Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1884-05-11 / 19. szám

V. évfolyam. 19. szfim. Nyíregyháza, 1884. május 11. ZABOLCSI HIRLAF.) TARSADALMI HETILAP. A SZABOLCSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. IVleo-jelenils lietenkint egyszer vasárnapon. Előfizetési teltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Egész övre 4 frt. Félévre » Negyedévre .... 1 » A községi jegvzö és tanító uraknak egész évre esak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások Jóbíi lilrU kiadótulajdonos könyvnyom" dájához (nagy - debreczeni - utcza 1551. szám intuzendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek esak ismertt kezektől fogadtatnak el. V kéziratok csak világos kívánatra s az illető Költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer liasábzott petit-sor egyszeri ki ízlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 | krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalbau (nagv-debreczeni-utcza l">r>l. szára): továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haaseusteiu és Vogler irodájában Bécsben, Prágában Budapesten, v Umint Németország és Sveicz fővárosiban is. Dórii & Coiup által Hamburgban. Társadalmi rendszerünk polipja. Még ugyau nem az, de ugy látszik azzá készül leiiui; mert hiába sújt feléjé a hatalom erős jobbja; hiába lép nyakára és metszi el medusafejét törzsétől: csakhamar kinő az, s szipjait még mélyebben ereszti a társadalmi élet testébe. A sociálismusról szólunk, érdekel benflnket e kérdés; mert az ma már a miénk is. Néhány évtizeddel ez előtt csak az elmélet szempontjából érdekelt benőnket; ez időszeriiit már gyakorlatilag is leköt. A külföld művelődési procedúrája elol e tekintetben sem zárkózhattunk el; a haladás eszméjének érvényesitése körül kifejlett túlkapások eme kóros szülöttje nálunk is napvilágra kelt. Nap-nap után értesülünk azon sociálistikus müveletekről, amelyeknek góczpontja ;iz ország szivében ülepedett meg; értesülünk azon reaktióról amit ezen műveletek a kormányzás, nevezetesen pedig a rendőri ügyigazgatás keblében szükségképen előidéztenek. Ma már a „munkás" szó egyenértelmü a „sociálista" fogalmával. A fővárosi rendőrség minden munkásban egyegy socialista bajnokot lát, és gyanakvó szemekkel tekint felé nem egészen indokolatlanul; mert például 1883 év nyarán Budapesten megtartott munkás gyűlés, határozatait kinyomotta, s kiáltvány alakjában a szél-rózsa minden irányába- szétszórva, erőteljes sociális elveket és törekvéseket hangoztatott; tehát e munkás gyűlés azonosította magát a sociálisták felekezetével, s határozatait ezek tanaira alapitá; ami minden esetre sajnálatos jelenség, mert a társadalmi rendszertelenség és elégületlenség alakjait látjuk az e féle eseményekből kimagaslani, amely alakzatok bizony szomortian sötét körvonalakat tüntetnek elő. Műveltebb államokban, igy különösen Angliában már a 16—17-ik században látjuk az ezen iránybani mozgolódást; jólehet maga az ókor sem lett tőle megkimélve. A sociálistikus eszméknek már az ókori görö.!^ tudósok között is találunk művelőire. így az antik philosoph Plató, az „Államról" irt munkájában erősen érvelgeti, hogy az igazság csak a vagyon egyenlő megosztásának esete mellett érvényesülhet teljesen, s azon társadalmi rendszer, amely az emberi egyenlőség tényének ignorálása mellett, nem ezen elven alapszik, méltatlan s az emberi jogot sértő szervezet; s e nézete által határozott communistának vallotta magát, s tudjuk a történelemből, hogy a görög communismus, p. u. többek között a gyermekek nevelése körül is, erős kifejezést nyert. Mindazon által a görögök ezen felfogásában nincsen representálva a mai kor sociálistájának vagy communistájának hitvallása; mert a görögöknél a társadalmi szervezet, az állami tekintetek által befolyásoltatott, s felülről lefelé dirigáltatott, tisztán az állam érdekeire való figyelemmel. Ellenben