói hivatalok nyomtatványszükségletei beszerzésére, 1886 évi költségelőirányzatban 600 frtnyi öszeg vétetett fel: Zoltán János alispán utasittatik, hogy a szolgabírói hivatalokhoz járó »Reudőri Közlöny* előfizetési árát ezen előirányzott összegből utalja ki. Olvastatolt Oros község képviseletének a községi jegyző fizetésének 500 frtrói 600 frtra való emelése tárgyában f. é. szeptemberhó 8-án hozott határozata. A jegyzői fizetés emelése tárgyában hozott képviseleti határozat azon megjegyzéssel hagyatik jóvá hogy, licatio tekintetében egymással versenyző s csakis a nyelv és fogalmazás meg tanulásának nehezítését czélzó nyelvanokat az iskolába vinni engedik. Menyi eredménye lehet az i>y tankönyvek tanításának : kitűnik épp eme szerző ur«k fogalmazáei képességéből. Nehogy azonban abba a hibába essem, amit Makiári úrban megrovok: hogy t. i. állítok, de nem bizonyítok: példákkal is szolgálok. Szvorényi József fentebb említett nyelvtani mun kájának harmad k javított (1866) kiadásához irt előszavában a következőket mondja szóról szóra : »Tehát, ámbár magam is tudom, hogy nem egy jó ut vihet ugyanazon czélra, se nem követelek talán, sem le nem vonok azon egy-két oldalról nyilvánult uézet irányában, mely taumódom kezelését nehéznek. — kényelmetlennek találja, hogy ha azt, mit legjobb tudomásom szerént magam, s pártolásuk folytán mások — ha csak viszonylag is — czélszerütlenuek uem tarthatuuk, — könyvemet eme nézetben levőknek is újra figyelmébe ajánlom, és újra kimondom, hogy — miutáu (minthogy h>lyett) nyelvtanítás legközelebbi czélja, miszerint a tanuló érteni tanulja a nyelvet, azaz saját fogalmai- s gondolatainak összegét érezhesse abban visszatükröződni és tágabb kört nyerni — a puszta nyelvtani alakok ózonén fenúszva beható nyelvismeretet nem terjeszthetünk soha.* Bizony-bizony, az ily mondat- és szó-fűzéssel sem igen terjeszthetjük a nyelvismeretet. (Fo'yt. köv.)