Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-07-05 / 27. szám

VI. évfolyam. 16. szám. Nyiregyháza, 1885. április 5. ZA BOLCSI HIRLAP.) TARSADALMI HETILAP. A SZABOLOSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. JVLegjelenili: hetenkint egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre 4 frt. Félévre •> > Negyedévre J » Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szélküldése tárgyában leendő fölszólamlások .Jóba Ízlelt kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám) A községi jegyző és tanító uraknak egész évre i intézendök. csak két forint. A lap szellemi részét képező küldemények, a sz ikesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bérmcntetlen levelek >•«.••'< -mertt kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kiránatra s :\z illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer hasáb/ott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 80 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 krajezár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: Gohlberger A. Y. által Budapesten. Haasensteiu és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiDan is. Donv & Comp által Hamburgban. „A mi vasutunk." Mottó : »Segits magadon : isten is segít,« Közmondás. » »Amely nép magát elhagyja: isten sem menti meg a végveszélytől.* Kossuth. A Nyíregyházáról N-Kállón Nyírbátoron át Mátészalkára tervezett vasút építtető bizottságának központi köreiből jó régen leérkeztek az aláírási ívek, s a nyírbátori gyűlés jegyzőkönyvének egy-egy példánya a vidéki (nyíregyházai, n-kállói, nyírbátori és mátészalkai^ albizottságokhoz azon felhívással, hogy a hiányzó 425 ezer forintig részvények jegyeztessenek; ha jól vagyunk értesülve azon záradékkal, hogy az aláírási ivek f. évi julius első napjaiban a központi bizottsághoz, az aláírásokkal vissza küldessenek. Ennyi a bizottságok köréből kiszívárgot; de az eljárás eredményéről, daczára annak, hogy a határidő eltelt semmi szó, semmi nesz; mintha nem is a minket, vidékünket, megyénket, gyárosainkat, nagy termelőinket és iparosainkat, oly mélyen érdeklő vasútról, mintha nem is „a mi vasutunkról" lenne szó; vagy mintha megcsinálná, megépítené ezt nekünk valaki, hacsak mi megyéstül, falustul és egyénenként hozzá nem járulunk. Hjali! bizony elmúlt az az aranyidő, midőn (a hetvenes évek elején) megyénknek egyik vidékén ez volt a jelszó: „miniszter éljen! készített vasutat"! . . Ma már a miniszter nem épít egyszerűen azért, mert nincs miből; mert mellékvonalakra, vicinális utakra nem telik. Aztán olcsóbb is az épitésmód; építsen a vidék, építsen az érdekeltség, házilag vagy vállalkozók által részvényekre, maga. így tapasztaljuk ezt valóbau közelébb a szomszédos Biharmegye „énnellék-i vidékén is. Dehíában aszó, az elv,példa, tanulság: liiában minden! A „mi vasutunkról" semmi szó,semmi nesz. Hanem mégis! Hallottuk, hogy a tavaszon Szathmármegye megszavazott ezen czélra 50,000 frtot; Szabolcsmegye már régebben szinte 50,000, Nyíregyháza 50,000 frtot, (bár ezt megerősítve eddig sehol nem láttuk), N-Kálló 12,000 frtot, NyirBátor 25,000 frtot, Mátészalka 20,000 frtot; tegyük kerekszám 200,000 írtra. A nyír-bátor- és mátészalka vidéki nagy-birtokosok is, amint hallatszik, aláirtak egy-egy szép összeget. De hát a többi községek és a többi nagy birtokosok és gyárosok, akiket pedig oly zsebbevágólag érdekel ez az ügy, hát azok hol vaunak ? A „központi bizottság" és talán annak irányadása mellett az érdekelt Szabolcs és Szatmár megyék igen helyesen fogták fel a kérdést, midőn első helyen a testületek: a megyékre és községekre, mint hallhatatlan testületekre, fektették a fősúlyt; mert Szabolcsmegyére nézve p. o. piogy csak a magunk portáján seperjünk) amint ez a megyei gyűlésen és e lapokban is több izben hangoztatva volt, ez a vasút lét- és élet-kérdés; mivel, ha az eunek a nyíregyház- káiio- bátor- szálkái