Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1884-05-11 / 19. szám

Bodnár István azért is helyén valónak találja a jutalmazást, mert a rendszeres díjazás nagyon sovány. Megszavazza a 100-100 forintot. Mttkó Pál küldöttséget kiván megbízatni a juta lom meghatározásával. , . Török Péter a küldöttséget szükségtelennek találja, mivel épen 5, oriot a számvizsgáló küldöttség egyik tag­ja, tette a jutalmazási indítványt; és mert elvben a dí­jazást valameuyien elfogadták. Kovács Gerő a jutalmat akkor szeretné meghatá­rozni és megszavazni, ha az 1882 és 1883-diki árvasza­madások is elkészülnek. A határozat ez értelemben mondatott ki. Polgármester bejelenti, miszerént Fodor József kövezeti vállalkozó, a somos ujfalusi kó elfogadása mel­lett kikötött 15%i kevesbletet, illetőleg árleszállítást elfogadván, a kövezetnek tovább folytatásáru utasítta­tott. A jelentés helyeslő tudomásul vétetett azon meg­jegyzéssel mikép utasittassék a küldöttség, hogy a köve­zés befejezésének zár-határidejéül f. é. juliushó 1-ét tűzze ki, s erről Fodor József vállalkozót értesítse. A város tulajdonához tartozó császár szállási föl­dek és Dessewffy Ottó Butyica nevü pusztája közti mes­gye vonalak szabályozása tárgj ában megbízott küldöttség és szakosztály által benyújtott javaslat, mielőtt a képvi­selet annak részleteibe bocsátkoznék, kiadatott a jogi szak­osztálynak, jogi vélemény adás végett. Olvastatott a tanács es a gazdászati szakosztály­nak a császárszállasi földek kezelése tekintetében nye­rendő utasítás iránt beadott jelentése. A menyiben a jelentésből az tünt ki, hogy az idén sok marha jelentetett be legeltetés vég, tt ugy, hogy az eddig legelőnek len tartott terület a nagy létszámot nem képes befogadni, némi vita után, amelyben Gruden Ernő, Bodnár István, Somogyi Gyula, Sexty Gyula is Bencs László vettek részt, akik az eddigi rabló gazdálkodást egyáltalában nem találják a jövő ben követendőnek, egy küldöttség bízatott meg, amely a hely színére kimenve, határozzza meg a legelőül kiha­sítandó terület térfogatát, a bérleti összeget és a szán tás alá hagyandó terület kiosztási kulcsát ugy azonban, hogy a jövedelem lehetőleg csoukulást ne szenvedjen s a kiosztási rendszerben lényeges változás ne történjék. E küldöttségbe beválasztattak: Krasznay Gábor elnöklete alatt, Bencs László, Török Péter, Zajácz József, Nádasi Mihály, Zomborszki János, Barzó János, Báthy Károly, Lipták Dáuiel, Kovács Audrás lovas, Déry Dániel, Ba­bicz András, Andráscsik József, Szesztay Károly, Sütő József, Kovács Gerő, Horváth Gyula, Belfi András, So mogyi Gyula és Sexty Gyula képviseleti tagok. E határozat szintén hitelesítettnek mondatott ki. Olvastatott a szegények menházának létesítése és a házankénti koldulás megszüntetése tárgyában készült szakosztályi véleményes javaslat. A javaslat lényege, t. i. a szegény menház mielőb­bi létesítése elfogadtatott; kimondatott továbbá, hogy a létező alapok igénybe fognak vétetni, de a szükségletuek a javaslat szerénti kivet'se, amenyiben arról a községek rendezéséről szóló törvény világosan intézkedik, elvette­tik ; és hoszszu, sok tekintetben a tárgy komoly és nemes voltához nem illő hangon tartott pró és contra tanács­kozás után, leginkább Bodnár István és Somogyi Gyula, urak valóban humánus érvelései alapján elhatároztatott: hogy a szegény menház létesítéséhez s a szegények el­látásához szükséges költségek már az 1885-diki költség­előirányzatba felvétessenek: hogy igy a menház 1885-ben felállittathassék s a koldulás megszüntettessék. (yyy.) Közügyek. (A középiskolai