Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1884-12-07 / 49. szám

IV. évfolyam. 49. szám. Nyíregyháza, 1884. deczember 7. (SZABOLCSI HIRLAP.) TÁRSADALMI HETILAP. A SZABOLCSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenkint egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek : postán vagy helybon háahoz hordva: év

,'

t

í frt. Féle'vre „ z > Negyedérre ^ A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések B a lap szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások Jóba Eleit kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy - debreczeni - utcza 1551. szám) inte'zendók. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek csak ismertt kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kivánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer hasábzott petit-sor egyszeri közlése 6 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében,minden egyes hirdetés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasenstein és Yogler ^rodájáhan Bécsben, Prágában és Budapesten, vulamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. I)orn & Comp által Hamburgban. Ki restauráljon Nyíregyházán? Az országos képviselő választási mozgalmak hála égnek végre lezajlottak, véget értek. Három szor mérkőztek a pártok. Az első mérkőzésnél a 48-as függetlenségi párt, a másodiknál egyik sem a három közzül, a harmadiknál a szabadelvű párt győzött. Igazi három próbás választás. Adja isten, hogy az eredmény is ilyen legyen! Azonban, ha a választásokban kifáradt pártoknak folytonos egymás elleni agyarkodását; ha a győzelmes pártnak a városi restaurácziót pressionálni akaró törekvesét tekintjük: a három próbás választás aligha fogja megteremni azt a gyümölcsöt, amelyet a hosszas és erős küzdelem utáu mindegyik párt méltóan elvárhat. E kétes siker érdekében küzd legjobban a diadalra jutott szabadelvű párt, vagy legalább annak ez idő szerénti közlönye: a „Szabolcsmegyei Közlöny". Ha a politikai morál szemüvegén át nézzük és mérlegeljük a győzelmes szabadelvű pártnak emiitett közlönyében na?yon is világosan és minden kétséget kizáró határozottsággal kijelentett törekvését; némileg talán indokolhatónak volna tekinthető. De ha a társadalmi és bölcsészeti morál tételeit veszszük gondolkozásunk és vizsgálódásunk irány-adójául, határozottan el kell Ítélnünk azt. Nem is hiszszük, hogy maga a párt, illetőleg annak jeles vezér férfiai ily politikai' baklövésre képesek volnának. Igen valószínű, hogy a „Szabolcsmegyei Közlöny" eme enuncziácziójáról épen annyit tud a párt, mint a lapnak párt-közlönyi minőségéről. Ha e párt egy uj és életerős párt sajtó-organumot kiván magának teremteni, igen érthető dolog, mert ilyenre szüksége van: dehogy választása egy „Szabolcsmegyei Közlöny a-t érjen, az még akkor is hihetetlen sziuben tűnnék fel előttünk, ha az egy vagy más okból csakugyan megtörténnék Életre való pártnak életre való sajtó organumra van szüksége, még pedig politikaira. Minthogy pedig ilyen nincs, tehát teremtenie kellene magának. Megköveteli ezt az az álláspont, amelyet az uj párt elfoglalva tárt; meg az elv, amelyet képvisel, és a tisztesség, amely lételéhez van kötve. És ekkor bizonynyal nem történnék meg az, hogy egy párt-lap oly dolgokra engedné magát ragadtatni, hogy az ellen-pártot még a semminél is kevesebbe vegye, és hogy annak tagjait még az élők sorából is kitörülje. Avagy mióta csak a politikai pártok és pártárnyalatok, az alkotmányos államok életében elnevezést nyertek, melyik párt mondhatta el jogosan magáról azt, hogy csak az ő elvei az egyedül üdvözítők; hogy a másik, a többi párt czéljai és törekvései károsak és vészt hozók az államra és a társadalomra ?! Ilyet egyetlen politikai párt sem állithat magáról jogosan. Az opportunitás, a kényszerűség nem egy