Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-06-21 / 25. szám

is í lí V i o h : 1Í". országyülési képviselőház legközelebbi ülés-szakára beterjesztendő > Községek rendezéséről* szóló törvényjavaslatban eszközölni is fogja: Sárosmegye közönségének átirata tudomásul vétetik. Brassómegye közönségének azon átirata, amelyben a katonaság szükségleteinek hazai gyárobok és iparosok által leendő készíttetése iránt, az országyüléshez intézett feliratát pártolás és támogatás végett megküldi, »az abban kifejtett fontos indokok alapján, pártolólag fogadtatott s egy hasonló szellemű felirat rendeltetett felterjesztetni. Olvastatott a törvényhatósági hivatalos közlöny elvben elhatározott létetitésének gyakorlati kiviteli módozatai megállapításával megbízott küldöttség véleményes jelentése s az azt egész terjedelmében elfogadó állandó választmányi javaslat; valamint Piringer János laptulajdonosnak és Inczédi Lajos lapszerkesztőnek, mint a »Szabolcsi Szabads íjtó* képviselőinek, az állandó választmány által megállapított föltélelek elfogadását tárgyazó nyilatkozata. »Az állandó választmány javaslata, felállással kivett szavazattöbbséggel elfogadtatik, s ennek folytán Szabolcsmegye közönségének törvényhatósági hivatalos közlönyéül, a Nyíregyházán megjelenő »Nyirvidék« czimü heti lap oly feltétel mellett, hogy Jóba Elek laptulajdonos, a lap szellemi és technikai értékének biztosítása végett, azonnal elméletileg és gyakorlatilag képzett szerkesztő alkalmazása iránt intézkedjék, kijelentetik. A »Nyirvidék* czimü lapnak törvényhatósági hivatalos közlönyül történt elfogadását, mindenek fölött indokolja az a körülmény, hogy e lap már a felső szabolcsi gazdasági egyesületnek hivatalos közlönye lévén; a törvényhatóság, tehát a nagyközönség minden irányú igényeit teljesen kielégíteni inkább alkalmatos. A törvényhatóság és laptulajdonos közötti jogok és kötelezettségek szabatos körvonalozása és megállapítása végett Zoltán János utasittatik, hogy a törvényhatóság képviseletében Jóba Elek laptulajdonossal rendes szerződést kössön: annak főbb pontjául az alább felsorolandó, nevezett laptulajdonos által is elfogadott föltételeket vezesse be. aj Köteles laptulajdonos a hivatalos közlemények részére lapjában, a lap homlokán külön téri nyitni, s ott mindazon közérdekű kormányrendeleteket, megyei határozatokat, közgyűlési, közigazgatási bizottsági, központi választmányi jegyzőkönyveket, pályázatokat, alispáni rendeleteket, körözvényeket, melyeket a megye központi hatósága, vagy a járási szolgabirák ily czélból hozzáküldenek, díjtalanul közzé tenni; a lap hirdetési rovatában közzé tenni rendelt közlemények után járó hirdetési bélyegdijat azonban, a megkereső hatóság lesz köteleB fizetni. b) A közgyűlési jegyzőkönyveket é3 megyei szabályrendeleteket külön lenyomatban s oly alakban tartozik laptulajdonos a lap illető s?ámához mellékelve megküldeni, hogy azok a lapból különvéve is összeköthetők s a hivatalos levéltárak számára megőrizhetők legyenek. c) A közlés végett átadott okiratot laptulajdonos a lap legközelebbi számában kiadni köteles. d) A hivatalos közleményeket tartalmazó lapok kefelenyomatát, a lap kiadmányozása előtt, laptulajdoQOs a megyei főjegyzői hivatalba, felülvizsgálat végett, miudig beszolgáltatni köteles*. e) Ezen kötelezettségek viszonzásául a törvényhatóság az alispáni, t. ügyészi, számvevői, pénztári hivatal, megyei árvaszék s járási 7 6zolgabiró részére egy-egy lappéldányra előfizet, s annak egyenkint 4 forintot tevő árát, a laptulajdonos számlájára, évnegyedenkint utólagosan a házi pénztárból utalványoztatni és kifizettetni