Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1884-12-07 / 49. szám

IV. évfolyam. 49. szám. Nyíregyháza, 1884. deczember 7. (SZABOLCSI HIRLAP.) TÁRSADALMI HETILAP. A SZABOLCSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenkint egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek : postán vagy helybon háahoz hordva: év ,' t í frt. Féle'vre „ z > Negyedérre ^ A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések B a lap szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások Jóba Eleit kiadótulajdonos könyvnyom­dájához (nagy - debreczeni - utcza 1551. szám) inte'zendók. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek csak ismertt kezektől fo­gadtatnak el. A kéziratok csak világos kivánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer hasábzott petit-sor egyszeri közlése 6 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében,minden egyes hirde­tés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasenstein és Yogler ^rodájáhan Bécsben, Prágában és Budapesten, vulamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. I)orn & Comp által Hamburgban. Ki restauráljon Nyíregyházán? Az országos képviselő választási mozgalmak hála égnek végre lezajlottak, véget értek. Három szor mérkőztek a pártok. Az első mérkőzésnél a 48-as függetlenségi párt, a másodiknál egyik sem a három közzül, a harmadiknál a szabadelvű párt győzött. Igazi három próbás választás. Adja isten, hogy az eredmény is ilyen legyen! Azonban, ha a választásokban kifáradt pár­toknak folytonos egymás elleni agyarkodását; ha a győzelmes pártnak a városi restaurácziót pres­sionálni akaró törekvesét tekintjük: a három pró­bás választás aligha fogja megteremni azt a gyü­mölcsöt, amelyet a hosszas és erős küzdelem utáu mindegyik párt méltóan elvárhat. E kétes siker érdekében küzd legjobban a diadalra jutott sza­badelvű párt, vagy legalább annak ez idő szerénti közlönye: a „Szabolcsmegyei Közlöny". Ha a politikai morál szemüvegén át nézzük és mérlegeljük a győzelmes szabadelvű pártnak em­iitett közlönyében na?yon is világosan és minden kétséget kizáró határozottsággal kijelentett törek­vését; némileg talán indokolhatónak volna tekint­hető. De ha a társadalmi és bölcsészeti morál té­teleit veszszük gondolkozásunk és vizsgálódásunk irány-adójául, határozottan el kell Ítélnünk azt. Nem is hiszszük, hogy maga a párt, illetőleg annak jeles vezér férfiai ily politikai' baklövésre képesek volnának. Igen valószínű, hogy a „Sza­bolcsmegyei Közlöny" eme enuncziácziójáról épen annyit tud a párt, mint a lapnak párt-közlönyi minőségéről. Ha e párt egy uj és életerős párt sajtó-organumot kiván magának teremteni, igen érthető dolog, mert ilyenre szüksége van: dehogy választása egy „Szabolcsmegyei Közlöny a-t érjen, az még akkor is hihetetlen sziuben tűnnék fel előttünk, ha az egy vagy más okból csakugyan megtörténnék Életre való pártnak életre való sajtó organumra van szüksége, még pedig politikaira. Minthogy pedig ilyen nincs, tehát teremtenie kellene magának. Megköveteli ezt az az álláspont, amelyet az uj párt elfoglalva tárt; meg az elv, amelyet képvisel, és a tisztesség, amely lételéhez van kötve. És ekkor bizonynyal nem történnék meg az, hogy egy párt-lap oly dolgokra engedné magát ragad­tatni, hogy az ellen-pártot még a semminél is ke­vesebbe vegye, és hogy annak tagjait még az élők sorából is kitörülje. Avagy mióta csak a politikai pártok és párt­árnyalatok, az alkotmányos államok életében el­nevezést nyertek, melyik párt mondhatta el jogo­san magáról azt, hogy csak az ő elvei az egyedül üdvözítők; hogy a másik, a többi párt czéljai és törekvései károsak és vészt hozók az államra és a társadalomra ?! Ilyet egyetlen politikai párt sem állithat magáról jogosan. Az opportunitás, a kényszerűség nem egy politikai párt programmját szentesitette ugyan már meg, de csak bizonyos időre; amig ugyan is a kényszer-helyzet uralmát fentartotta. Jaj annak az államnak, amelynek politikai párt-zászlói szennyesek. Aki ellenfelét rágalmazza, kisebbíti, lenézi, sőt kebeléből pláne száműzni akar­ja ; az nagyon rosz szolgálatot tesz saját pártjá­nak. Megingatja saját álláspontjának erkölcsi alap­ját, növeli az elkeseredettséget ellenfelének tábo­rában. Aki a meghódított terület lakói ellen irtó háborút folytat, az puszta földet vett birtokába, amely a győzőnek semmi hasznot sem hajt. Az ily politika nem ész szerű, nem méltányos és nem áldásos. A politikai küzdelem hazánkban alig ártott egy-egy városnak oly nagy mértékben, mint a miénknek. Pedig a politikai küzdelemnek nem sza­bad a várost, a városi közigazgatást és a köz életet sértőleg érinteni. Minden politikai nézetnek a haza javán, megerősödésén, felvirágzásán és boldogságán kell alapulnia. Tehát bármely politikai nézet emelked­jék ma valamely városban uralomra; annak a vá­rosnak fejlődése uem szakadhat meg: ha az ural­kodó politikai párt vezérei befolyásukat a Táros javának előmozdítására, nem