az ujabb kor, az initiativát a legalsóbb rendek kebelében tünteti elő és pedig ugy, hogy az állam érdekeitől eltekint; csupán az embert állítván előtérbe. És midőn ezen mozgalmak természetét és irányát vizsgálgatjuk, önkénytelenül felsóhajtva kérdezzük magunktól: vájjon nincs-e ezen embereknek egyben-másban igazságuk? Vájjon nem jogosult-e az a fohász, amelyet ajkukra helyzetük és jövőjük sötét képének szemlélése csal ki? Emberek vagytok, mint akárki más; dolgoztok ezerszer többet s ezerszer keservesebben, mint más: még is jutalmatok a nyomor és nélkülözés! Nem lehet e tény mellett nevetve elsurranni. Ép sziv és lélek nem is vonja kétségbe a munkás osztály feljajdulásána\ jogosult voltát. Csupán ott áll meg, ahol a helyzeten segíteni kívánna; inert azon eszközök, amelyekben a sociál demokraták keresik üdvöket, az első pillanatra, mint alkalmazhatlanok, tűnnek fel (legalább ez időszeriiit). Az orvoslásnak más módját pedig ínég eddig kisem találta fel; jólehet sok nemes sziv megtört már eddig is azon mély gondolkodás súlya alatt, amit egyeseknél épen e kérdés megoldásának forró vágva vetett fel. A modern socialisnius legelső és legkitűnőbb bajnokai Saint Simon gróf, Blanc Lajos, Fourier Károly, Stuart Mill, Lasalle stii.. kik mint uniós férfiak léptek a harczmezőre, a csiszolt ész hat 11mas fegyverével kezükben; követelve a társadalmi rendszer állami átalakítását, az egyenlőség eszméinek személyi, sőt dologi érvényesítését, a tulajdonjog kisebb-nagyobb mérvű megszorítását, az egyesek hatalmi positiójának korlátozását vagy éppen a többiek állásával való egyenlősítését, a kölcsönösségi rendszer meghonosítását, a társadalmi életben egyáltalános kényszertársulási szervezet alkotását, a munka szabályozását, a tőke uralmának korlátozását, majd a kereskedelem és ipar terén az állami protectiót, teljes jogegyenlőséget stb. stb. A communisták tovább menve, az élvezetekbeni teljes egyeulőséget követelik; a tulajdonjogot egyenesen bitorlásnak declarálják, s épen ezekben jelzik ama különbséget, amely tanukat a soczialis credótól élesen elkülöníti. A socziálisták elve: alkotni egy jobbat. A conunuuistáké elrontani a meglevőt. A socialista osztozni kíván a keserűben is, a conimunista figyelme inkább az élesre terjed ki A jelen kor sociálismusa ezen alapokon fejlett ki, és igen sok egészséges eszmét ölel fel. Szabályozni kívánja az adó-rendszert, behozni az általános szavazati jogot, keresztül vinni a lefegyverzés ideáját, érvényre emelni az örök béke eszméjét, átalakítani az igazság-szolgáltatást stb. stb. S ugy látszik, hogy bár a sociálisticus eszméket Anglia szülte, mindazonáltal Francziaország kebelén fejlettek ki; de Németország testén hatalmasodtak el legjobban: jólehet most már a coutiuensen mindenütt termő talajra leltek. A budapesti rendőrségnek ezen áramlattal szemközti magatartását és eljárását nem helyeselhetjük. Oly szigorral látjuk itt-ott a legártalmatlanabb jámbor munkással szemben fellépni őket, hogy a rendőri komoly tisztet komikummá degradálja. Mi azt hiszszük, hogy a humánus gondolkodás sikeresebben vezet czélhoz, mint a rendőri kard gyenge pengéje. Annyi bizonyos, hogy az állami beavatkozás és a protectionális rendszer alkalmazása, annak idejében alig lesz mellőzhető. Adjon Isten erőt hozzá! Legközelebb néhány részletre is áttérünk, f. Nyíregyháza város képviseletének közgyűléséből. (Mdjushó 2.) A mai napra kitűzött rendkívüli közgyűlés első tárgyát az 1881-edik évi árvaszámadások felülvizsgálásával megbízott küldöttség je'entése képezte. A pénztári állást illetőleg a küldöttség kijelenti, hogy a folyó ügyekből eredő számtét'lek korrektek és Mai számunkhoz van mellékelve Piringer M. könyvkereskedésének, a „Magyar kifogástalanok. A múltból azonban igen sok és bonyolult bajok uyultak be a jelenbe, amelyek nagy mérvben megnehezítik a dolgok rendes vezetését. Alaki