Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-07-26 / 30. szám

19. §. A szolgálati idő, azon részesekre nézve, akiket az 1877. évi tisztújítás a megyei szolgálatban talált, vagy akik a tisztújítás alkalmával választattak meg vagy neveztettek ki, az 1878. évi januárhó 1. napjától; azon részesekre nézve pedig, kik később léptek megyei szolgálatba, megválasztatásuk vagy kineveztetéstik, illetőleg eskü letétellik napjától számíttatik. Ezen intézeti tagok azonban tartoznak az 1878. január 1. óta lefolyt s általuk tényleg betöltött szolgálati időre járó fizetésük után, évi két száztólit, a betöltött szolgálati időnek teljesen megfelelő évi öt részletekben az intézet pénztárába, a nyugdíjalaphoz befizetni. 20. §. A szolgabírói Írnoki, dijnoki és nem rendszeresített megyei állomáson, vagy az államnál vagy más törvényhatóságnál töltött oly szolgálat, amely a beszámítható megyei szolgálatot, ha közvetlenül s megszakítás nélkül is, megelőzte, az ezen .íyugdijalapból való ellátásnál, semmi körülmények közt tekintetbe nem vehető. Másrészt a rendszeresített állomáson ideigleneseu vagy próbaidőre, eskü-tétel mellett töltött szolgálat, ha az később állandóvá válik, az ellátás vagy uyugdijazás alapjául beszámítandó. 21. §. A szolgálatnak egyáltalában megszakítás nélkülinek kell lenni. A megszakítás előtti idő ellátási vagy nyugdíjazási alapul uem szolgálhat. Kivételt csak a következő esetek képeznek: aj ha valamely tisztviselő a köz választásnál kimaradt, de későbben is megválasztatott; hj ha az ezen nyugdijalap által nyugdíjazott egyén ismét tényleges megyei szolgálatban alkalmaztatik; cj ha a megye szolgálatábau álló egyének az alkotmányos kormány vagy társhatóság szolgálatába visszatérnek. Ezeu esetben az ezen alap által való ellátás vagy nyugdíjazás alkalmával az előbb eltöltött megyei szolgálati idő és a fokozatos nyugdíj mérvének alapjául beszámítandó lesz: természetesen ide uem értve azon időt, melyet az illető nem ezen megye tényleges szolgálatában töltött el. 22. §. Az ellátás vagy nyugdíjazás kiszabásánál esupáu a legutóbbi rendszeresített évi fizetés, mellék-járandóságok nélkül, vétetik tekiutetbe. 23. §. A nyugdíjazás ahhoz képest, amint az ellátás indokául szolgáló körülmények időleges vagy állandó jellegűek, vagy ideiglenes vagy életfogytig tartó lehet. 24. §. Az évi nyugdíj, tiz évi beszámítható szolgálati idő után, a legutóbb élvezett rendszeres évi tizetés 40 százalékában állapittatik meg: amelyhez miuden további szolgálati év után ugyancsak a rendszeres évi fizetés két százaléka járul mindaddig, mig a uyugdij magával a legutóbbi rendszeres évi fizetéssel felér. 25. § A nyugdíj élvezete ideigleneseu felfüggesztetik : aj ha a nyugdíjazott az államnál vagv társhatóságnál állandó évi fizetéssel egybekötött alkalmazást vállal; és pedig ezen alkalmaztatás tartamára oly mérvben, miut amely mérvben ujabbi fizetése, a nyugdíjjal együtt meghaladja a nyugdíjaztatásnak alapjául szolgált nyugdijalap illetményeit: b) ha a nyugdíjazott egyén, valamely nem becstelenitő bűntény vagy vétség miatt, szabadság-vesztéssel büntettetik, és pedig a szabadság-bilutetés tartamára. 20. Az ellátásra való igény végleg megszűnik: aj ha valaki fegyelmi utou hivatal-vesztésre ítéltetett, a 16 §• t>) pontjában említett eset kivételével; bj ha valaki állomásáról lemondott, ide nem értve természeteseu a tisztújítás előtti tömeges általános lemondást; lemoudásnak tekintetvén az is, ha valaki tisztujitáskor magát kijelöltetni nem kéri. 27. §. A nyugdíjazott egyének nyugdija végleg megszűnik: aj ha az illető a magyar állam polgára lenni megszűnik ; h) ha az illető a megye szolgálatában rendszeresitett állomásra ismét alkalmaztatik; cj ha becstelenitő büutett, vagy abban való részesség miatt, bünfenyitő uton jogereü ítélettel elitéltetik. IV. Az alap részére teljesített befizetések viszszaadása. 28. §. Ha az ellátás föltételeül a 16. §-ban megszabott körülmények elébb állanak be, mintsem az ellátásra igényt tartó egyének 5 évi beszámítható szolgálati idővel bírnának; az alap részére teljesített befizetések visszafizetéséhez igényt nem tarthatnak. Ha azonban beszámítható szolgálati idejük az 5 évet meghaladja, befizetéseiket kamat nélkül visszakapják. Egyéb esetben ezen befizetések, minden viszkereset nélkül, az alap javára maradnak. 29. §. Ha valaki, az előző szakaszban emiitett köriilméuyek folytáu, befizetett dijjárulékait visszakapván; későbben ismét megyei szolgálatba lépne, az első szolgálat alkalmával megyei szolgálatban töltött idő is csak azon esetben számíttatik be leendő ellátásba, ha a visszavett dijjárulékot az alapba kamatostul ismét béfizette; különbeu csak az uj szolgálat ideje szolgálván leendő ellátásra zsinór-mértékül. V. Az ellátásra felhasználandó jövedelem. 30 Nyugdíjazásra s egyéb ellátásra, csak az évi rendes dijjárulékok és alap kamatainak 90%-ja fordítandó. VI. Az özvegyek ellátásáról. 31. §. A jelen szabályzat értelmében ellátásra jogosított egyéuek özvegyei ellátásra tarthatnak igényt: ha az özvegy az elhunyttal, annak tényleges szolgálata idején, vagy még az előtt törvényesen egybekelt: vele halála napjáig törvényes házasságbau élt, és férje elhunytának alkalmával attól törvényesen elválva nem volt. 32. §. Az özvegyi ellátásra való igény azonban be uem áll: aj ha a házasság a férj nyugdíjazott állapotában köttetett; tj ha a házasság kötése alkalmával a férj ugyan még megyei tényleges szolgálatban állott, de már hatvanadik élet-évét túlhaladta ; " cj ha a nő, becstelenitő bűntett vagy abban való bűnrészesség miatt, bűufenyitő utou jogerejü Ítélettel elitéltetett. 33. §. Ha a férj elhunytakor tiz évet meghaladó beszámítható szolgálati idővel bírt, özvegye nyugdíjban részesittetik. 34. §. Az özvegyet, ellátási díjként, azon összeg egyharmada illeti, mely férjét az elhalálozás alkalmával nyugdijképeu illette volna ; azouban az a 800 frtnyi összeget meg nem haladhatja. 35. §. Ha a férj elhunytakor annak szolgálati ideje 10 évre még uem terjedt, de az öt évet már meghaladta; akkor özvegye visszakapja a férje által befizetett nyugdíj járalékokat kamat nélkül _