Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1885-08-30 / 35. szám
VI. évfolyam. 37. szám. Nyíregyháza, 1885. szeptember 13. (SZABOLCSI HÍRLAP.) TARSADAI Ml HETILAP. A SZABOLCSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. j\le«jeleniU lietenlsint egyszer vasárnapon. Klőfizetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: tigész évre 4 | rt Félévre .... •> , Negyedévre .... 1 . A községi jugyw cs tanító uraknak egész évrt csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások ._Tót>it leteli kiadótulajdonos kouyvnyoiu(lájához (nagy - debrcczeni - utcza 1551 szám) intezendók A lap szellemi részéi képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek bckUldetui. Bérmentetlen levelek csak isinertt kezektol fogadtatnak el A kéziratok csak világos kívánatra s az i-iletó költségért* küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer hasáb/ott petit-sor egyszeri kozlese 5 kr; többszöri ko/.léa esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij lejében, minden egyea liirdetcs után 30 kr lizeltetik. A nyílttéri közlemények dija soroakiut Ifi krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapuuk ríszére a kiadó hivatalban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szun): továbbá: Goldberger A. V. által Budapested. Haaseusteiii és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, vilauaint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Horn & Comp által Hamburgban Felhívás a szabolcsmegyei községek elöljáróihoz. Az országos kiállítási bizottság felhívása folytán, Szabolcsmegyéből szeptember 5-én tömeges felrándulást rendezek. Kiállításunk, mely nenizet.il k büszkesége lett, egy maga is érdemes tömeges látogatásunkra; de a gazdaközönségre kiváló érdekkel és fontossággal bírnak azonkívül az ép arra az időre eső tenyész sertés, ló és szarvasmarha kiállítások. Legczélszerübbnek véltem tehát tömeges felutazásunk idejét akkorára kitűzni. Felkérem a t. elüljáróságot, hogy hazafiúi buzgósággal igyekezzék községe polgárait, a földbirtokosokat, kereskedőket, iparosokat, földműves gazdákat minél tö megesebb részvétre buzdítani; hogy igy méltóan mutathassuk be magunkat, mint minden jó és nemes czél iránt fogékony hazafiakat, kik nem csak tanulni és tapasztalni akarunk, de a nemzeti ügyet előmozdítani is óhajtjuk. E czélból a közönséget vasárnapra közgyűlésre összehívni, és előtte jelen felhívásomat felolvasni szíveskedjék. Kelkérem, hogy az aláírások mellett, részt venni kívánók számát velem sürgönyileg tudatni szíveskedjék, és pedig hétfő délig Nyíregyházára, legkésőbb szerda délig pedig Pestre a kiállítási területre intézve, hol is a szükséges elő-intézkedéseket niegteendeni. Kelutazás, elszállásolás, étkezésre nézve, tömeges részvét mellett, a legnagyobb kedvezményeket fogom kieszközölni. Megjegyzem, hogy szerény igények mellett az öszszes :•! napra tervezett fenn létei, a menettérti jegyekkel együtt, legfeljebb 20 fitba fog kerülni. Az indulás Nyíregyházáról szombaton szeptember 5-én este 7 órakor külön vonaton leend. Nyíregyházán, aug. 27-én 1885. Tisztelettel Pscherer József, szabulcsmegyu közgazd. előadója. A vidéki hírlapírók kongreszusa. A vidéki hírlapírók tehát csakugyan összejöttek nz ország szivében a fővárosban, hogy közös bajaikat megbeszéljék s a szükséges orvoslásról gondoskodjanak. A vidéki hírlapírók egyesülésunek s az ebből szűkség képp kifolyó rend és tisztességes összműködés megteremtésének kérdése, nem csupán az illető hírlapírók házi dolga; hanem egyszersmind a hazai hirlapolvasó nagy közönség ügye is lévén: egyáltalában nem tartom