Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-06-21 / 25. szám

VI. évfolyam. 16. szám. Nyiregyháza, 1885. április 21. T ZABOLCSI HIRLAP.) TARSADALMI HETILAP. ' A SZABOLOSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. 8*' >legy elenik hetenkint egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap A lap szellemi részét képező küldemények, a Egész évre Félévre . Negyedévre 4 frt. 2 > 1 > szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások •Jóba ülelí kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy - debreczeni - utcza 1551. szám) szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. A községi jegyző és tanító uraknak egész évre j intézendók. csak két forint Hirdetési dijak : Minden négyszer hasábzott petit-sor egyszeri Bérmcntetlen levelek .-«.* ismertt kezektől fo-, 1:ozlése 5 ír ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egves hinloe

adtatnak 6

1 tés után SU kr fizettetik. A kéziratok csak világos kívánatra s az i-lletö | A nyílttéri közlemények dija soronkint 1 > költségére küldetnek vissza. i krajezár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk rászére a kiadó hivatalban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: Goldbcrger A. által Hudapesteu. Haaseusteiu és Yogler irodájábau Bécsben, Prágában é* Budapesteu, valamint Németország és Sveicz fővárosaiftau is. l)orn & Comp által Hamburgban. A hitelezés korlátozása. III. A hitelnyújtás és élvezés korlátozásának, a máielmondottakon kivül, még több más s nem kevésbé fontos előnye ós baszna is van. Ilyen a többi közt, az uzsora megfékezése ós kiirtása. A hitelezés szabályozása által az uzsorások utja kétségkívül be lesz vágva. Köztudomásu dolog ugyanis, hogy az eladósodás- j nak egyik leghathatósabb tényezője a hitelnek határtalan, vagy legalább vagyoni állásunk határát túlhaladó mérvben való igénybe vétele. Ha pedig már a hitelezés az anyagi tönk lejtőjére sodort benőnket; nincs más menedék, mint ismét a hitelhez, a kölcsönhöz fordulni legalább időleges segélyért. A tőkepénzes emberek, akik rendesen munka nélkül mífsok véres verejtékéből szeretvén élni rendesen uzsorások, mohó étvággyal lesnek martalékaikra, — a megszorult ördögökre: hogy helyzetüket saját pokoli czéljaikra kizsákmányolják. Az uzsorások nyújtanak ugyan hitelt a kiszemelt vagy éppen körmeik közzé került megszorult áldozataiknak: de oly magas kamat kikötése mellett, amelyet tisztességes munka után élő egyén lehetlen hogy megbírjon; végre is bele esnek a csapdába, amelyet annyi áldozat árán sem sikerült kikerülniök. Tönkre mennek. Nagy szerencse rájuk nézve, ha az öngyilkosságban nem keresnek és találnak örök pihenőt! Igen természetes tehát, hogy ha a hitel igénybevétele korlátozva lesz; a hitelező uzsorások egymás után tűnnek le a színről, s kénytelenek lesznek tőkéjüket más, hasznosabb és emberiesebb czélokra fordítani, mint embertársaiknak koldusbotra való juttatása; amiben habár az ujabb törvények által újból korlátozva lettek is, de az emberi furfang azért mindig talált és talál kerülő utakat, amelyeken a törvény intenczióját igen szépen kijátszák. Ha pedig nincs, aki az apró hitelt igénybe vegye, a pénz értéke igen természetesen alább száll; mig végre oly olcsóvá válik, mint bármely más életezikk. Pedig, csak is ekkor lenne helyre állítva a természetes arány az élet szükségleteit képező tárgyak és a pénz közt. Igaz, hogy kezdetben nagyon nehéz lesz a hitel korlátozásával beállaudó viszonyok közt megállani ugy a hitelt nyújtóknak, mint az azt igénybe vevőknek. De annál kellemesebb és könnyebb lesz az után az élet; ha a hivatalnok, vagy az iparos nem lesz kénytelen csekély fizetését és keresményét már a felvétel napján kiosztogatni a boltosok, mészáros, szabók, czipészek sat, közt; ezek pedig nem foguak koldusként házról-házra járni jogos és méltányos követeléseikért. A bútorokat és házi eszközüket nem fogják elárverezni potom áron; s a boltokat nem záratják be a bíróságok a nagv kereskedők követelésének biztosítása végett. A havi fizetésből s a házi pénztárban elhelyezett keresményből, a minden napi szükség fedezése mellett, ekkor még szórakozásra, sőt