Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-08-30 / 35. szám

„N Y í K V I U K K A szabolcsmegyei jegyzők egyletének közgyűléséből. — Augusztushó 26. — Nagy Kálmán egyleti elnök üdvözölvén a megjelent kartársakat előadja, hogy amennyiben az ő és tisztviselő társainak hivataloskodási ideje f. é. juniushó 28-áu lejárt; az alapszabályok értelmében pedig a beválasztott tisztviselők hivatalos működése 3 évnél továbbra nem terjedhet: saját és tisztviselő társai nevébeD az egyletnek bennök helyezett bizalmát s személyük megtiszteltetését és irányokban tanúsított szives elnézését és támogatását megköszönve, hivatalos állásuktól ünnepélyesen visszalépnek és felhívja a közgyűlést az uj tisztviselői karnak választás és pedig titkos szavazás utján leendő megala kitására annál is inkább, minthogy a közgyűlés különben is és kizárólag az uj tiszti kar megalakitása végett lett összehiva. Mielőtt azonban a választás formaszerént uiegcjtetnék, helyén való dolognak látná a tiszti kar a évi működését jelezni. Minthogy azonban az egyesü'et csak igen szerény körben mozgott; nem mutathat fel kimagasló tényeket és nagyszabású dolgokat; de önérzettel elmondhatja azt, hogy egyetlen oly alkalmat seui mulasztottak el, amelylyel az egylet érdekeinek hasznos szolgálatot tehettek, annak anyagi és erkölcsi érdekeit előmozdíthatni tehetségükben állott. Az évenkint meg tartatni szokott országos jegyzői egylet közgyűlésein e megyei egylet rendesen képviselve volt, amikor is az ország jegyzői karának auyagi és erkölcsi érdekei mellett készséggel és a legtisztább szándékkal mindig és mindenekben közreműködött. Kivánja végül, hogy a megsálasziandó tisztviselői kar buzgóbban és sikeresebben járjon el az egylet érdekei szolgálatában, mint. ő és társai a múltban tehették. Ez után felhívja a közgyűlést a korelnök és jegyzőnek a tisztujitás tartamára való megválasztására. Korelnökül Lányi Antal, jegyzőül Horváth Gyula megválasztatván, elfoglalják helyeiket. Korelnök figyelmezteti a közgyűlést, hogy amenyiban az alapszabályok értelméban a szavazásnak titkosan kell lefolynia: a szavazat szedéshez id. Tótb József, Moravek Gusztáv és Somogyi S. egyleti tagokat ajánlja. A közgyűlés az ajánlt 3 tagot elfogadván, a szavazás kezdetét vette, amelynek eredménye az lett, hogy az összesen beadott 32 szavazatból Nagy Kálmánra mint elnökre 31 (a 32 dik ő miga volt), Virányi Jánosra mint alelnökre 17, Szalatnay Lászlóra miut jegyzőre 18 szavazat esett; következéskép a 3 első állás betöltöttnek jelentetett ki. Nagy Kálmán újból is megválasztott eluök meleg szavakbau köszönte ineg az irányában ismét- és ismét megujuló bizalmát a közgyűlésnek; de mert ér/.i, hogy nehéz hivatalos állásáuál s teendőinek sokaságánál fogva, Bem tehet az egylet érdekében auyit, inint amenyit kellene, megérdemelne és szeretne : kéri magát felmentetni s az elnökséggel mást megtisztelni. A közgyűlés tagjai egymás után szólaltak fel és kérték a megválasztott elnököt helyének elfoglalására ; minthogy az egylet bizalmát egyedül csak ő belé helyezi. Nagy Kálmán látván a határtalan bizalomnak ily ritka alakban való nyilvánu'ását; végre is engedett a köz bizalomnak, az elnökséget elfogadta s az elnöki széket, a közgyűlés lelkes éljenzései közt elfoglalta. Ez után pénztáruokul, köz felkiáltás utján. Lányi Antal volt pénztárnok választatott meg. Választmányi tagokul Adorján István, Andó Sámuel, Kéky László, Krecsák Lajos, Mndáchy Boldizsár, Mo ravek Gusztáv és Nagy Sándor, póttagókul pedig Horváth Gyula és ifj. Tóth József