politikai párt programmját szentesitette ugyan már meg, de csak bizonyos időre; amig ugyan is a kényszer-helyzet uralmát fentartotta. Jaj annak az államnak, amelynek politikai párt-zászlói szennyesek. Aki ellenfelét rágalmazza, kisebbíti, lenézi, sőt kebeléből pláne száműzni akarja ; az nagyon rosz szolgálatot tesz saját pártjának. Megingatja saját álláspontjának erkölcsi alapját, növeli az elkeseredettséget ellenfelének táborában. Aki a meghódított terület lakói ellen irtó háborút folytat, az puszta földet vett birtokába, amely a győzőnek semmi hasznot sem hajt. Az ily politika nem ész szerű, nem méltányos és nem áldásos. A politikai küzdelem hazánkban alig ártott egy-egy városnak oly nagy mértékben, mint a miénknek. Pedig a politikai küzdelemnek nem szabad a várost, a városi közigazgatást és a köz életet sértőleg érinteni. Minden politikai nézetnek a haza javán, megerősödésén, felvirágzásán és boldogságán kell alapulnia. Tehát bármely politikai nézet emelkedjék ma valamely városban uralomra; annak a városnak fejlődése uem szakadhat meg: ha az uralkodó politikai párt vezérei befolyásukat a Táros javának előmozdítására, nem pedig megrontására fordítják. Az a nép, amely valamely kedvencz politikai irány kedveért vakon kész követni vezéreit, csak maga ellen vétkezik. Távol van tőlünk, hogy a városunk kebelében közelebb győzelemre jutott politikai pártról rosszat tegyünk fel. Nem vonjuk kétségbe szándékainak tisztaságát. De viszont azt sem állithatjuk föltétlenül, hogy ők szakavatottabban, helyesebben és (amint itt-ott hallani) tisztábban vezetnék a város ügyeit. Lehetnek a város ügyeinek vezetése körül hibák, mint minden oly intézménynél szokott lenni, amely intézméuynek faktorai gyarló emberekből állanak. De más oldalról tagadhatatlan, hogy a városunkban, hogy ugy mondjuk, még ma uralkodó független párt, a multak hibáin sokat segített. A város pénzügyi helyzetét tisztázta. ... A régi homályból kiemelve, világlatba helyezte azt. És amit talán legelőször kellett volna említenünk, e párt nem izent háborút az általa legyőzöttDeákpárt híveinek; ellenkezőleg közülök sokat beválasztott kebelébe és a városi tiszti karba. E tapintatos politikájának köszönhette, hogy mind e mai napig meg tudott állani helyén, ők mindjárt az uralomra jutáskor belátták, hogy különbséget kell tenni az országos politikai és a városi ügy között. Igy kell tenni a most győzelemre jutott szabadelvű pártnak is; ha uralmát biztosítani akarja. Nem szaporítani, hanem lehetőleg fogyasztani az ellen-párt számát: legyen a jelszó a szabadelvűek táborában. Csak igy fogják biztosítani a kinyert sikert ugy saját, mint a város érdekében. Az a 34 szótöbbség ne ragadja a pártot, vagy annak vezérférfiait szélsőségekre. Igyekezzék a diadal mámorát az előre látó óvatossággal ellensúlyozni. Magához a politikához nekünk, mint társadalmi irányú lapnak, semmi közünk. Nyíregyházán győzhet ma az egyik, holnap a másik politikai párt. Az a polgárok meggyőződésétől függ. Politikai küzdelem volt is, lesz is. Kövesse minden polgár saját politikai meggyőződését, ahol és amikor arra szükség van; de városának javán minden politikai nézetkülönbség nélkül munkáljon. Lelkünkből kívánjuk tehát, hogy ne a diadalittas győztes párt, hanem a város érdekeit szivén hordozó polgárság restauráljon legközelebb Nyíregyházán. A politikai nézetek, mint az időjárás, az ország, az állam lét-érdekeinek szélrózsái szeréut fordulnak és váltakoznak; de Nyíregyháza város érdeke a választó polgárokra nézve mindig egy és ugyanaz marad, tudniillik: az egyesek Összesített érdeke. Szabolcsmegye évnegyedes köz gyűléséből. (Második közlemény.) A m. kir. belügyminiszter f. é. 58285/IV. b. számú intézvényével az 1883 ik évi I t. cz. 6 §-a értelmében a község jegyzői hivatalra előirt képesség