vonalnak ellenlábasaként oly régóta hangzó Debreczen- uyiradony- bátor- szálkái vonal építtetnék ki, ez igen könnyen Szabolcsmegye feldarabolását vonhatná maga után; sőt Szathmármegyének .egy nagy vidékét is elvonná Szathmár és N-Károlytól. Fontos kérdés a községekre is, amelyek mentén elvonul. S ezek: a megyék és négy nagy község igyekeztek is eleget tenni az átértett s átérzett kötelesség parancsszavainak; de hát a többiek?!. Hiszen nemcsak ama négy nagyobb községnek, hanem az azokhoz gravitáló községeknek is, a vonal mentén boldogulhatási és művelődési eszköz ez a vasút. Hiszen egy vasut-vonal nem egy nemzedék, nem egy emberöltő számára, hanem — emberileg szólva — örök időkre, községekről szólva, a községek, mint halhatatlan testületek élettartamára építtetik. És idővel csak egy-két évtized elmúlásával is előre alig látható, előre még hozzávetőleg is alig kiszámítható kedvező helyzetbe juttatja egy vasút vonal ugy a községet, mint azoknak azon időbeli lakosait; tehát a mi maradékainkat, utódainkat, is, mint ezt megyénk több községe és vidéke már is igazolja. A „NYÍRVIDÉK" TÁRCZÁJÁ. Bleuer Leopold emlékezete. A szabolcsmegyei izrael. hitfelekezet egv kiváló tagját, egy széles kiterjedésű boldog család alkotóját, fejét veszté el Bleuer Leopold ibráuyi lakosnak f. é. juuiushó 28-áu, rövid szenvedés után bekövet-kezett halálával. A családja boldogitásábau s a szegények és árvák segélyezésében fáradhatatlan szép lelkű" atya, nagvatya, testvér, polgár és emberbarát: nincs többé! Szeretetének és jótékonyságának beszélő jeleit oda tűzte a szeretet és hála a boldogult koporsójára. A család és rokonság gyászkoszorui közt, ott foglalt helyet a hideg érez koporsóin nyugvó elköltözött nemes lelkére és emlékezetére a legragyogóbb fényt vető koszorú — a hála koszorúja, amelyet Ibránxj község helyezett a kedves halott koporsójára e szalag felirattal: ,,A szegények és árvák jótevőjének — Ibrány község." E felirat többet beszél minden ékes szólásnál, a leghangzatosabb dicséretnél és magasztalásnál. A végtisztességre megjelent megszámlálhatlan közönség a társadalom minden osztályából, csak megerősítette a koszorúk és feliratok méltó és igaz voltát. A temetési szertartást a nyíregyházai rabbi és kántor végezték, a templomi énekkar közreműködése mellett. A szertartás végezte után u. t. Gonda Balázs berezeli ev. ref. lelkész tartott ritka meleg hangú és korMert hiszen tény, a statisztika számadatai igazolják, hogy a vasút mentén levő, vagy a vasúthoz közelebb eső községek forgalma, kereseti, jövedelmi pénzforrásai szemlátomást, aránytalanul emelkednek, szaporodnak. A nyíregyháza-. Mátészalkai tervben 57 kilométernyi hosszú vasút vonal mentén, már az 1880-dik évben készített s Peterffy Zsigmond mérnök által nyomtatásban is kiadott tervezet szerint, 68 község tartoznék s szállítana e vonalhoz. Eddig még csak négy község hozzájárulásáról vau a nagy közönségnek tudomása; hát a G4 község érdekeltsége hol maradt? Vagy ők mostan elpártolnak; nem érzik magukat érdekelve?! Ez jó lehet, midőn áldozatok hozataláról vau szó, kibúvó ajtónak; de nem igazságos, legkevésbé sem méltányos s helyeselhető eljárás. Mert az a 68 község ha most az áldozatoktól, a teher vállalástól vonakodik is; ha rendkívüli véletlen, az idők messze folyamán, elő nem álland: okvetlen e vonalat fogja forgalmi eszközül használni. Ne kislelkűsködjflnk, ne vonakodjunk tehát a saját érdekünkben hozandó áldozatoktól; különben is 40 évre szóló kölcsönökről van szó, tehát maradékaink jólétének előmozdítása mellett az ő terhükről is. És a nagy birtokosok?!.. Néhánynak aláírásáról már fülhegygyei hallottunk valamit a központból ; de az ide lent levőkről is óhajtanók ismerni az aláírás mérvét. A gróf Károlyi Tibor, Tisza István, Herczeg Odeschalky Gyula, Mandel Eduárd, Schvarcz Sándor sat. aláírásáról beszél a hír; de hát a Levelekiek, a Weiszok, Schreiberek, Weiszhausok, Burgerek