választattak meg. Elnök előterjeszti, hogy a mai közgyűlés csupán a tisztujitás megejtése czéljából hivatott ugyan be ; de mert több érdekes átirat és javaslat érkezett be az elnökséghez ; és mert az alapszabályok értelmében a közgyűlés csak oly tárgy felett hozhat határozatot, amely a választmány reszortján már átment; a választmáuy pedig az idő rövidsége miatt, a közgyűlést megelőzőleg össze nem jöhetett: szükséges hogy a közgyűlés ki nondja, ha valyon, a rendkívüli körülményekre való tekinletből, kívánja-e a beérkezett indítványokat és átiratokat a mai napon tárgyalni a választmány eljárásának mellőzesével, vagy elhalasztja azokat. Lányi Antal csak abbau az esetben szeretne eltérni a szabályszerűségtől, ha az illető átiratok és javaslatok sürgős és halasztást nem szenvedhető természetűek. Minthogy pedig szóló tudomása szeréut, az alispán úrtól egy igen fontos és érdekes felhívás érkezett az egylethez, amelyre még e folyó hó végéig felelni kell: Kivételesen ez egy ügyet tárgyalás alá kéri bocsátani. Elnök mindenek előtt azt óhajtotta volna eldöntetni, hogy egyátaljában kívánja-e tárgyalni a beérkezett ügyeket a közgyűlés vagy sem ; és csak e kérdéB eldöntése után volt szándékában az alispáni átiratot előterjeszteni, amely a jegyzők által teljesíttetni szokott Írásos muukálatok díjszabására vonatkozván, kétség kívül igen fontos természetű. Minthogy pedig e kérdés már Lányi egyleti tag ur által föl vettetett, leghelyesebb eljárásnak vélné elnök, ha a gyűlés félórára felfüggesztették. h >gy a választmány az ügyet előkészítvén, azt a közgyűlés elé terjeszthesse határozat hozatal végett. Elnök előterjesztése elfogadtatván, a gyűlés fél órára felfüggesztetik, amely időre a választmány rendes szabályszerű ülést tartás végett vissza-vonul. Fél óra múlva a közgyűlés újra folytatiatik. Elnök először is az alispáunak az írásos muukák díjszabására vonatkozó felhívására hozott választmányi javaslatot terjeszti a közgyűlés elbírálása alá. A választmány, tekintettel a kérdésbeu lorgó díjszabásnak a jegyzőkre nézve életfontosságú voltára, azt javasolja, hogy: kéressék fel az alispán ur egy 3-4 tagu küldöttség által, a díjszabásra vonatkozó ügynek a közelebbi megyei közgyűlés napi rendjéről való levételére s annak a novemberi gyűlésig leendő elhalasztására ; továbbá küldjöu ki a közgyűlés kebeléből egy 4—5 tagu bizottságot a kivánt iromány-díjszabás tervezetének elkészítésére oly utasítással, hogv a/.t e f. évi szepemberhó végéig elkészítvén; az október első felében okvetlen behívandó egylet közgyűlése elé legyen terjeszthető; hogy igy az után azt az alispán úr a megyei noveinh°ri évnegyedes közgyűlésnek azt lienj ujthassa. A közgyűlés a választmánynak eme javaslatát el fogadja s azt határozatilag kimondja; az alispáni küldöttségbe az elnököt, alelnököt és a pénztárnokot, a díjszabás javaslat elkészítésével pedig a választmányt bízván meg. Elnök előterjeszti a választmánynak Horváth Gyula indiWányár.i hozott azon megállapodását, miszeréut kö ressék fel az alispáu ur arra, hogy a »Községi Közlönye czimü jegyzői szaklapnak járatására hivja fel az egyes kö/ségek képviselelét. A választmány e javaslatát a kö/.gyülés szintén elfogadja. Előadja eluök, hogy az orsz tgos jegyzői egylet elnöksége felhívta az egyletet, az igazságügyi miniszternek a telekkönyvi betétekre vonatkozó s a községi jegyzők jövedelmét a legérzéknuyebbeu sújtó javaslatának mind u törvény-engedte módok és eszkö/.