Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1884-12-14 / 50. szám

ÍV. évfolyam. 50. szftm. Nyíregyháza, 1884. deczember 14. (SZABOLCSI HIRLAP.) TARSADALMI HETILAP. A SZABOLOSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. W Megjelenik hetenkint egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek : poitán vagy helyben háahoz hordva: Egéax évre 4 frt. Félévre 2 » Negyedérre 1 » A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások «J oba liilok kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám) intózeirdök. A lap szellemi részét képező küldemények, a srerKesztő czime alatt kéretnek bekuldetni. Bérmentetlen levelek csuk ismertt kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az Hletó költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négys/.er baiábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyen hirdetés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint lí> krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasonsteiu ós Yogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, vulamint Németország és Svelcz fővárosaiban is. l)orn & Coiup által Hamburgban. A virilis intézmény. A virilis intézmény ellen, amelyet hazánkban az 1870. XL. törv. czikk iktatott az alkotmányos censusok sorába, már kezdenek hangok emelkedni az országban. Elsőnek Szatmármegye szólalt meg; legutóbbi törvényhatósági gyűléséből felriatot intézvén a kormányhoz, a virilis intézmény módosítása tárgyában. Az 1850 és 1860 közti interregnumot követő aera, különösen az 1867-diki kibékülés óta igen sok részben uj, részben a Baeh-korszakból fenmaradt intézmények plántáltattak át hozzánk; amelyek nagyrészének nyomasztó voltát még ma is keservesen érezzük; és amelyek nagy mértékben kiforgatták ősi alkotmányos formájából közigazgatásunkat és törvénykezésünket. Ez uj intézmények és jog-alkotások közzé tartozik a virilis intézmény is. Bármily szokatlan és rokonszenvtelen v olt is ez uj alkotmányos intézmény Magyarországon ; végre annyira, mennyire, még is csak megbarátkoztunk vele. Ujabb időben azonban mindinkább gyűlöltebbé kezd válni a virilis törvényes naponkint érezhetőbbé válik annak veszélyes kihatása ugy a magyar társadalmi, mint különösen a nemzeti élet fejlődésére. Mielőtt azonban a virilis intézmény mai káros voltát fejtegetném, s az ellene zúduló közvélemény indokolásához fognék: ismerkedjünk meg a virilis intézmény jogi természetével és eredetével. A virilis szó tulajdonképen latin származású, amelynek gyöke vír=férfi, t>tYi7t«=férfiui; ebből virilis szavazat = fejenkénti szavazat, vagyis oly szavazat, amely nem megválasztatáson, hanem egyéni vagyis személyi jogon alapul. E személyi jognak ismét alapja lehet az után vagy a birtok nagysága, illetőleg a legtöbb adófizetés, vagy az értelmi képesítés. Ami a virilis intézmény eredetét illeti, az nagyon régi keletű. Legelső nyomára a görögöknél akadunk. Tudjuk ugyanis a történetből, hogy a Solon által Krisztus előtt 594-ben Athenének adott alkotmány a lakosságot 3 osztályba sorozta. E 3 osztály volt: a nagy birtokotok, a vidéki parasztok, és a kereskedő s iparosok osztálya. Az athénei nagy birtokosok voltak tehát a legelső virilisták. A nagy birtokosok tudva-levőleg minden korban befolytak az állami igazgatásra, ós befolynak ma is. A nagy adó fizetők befolyást gyakorolnak az állami és községi igazgatásra ma: Belgiumban, Braziliában, Dániában, Hollandiában, Magyarországban, Spanyolországban, ós Svédországban. A viriliimus lényege tulajdonképen a cselekvő és szenvedő választási képességet szabályozó Censusban is meg van; amenyiben törvényileg meg van határozva, hogy a választónak mennyi adót kelljen fizetnie. A baj tulajdonképen tehát nem is anyira magában a virilis intézményben, mint annak gyakorlati alkalmazásában, illetőleg eme jognak korlátlan gyakorlatában fekszik. Igaz, hogy elvileg egyátalában nem helyeselhető, hogy a választókat és az igazgatási hatóságok egy részét, az évi adómennyiség minősítse; vagy hogy némely állami hivatalnok, állásánál fogva, tagja