Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1885-09-20 / 38. szám
VI. évfolyam. 37 . szám . Nyíregyháza, 1885. szeptember 13. (SZABOLCSI HIRLAP.) TARSADALMI HETILAP. A SZABOLCSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. >legjelenifa: lietenkint egyszer vasárnapon. Előfizetési teltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Kgész évre 4 frt. Félévre "2 » Negyedévre 1 » A községi jogvzó és tanitó uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások Jóba ICIelc kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy - debreczeni - utcza 1551. szám) intézendók. A lap szellemi részéi képező küldemények, a szerkesztő ezime alatt kéretnek beküMetni. Bérmentetlen levelek csak ismertt kezektói fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra költségére küldetnek vissza. az irllutö Hirdetési dijak : Minden négyszer hasábzott petit-sor egyszeri (ízlése 5 kr ; többszöri közles esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egy»i hirdaI tés után 80 kr lizettetik. A nyílttéri krajczir. közieméinek dija soronkint 16 Hirdetések elfogadtatnak laputik részére a kiadó hivatalbau (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: Goldbt'rger V. V. által Budapesteu. Haaseustein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Borii & Coinp által Hamburgban A nyíregyháza-mátészalkai vasút kérdéséhez. II. E kérdés tárgyában lapunk előző száma hasábjain ama nézetünknek adtunk kifejezést, hogy az épitési vállalkozás legészszerüebben, az első vonalban érdekeltiek egyenes közbelépte, a két megye és öt város egyesitett csoportjának közvetlen befolyása mellett lenne eszközölhető; és azt hiszsziik, hogy eme nézetünk érvényesülésének lehetősége legyőzlietlen akadályokba épenséggel nem ütközik. Hiszen több esetben láttuk, hogy egyes államok, provincziák, nagyobb vállalataik eszméjének megvalósítását a közvetlen befolyás módozatával eszközölték. Tehát, uti figura docet, lehetetlenségről már elvi szempontból sem lehet szó; de ha nem is állana előttünk a példa, nézetünk érvéuyesithetését a tiszta ész segélyével is megállapíthatjuk. Tény ugyanis, hogy a törzs-részvények háromnegyed részben már eddig is aláirvák, ez aláírás érvényét magunk is kívánjuk fenttartani; valószínű az is, hogy a még aláírandó egynegyed rész szintén alá fog iratui,s ha nem, — ugy bizonyos, hogy az aláiratlanul hagyott törzsrészvények érték-összege, figyelemre méltó méreteket nem fog előtüntetni, s attól bátran eltekinthetünk. Már most ha a szakértői költségvetést tekintjük zsinórmértékül, mely a 900,000 frtot is alig haladja meg, mely költség-vetés átnézet után is helyesnek találtatott; ugy a törzsrészvények összértékének levonása után, elsőbbségi részvények alapítása mellett a vasút kiépítése körülbelől 500,000 forintnyi fedezetet igényel, s miután ez összeg elsőbbségi részvények utján houoráltatnak, tény, A „NYli{VIDÉK" TARCZÁJA. A hossz n életről. (Folytatás és vége.) Mik a rövid élet okai s mik a hoszszu élet feltételei ? Erre a kérdésre egészen önmagától kínálkozik az a felelet, hogy a rövid élet okai a hiányos lakásviszonyok, rosz táplálkozás, czélszerütlen életmód, elégtelen kényelmi eszközök stb. — s a hosszú élet föltételei a mértékletes élet, az egészséges táplálkozás, az egészséges lakás, kényelem és tisztaság, lelki nyugalom stb. Nem kívánok mind e dolgoknak részletes fejtegetésébe bocsátkozni; nagy részük úgyis általában ismeretes. Csupán egy példát kívánok elmondani a hygienikus életmód illusztrálására. Luigi Cornaro, a hatalmas velenczei család dúsgazdag ifjú tagja bőségesen élvezte mindazokat a gy öuvötöket, miket ifjúság, vagyon és olasz vér nyújthat. Ennek következtében elgyengült; köszvény és álmatlanság, valamint élettelen gyomor voltak társai, s orvosai a halál martalékául tekintették. Az élet szeretete s az okosság azonban csodát mivelt. Luigi Coruaro megváltoztatta életmódját. Paduában, egészséges helyen kastélyt építtetett, a mely