rendeli. Kötelezi egyszersmind Szabolcs vármegye 136 községét, hogy a hivatalos közlöny egy példányára előfizessenek, s annak szintén 4 forintot tevő árát, a laptulajdonoshoz évnegyedes utólagos részletekben beterjeszszék. f) A törvényhatóság terhére írott kötelezettségek csak addig maradnak érvényben: mig a lap ára, beleegyezése nélkül fölebb nem emeltetik; mig a laptulajdonos vállalt kötelezettségét szerződés szerüleg teljesiti; 8 mig a lap irodalmi értéke és iránya, a törvényhatóság erkölcsi tekintélyének nem árt. s törekvésével és akaratával ellentétbe nem helyeztetik. A törvényhatósági ügykezelésre nézve a hivatalos közlöny létesítése folytán rendeltetik. aa) A hivatalos lapban megjelent hivatalos közlemények, külön kiadványozás nélkül, kellő képpen közhírré tétetnek s a hivatalos "Amelyek részére szabályszerűen kézbesítetteknek tekintetnek 8 azok más uton való szétküldése nem eszközöltetik. bb) A hivatalos közlöny megrendelésére és elfogadására kötelezett hivatalok a lap minden számát megőrizni s levéltárukban elhelyezni kötelesek s az azokban részükre kiadott rendeleteket további utasítás nélkül teljesíteni tartoznak, a rendes időben részükre meg nem érkezett lapszámokat a vétel szokottt idejétől számítót 3 nap allat reklatnálniok kell; különben az azokban kiadott utasítások és rendeletek nem teljesitéseért akként maradnak felelősök, mintha azokat szabályszerűen kézhez vették volna. cc) A közlemények kiadásának megrendelésére jogosított hivatalok, a laptulajdonoanak átadott okmányokról külön jegyzéket tartoznak vezetni; melybe a megjelenés idejének ellenőrzése végett, utólagosan azon számot is bejegyezni kötelesek, melyben az közzé téve lett. dd) Zoltán János alispán feljogosittatik, hogy az e tárgyra vonatkozó ügykezelés keretében szükségesnek mutatkozó későbbi intézkedéseket, Baját hatás körében meg tehesse. Köz ügyek. (Rendőri természetű ügyekben) a közigazgatási uton jogerősen kirótt bírságok behajtásának felfüggesztése vagy behajtása iránti kérvények, tekintet nélkül az összegre, ivenkint 50 kros bélyeggel látandók el. (llletéki díjjegyzék 13. tétel III. ponthoz.) (Alapítványok adómentessége.) A magy kir. pénzügyi közigazgatási bíróság kimondotta, hogy: nem csak »közvetlenül a tudományok előmozdítására,* hanem a >nyilváno3 közoktatás czéljaira szolgáló tőkék kamatjövedelme* is tökekamat- és járadék-adómentes. Tőkekamat adómentesek tehát azoknak az alapítványoknak, illetőleg tőkéknek kamatjövedelmei is, amelyek tanuló növendékek ellátására, nevelésére és ösztöndijára fordíttatnak. (Annak meghatározhatása czéljából), hogy melyek azok a házi iparczikkek, illetőleg árúk, amelyeket, az uj ipartörvény 50 §-a szerént, a heti vásárokon idegenek is árulhatnak, Biharmegye a következő értelmű határozatot hozta és küldötte szét a megye összes községeihez. Hogy melyek legyeuek azon, a községi lakosok által előállított készítmények, amelyeknek mint házi iparczikkeknek áruihatása; továbbá mily nemű legyen az az elárulhatási mód, amely mellett eme készítmények elárú sithatók, megállapittassék, s a megye törvényhatósága a szakmiuiszter úrhoz, alapos és kimerítő feliratot intéz hessen: a megye összes községeinek meghagyatik, hogy kimerítő és tüzetes jelentést tegyenek a következő kérdésekre. 1. Földmivelésen kivül valamely ipar szerű foglalkozást üz-e a lakosság? 2. Ha iparűzéssel foglalkozik a lakosság, e foglalkozás miben áll ? 3. Minő czikkeket készítenek? 4. E czikkeket nyers anyagból állitják-e elő, vagy már átalakított kellékekből ? 