sat. hol késnek az aláírásokkal?! Hiszen ha egyesek nyernek: a nagy termelők, gyárosok, sat. nyernek igazán. Szállítási költség czimén százakat és ezreket!.. Elvárjuk azért érdekeltségüktől és hazafiasságuktól, hogy vidékük és a saját érdekükben megteendik kötelességüket A vidéki, vagy albizottságokat pedig tisztelettel kérjük, hogy e miudnyájónkat érdeklő ügy állásáról a nagy közönséget értesítsék. Ainicus. szerű gyászbeszédet; amelyet már szokatlan voltánál s általános vMlás-erkölcsi szépségeinél fogva is, sietek Uiegismertetni e lap tisztelt olvasóival. E jeles gyászbeszédből sok szépet és üdvöst meríthetnek a különböző ! vallás felekezethez tartozó művelt és emelkedett lelkű i olvasók. De nem akarom eme gyászbeszéd szépségeit anticipálni. Szóljon helyettem maga a gyászbeszéd. Néhai Bleuer Leopold ibrányi földbirtokos emlékezete, 1885. junius '28. tem. jun. 29. Megnyugvásnak, vigasztalásnak égi leánya jóltevő angyal, szelíd vallás! e gyász ünnepély alkalmával, mutasd meg isteni erődet a fájdalommal eltölt szivekbe.i ; lövelj mennyei fényt, világosságot a megválás miatt elborult lelkekbe! Bánatos az én leikein is. Hordozz hát engem is jóltevő szellem karjaidon; míg ama köztiszteletben élt, boldogul elaludt, kedves gyermekei, számos unokái, szeretett testvére, hű rokonai s felekezet nélkül minden jobb lelkek által forrón szeretett derék férfiú, immár néhai Bleuer Leopold testvérünk felett, a kiérdemelt tiszteletnek, és kegyeletuek utólsó adóját e gyászos gyülekezetnek, mindnyájunknak nevében, lefizetni akarom! Gyászos gyülekezet! A nagy természetben alap-elv a szeretet. A legkisebb porszem ez által és ebben létezik. Ez köti össze a sziklák alkat-részeit. Ez ad szint a rétek virágainak. A czédrus erdőket ez élteti. A hangyától az elefántig minden lénynek életföltétele. Tüz, víz, levegő és minden természeti elemek és tüueméuyek: a szeretet szüleményei. A uapfényét vegytani működésből eredetinek állítják a tudósok; a villany-fény a villany-anyagok szerelmi ölelkezése; a lég alkatrészei vegytani működéssel szülik újra fogyó erejüket; a nap, hold föld s a többi miliárd csillagok a szeretet által tartják fenn az egyensúlyt ; szóval az egész természetet át-meg-áthatja a szeretet. A szeretet természeti őserő s hogy gyarlóan ugy fejezzem ki: az isten lelke, egész lénye I Az ember isten képére van teremtve, azt mondja az irás. Szeretetben és szeretet által születik ő is. Mindeu munkája, egész működése szeretet által történik. Sejtették ezt a régi bölcsek is. Azonban évezredeknek kellett letünniök, mig a lét-küzdelemben, a szakadatlan kiválás lassú folyamata alatt, a szeretet eszméje öntudatra emelkedhetett; mig az emberen láthatóvá lón az isteni kép. Az idők folyamábau az isteni eszmének nagynál nagyobb hordozói születtek, s minthogy előnyös volt az ember-egyedekre, családokra, az egész emberiségre, kivált midőn a termékeny szeretet-eszme elszülte hármas iker-gvermekeit: á szabadság, egyenlőség, testvériség eszméit,' bár annyi vérkeresztséget kellett kiállania: nagv munkában vau az átöröklés folyamata. Igaz, fájdalommal kell bevallanunk azt, hogy miként a növény az állatvilág természetes s ivari kiválása folyamata alatt; ugy itt is az erkölcsi világban számtalan torzulatot, amaz ős fejletlen öntudatlan alakra való vissza ütést, vissza vágást találunk : mindazáltal a nagy eszme uralma már-már biztosítva van; diadalmas zászlója bejárja az egész földkerekségét, meghódítja a népeket, vallásfelekezeteket és nyomában, ahol tért foglal : a boldogság üde forrása fakad fel! Öh repüljetek eló kívánt idők, óhajtott életviszonyok minél sebesebben ! Gyászos gyülekezet! A rövid vázlatban előadott eme gondolatoknak, e gyász alkalmával, azért voltam bátor kifejezést adni; mert az elhunyt jeles férfiúi, kinek most végtisztességet teszünk, mint nemesen gondolkozó és szemlélődő, ezen magas, boldogító, meguyu g-