Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-07-26 / 30. szám

de ellátásban nem részesül, különben befizetései a nyugdij alap javára esnek. 36. §. Az özvegyi nyugdij élvezete életfogytiglan terjed; megszűnik azonban véglegesen : a) ha az özvegy a magyar állam polgára lenni megszűnik ; b) ha becsteleuitő bűntett vagy abban való bűnrészesség miatt, bűnfenyitő utou, jogerejü Ítélettel elitéltetik; ideiglenesen: a) ha az özvegy valamely más bűntény vagy vétség miatt szabadság-büntetésre ítéltetik, a szabadságbüntetés kiállásának tartamára; b) ha ismét férjhez megy házassága tartamára. 37. §. Ha az özvegy állami rendszeresített hivatalos állomást nyerne, vagy férje elhunytával is már ilyenben volna; akkor az • özvegyi nyugdíjnak csak azon többlete jár, mely az özvegy rendszeres fizetését felülmúlja. VII. Az árvák ellátásáról. 38. §. Megyei szolgálatban volt nyugdíj-képes, vagy nyugdíjas állapotban elhuuyt egyén törvényes kiskorú gyermekei neveltetési pótlékban részesittetnek. 39. §. Megyei szolgálatban volt nyugdíj-képes egyének árváira nézve: a) mindaddig, mig édes anyjuk életben van, illetőleg nyugdijat élvez; az évi neveltetési pótlék fejenkint az atya legutóbbi rendszeres fizetésének 10%-jában állapittatik meg; b) ha pedig teljesen árvák, az évi neveltetési pótlék egyenkint az atya legutóbbi rendszeres fizetésének 20%-jában állapittatik meg akként azonban ; hogy ha kiskorú gyermek létezésének esetében, az ezek részére adandó neveltetési járulékok összege az özvegy nyugdijának megfelelő összeget felülhaladná, a többlet a gyermekek neveltetési pótlékából, arányos részletekben levonatik. 40. §. A neveltetési pótlék vagy járulék az árváknak bezárólag 18 éves korukig jár; figyermekeknek azonban, kik iskolai tanulmányaikat tovább folytatják s e körülményt igazolják, a neveltetési pótlék vagy járulék 20 éves korukig, ha a tanulást abban nem hagyják, kiadatik. 41. §. A neveltetési pótlék vagy járulék az árvákuak kizárólag 18 éves korukig jár; de 18, illetőleg 20 éves kora előtt is megszünhetik és pedig véglegesen: a) ha a leány férjhez megy ; b) ha az árva a magyar állam polgára lenni megszűnik; c) ha becstelenitő bűntett vagy abban való bünrészesség miatt, jogerejü Ítélettel elitéltetik; ideiglenesen: o) ha az árva egyébként teljes ellátásban részesül, ezen ellátás tartamára; vagy b) ha az árva, valamely nem becstelenitő bűntény vagy vétség miatt, szabaclság-büntetére ítéltetik, a szabadság büntetés tartamára. 42. §. Az özvegyi nyugdíjnak bármily okból való megszüntetése, vagy felfüggesztése a neveltetési pótlék élvezetét meg nem szünteti s fel nem függeszti. VIII. A nyugdij intézmény életbe lépte. 43. §. A nyugdíj-alap létrehozása 1886. januárhó 1-én kezdődik. IX. Átmeneti intézkedés. 44. §. Ha a nyugdij-iutézmény megalakítása után, kezdetben esetleges nagyobb számit ellátások bekövetkezése folytán, az alap jövedelme a kellő ellátási összegeket nem fedezhetné; ezek mindaddig, míg a helyzet a teljes ellátást megengedi, aráuylagosau leszállitandók lesznek; vagy pedig az alap, a szabályrendelet 3. §-a G-ik pontjában jelzett módon, a kívánalomnak megfelelően kiel gészitendő. X. A nyugdij-intézmény feloszlása. 45. §. Ha bármely körülmény folytán megszűnnék anuak szüksége, hogy a vármegye közöusége választott tisztviselői, kinevezett hivatalnokai és szolgái ellátásáról gondoskodjék; a megye fentartja magának a jogot, hogy a nyugdij-alap hova-fordítása tekintetéből intézkedjék. K. m. f. Jegyzette: MIKLÓS LÁSZLÓ. főjegyző. J4ba Elek könyvnyomdája Nyíregyházin. (581.)