legyen ily testületeknek. Nem helyeselhető pedig azért, mert a dolognak magának joga nincs; és mert az igy alakult igazgatási hatóságnak a közönség által választott része könnyen kisebbségbe esvén: a közönség maga csak nagyon kis mérvű befolyást gyakorolhat a közügyek vezetésére. Ez pedig ellenkezik az egyenlőség elvével. M4r Saüuttíos görög bölcs s korának kitűnő állam-tudósa is elitélte abban az időben a vagyon-fok arányában osztott jogrendszer alapján nyugvó timocraeiai kormányformát. Tekintve azonban azt, mely szerént igen kívánatos, hogy a közügyekre való befolyás az értelmiség számára lehetőleg biztosittassók; és abból a műveletlen nyers elem amennyire lehet, kizárassék: a fentebb említett megszorító intézkedések, kevésbbé művelt államban, üdvösek lehetnek. Szükséges azonban, hogy a virilis jog gyakorlata ne csupán az adó mennyiségétől, hanem egyéb, pl. értelmi képesítéstől is föttételeztessék. Ez pedig, tudniillik hogy az adófizetés mellett az értelmi képesítés is szabályozza a virilis szavazati jogot, nálunk sincs kimondva. És ez az már, ami a virilis jogot népszerűtlenné tette nálunk; mert ez alapon gyakran oly egyének is bejutnak a virilisták közzé, akik arra sem társadalmi állásuknál, sem műveltségi fokozatuknál, sem erkölcsi értékűknél fogva nem lehetnek méltók. E bajon Szatmármegye oly módon vél segíteni, ha a kérdésben forgó törvény akként módosittatik, hogy az adóhivatal által kimutatott .legtöbb adót fizetők" közzől, a megfelelő számú virilistákat, a választásra jogosult polgárok választják. Kétségtelen, hogy ekkor a virilis intézmény demokratikus alapra lenne fektetve, és sok abnoimis állapotoknak eleje vétetnék; de ekkor, aipi pedig igen fontos, a virilis törvény teljesen ki lenue forgatva valójából s elvesztené eredeti értelmét. Sokkal czélhoz vezetőbb lenne, ha a legtöbb adófizetés mellett, az értelmi képesítés szükséges volta is kimondatnék. Mondatnék ki törvényhozásilag például hogy a köztörvény-hatóságuak és községi képviseletnek csak az oly virilis lehet tagja, aki bizonyos számú közép tanodai tanfolyamot bevégzett. Ekkor meg lenne mentve egy felől maga a virilis intézmény jogos czime, más felől pedig korlátozva lenne a vagyonfok arányában osztott jog gyakorlata. Nálunk a virilis intézmény még ma, igen sok tekintetben, nagyon fontos kérdés. Nem ártana, ha minél többen, és minél behatóbban szólanának hozzá. Kmethy István. Szabolcs megye évnegyedes köz gyűléséből. (Harmadik közlemény.) Olvastatott Nógrádinegye közönségének a közigazgatási hatóságok jogkörébe utalt kihágások folytán befolyó pénzbüntetéseknek a megyék, illotöleg a városok pénztárába kellő fizetése, és a kihágások folytán felmerülő kiadások fedezésére lehető fordítása érdekéből az országgyűléshez intézett felirata. A közgyüléB pártoló feliratot határozott felterjesztetni az orsz. képviselő házhoz. Olvastatott Göndöcá Benedek apát-lelkész s országgyűlési képviselőnek hazánk ezredéves fenállása emlékének méltó megörökítése tárgyában beadott kérvénye. Szabolcsmegye közönsége magáévá tévén Göndöcs Benedek apát lelkész és országgyűlési képviselőnek az ezredéves fenállás emlékének méltó megörökítésére vonatkozó indítványát; hasonló értelemben az országgyűléshez pártolólag feliratot intéz, amely felirat a megyebeli országgyűlési képviselőknek is megküldetni rendeltetik. Olvastatott a megyei közig, pénztár f. évi novemberhó 19-én történt megvizsgálása alkalmával felvett jfgyzőkönyv, amely a pénztár állásáról a következő adatokat tünteti fel. I. Házi pénztár. Bevétel 5743 frt 8V

6 kr. Kiadás: 4691 frt 81 kr. Maradvány: 1051 frt 99'/„ kr. II. Közmunka pénztár. Bevétel : 15,248 frt 52 kr Kiadáü: 548 frt 08Ve kr. Maradvány: 14,700 frt 43 Ve kr. III. Beteg ápolási alap. Bevétel : 33,535 frt. Kiadás: 15a frt 86 kr. Maradvány: 33,382 frt 38Ve kr. IV. Jegyzői nyugdíj alap. Bevétel: 21,611 frt 95 Ve kr. V. Kórházi alap. Bevétel: 419 frt 39 kr. Kiadás: 11,805 frt 577, kr. Hiány: 11,386 frt 18>/