5. Az előállított árúkat mi módon értékesitik? Igen üdvös intézkedés. Teljes siker azonban csak ugy koronázná e munkát, ha az egész ország követné a nyújtott példát; és minden megye számba venné a határában űzött >hízi ipar* minden nemét, s ez adatok alapján illetékes helyen összeállittatnék a házi iparkészitmények kimutatása és hivatalos használat végett minden iparhatóságnak megküldetnék. (A belügyminisztériumban), az őszi ülésszak megkezdése előtt, mint halljuk, beható tárgyalások lesznek folyamatban azon törvényjavaslatok megállapítása és szövegezése tárgyában, a melyek a második ülésszak tartama alatt, a képviselőház asztalára kerülnek. Ezek közzé tartoznak első sorban azok a nagyfontosságú törvényjavaslatok, amelyek a kőztörvényhatóságok rendezéséről szóló 1871. XVIII-ik és 1876. V-ik t.-czikkek módosítását tárgyazzák. Ezen törvényjavaslatok, amelyek a törvényhatósági és községi közigazgatásnak a módosítandó törvények életbelépte óta tett tapasztalatok, s a sok részben változott viszonyok alapján minden oldalról kívánatosnak tartott javítását czélozzák, tekintettel arra, hogy az ezen módosítások iránti munkálatok már néhány hó óta folynak, a tárgyalások már ez idő szerint azon stádiumban vannak, hogy valószínűleg a jövő hó végén vagy augusztus elején a minisztertanács elélesznek terjeszthetők, 8 igy a jövő ülésszak folyama alatt alkalmasint tárgyalhatók lesznek. (Egy éves önkéntesi tanfolyam) nyílik meg Szegeden már az idén oly ifjak részére, akik katonai kötelezettségüket mint egy éves önkéntesek óhajtják leróni; de érettségi vizsga hiányában az egy évi önkéntességre képesítő fölvételi vizsgát letenni kötelesek. E tanfolyam f. évi juniushó 25 én kezdődik és tart deczemberhó 25ig, tehát 6 hónapig. A vizsga magyar, német és horvát nyelven tehető le. Vidéki növendékek teljes ellátásban is részesülhetnek mérsékelt dij fizetés mellett. (A gyümölcsfák veszedelme.) Az utóbbi időbeu, miut a belügyminisztériumnak bejelentették, a gyümölcsfák legnagyobb ellensége a »vértetü* nevű rovar több helyeu föllépett s a gyümölcsfákat pusztulással fenyegeti. Erre a földmivelés, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium hatóságunk figyelmét is felhívta és utasította, hogy a megyebeli faiskolákat és gyümölcstelepeket időnkint vizsgáltassa meg, 8 ha esetleg a veszedelmes rovar valahol mutatkoznék, arról azonnal jelentést tegyen. (A mellék foglalkozásképp űzött méhészetből) nyert jövedelem, a magy. kir pénzügyminiszternek egy legújabban kiadott rendelete alapján, nem képezi a Ill-ad osztályú kereset adó tárgyát; mivel az, miut a mezőgazdaság kiegészítő részét képező jövedelem, már a földbirtok megadóztatásánál felvéve vau. ÚJDONSÁGOK. X Nyíregyháza város tiszti karának megválasztása folyó hó 18-án és 19-én folyt le szokott érdekeltség mellett a megyeház termeiben. Zoltán János alispánt a választó gyűlés vezetésére, Bancs László tanácsnok indítványa folytán, 5 tagu küldöttség bivta meg. Az alispán ismertt ékesszólással tartott megnyitó beszédében üdvözölte a tisztújítás eszközlése végett behívott képviseletet; figyelmeztetvén a gyűlést, hogy a most megválasztandó tiszti karral egyetértőleg, ők vannak hivatva e sok szépre és nemesre fogékony várost a hasonló kiterjedésű czivilizált városok sorába emelni. Hangsúlyozta lelkes óa szónoklati szépségektől ragyogó beszédében Nyíregyháza város emelkedését s a lakosság hazafias érzületét; szivükre kötvén a tótajku lakosság magyarosítását, ami ma egyedüli és legbiztosabb faktora a közművelődésnek és állami fejlődésnek. Az alispán beszédét szűnni nem akaró éljenzéssel fogadta a képviselet; mire Meskó Liszló városi ügyész emelkedett hangon tartott beszéd