ök igénybe vételével leendő ellensúlyozására; sőt e ctélbol a megyéből bevá lasztott országgyűlési képviselőkhöz egy-egy kérvényt is hüldött, hogy azokat töbh választók által aláíratva igyekezzék az egylet az illető országgyűléfi képviselők kezei hez jutatni; mely kérvényben arra kéretuek fel a kép iselő urak, hogy sziveskedjeajk az e tárgyban az ország gyűléshez terjesztett kérvényt támogatui. E leiratot a választmáuy tárgyalván, a mellékelt kérvényeket az illető választókerületben lakó egy-egy jegyzőnek oly utasítással javasolja kiadatni, hogy azokat minnél több választóval aláiratváu ; sürgősen juttassák el a tisztelt képviselő urakhoz. A választmány javaslata egyhaugulag elfogdtatik. Elnök felhívja a közgyűlést, hogy inoudja ki határozatilag, ha valyon az e f. é. szeptemberhó 13-án Budapesten megtartandó országos jegyzői gyűlésen kivánja-e magát képviseltetni és ha igen kiáltal? A közgyűlés a képviseltetést kimondván, a felmenelolre elnököt és pénztárnokot kéri fel. Több tárgy nem lévén, elnök a közgyűlést felo zlatja. yMit tehet a népiskola az egészség-ügy érdekében % Az ember életének tengélet-fol amata az emésztés, vér és lélegzés rendszerére oszlik. Emésztés alatt a testi szervek által véghez vitt azon működést lehet érteni, mely által idegen testek vétetnek és dolgoztatnak fel, s ezekből a testünk növesztésére, feutartására alkalmas részek lerakatnak, az alkalmatlan részek eltávolíttatnak. Ezen emésztési működést végzik : a száj, gyomor, a belek, máj, lép, vesék és a vérkeringés és légzési működés segítségével. Szánkkal veszszük magunkhoz a táplálékot, a fogak segitségevel szétrágjuk, nyálunkkal kellő mértéklieu összekeverve, a gyomorba jut a nyelvcsőn keresztül; hol a gyomor nedvvel egyesülvén, emövé válik. A gyomorból a megemésztett étei a vékony bélbe jut, melyből a test táplálására alkalmas rész a felszívó erőnek segítségével felvétetvén, a vér által az egész testben széthordatik, lerakatik, az alkalmatlan részek, az epe hozzá ömlése után, a testből a belek működése után kiüríttetnek. Minél jobban megrágja a két fogsor az ételt; és minél több nyállal van ideje vegjülui a megrágott ételnek : annál kevesebb dolgába kerül a gyomornak az ételek megemésztése. Litni való tehát, hogy az emésztésnél a fogak és a gyomor főszerepet visznek. A fogaknak ép és egészséges voltára korán kell a gyer mekek figyelmét felhívni. Szoktassuk növendékeinket koráu ahhoz, hogy lassan egyeuek. Minél keményebb a szájba vett étel, annál jobban rágják meg, elegendő ni állal vegyítsék össze; hogy jól megrágva jusson a gyomorba. Értessük meg növendoiteiukkel, hogy a jól meg nem rágott étel gyomorterhelést, betegséget okoz. Szoktassuk korán növendékeinket ahhoz, hogy minden evés után szájukat mossák ki; a szájban maradt ételinarailváu) ok a száj büdösödését a foguk elodvasodását eredményezik ; továbbá, meleg ételre bideg vizet, vagy hideg víz ivás után röktön meleg ételt ne vegyenek ; inert a fogak hö állapotának hirtelen változása a legkiuosabb fogfájllalinakat okozza. A gyomor működésH a test gyomor-táj Iiának meghütésével vagy szoros ruhák által ue akadályozzák. A szívből, üterekeu kiinduló, az egér,z testbe szélyel menő, v sz ereken visszatérő nagy és kis vérkeringés eszközli a megemésztett ételekből felvett, a test táp álására alkalmas n'sz széthordását lerakását, a testben felgyűlt haszontalan anyagok eltávolítását és a test hő állapotát, mely rendes körülmények között -+- 29" R. szeréut. A vérkeringésre vonatkozólag tanítsuk meg növendékeinket, hogy a szeszes italok: bor, ser, pálinka, lőszeres ételek a vérkeriugést gyorsítják, a test hő mérsékeit magasabb fokra emelik, lázas állapotot idéznek elő. Figyelmeztessék növendékeiket idejekorán arra, hogy a szeszes italok soha sem táplálók; ezek kö.