törvény életbeléptetéséhez.) Mióta az 1883. XXX. t. cz. életbeléptetése elrendeltetett, az adminisztratív íuté/kedések egész sorozata került szőnyeg­re a vallás és közoktatásügyi minisztériumban. Egyik legsürgősebb feladat, t. i. a törvény által megszabott 15 tan­kerület szervezése, mely sok körültekintéssel és még több munkával jár, már befejeztetett úgyannyira, hogy a szen­tesítés, valamint a kinevezések már a napokban meg­történnek. (Szőt'imivelésüuk) ugvik általános ismert sarkala­tos hibája az, hogy a legkülönbözőbb szőlőfajok, te­kintet nélkül arra, hogy mennyiben felelnek meg az il­lető hely éghajlati és talaj-viszonyainak, miuden megvá­lasztás nélkül termeltetnek. Ezen segítendő, a fóld­niivelési miniszter összeállittatta azon szőlőfajok jegyzé­két, melyek az egyes borvidékeken termesztésre a legal kalmasabbak, s azokat tekintettel érési idejükre, mi­velesi mó Íjukra, ugy a talaj fekvésére, mint minősé­gére, osztályokba soroztatta. Az ekként összeállított jegy­zék a hozzátartozó magyarázó útmutatással ki lett nyom­va s az érdeklődőknek rendelkezésére áll. (Az állami távirda-hálózat kibővítése). A közműn ka és közlekedési minisztériumban tárgyalás van folya­matban, az állami távirda-hálózat lehető kihasználása és rendszeres fejlesztése czéljából az iránt, hogy azok­ban a községekben, amelyekben az állami és közigazga­tási érdekek követelik, távírda, vagy telephon állomások rendszeresítessenek. (A m. kir igazságügy miniszter) f. évi 9016. szám alatt a következő körrendeletet intézte valamennyi kirá­lyi törvén}székhez. »Egyik hazai biróság a belföldi köz­adós Fraucziaországban lövő ingó vagyoHának leltározá­sa végett, az 1881. évi XVII. t.-cz. 75. §-» alapján, az illetékes franczia bíróságot megkeresvén, a megkeresés foganatosítása megtagadtatott azon okból, mert a fran­czia törvények értelmében az ottani bíróságok a külföl­di bíróságoknak Ítéleteit csak azon esetben hajthatják végre, ha a végrehajtandó Ítélet valamelyik franczia bí­róság által a végrehajihatósági záradékkal elláttatott. Erről a királyi törvényszéket azon hozzáadással értesí­tem, hogy a feut hivatkozott szakasz értelmében a viszo­nosság elve lévén alkalmazandó, a frauezia bíróságoknak a hazai bíróságokhoz netalán intézendő hasonló meg „N Y I K V I D É «:. " kereBvényei szintén nem foganatosíthatók. Kelt Buda­pesten, 1884. évi márczius hó 20-án. Dr. Pauler Tivadar s. k « (Kik alkalmatlanok a katonai szolgálatra ?) A hon­védelmi ós a közös hadügyminiszterek között az a meg­állapodás jött létre, hogy az egyik vagy másik hüvelyk ujj végső (köröm) porczának a hiánya, hadiszolgalatra mindenkorra alkalmatlaná tesz; ellenben a jobb kéz mu­tató ujja végső (köröm) porczának hiánya miatt a köte­lest, ha különbeu egészséges, be sorozhatják a tüzérség­hez, szekerészeihez, élelmezési és ruhakezelési osztályokhoz. (A szabadalmazott osztrák magyar államvasut-tár­saság) magyar vonalainak szolgálati körében, ezen év folyama alatt, az alant kimutatott állások, melyek az 1772. évi II. törvényezikk értelmében elbocsátási okmány ­uyal ellátott állandó hadseregből, hadi tengerész tból és a magyar kir honvédségből kilépő altisztek szamára van­nak fentartartva, következőképen töltendők be: 16 díj­nok, tiz állomási felvigyázó, 6 rakodó felvigyázó, 12 vál­tóőr, 8 vonatmálházó, melynek betöltésére vonatkozólag ajánlatok legkésőbb f. é. juniushó 10-én, továbbá 2 pá­lya felvigyázó, 5 pályaőri állomásra, melyuek betöltésére az ajánlatok legkésőbb f. é. májushó 27-én a szab. oszt­rák-magyar államvasut-társaság igazgatóságánál