a takarékpénztári betét-könyvecske lapjára is jut valami a kis Málika és Jenő számára. A koldus mellett nem kellend majd pirulva elhaladnunk amiatt, hogy egyetlen krajezárt sem ejthetüuk kalapjába. A hó elején nem kell bujkálnunk a hitelezők elől, mint ma a kontózás „aranyidejében". A színházba is többször elmehetünk. A jótékony czélu egyletek és iutézméuyek részére is nyujthatunk néhány krajezárt. Szóval inkább meg fogunk tudni felelni polgári, emberi, családapai és hazafiúi kötelességünknek : aminek következtében életüuk csendesebb, örömteljesebb, hasznosabb, magunk pedig függetlenebbek leszünk. Óh mert nem az a polgár élvez legtöbb szabadságot, aki legszabadabb államban él; hanem az, aki senkinek sem lévén adósa, senkinek sem lekötelezettje, vagyis más szóval senkinek sem szolgája! Szabadabban élvezheti polgári jogait, és biztosabban érvényesítheti akaratát az államban és a társaséletben. Az adósság láncz, amely önrendelkezési jogainkat tartja kötve. E láncznak anyagát pedig a hitel határtalan, minden számítás és korlátozás nélkül való használata szolgáltatja. Ezeket ugyan miudeu ép gondolkozású ember átláthatná; de mert igen sokan vannak nem ép gondolkozásuak ; és mert emberi gyarlóságunknál fogva, mindnyájan szeretünk lehetőleg jól élni és költekezni: szükséges, hogy az állam, a törvényhozás vegye kezébe a főfelügyeleti jogot. Az államnak nem csak az a kötelessége, hogy a már bekövetkezett bajokat gyógyítgassa, ami különben is csak félrendszabályu eljárás; és ami csak az okozatot enyhíti némileg. Magát az okot kell lehetleuné tenni, megsemniisitenni. Ez az allamkormány feladata és kötelessége, szemben az államot alkotó polgársággal. Ha jogosultnak érzi magát az állam a pazarló, a könnyelmű és korlátolt elméjű egyéneket., a kiskorú gyermekeket gondnokság és gyámság alá helyezni, az élet esélyei s a rosz akaratú emberek ellenében; ha a végrendelkezési jogot szükségesnek találja korlátozni, a törvényes örökösök érdekében; ha a büntető törvényekkel védelmére kel az egyesek életének, becsületének, és vagyonának: miért ne gondoskoduék, megfelelő törvények alkotása által arról is, hogy még csak alkalom se nyujtassék egyeseknek a sem mások, sem önmaga által való megkárosodhatásra. Ehhez az államnak joga is vau^ de kötelessége is. Hassunk tehát összetett vállakkal oda, hogy a hitel, e társadalmi kór pusztításának végre gát vettessék; vagyis, hogy a hitelezés korlátoztassék a közforgalomban. A sajtó e tekintetben sokat, igen sokat tehetne. (y) Szabolcsmegye közgyűléséből. (Folytatás és vége.) Előterjesztetett Ny.-B&kta község képviselő testületének 1885 évi februárhó 12-én, egy pénzkezelői állomásnak 30 frt. évi fizetéssel leendő rendszeresítése tárgyában hozott határozata. »A pénzkezelői állomás rendszeresítése tárgyában hozott képviselő testületi határozat jóváhagyatik. Előterjesztetett Kemecse község képviselő testületéuek 1875 évi márcziushó 31-én, egv községi Írnoki állomásnak 100 forint évi fizetéssel való rendszeresítése tárgyában hozott határozata. Kemecse község képviselő testületének az írnoki állomás rendszeresítése tárgyában hozott határozata avval a megjegyzéssel hsgyalik jóvá, miszerint a körorvosi járulékok, ha a körorvosi állomás betöltve nincs, az 1876 évi XIV. t. cz. 142 §-a értelmében a jár. kórház alapja javára fizetendő be. Ha azonban a község képviselő testülete, az írnoki állomást még ez év folytán rendszeresíteni óhajtja, abban az esetben pót költségvetés beterjesztésére utasittatik. Előterjesztetett Uj-fehértó hözség képviselő testületének, egy adóvégrehajtói állomás rendszeresítése tárgyában, 1885 évi februárhó 15-én hozott képviselő testületi határozata. »Ujfehértó község képviselő testületének egy adóvégrehajtói állomás rendszeresítése tárgyában hozott határozata avval a megjegyzéssel hagyatik jóvá, miszerint az ez állomással járó fizetés alapját képező adóvégrehajtási költségek, a községi pénztárba fizettessenek be, s innen lesznek az utáu az adóvégrehajtónak szabályszerűen kiutalandók. Olvastatott Rakamaz község képviselő testületének egy 400 frt évi fizetéssel ellátott segédjegyzői állomás rendszeresítése