ött különösen a pálinka a testet elsorvasztó, a lelket eltompító méreg, mely mindig nagyobb mértékben való folytonos élvezés után, hatását és czélját soha sem téveszti el ; kivált ha az ern er a test sz rvozetének tökéletes kifejlődése előtt merült eunek élvezetébe; továbbá ezen nemtelen szenvedély uralma alatt vége van az ember erkölcsi életének is. Ily uemtelen szenvedély még a do hányzás is, mehre ba valaki nagyobb emberek majmolása után, magát növendék korábau rászoktatta ; az emésztési folyamat megzavarásával, saját testének teljes kifejlését gátolja meg. A dohányban nikotin méreg van, mely kisebb állatot képes rögtön megölni, nagyobb állatok testszervezetére nézve pedig sorvasztólag hat. E két tárgynál, tauitói tekintélyünk megóiása czéljából is, vigyázók legyünk; hogy amit szájjal beszélünk, magunk viseletével és tetteinkkel azzal ellenkezőt ne bizonyítsunk. Tanitványaiuk előtt, ezek szemeláttára ne részegeskedjünk, dohányzacskóval, pipakészlettel felszerelve az iskolába ue lépjünk. Ha p'^dig tanítványaink valamelyik nemtelen szenvedélynek rabjává létünket felismerték, büubánólag valljuk meg rosz tettünket, nagykorúságunkkal takarózva | előttök mentsük ki magnókat. A légzés a földünket környező levegőnek a tüdő és felbőr által fel-zivása i's kilehelléséből áll. & levegőben levő éleuy a tüdőben közvetve a vér szénenyével vegyülvén, részben széusavat képez melyet kilélegzünk, részben pedig a vér felfrissítő ére szolgál és előidézi a test hő állapotái. Érdekünkben áll tehát, hogy mindenütt tiszta élonydűs levegőt lélegzüuk be; hogy ennek tüdőnkbe felszívása által v rüűk folyvást fris egészséges legyen, ez által a test emésztési folyamata fen ue akadjon, az emésztés vér és lélegzési folyamatok egymásra ható működése által testi életünk fentartassék. Ugyanezért őrködjék a tanító azon, hogy az iskolában, hol a sok gyermek kilehellése által a levegő nagyon hamar tisztátalanná válik, megfertőztetik, folytonos szellőztetés által miudig tiszta levegő legyen. Minden tanítási óra után, az ablakok kinyitásával, télen éppen ugy mint nyáron, az iskola szénsavas tartalmú levegőjét az élenydús levegővel frisittessék fel. cserélje ki. Értesse meg tanítványaival, hogy nem csak a tantermet, hanem a lakó szobákat is szükséges egészségi szempontbol, napouta több zör szellőztetni; sőt az okos e nber az állatok lakó helyeiről sem feledkezik meg, mert azoknak is épeu oly szükséges életük feutartására az élenydús levegő, mint az embernek. A gyermekek külöuöseu életük minél több részét szabad levegőn töltsék. A levegőnek változataihoz is minél korábban szoktassuk hozzá a gyermekeket, ed?zük meg testüket. Az elkényeztetés még a fuvó széltől is oltalmazó majom szeretetét a szülőknek satnya vézna testtel, ideje koráu lehervasztással szokta megbőszülni a természet. Az iskolás gyermekek egészségi állapotára való tekintetből soha se tűrjük el, hogy nyakuk és fejük túlságosan elfedve, beburkolva legyenek. Nem tapasztahuk-e mindanoyian, hogy a beburkolt nyakú gyermekek örökösen rekedtség és köhögésben szenvednek? A légzésre nézve tartsuk szem előtt, hogy a levegő belélegzése az egész tüdővel nagy mértékben történjék az orron keresztül ; a nyitott szájon kerestfül történő kurta légzés, amilyen rosz szokás külsőleg, éppen olyan veszélyes a légzési folyamatra nézve. Az ember életének tengéleti folyamára vonatkozó egészségi