hiba s/.intén merült fel itt-ott; do azon, mint a jelentés mondja, a mostani rendezetlen viszonyok és a csekély segéderő mellett, ainelylyel a közgyám és egyszersmiud árvapénztárnok, e kettős minőségben rendelkezhetik ; főleg pedig mivel az ide vonatkozó törvény és szabályrendelet már a küszöbön levő ujabb tisztújításig, vagyis szervezésig, életbe nem léptethető: momentán lehetetlen segíteni. A jelentékenyen felszaporodott kamathátralékok kissé több ideig igénybe vették a képviselet figyelmét s érdekes eszme cserére nyújtottak alkalmat. Bodnár István szerént a kamat felszaporodásának meggátlására csak egy mód lehet; ha t. i. a kamatok lejártáról nyilvántartás vezettetik. Nem tudja ha van-e ilyen nyilvántartás; de ha nincs, óhajtja, hogy az azonnal foganatosíttassák s a lejárati időtől számított 8 nap alatt a t. gyám adja be jelentését az árvaszéknek. Meskó László tiszti ügyész üdvözli Bodnár István javaslatát s szintén óhajtja, hogy életbe lépjen az. De e tekinteibeu a szabályrendelet már intézkedett; amenyiben elrendeli, hogy a t. gyám köteles a lejárati részlet kölcsönt 30 nap alatt szorgalmazni. És ezt most már teheti is, mivel a segédszemélyzet egy emberrel megszapörittatott, de a mely intézkedés a jegyzőkönyvből tévedésből kimaradt. Palánszky Sámuel a szabályrendelet keresztül vitelét kéri kimondatni. Határozat képen kimondatik, hogy t. gyám a szabály-rend -taek a k imit lejár itra vonatkozó részét azonnal foganatosítsa. Kovács Gerö szintén kívánja, de a felelősséget nem vállalja. Fölöslegesnek találja, hogy e vonatkozatbau a képviselet intézkedjék. Ai a tanácshoz és az árvaszékit z tartozik. Ahol a törvény intézkedik, ott nincs helye a képviselet utasításainak. Bodnár István-. Ha arról van szó, hogy a szabályrendelet nem vitetik keresztül, amit pedig a számvizsgáló küldöttség is jelez, ekkor a képviseletnek kötelessége kimondani, hogy a szabályrendeletnek elégtétessék. Gruden Ernő a felelősségre nézve megkívánja jegyezni, hogy első helyen mindig az illető tisztviselőt illeti a felelősség, aki t. i. netn teljesiti kötelességét. Májerszky Béla : Ha a képviselet a szabályrendeletet életbe léptetni akarja, akkor a czél iránti tekintetből, az eszközöket is akarnia kell. Egy személyben árvagyám és árvapénztárnok nem lehet valaki. Az árvaszék már meg tette a javaslatot az uj szabályrendelet életbe léptetése iránt, amelynek egyik föltétele egy könyvvezetői állás rendszeresítése. (Helyes !) Boduár István íuditványa és a számvizsgáló küldöttség jelentése elfogadtatik, s a jegyzőkönyvnek e pontja hitelesítettnek kimondatik. Török Péter felhívja a képviselet figyelmét azon fáradliatlan munkásságra és feszitett erő kifejtésre, amit Déry Károly számvevő az árvaszámadás körül tanúsított, s kéri a képvisaletet, hogy e ritka munkásságot, az erkölcsi elismerés mellett, anyagi tiszteletdíjban is kegyeskedjék részesíteni. Szóló 100 forintot hoz javaslatba. Sőt a tiszti gyámot szintén ajánlja a képviselet figyelmébe. Palánszky Sámuel pártolja Török Péter javaslatát. Hivatkozik a mult időkre, amikor a számvevőnek ily munkálatért 500 forint is megszavaztatott. Kovács Gerö elvben egyet ért a javaslat-tevővel; de a jutalmat akkor óhajtaná megszavazni, ha a gyámi számadások teljesen elkészíttetnek. Időközben nem kíván jutalmazni. Somogyi Gyula igen melegen támogatja Török Péternek nagyon is méltányos javaslatát; kiemelvéu, hogy épen a számvevői és tiszti gyámi állások azok, amelyekhez legkevesebb mellékes keresmény van kötve. Igen méltányosnak találja tehát,hogy a számvevő és tiszti gyáml00-100 forinttal jutalmaztassanak annál inkább, mivel van miből, Ott van a tartalék alap, amelyet épen ők teremtettek és emeltek annyira, hogy ma már 12000 forintra szaporodott. Gruden Ernő pártolja Somogyi nézetét s egyátalábao nem helyesli a képviselet szűkmarkúságát. Salonra" való előfizetési fölhívása.