biztosította a tél hidege és a nyár forrósága ellen; uapouként 12 unczia szilárd * eledelt s ugyananynyi bort vett magához, s e rendtől semmi szín alatt sem tért el. Tizenkét gyermeket, gyűjtött maga köré, s kedves életűkben s vig játékukban gyönyörködött. Napja uagy részét munkával töltötte, de uem a kifáradásig; művészekkel, tudósokkal együtt dolgozott, de nem a kimerülésig, — nevezetesen egyre törekedett szüntelenül, hogy lelkének nyugodalmát s derültségét mindenkor megőrizze. — És ezen valóban hygienikus életmód mellett a halálnak szánt ifjú elérte közel a 100-ik évet. A rövid és a hosszú életnek egyik oka az öröklés is. hogy az elsőbbségi részvények tulajdonosai ez 500,000 frt fejében egyszersmind a vasútnak is tulajdonosai lesznek. És ha már most elismerjük azt, amit el nem ismernünk lehetetlen, hogy a vasúti szárnyvonal ez 500,000 frtnyi értéknek minden esetben kifejezője leend; ugy el kell ismernünk azt is, hogy ez 500,000 frtnyi befektetés nem egyéb: érték- transformátionál (vagyon csere). Igazolják ezt különben a vasútra vonatkozó statisztikai adatok, melyek szerint a vasút évenkénti bruttó jövedelmezősége 192,091 frttal lett előirányozva, — s miután a forgalmi és kezelési költségek teljes positivitással 92.000 frttal voltak megállapitandók, tiszta üzlet-nyerességként éveukint 100,000 frt. mutattatik ki. Jgaz ugyan, hogy e szám nagyon is kecsegtető s az eredménynek talán jóval felette maradna; de nem vélünk csalódni akkor, amidőn az üzleti tréíta nyereséget az összeg 60%-ja vagyis 60.000 frtig magunk is elfogadjuk és pedig nem légből kapva, hanem szállítási és forgalmi statistikai adatok alapjára helyezkedve; 60,000 frt. a minimális tétel, mihez a pessimista kételye sem férhet, amint egyszersmind tisztán áll az is, hogy az 50,000 frt. jövedelme fényesen garantirozva s maga a tőke teljesen biztosítva vau. A dolgok ily állása mellett mitsem koczkáztat az, aki a prioritásokat birtokába veszi; ellenkezőleg pénzét tisztességesen gyümölcsözteti. Ha pedig a birtokba vételt magunk eszközöljük, nem csak azt érjük el, hogy a vállalkozói nyereség s a prioritások kamatai közöttünk maradnak és nem vándorolnak ki Isten tudja hova; hanem egyszersmind azt is, hogy a törzsrészvényekbe fektetett talán Imit tőkénket felelevenítjük s törzs-részvényeinket esetleg elsőbbségi részvényeinkkel egyeuértékiiekké teszszük, s önmaI gunkat óvjuk meg egy oly károsulástól, melynek Hihetetlen, mennyire függ az ember — épen ugy, mint az állat — az örökléstől. Igy függ az ember rövid avagy hosszú élete is apái életének tartósságától. * Voltaképen nem az életet örökli az ember az apjától, hanem a testének azt a szerencsés alkotását, hogy a megbetegedés ható-anyagainak képes ellentállaui. És ellenkezőleg az a gyermek, aki elgyengült, rövid életű szülőktől származik, magában hordja a testi gyarlóság magvát, s a rövid élet átkát. A hosszú élet öröklésének érdekes példái vannak az irodalomban. Az élet öröklésének egyik bizonyítéka az egyes nemzetek főcsaládjainak régisége is. Családok, a melyek valamely nevezetes tettükkel fölmerülnek a történelem ben fölöttébb különböző tartósságnak. A legtöbb család 2—300 esztendő alatt elpusztul; ezek nyilván rövid életet és kevés szaporaságot örököltek; mások ellenbeu : fölöttébb sokáig maradnak fenn, elszaporodnak, sok melléknemzetségre szakadnak: ezek tartós életet kaptak s hagynak is örökbe. Látva a hosszú élet öröklésének példáit, megértjük, miért hosszabb az élet általában Angliában, mint minálunk. Látva az öröklésnek ezt a fontos szerepét, nekünk, I magyaroknak kétszeresen kell törekednünk az élet meghosszabbítására : önmagunknak s a jövő nemzedékeknek ; jobbra fejlódhetése érdekében. És én nem habozom kimondani, hogy az apának nemcsak arra kell törekednie, hogy gyermekeiuek s unokáinak vagyont gyűjtsön, hanem — egészségének fenntartásával és fejlesztésével — arra is, hogy nekik a hosszú élet öröklésére reményt, kilátást nyújtson. Másik kútforrása