Buda­pesten benyújtandók, ahol időközbeu a közelebbi feltéte­lek is betekinthetők. (A bor, hus, ezukor és sör fogyasztási adók) czi­mén felszaporodott hátralékok behajtása tárgyában, a pénzügyminiszter elrendelte, hogy a;- oly átalányak be­hajtására nézve, amelyeket a községek, megváltási szerző­dések vagy fogyasztási adó,; beszedésének hivatalos rá­utálása folytán, fizetni kötelesek, ha azon hónap végéig, melyben az átalány esedékessé vált, a község egész havi tartozását be nem fizette, azon királyi adóhivatal, mely­nél az átalány előírásban van, köteles az illető községet hátralékban maradt tartozásának nyolez nap alatti le­rovására, írásbeli megintés utján, felhívni. Hu a községek a megváltási átalány-hátralékot, a megintésbfcn kitűzött határidőn belül le nem fizették: a hátralékok a járási szolgabírónak, a végrehajtás eszközlése végett, azonnal kimutatandók. Ebben az esetben a beszedési jutalék csak akkor fizethető ki, ha a község nyugtáján az illetékes szolgabíró bizonyítja azt, hogy a község azon adóhátralékát, amely után a beszedési jutalékot igénybe veszi, a zálogo­lási eljárás megindítása előtt fizette be. Műkedvelői előadás. A helybeli iparos ifjúság segélyző és önképző egy­lete folyó hó 4 edikén ismét egy élvezetes színházi es­télyt rendezett, saját pénztára javára. Az előadás a színkörben folyt le nem egészen tele ugyan, de ami a sikernek szintén fényes jele, a szó szoros értelmében válogatott ós müveit ház előtt. Ez úttal két rövid, de eléggé szellemes, egy-egy felvonásos vígjáték került színre, »Szórakozzunk« és »Váró teremben« czimmel. Közreműködtek ez alkalom­mal Andráscsik Anna és Fedor Mariska kisasszonyok, Kálnay Sándor, Juhász Lajos és Flegler János urak. Az előadás, különösen a szellemtől szikrázó » Váró teremben« czimü vígjáték, a siker legmagasabb fokáig elragadó volt. A műértő és hálás közönség együtt lászott játszani a lelkes műkedvelőkkel. Az előadók a közönség tet­szését, a közönség pedig az előadók kedvét, még eddig alig tapasztalt mérvben emelték. Volt még ez előadásnak egy fénypontja. Andr ís­esik Anna kisasszony szavalata. Az ugy költői, mint lélektani nüáuszoktól ragyo­gó »Holló* czimü költeménye Poe Edgárnak, ez úttal valóban megillető kezekben volt Audráscsik Anna kis­asszonynál, aki azt a lelkesedésleghevesebb kitörései s a tet­szés és bámulat legmagasabb fokú nyilvánulásai közt, szive­kig és velőkig ható melegséggel és erővel szavalta; a költő borongó lelkületét és gondolatvilágát a leghüvebben tükrözvén vissza, előadói képességének értelmes, érzelmes és fenkölt szárnyalásában. (a—b.) ÚJDONSÁGOK. (—) A felső szabolcsi tiszaszabályozó társulat f. é. májushó 19-én délelőtt 10 órakor Kisvárdán, a nagy­vendéglő termében, közgyűlést tart. A közgyűlés főbb j tárgyai lesznek : I. Igazgatói jelentés : a teljesített mun k latokról, a pénzügy állásáról, az uj kataszteri adó­ügyek állásáról, a kataszteri ártéri telekkönyvezés mód­járól, és más fontosabb társulati ügyekről. II. Választ­mányi javaslat a még hátralevő munkálatok miképeni keresztülviteléről, és azok feletti határozat. III. Az alap­szabályoknak az űj törvény értelmében szükségelt módo­sítása. IV. A választmánynak a törvény és az alapsza­bályok értelmében való megújítása. V. Az alapszabályok értelmében beérkezett ügyek tárgyalása. A 'árgysorozat érdekes volta remélni engedi, hogy e fontos gyűlésre ée határozat hozatalra, a törvény és alapszabályok értelmé­ben jogosult ártéri birtokosok és a községi megbízottak teljes számban fognak megjelenni. -I- A debreczeni kerületi kiállítási bizottságnál, Szabolcsinegyéböl a mezőgazdasági csoportba' Jármy 0lin, Bleuer Mór, Bleuer S. és Groák Zs. id. gróf Dessewffy Miklós, Schwartz Sámuel, Mandel Ede és tár­sa ; az é.