íölösl-^es munkának, ha az e hó 24 és 25-én lefolyt l^lapirói kongreszus eljárásával e becses lap közí^j^ét is közelebbről megismertetem. ént B. Azonban előbb, sem ro l9 e r ^'t tennem, szükséges, hogy némely összefügc A l° A h T 0 T zokra és körülményekre reflektáljak, mint i e8 /l'. , s nem kis mérvű L r i • i íí i iradival , , befolyássá! voltak ugy . , imely K $zus létesülésere, mint annak elért és ajöi helyét. íető eredményére. Magyarországon e-' m a8 á° le áit van 202 lap. 50 folyóirat és,10 közlöny; tehát ma összesen 262 ídj tanerők * tav^zti az ismereteket és fejleszti aaoiel, Stoffan Lajáövetkezés képp tehát van 262 sze yik laphoz csak egy belmunkatárslön gróf, a uagy g^író van 524. Ez 524 hirlapiróP««y é s " koustántini lsou m e<rjelent 64. E szám Iuill (!Csnok a közelebb az ., t ó . , j , t , . t; alévetven maeat i 1 . .. azonban es ez ig. ,^ Qek követke z? ébe n ztosra vehető, hogy az elmaradj ehhez a legnagyobkehetetlen volt a kongreszuson m rlanirói kötelességből kifolyó és minden bizonynyal elfogadható okok miatt. Én hiszem, hogy igy van Adja Isten: ne csalódjam. A kongreszuson megjelent 64 hírlapíró azonban, dicséretükre legyen mondva, nem riadt vissza az elmaradott kartársak nagy számától; hanem hozza fogott az alkotás nagy munkájához nemes bátorsággal és szilárd akarattal. Koboz István a „Somogy" szerkesztője, mint a kongreszusnak létrehozója, elnökül megválasztatván; első helyen a kongreszus előkészítő bizottságának emlékirata olvastatott fel; amely emlékirat részletesen foglalkozik a vidéki hírlapirodalom bajaival és körülírja a kongreszus czéljait. Az ez ügy iránt érdeklődő közönség, bizonyonyosau tudja már a fővárosi lapokból, de tudhatja a „Nyirvidék"-ből is a kongreszus czéljait. Azokkal tehát nem untatom e lap tisztelt olvasóit. Csupán a kongreszus megállapodásainak elősorolására szorítkozom jelen czikkem keretében. Az emlékirat felolvasása után Fóldváry Kálmán az „Eger és Vidéke" szerkesztője szólalt fel; arra hiván fel a kongresszus figyelmét, hogy: ha czélt akar érni, ne bocsátkozzék a részletek tárgyalásába, hanem állapodjék meg az általános elvekre nézve; a további teendőkkel pedig, t. i. az egyesülési tervezetnek kidolgázásával, bizzon meg egy szűkebb végrehajtó bizottságot. Ez indítvány általános helyesléssel fogadtatott. Dr. Holló Lajos a „Félegyházi Hirlap" szerkesztője előbb azt a kérdést kivauja eldöntetni, ha megalakítandó-e az országos egyesület vagy nem;s ha igen, kötelező legyen-e az egyesülés vagy szabad ? A kongreszus az egyesülés eszméjét elvben elfogadván, elnök határozat képp kimondotta hogy: „A kongresszus elvben elfogadja a vidéki liirlapszerkesztők és kiadók egyesületének alakítására vonatkozó indítványt; továbbá hogy az alapszabálytervezet kidolgozására bizottságot küld ki. amely az elkészített tervezetet, annak idejében, megküldi a kongreszus tagjainak." Miért nem a kongreszusou meg nem jelent lapszerkesztőknek s ezek utjáu a hírlapíróknak is?! Szeréntem a kidolgozandó alapszabály-tervezet a hazai összes hírlapok szerkesztőinek megküldendő ; egyszersmind egybehivandók az alapszabályok tárgyalására. Az alapszabályok kidolgozására 9 tagu bizottság küldetett ki avval az utasítással, hogy: az egyesületbe való belépés ne legyen kötelező. A kougreszus e határozatával ellent mondott önmagának, illetőleg koczkáztatta magát a kitűzött czélt és annak megvalósítását. Ha az egyesületbe való belépés nem kötelező minden hazai hírlapíróra nézve, akkor mire való maga az egyesülés ?! Hiszen akik az alapszabályilag kimondandó föltételek mellett egyesülnek, zok már eo