a rövid életnek, különösen a mi szellemi munkásaink rövid életének, a mostoha ifjúság, a sanyarú tanulóévek. Mindnyájan tudjuk, minő életviszonyok között növekedik fel nálunk a szellemi munkásoknak, a tudósok, tanárok, irók, orvosok, ügyvédek, bíráknak stb. leguakövetkezményeiért méltán hívnánk ki magunk ellen az utókor panaszos szemrehányását. A fentiekre] tekintettel alaposan állithatjuk, hogy az 500,000 frt előteremtése akadályokba alig ütközik; mert ha a két megye s az érintett városok ez összeggel nem rendelkeznek, latba vetik az építendő vasútnak a proritásokban kifejezett értékét, s az összeg elő van teremtve. E javaslat többféle módon érvényesíthető ugyan, de az érvényesítésnek legkönnyebb módja a kinilkozó hitel eszközének kizsákmányolása, és ki sem fogja kétségbe vonhatni, hogy az érintett csoport 500,000 frtot, 5'/j perczeut mellett, a vasút kiépítési költségeire akkor szerezhet, amikor neki tetszik; de szerezhet talán 5%-tel is, s ha ki mondjuk, hogy az üzleti tiszta jövedelem 6% erejéig prioritások értéke gyümölcsöztetésére lesz fordítandó, a csoportnak más kötelessége nem lesz, mint az általa kölcsön vett összeg kamatait az üzleti jövedelmekből kiegyenlíteni ; az üzleti jövedelmek netáni feleslegének ea y része pedig, ha tetszik tőke törlesztés, más része a törzs-részvények kamatai honorálására fordíttatnék ; bár a tőketörlesztés eféle esetekben nem szokott feltétlen czélul tűzetni ki és nem is szükségesség, mert a csoportnak nem feladata vasúttulajdonosnak lenni, hanem csak vasút létesítőnek és fentartónak, és kötelessége oda törekedni, hogy befektetései értékét in statu qno tartsa, sőt hogy jövedelmezőségét emelje s a részvényeknek legalább is pari szerinti folyó értéket szerezzen, amire csak ugy lehet reményünk, ha a vállalkozói nyerességet megtakarítjuk s az építkezést a legtakarékosabban eszközöljük; mert a másik még rendelkezésre álló út az idegen vállalkozóhoz vezet, a aki pedig csupán szép szemeinkért egy szalma szálat sem fog keresztbe fektetni; már pedig az előbgvobb része. A vagyonosság ezen pályákra készülők között kevéssé általános; csak kevés apa bir tanuló gyermeke számára egészséges e.xistentiát, kéuyehnet és gondos nevelést biztositaui tanuló ifjúsága éveiben, tehát abban a korban, a mikor teste épeu a legtöbb gondot követeli, a mikor legkönnyebben megfészkeli magát testében valami később haláira vezető kór csirája. A legtöbb a szülői háztól távol, idegen családban nevelkedik, a hol rendesen sem a lakás, sem a tisztaság, sem a táplálás ki nem elégítő, de még kevésbbé a felügyelet az ifjú fejlődésére. Ehhez járul a többnyire rosz egészségi állapotban levő, zsúfolt iskóla, dohos levegőjével, tisziátlauságával, porával; továbbá tanulás-rendszerünknek főleg a sok nyelvtanulással el halmozott volta s mindenek fölött a „conditio"-tartás. az óraadás-, — a zsenge korban, csekély pénzért tanítás. Hogyan fejlődjék ilyen viszonyok között ép és erós test, a mely később a foglalkozás fáradságainak, az idő viharának ellentálljon ?! Minő más az élete folyása az angol ifjúnak, valamint a francziának is! Internátusokban, kollégiumokban nevelik őket, a mely intézetek uem is hasonlíthatók azokhoz a kollégiumokhoz, a minőket én ismerek Magyarországon. Tisztaság. rend. kitűnő szellőzés, jó táplálék, rendes, nem túlságos munka, tanulás és mindenekfelett a testgyakorlás minden neme: lovaglás, úszás, laptajáték, evezés, versenyfutás, vívás stb. ezt uyujtja az angol college! — Majdnem azt hiuné az ember, hogy a régi görög gymuasiumokat látja bennök ujra. a melyeknek főfeladatuk volt ép test fejlesztése. És ez angol és franczia collegeekból mégis minő férfiak, tudósok, munkásemberek kerülnek ki! És a mit mondhatunk az ifjúságnak hazánkban antihygienikus fölneveléséről, uagy részben ugyanazt mondhatjuk a férfikor életmódjáról is. A magyar férfiú, az ügyvéd, az orvos, a bíró, a hivatalnok stb. — életet meglehetősen egészség-ellenes módon tölti el.