ő allatok Csoportjába Bleuer Mór, gr. Dessewffy Miklós, Mandel Ede és társa; a vegyészeti ipar caoport­jiba Mandel Ede és társa; a borszeszes italok csoportjába Mandel Ede és társa; a vas- és fémipar csoportjába Xeubanei testvérek és Schmotz'r János, a jármüvek csoportjába Pivnyik István, Picnyik András. Kuhorek Sámuel; a gépipar csoporjába Hisenkampf Ernő jelent­keztek mint kiállítók az országos kiállításon. -I- M közlekedés érdekében óhajtandó volna, hogy a járdákon való ácsorgás, valamin: azokon több egyén­nek egy sorjában, karon fogva való sétálása, nem kü­lönben a viz és teherhordás: betiltassék. Mindezt ajánl­juk a városi rendőri hivatal figyelmébe — Löfkovics Ignácz magán ieánynövelő intézete, Vel­key Pál taufelügyelő ur intézkedése folytán, folyó hó 5-ödikén hatóságilag bezáratott, a tulajdonos által a növendék leánykákon elkövetett erkölcstelen kísérletek miatt. A megbotránkozás és elkeseredés nem csak az illető szülők, hanem az egész város lakossága közt ál­talános mérvet öltött magára. A megyei közigazgatási bizottság folyó hó 8-adikán tárgyalta e botrányos ügyet; amely alkalommal a tanfelügyelő eljárása helyben hagyat­ván, az ügynek a bünfenyitő bírósághoz való juttatása iránt, a szükséges lépések azonnal megtétettek. X Az öreg Táncsics Mihály részére, mint már emiitettük, az agg író 86-ik életévének megérése alkal­mából, Toluay Sáudorné asszony is gyűjtött. Ivén a kö­vetkezők adakoztak. Toluay Sándor 50 kr, Mallár János 10 kr, Antal Mihály 10 kr...Misek Audrás 10 kr, Kol­csál Károly 20 kr, Eszéky Ödön 20 kr, Begela Albert 15 kr, Tóth Péter 10 kr, Váczy Ágoston 60 kr, Rótta­ridesz 10 kr, Bencs Pal 10 kr, Kacska Sámuel 10 kr. Prok Károly 20 kr, N. N. 10 kr, Lényey D. 20 kr, Pivnyik Audrás 10 kr, Pivnyik Jáuos 20 kr, Flegler János 20 kr, Sesztay Pál 20 kr, Szrdobala József 10 kr, Bencs János 10 kr, Darócz József 20 kr, Helmeczy 20 kr, N. N. 20 kr, Amor 20 kr, Major István 50 kr, N. N. 1 frt, Pecze Károly 1 l'rt, Hegedűs József 20 kr, Sebők 10 kr, N. N. 20 kr, Hibján Dani 10 kr, Prok Mihály 10 kr, Kazár Márton 10 kr, N. N. 10 kr, N. N. 10 kr, J. A. 10 kr, K. B. 20 kr, M. J. 40 kr, M. L. ; 20 kr, Valaki 20 kr, V. L. 20 kr. Összesen: 9 frt. 35 krajezár. Megjegyezzük itt, hogy ugy ez valamint a Dilln­berger Lajosné asszony állal gyűjtött 6 forintuyi összeg egyenesen Táncsics Mihályhoz czimezve küldettek el. (!) Zoltán lános Szabolcsmegye aljspánja folyó hó '7 edikén tartá egybekelési üuuepélyét Bay Amála ur­hölgygyel, Debreczenben. Áldás frigyükre! — Az iskolás gyermekek tavaszi mulatsága, ked­vező idő esetében máiushó 15-én, esetleg 19-én vagy 20-án okvetlen meg fog tartatni. () Nyíregyházán a rózsautezai és az úgynevezett Csincse vízálló helyeken összegyűlő vizek levezetésére szükséges csatornamunkálat árlejtésénél Guttmaun Samu, Führer Zsiga, Kovács P. Pál és Toletti Domokos jelen­tek meg és tettek ajánlatokat. A legtöbb árengedményt (5075 frt. 86 kr költség előirányzatból 25 százalék) Kovács P. Pál és Toletti Domokos társ-vállalkozók té­vén, velők a szerződés már meg is köttetett. — A köztisztaság előmozdítása szempontjából, nem ártana ha a háztulajdonosok, esetleg azok helyettesei köteleztetnének: hogy a házak előtti járdák minden nap a reggeli órákban meglocsol tassanak és lesepertessenek. V Postai takarékpénztárak lépnek életbe nem sokára nálunk is. Egy közelebb tartott