ipso nem válnak, nem válhatnak a hírlapirodalomnak sem szégyenére, sem veszélyére. Es ha a be nem lépőkre nézve az egyesület semmi törvényes hatással sem lehet: tulajdonképp minő czélokat akar elérni az egyesülés a hírlapirodalom terén?! Marad ugyan egy eszköz fenn az egyesület számára, amelylyel a tisztultabb erkölcsi fogalmakkal biró közönség előtt, az egyesület kötelékén kívül álló hírlapírókra, bizonyos nyomást gyakorolhat, t. i. a morális pressió; de kérdés ha az számunkhoz a „Gazdasági Értesítő" meíléklapuiik 9-rtik oly hírlapírók fektetnek-e valami súlyt eme morális pressióra ? Aligha! Az is igaz, hogy az a 64 szó, 460 szóval szemben, elenyészik. De mint előre bocsátám, ki tudja, ki tudhatja egész bizonyossággal azt. hogy eme 460 hírlapírót vagyis tulajdonképp 230 szerkesztőt tui tarthatta vissza a kongresszuson való megjelenéstől ?! Mindenesetre czélszerű lett volna már ke/.detben minden hirlapszerkesztőt és kiadót nyilatkozatra szólítani fel, ha valyon kiván-e belépni az egyesületbe? Ekkor a kougreszus tájékozhatván magát az egyesülni kívánók számarányára nézve: a kötelező vagy nem kötelező egyesülés kérdése más megoldást nyerhetett volna. Azért tehát igen helyesen fog eljárni az elnökség, ha az alapszabály-tervezet meg küldésekor mindén egyes lapszerkesztőt és kiadót felszólít ily nyilatkozat tételre. Ha igy az után az egyesülni kívánók száma oly tekintélyes lesz, hogy a kisebbséggel szemben bizton felléphet: az alapszabályokon még mindig változtathat a kongresszus, természetesen a törvényhozás hatalmának igénybe vétele mellett. De térjünk vissza a kogresszus további folyamának ismertetéséhez. A vidéki segélyző és nyugdij-szövetkezet felállításának eszméjét a kougreszus elejtvén; azon óhajtásnak adott kifejezést, hogy a vidéki egyesület tagjai lépjenek be az országos ki rlapirói nyugdíjintézetbe. Kimondta továbbá a kougreszus. hogy a végrehajtó bizottság intézzen a pénzügyminiszterhez a kougreszus nevében kérvényt az iránt, hogy rendeletileg szabályozza a hirdetési bélyeg ügyét: különösen megállapítván azt, hogy mely közlemények esnek hirdetési bélyeg-kötelezettég alás utasítsa a pénzügyi hatóságokat szabályos eljárásra, nehogy jövőre is viszaélések forduljanak elő; továbbá a kongreszusnak azt az óhaját is fejezze ki, hogy a hirdetési bélyeg ha lehetséges egészben töröltessék, vagy legalább szabályoztassék A „Zala" szerkesztőjének Varga Lajosnak indítványa alapján a kougreszus utasította a végrehajtó bizottságot, hogy a hirdetési iroda fölállítása iránt tegye mez a kezdeményező lépéseket: egy a mai állapotok gyökeres megváltoztatására irányzott előterjesztés elkészítésével. Mócs István fiúméi szerkesztőnek az az indítványa, mely szerint kéressék fel a magyar kir. belügyminiszter, hogy a sajtó-reform megvalósításáig reudeleti uton és pedig az esküdtszéki intézmény alapján, szerezzen érvényt a magyar sajtótörvény intenczioinak; szintén elfogadtatott. Szterényi József brassói szerkesztő indítványa folytán határuztatott, hogy intéztessék felirat az országgyűléshez és az illető miniszterhez az 1848ki sajtótörvénynek Erdélyre leendő kiterjesztése tárgyában. íme ezek képezték a vidéki hírlapírók első kongreszusának tárgyait. Teljesen befejezett tényként csupán az egyesülés eszméjének megtestesitése emelkedik ugyan ki; de ez már magában is szép eredmény. A többi megbeszélt dolgok is mind olyanok, amelyek csak előnyére válhatnak a hírlapirodalomnak. A kongreszus tehát mindenesetre üdvös munkát teljesített, amelyre miuden hírlapíró és olvasó csak áldást kívánhat. Kuieth y István. száma van mellékelve.