mellett nyújtotta át a város jelvényeit az alispánnak. E< után megkezdetett a tisztújítás a már határozatilag megállapított és helyben hagyott sorrendben ; amelynek eredménye a következő névsor lett. Polgármester Krasznay Gábor, főkapitány Kerekréthy Miklós, első tanácsnok Beucs László, első árvaszéki ülnök Sáry Pál, főjegyző Mijerszky Béla, tiszti ügyész dr. Meskó László, második tanácsnok Sexty Gyula, második árvaszéki ülnök Bogár Lvjos, adóügyi tanácsnok Eördög Károly, házi pénztárnok Kovács Ferencz, adópénztárnok Krajnyák György, főszámvevő Déry Károly, házi pénitári ellenőr Soltész Gyula, adó pénztári ellenőr Fedor Gusztáv, adóügyi számvevő és birtoknyilvántartó Oltványi Endre, közgyám Zajácz József, levéltárnok Gaal Ede, alorvos Trajtler Soma, mérnök Horváth Gyula, alkapitány ifj. Mauer Károly, községi biró Moes Béla, számvevői számtiszt Sexty József, 1-ső adótiszt Kőmíves Károly, 2 ik adótiszt Huray Sámuel, iktató Bencs Pál, kiadó Juhász Pétér, uti biztos Czapkay Géza, árvapénztári ellenőr és könyvelő Kacska László, kertgazda Barzó András, közigazgatási gyakornok Járosy Sándor, Írnokok Szűcs Gyula, Deák János, Kovács Lajos, Hibján Dániel, Lenhardt József, Susztek Pál, Marsaiké Gusztáv és Váralljay Géza. = Zoltán János alispánnak a megye közigazg. bizottságához tett jelentése folytán a bizottság arról győződvén meg, hogy a közigazgatási hatóság tekintélyének csorbulása nélkül, az e hatóság körébe utalt kihágáai ügyek tekintetében, a szükséges börtön helyiségek felállítása tovább nem halasztható: ennél fogva a magy. kir. miniszterelnök, a szükséges intézkedések megtétele végett, felterjesztés utján megkerestetni határoztatott. (§) Az e folyó évben Budapesten tartandó országos orvosi és egészségügyi congressuson Szabolcsmegyét dr. Jósa András megyei főorvos fogja képviselni. X A megyében nagy mérvben jelentkező maláriának megfékezése tekintetéből, a főorvosi jelentés nyomán, a községek belterületén, vagy közvetlen közelében levő álló vizek és mocsárok lecsapolása válván szükségessé; a közmunka és közlek. miniazter felkéretni határoztatott az iránt, hogy a Nyírvizszabályoző társulat kormánybiztosát utasítsa a közegészséget veszélyeztető álló vizek gyors levezetésére. * A nyiregyházai felső leányiskolában folyó hó 18-án tartatott meg az ez évi záró vizsga, még eddig nem tapasztalt érdekeltség mellett. Az élénk figyelmet és érdeklődést valóban meg is érdemelte a sok tekintetben fényes eredményt feltüntető vizsga. Simkó Endre igazgató tanitó és Nyeste Teréz tanítónő ez alkalommal is igazolták ez intézet szükséges és czélszerü voltát. A számszerént csak 38 növendékből álló létszám azonban, leverőleg hatott minden a leánynevelést szivén hordozó jelen volt érdeklődőre. Fájdalommal kellett ugyanis tapasztalnunk, hogy sok szüle még ma sem akarja belátni » nyilvános tanintézetek előnyét az egyes érdekeket dédelgető magán iskolák fölött, amelyek minden jóságuk mellet is, inkább az elkülönítő (szeperatisztikus) iránynak állanak szolgálatában. f A széles kiterjedésű s országos hírnek örvendő Korányi családnak gyásza van. A;család alkotó apa nagyapa éa déd-apa örömmel hunyhatta le szemeit az örök álomra, mert az általa alkotott család tagjait egytől-egyig boldognak és tiszteltnek látta maga körül. Ennél megnyugtatóbb gondolat közt aligha lehet megválni az élettől embernek 1 A gyászoló család a következő gyászjelentést adta ki a szomorú alkalomból. >Dr. Korányi Frigyes egyetemi tanár és neje Bónia Malvin, Korányi Adolf ügyvéd, az északkeleti vasut-társulat jogtanácsosa és neje Bónis Mária, Korányi Imre gyógyszerész és neje