e kr. VI. Katona beszállásolási pénz. Bevétel: 2,469 frt 77 kr. Kiadás: semmi. Maradvány: 2,469 frt 77 kr. VII. Járási kórház alap. Bevétel: 262 írt 87 kr. Kiadás: semmi. Maradvány: 262 írt 87 kr. VIII. Folyó letéti pénztár. Bevétel: 6,567 frt 01 kr. Kiadás: 181 frt 92 kr. Maradváuy: 6,385 frt 09 kr. IX. Régi letét: 6,878 frt 227e kr. Összes maradvány : 86,742 frt 72'/e kr. Összes hiány: 11,386 frt 18Ve kr. Összes pénztári készlet: 75,356 frt 53ty

6 kr. A pénztári jelentés tudomásul vétetik. Olvastatott Toron tál megyének a napszámosok adómentességéről szóló 1883. X. t. cz. eltörlése, vagy módosítása iránt a képviselő házhoz intézett felirata. Szabolcsmegyében a napszámosok, a közteher viselő lakosság csekély számát tévén; s ekként állami adómentességük a községi adó aránylagos kivetésének és viselésének figyelemre méltó akadályát nem képezvén; az illet ségi kérdések megállapítása körül felmerülhető zavarok pedig a napról-napra élni kényszerült napszámos osztály megadóztatásának méltányos indokául nem szolgálhatván : Toroutálmegye közönségének átirata, az állandó választmány javaslatához képest, tudomásul vétetik. A tisztviselői fizetés-előlegek kiszolgáltatása körül követendő eljárásra vonatkozó szabályrendelet elkészítésével megbízott küldöttség munkálatát felülvizsgálat és helybenhagyás végett beterjesztvén : A beterjesztett tervezet, az állandó választmány javaslatainak elfogadása mellett, helyben hagyatik. E szabályrendelet szerént: az egyenes fizetés 10%jánál magasabb összeg nem előlegeztetík; ős bármikor történik is az engedélyezés, az engedélyezés évének végéig egyenlő havi részletekben okvetlenül törlesztendő; a már előbb felvett fizetési előleg teljes törlesztése előtt, ujabb előleg nem engedélyezhető; az előleg 50 kros bélyeggel ellátott kérvényen kérendő; az engedélyezést az alispán eszközli; az e szabályrendeletben megállapított feltételeken túl menő, bármily körülmények között kérelmezett fizetési előlegezésnek, csak a inagy. kir. belügymiuiszterium jóváhagyásának kieszközlése után, lehet helye. Szikszay Pál t. főügyész, mint a Rakamaz községi közigazgatási ügykezelés helyszíni vizsgálatával megbízott küldöttség elnöke, az összes iratok beterjesztése mellett jelenti, hogy a megyei alispán 10,082/87 k.-számú felhívásában is megrendelt részletes vizsgálatot, Rakamaz község számadásainak megvizsgálása előtt nem foganatosíthatja. Az állandó választmány véleménye elfogadtatván, Szikszay Pál t. főügyész felhivatik, hogy a 197/84 bgy. számú közgyűlési határozatban s 10,082/84 r. számú alispáni rendeletben előirott és a községi közigazgatási ügykezelés minden ágára kiterjesztendő vizsgálatot, a községi számadások felülvizsgálatának mellőzésével, a járási szolgabíró közbejötte mellett, haladéktalanul foganatosítsa; Kállay Ferencz főszámvevő pedig a községi számadások bekövetelésére, és amenyiben szükséges lenne, azoknak a hely színén eszközlendő vizsgálatára utasittatik. Köz ügyek. (A m. kir. belügyminiszter a külföldi czégek belföldön levő fióküzleti és a jövedelmi adója kivetése körüli eljárás tárgyában) következő rendeletet bocsátotta ki a törvényhatóságokhoz: »Tapasztaltatott, hogy némely szállító czégek, meWeknek főüzletei a Lajthán-tuli tartományokban, hazánkban pedig csak fiók üzletei vannak ; a szállításoknál, melyeket hazánkban vállalnak el, a szerződést a külföldi főüzlet köti meg, s a szerződésből kifolyólag a kifizetendő jövedelmi adó a külföldön rovatik ki és a külföld javára esik. Ezen eljárás hazánk adó képességének jelentékeny hátrányára szolgál s az államkincstár érzékeny anyagi veszteséget szenved. De ezenkívül a méltányosság is azt hozza magával, mUzerint a megadóztatás tárgyát képező oly szükségleti czikkuk után, melyek — habár külföldről származnak is, de hazánkban fogyasztatnak el, — a szállítási szerződések — a mennyire csak lehetséges — szintén hazáukban köttessenek meg és a megkötött szerződét alapján kirovaudó adó itt és javunkra fizettessék. Hogy tehát az e részben tett sajnos tapasztalatok, melyek főleg a kőszén-szállitásoknál váltak szembeötlővé, a jövő-