miniszteri en­quette-ban az erre vonatkozó törvényjavaslat alapelvei is megállapittattak már. A legkisebb betét 50 krt tenne s a kamatositás egy forintnyi betétnél kezdődnék. A betétek maximuma még most nem állapíttatott meg. Egyelőre csak a kincstári posta hivatalok jogosíttatná­nak fel ily betétek elfogadására ; és pedig nem egyszer­re valamennyi, hanem ugy, hogy 3 év alatt 400 pos­tahivatalnál volna posta takarékpénztár. A kamatlábat 3'/a százalékban állapították meg, de csak 1000 frt. tőkéig. Az ennél nagyobb összegek másutt helyeztett­néuek el. Igen valószínű, hogy 1885 ben már életbe lép ez intézmény. (*) Leszállított áru czigarette-ek. A m. kir. pénz­ügyminisztérium intézkedése folytán, a Hungária és Stam­bul szivarkák, f. é. májushó 1 tői kezdve a következő le­szállított áron áruitatnak. A Hugária szivarkák 100 da­raboukint az árusok részére 2 frt 80 kr, a fogyasztók részére 3 frt, daraboukint 3 kr. A Stambul szivarkák 100 daraboukint az árusok részére 2 frt 45 kr, a fo­gyasztók részére 2 frt 50 kr, darabonként 2'/, kr. — A hírlapok mellett szétküldött magán hirdetések dijja, az osztrák postaigazgatósággal egyetértőleg, f. évi május hó 1-től kezdve a belföldi forgalomban következő képen változtatott meg. Mindennemű kiilön mellékletek, melyek akár hirlap szerkesztőségektől, akár más egyé­nektől erednek, ugy szintén magán hirdetésekért, melyek összehajtva, fűzve, vagy kötve, a következő suly szerin­ti dijak szedetnek: ha egy darab melléklet súlya 2 gramig terjed 50 kr, 25 gramon felül 50gramig 1 frt, 50 gramon felül 75 gramig 1 frt 50 kr, 75 gramon felül 100 gramig 2 frt, 100 gramon felül 125 gramig 2 frt 50 kr, 125 gr a inon felül 150 gramig 3 frt, 150 gramon felül 175 gramig 2 frt 50 kr, 175 gramon felül 200 gramig 4 frt, 200 gramon felül 225 gramig 4 frt 50 kr, 225 gramon felül 250 gramig 5 frt. Oly mellékletek, melyek egyenként, vagy ha többfélék, együttesen egy-egy hír­lapoknál, 250 gramot meghaladják, mint hirlap mellék­letek nem küldhetők, valamint önálló hírlapok sem, még ha azok egy és ugyanazon kiadónál jelennek is meg. — A Szabolcsmegyei Takarókpénztár-Egylet 1884 évi április havi forgalmának kimutatása. Bevétel. Átho­zott készpénz 1884 márezus 31-ről 24017 frt, 27 kr. Betét 32216 frt, 79 kr. Visszafizetett váltók 127189 frt. Le­számítolási kamat 3672 frt, 14 kr. Késedelmi kamat 247 frt, 17 kr. Könyvecske-dij 2 frt, 06 kr. Részvény átirási-dij 2 frt. Bélyeg 80 frt, 96 kr. '/a évi lejáratú ingatlan kölcsön 3100 frt. Hazai pénzint. elh. tőke 17000 frt. Hazai p nzint. elh. kamata 30 frt. Össz. 207557 fr. 39 kr. Kiadás. Viszafizetett betét 46119 frt, 41 kr. Folyó kamat 275 fit, 83 kr. Váltó 134726 frt. Tisztfizetés 524 frt, 98 kr. Költség 109 frt, 82 kr. Napibiztosi áij 46 frt Osztalék 700 frt. >/a évi lejáratú ingatlan kölcsön 3100 frt. Bélyeg 143 frt. Hazai pénzint. elh. tőke 10000 frt. Pénztári maradvány 1884 április 30-án 11812 frt, 35 kr. Összesen 207557 frt, 39 kr. N.-Kálló 1884 april 30-án. --A Képes Családi Lapok 32-dik számának tartalma : A »Kő Úristene ; elbeszélés, irta Majthényi Flróra. ffoly t köv.) — A mezőben, költemény irta Thuróczy Endre. — A fehér rózsacsokor; elbeszélés, irta Borostyáid Ir­ma, (folyt, köv.) A bús dalnok ; beszély irta Kőszeghy Géza (vége köv.) — A falszekrény rejtelme; elbeszélés, irta Lithvay Viktória, (folyt, köv.) — Heti tárcza. Egy a sok közül; (a kávéházi életből) irta Szukáts Lajos. — Hogy lettem én filoszemitává? Emlékezés régi időkre Jókai Mórtól. A magáuy; rajz, irta Guy de Maupassant

Next

/
Thumbnails
Contents