Seidl Irén, Korányi Emma és férje dr. Nyíri Lajos, Korányi Kornélia és férje Szesztay Károly, Korányi Mária és férje Buday Ferencz, Tokaji Nagy Lajos kir. közjegyző mint vő, maguk, úgy miut gyermekeik, számos unokák, dédunokák és rokonok nevében is mély fájdalommal jelentik szeretett édes atyjuk illetve apjuk, Korányi Sebald volt nagy-kállói gyakorló orvosnak Nyíregyházán 1885-ik évi juniushó 17-ik napjára viradó éjjeli 2 órakor 85 éves korában, végelgy engülésben történt gyászos kimultát. A boldogultnak hűlt teteme Nyíregyházán, a pazonyi utczai 792-ik számú lakásán a rom. kath. egyház szertartása szerint 1885. évi junius 18-án délután 5 órakor fog beszenteltetni — s onnan a nagy-kállói Birkertben örö'c nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise áldozat pedig a nyíregyházai rórn. kath. templombau 1885. évi juniushó 19-ig napján délelőtt 9 órakor fog a mindenség Urának bemutattatni. Bíke és áldás legyen hamvain! (Adóügy.) A f. é. áprilhó végével fenmaradt 506,947 frt 36 kr. hátralékhoz utólagosan előiratván 21,390 frt 07 '/a kr., lett az összes adótartozás 528,337 frt 43'/» kr. Erre befizettetet készpénzben és törlésekben ösazesen 111,832 frt 28 kr. Lett a hátralék májushó végével: 416,505 frt 16'/a kr. Ebhez számítva a hadmeutességi és a jog- s bélyeg-illetéket, valamint a tiszaszabályozáBi kölcsönt: az összes tartozás 832,817 frt 91 krra rúg. *„* A magyar nyelv kőtelező tanitása és a magyar nyelvet tanítani nem képes néptanítóknak fölmentése tárgyában, egy körrendeletet bocsátott ki a közigazgatási bizottságokhoz a vallási és közoktatási miniszter. A népoktatási törvény rendelkezéséből kifolyó eme böles intézkedést szivünkből üdvözöljük. Első helyen a néptanítók vannak hivatva a magyarosodás terjesztésére. Jo gosan megvárhatjuk tehát, hogy néptanitókul csak is oly egyének alkalmaztassanak, akik a magyar nyelvet bírják éa képesek tanítani. A rendelet végrehajtásával a kir. tanfelügyelők bízattak meg. + A nyiregyházai postahivatal helyiségeül, a m. kir. közmunka és közlek. miniszter, újra a jelenlegi bérházat választotta oly formán azoubau ; hogy azt Bittó Miklós háztulajdonos újra épitettni és átalakíttatni köteleB ugy, hogy az a közkivánalomnak ás forgalomnak minden irányban megfeleljen. (Bűnügyi statisztika.) A nyíregyházai kir törvényszék fogházában f. é. májushavában le volt tartóztatva: jogérvényeaen elitélt 87, fölebbezés alatti 54, vizsgálati fogoly 40. Összesen 181 és padig 166 férfi és 15 nő. A nagy-kállói kir járásbíróságnál le volt tartóztatva: Öszszesen 24 férfi és 6 nő. A kisvárdai kir. járásbiróaágnál 47 férfi és 9 nő. A nyírbátori kir. járásbíróságnál 27 férfi és 3 nő. (!) Paszab, Gáva és Szabolcs községekben az iskolák, a himlőjárvány miatt, egyidőre bezárattak. (A megyei árvaszók ügyforgalma.) F. é. áprilhóról elintézetlenül átjött májushóra 1204 darab. Május havában érkezett 1784 db. Ösazesen 2988 db. Ebből elintéztetett májushóban 1623 ügydarab. Elintézetlenül maradt: 1365 ügydarab. (!) A vidéki lapszerkesztők, hír szerént f. é. auguiztuahó 20-adikán Budapesten korgresszust szándékoznak tartani. Roboz Istvánt a »Somogy* szerkesztőjét s a vidéki lapszerkesztők Neatorát eddig már 200 szerkesztő kereste meg, a kongresszus összehívása iránt. Biz ezt már régen kellett volna tenni. Azonban jobb későn, mint soha! A kongresszus egyik czélját, az egyesülési törekvéat ismerjük és óhajtjuk mi is. A többi tárgyát a tanácskozásnak csak sejtjük. Olvastunk ugyan olyasmit is, hogy az egyesülés már csak azért is kívánatos, hogy a vidéki lapszerkesztők anyagi helyzetén segítve legyen; d« mi ennek