beigazolása végett megkívántató szigorlat tárgyairól, és megtartási módjáról: valamint a vizsgáló bizottság szervezéséről ki bocsátott szabályrendeletét oly utasítással küldi meg a megye közönségének, hogy a törvényhatósági bizottság kebeléből kirendelendő két tagnak, a legközelebbi közgyűlés által 3 évre leendő megválasztása, továbbá a megyei számvevő utasítása, végre a községi és kör jegyzők kebeléből kirendelendő két rendes és egy póttagnak szintén 3 évre leendő megválasztása iránt a megfelelő intézkedést tegye meg. A megye közönsége a jegyzői képesség megbirálására hivatott szakbizottság tagjaiul Lukács Ödön és Meskó László bizottsági tagokat megválasztja, s utasítja a szabolcsmegyei jegyzői egylet elnökét, hogy Nyíregyházára az egylet közgyűlését, a jelzett szakbizottságba kebeléből kiküldendő 2 rendes és 1 póttagnak magválasztása végett, haladéktalanul összehívja, s az egyleti gyűlés határidejéről az alispinnak jelentést tegyen ; aki az egyleti közgyűlésre, a választás ellenőrzése végett, egy központi tisztviselő kirendelése tekintetéből intézkedend. Kállay Ferencz főszámvevő értesíttetik, hogy a jegyzői képesség megbirálására hivatott szakbizottságba, a miniszteri szabályrendelet által, kirendeltetett. A közigazgatási bizottság 5 tagja, az 1876. YI. t. cz. 4 §-a alapján kilépvén; s a belépő uj tagok megválasztása végett, főispán őméltósága által, a hivatolt t. cz. 3 §-a alapján titkos szavazás rendeltetvén el: Lipthay Károly 62, Miklós Ferencz 60_. Kállay Jenő 52, Szobosziay Pap József 47, s Lukács Ödön 43 szavazattal, a közigazgatási bizottság tagjaiul megválasztattak. Zoltán János alispán felkéri a köz gyűlést, hogy a népnevelési bizottság szervezetéről szóló szabályrendelet 20 §-a értelmében válaszba meg a népnevelő bizottság elnökét. A népnevelési bizottság elnökéül Lukács Ödön bizottsági tag megválasztatik. Előterjesztetik, hogy a magyar kir. belügyminiszter a megyei pót-adó kivetése, behajtása és kezelése tárgyában alkotott megyei szabályrendeletet jóváhagyja. A miniszteri jóváhagyással ellátott szabályrendelet, a megyei központi tisztviselőknek tudomásul vétel és alkalmazkodás végett, továbbá a szolgabiráknak és Nyíregyháza város polgármesterének szabályszerű köz hirré tétel végett, kiküldetik. Olvaetatott a közmunka és közlekedés-ügyi m. kir. minisztériumnak 35428/84. számú leirata, amelyben a Nyíregyháza városa részére kövezeti vámszedésí jogot adományozó 15540/84 számú rendeletének azonnali végrehajtását követeli; evvel kapcsolatosan tanácskozás tárgyává tétetett Zoltán János alispánnak eme rendelet végrehajtására vonatkozó jelentése, mely szerint az engedély-okmány Nyíregyháza város részére kézbesittetett, a vámszedési jog életbeléptetésének határideje, Nyíregyháza város közönségének kívánalmához képest, f. é. deczemberhó l-re kitüzetett, a vámszedős alapjául szolgáló kőutak időleges átadása megyei és városi közös bizottságra búatott, annak foganatosítására határnapul f. é. nov. 29 napja kitüzetett, a vámszedési jog életbeléptetési határidejének szabályszerű köz hirré tétele s a kőut időleges átadása következtében szükséges szakértői megállapítások és felmérések foganatosítása iránt intézkedés tétetett s mindezekről a nmélt. közmunka és közlek. minisztérium felterjesztésen értesítve lett. A felolvasott miniszteri rendeletnek, a több oldalról történt óvás tétel mellőzésével, fel állás által kifejezett szavazat többséggel történt elfogadása mellett, a miniszteri leirat tudomásul vétetik s az annak végrehajtására vonatkozó alispáni intézkedések, helyeslőleg jóváhagyatnak. Olvastatott a m. kir. belügyminiszternek f. é. 57033/IV. b. sz. a kelt a lőit-pán ő méltóságához intézett azou leirata, amelyben, hivatkozással a megye közönségének mult évi juliushó 17-én 148 nikm alatt a