eszközöket vázlatosan előadván, térjünk át az álUti élet folyamatára vonatkozó dolgokra. (Folytatása következik.) Köz Ügyek. (A községi és körjegyzők országos központi egylete) 1885. évi szeptemberhó 13 án Pest P.lis-Solt-Kiskua megye háza nagytermében évi rendes közgyűlést tart. A közgyűlést szeptemberhó 12-én választináuyi ülés előzi meg, amelyben a központi egylet pénztári számadásai vizsgáltatnak meg; továbbá a megyei jegyzői egyletekből a mult évi közgyűlésből kiadott indítványokra adott jelentések összeállítása s egyéb indítványok feletti tanácskozmány, valamint az erdélyrészi közművelődési egylet pártolás iránti megkeresvénye. A közgyűlés tárgyai: I. Elnöki jelentés; 2. Az országos központi jegyzői egyleti pénztár számadásának megvizsgálása; 3. A »Községi Közlönye czimü egyleti szaklapra vonatkozólag a kiadó által beadott számadás megvizsgálása; 4. Az »Évkönyvc ügyebeu jelentéstétel; 5. Á megyei jpg>zői egyleteknek az 1884. 'evi kö/.gyülés XII., XVII., XVIII., és XIX. számú végzései által kiadott indítványokra beérkezett jeleütései alapján szerkesztett válaszmánji ülés véleményének előterjesztése; 6. Az Erdélyrészi közművelődési egylet megkeresv'nye a közművelődési egylet pártolása tárgyában; 7 A 1885. évi szep emberhó 5-ig az elnökséghez beadandó szabályszerüleg szerkeszteudő indítványok feletti intézkedés. A közgyűlésre meghívott jegyzői egyletek küldöttei megbízó leveleiket szeptember 13-áu reggeli 8 óráig a központi egyleti főjegyzőnél bemutatni kötelesek. Az elnökség az »Arany Sas* szállodában lehetőleg mérsékelt árak mellett szállást eszközölt ki, mely kedvezmény igénybevétele esetén a központi főjegyző szeptember G-ig értesítendő. A megyei jegyzői egyletek elnökei és a pártoló tagok, kik tagsági dijaikkal hátralékban vanuak, a központi elnökség tartozásaiknak szeptember 5-ig okvetlen lefizetésére hivja fel. (Aki részeg állapotban) tiszteletlen magataitasával vagy tettel templomban nyilvános botrányt okoz, vagy a vallási tisztelet tárgyait meggyaláza, a bűnt. törv. könyv 191 §-ába ütköző vallás elleni vétséget követ el. A magyar kir. Curía büntetntanácsa f. é. 377 számú döntvénye. (»Magyar közigazgatás.*) Tanügy. Értesítés. A nyíregyházai alsófoku ipariskolába az iparos tanouczok beiratása f. é. szeptemberhó 13-án d. e. 9 órától 12-ig, az ipariskola második osztályáuak tantermében, (u. debreczeni-utcza 1540 sz. a.) veszi kezdetét; az 1885—ti-ik tanév ünnepélyes megnyitása pedig ugyanott szepttíinberhó 20-án itartatik meg. Nyíregyháza vtkiosa derék, művelt lelkű iparosai hódolni fognak a korXés törvény kívánalmainak, s el nem vonják tanonczaikat az ipariskolai tanelőadásoktól; hanem az iparos osztály művelődését kielégítendő, oda törekesznek, hogy ezen ipariskolába, melyet államsegélylyel a nemes város és az iparosok közös erővel fentartanak, melynek nemes feladata az elemi ismereteket kiegészi teni és bővíteni, helyes, utmutatást adván a komoly szakműveltséghez, mely a népiskola alapjáról a gyakorlati élet szükségeinek megfelelő általános műveltséget nyújt; tauköteles tauouezaikat a kijelölt tanórákra pontosan elküldik és magaviseletüket, <?lőhaladásukat lelkiismeretesen ellenőrzik. v Saját jól felfogott érdekűik követeli, hogy a t,. iparos mester urak tanonczaikat a fent jelzett időbeu az. ipariskolába felkühleui szíveskedjenek ; nehogy magoknak szerezzenek bajt és kellemetlenséget az által, hogy az ipartörvényt ignorálva, annak szig;orát magokra vonják. Nyíregyháza, 1885. augusztushó 28-án. Pazár István, ipariskolai igazgató.