tárgyában 1885 évi májushó 6-áu kelt határozata. »A segédjegyzői állomás rendszeresítése tárgyában hozott képviselő testület határozata avval a megjegyzéssel hagyatik jóvá, hogy a segédjagvző, szabílyszerü pályázati hirdetés utján, az 1871 évi XVIII. t. cz. 69 §-a alapján, nem a képviselő testület, hanem az összes választó közönség által választatik. Tárgyalás alá vétetett a paszabi reform, egyház kérvénye, amelyben az adókiegyenlitése folytán a községnek visszafizetett 672 írtból felkölcsönzött 152 frt elengedését kéri. »A paszabi ref. egyház, a községtől felkölcsönzött 152 frt visszafizetésének kötelezettsége alól, minthogy ahhoz a községi képviselő testület is hozzá járult, azon föltétellel, hogy ez összeg iskolai czélokra fordíttátik, felmentetik. Tárgyalás alá vétetett Bodó Gyula és társai, valamint Belfy András és társai nyíregyházai lakosoknak, Nyiregj haza város képviselő testülete által a kövezeti vámszedés szabályozása tárgyában hozott 839/885 száuiu határozat ellen beadott fölebbezése. »A kövezeti vámszedés szabályozása tárgyában hozott képviselő testületi határozat, következő kiigazításokkal hagyatik jóvá: 1. A íölebbezett határozat első pentja egészben törültetui, és 4 ik pontja fentartatni határoztatik ; mert az első pontban nincs kiemelve az, bogy a cs. kir. hadsereg, m. kir. honvédség és csendőrség rés<ére szállított hadi és honvédelmi anyagok fuvarozása vám-mentes; de különben is a vámengedély 4-ik pontja világosan megjelöli a vámmentességre jogosult egyének neveit s jelzi a vámmentes fuvarosokat. 2. A határozat második pontja mint fölösleges törlendő; azonban a közgazdasági előadó vámkötelezettségére vonatkozó rész elfogadtatik. 3. A határozat harmadik pontjának első része aképp igazittatik ki, hogy kereskedők és más üzletbeliek árúik szállításánál saját fogataiktól egyátalában nem, ellenben fuvarosaik vámkötelesek. 4. A határozat harmadik pontjának 2-dik része következőleg módosittatik: Nyíregyházai lakosok azou termények és állatoktól, melyeket saját használatukra, — a takarmánytól, melyet a városban tartott jószágaik táplálására, saját fogatukou idegen határból hoznak be, vámot fizetni nem tartoznak. 5. A császárszállási pusztai birtok terményei beszállításának vámmentességét, az engedély-okmány 18-ik pontja értelmében, a városi képviselő testületnek joga vau megadni, s e vámmíntesség aunyival inkább jóváhagyatik, mert e puszta kizárólag nyíregyházai lakosok által haszuáltatik s a város tulajdonát képezi. 6. A harmadik pont utolsó része, mely szerint a város lakosai, a szomszédos hitárba birt szőlős kertekbeai saját terményeik szállításánál és saját fogataiktól vámmentességben részesittetnek, azon módosítással hagyatik jóvá, hogy ily vámmentességben csak azok részesittetnek, akik mint városi lakosok, városi közköltséget fizetnek, s ezek nemcsak saját fogataik után, hanem ha terményeiket fogadott fuvaron, de amely a fuvarozást nem Üzletszerűen gyakorolja, szállítják. 7 A határozat negyedik pontjában ezen szavak után <mindazon városi lakosok, akik stb. állatokkal üzletszerűen kereskednek», ezen szavak írandók: »és mint ilyenek ezen üzletüktől külön adózás alá vannak vonva. < 8. A határozat ötödik pontjábau foglalt intézkedések, az abban felhozott indokok alapján, jóváhagyat nak. Végre 9. Jóváha^yatik a fizetni nem tudó vagy nem akaró vámkötelesekkel szemben a vámszedő által gyakorlaudó etjárásra vonatkozó intézkedés azon megjegyzéssel; hogy a vámkötelesek, ellenszegülés vagy a vámszedő megsértése miatt, az 1879 évi XL t. cz., esetleg az 1877. évi V. t. cz. értelmében fognak büntettetni. Olvastatott Sáros uegye közönség ;nek átirata, amelylyel a községi és közjegyzők állami fizetésben való részesítése iráut, a belügyminisztériumhoz intézett feliratát, basonló szellemű felterjesztés tétel végett, megküldi. »Minthogy az országos jegyzői egyebület küldöttségének, a most felolvasott feliratban kifejezett elvek érvényesítése iránt előterjesztett kérelmére, a magy. kir. miniszterelnök köztudomás szerént aként nyilatkozott, hogy e kérdéssel a vezetése alatt álló m. kir. belügyminisztérium behatóan foglalkozik, s annak megoldását az