pedig megrontására fordítják. Az a nép, amely valamely kedvencz poli­tikai irány kedveért vakon kész követni vezéreit, csak maga ellen vétkezik. Távol van tőlünk, hogy a városunk kebelében közelebb győzelemre jutott politikai pártról rosszat tegyünk fel. Nem vonjuk kétségbe szándékainak tisztaságát. De viszont azt sem állithatjuk föltét­lenül, hogy ők szakavatottabban, helyesebben és (amint itt-ott hallani) tisztábban vezetnék a város ügyeit. Lehetnek a város ügyeinek vezetése körül hibák, mint minden oly intézménynél szokott lenni, amely intézméuynek faktorai gyarló emberekből állanak. De más oldalról tagadhatatlan, hogy a városunkban, hogy ugy mondjuk, még ma uralkodó független párt, a multak hibáin sokat segített. A város pénzügyi helyzetét tisztázta. ... A régi ho­mályból kiemelve, világlatba helyezte azt. És amit talán legelőször kellett volna említe­nünk, e párt nem izent háborút az általa legyőzöttDeák­párt híveinek; ellenkezőleg közülök sokat beválasztott kebelébe és a városi tiszti karba. E tapintatos politikájának köszönhette, hogy mind e mai napig meg tudott állani helyén, ők mindjárt az uralomra jutáskor belátták, hogy különbséget kell tenni az országos politikai és a városi ügy között. Igy kell tenni a most győzelemre jutott sza­badelvű pártnak is; ha uralmát biztosítani akarja. Nem szaporítani, hanem lehetőleg fogyasztani az el­len-párt számát: legyen a jelszó a szabadelvűek táborában. Csak igy fogják biztosítani a kinyert sikert ugy saját, mint a város érdekében. Az a 34 szótöbbség ne ragadja a pártot, vagy annak vezér­férfiait szélsőségekre. Igyekezzék a diadal mámorát az előre látó óvatossággal ellensúlyozni. Magához a politikához nekünk, mint társa­dalmi irányú lapnak, semmi közünk. Nyíregyházán győzhet ma az egyik, holnap a másik politikai párt. Az a polgárok meggyőződésétől függ. Politi­kai küzdelem volt is, lesz is. Kövesse minden pol­gár saját politikai meggyőződését, ahol és amikor arra szükség van; de városának javán minden po­litikai nézetkülönbség nélkül munkáljon. Lelkünkből kívánjuk tehát, hogy ne a diadal­ittas győztes párt, hanem a város érdekeit szivén hordozó polgárság restauráljon legközelebb Nyíregyhá­zán. A politikai nézetek, mint az időjárás, az ország, az állam lét-érdekeinek szélrózsái szeréut fordulnak és váltakoznak; de Nyíregyháza város érdeke a választó polgárokra nézve mindig egy és ugyanaz marad, tudniillik: az egyesek Összesített érdeke. Szabolcsmegye évnegyedes köz gyűléséből. (Második közlemény.) A m. kir. belügyminiszter f. é. 58285/IV. b. számú intézvényével az 1883 ik évi I t. cz. 6 §-a értelmében a község jegyzői hivatalra előirt képesség beigazolása vé­gett megkívántató szigorlat tárgyairól, és megtartási módjáról: valamint a vizsgáló bizottság szervezéséről ki bocsátott szabályrendeletét oly utasítással küldi meg a megye közönségének, hogy a törvényhatósági bizottság kebeléből kirendelendő két tagnak, a legközelebbi köz­gyűlés által 3 évre leendő megválasztása, továbbá a megyei számvevő utasítása, végre a községi és kör jegy­zők kebeléből kirendelendő két rendes és egy póttag­nak szintén 3 évre leendő megválasztása iránt a meg­felelő intézkedést tegye meg. A megye közönsége a jegyzői képesség megbirálására hivatott szakbizottság tagjaiul Lukács Ödön és Meskó László bizottsági tagokat megválasztja, s utasítja a szabolcsmegyei jegyzői egylet elnökét, hogy Nyíregyhá­zára az egylet közgyűlését, a jelzett szakbizottságba kebeléből kiküldendő 2 rendes és 1 póttagnak magvá­lasztása végett, haladéktalanul összehívja, s az egyleti gyűlés határidejéről az alispinnak jelentést tegyen ; aki az egyleti közgyűlésre, a választás ellenőrzése végett, egy központi tisztviselő kirendelése tekintetéből intéz­kedend. Kállay Ferencz főszámvevő értesíttetik, hogy a jegy­zői képesség megbirálására hivatott szakbizottságba, a miniszteri szabályrendelet által, kirendeltetett. A közigazgatási bizottság 5 tagja, az 1876. YI. t. cz. 4 §-a alapján kilépvén; s a belépő uj tagok meg­választása végett, főispán őméltósága által, a hivatolt t. cz. 3 §-a alapján titkos szavazás rendeltetvén el: Lipthay Károly 62, Miklós Ferencz 60_. Kállay Jenő 52, Szobosziay Pap József 47, s Lukács Ödön 43 szavazattal, a közigazgatási bizottság tagjaiul megvá­lasztattak. Zoltán János alispán felkéri a köz gyűlést, hogy a népnevelési bizottság szervezetéről szóló szabályren­delet 20 §-a értelmében válaszba meg a népnevelő bizott­ság elnökét. A népnevelési bizottság elnökéül Lukács Ödön bizottsági tag megválasztatik. Előterjesztetik, hogy a magyar kir. belügyminisz­ter a megyei pót-adó kivetése, behajtása és kezelé­se tárgyában alkotott megyei szabályrendeletet jóvá­hagyja. A miniszteri jóváhagyással ellátott szabályrendelet, a megyei központi tisztviselőknek tudomásul vétel és alkalmazkodás végett, továbbá a szolgabiráknak és Nyír­egyháza város polgármesterének szabályszerű köz hirré tétel végett, kiküldetik. Olvaetatott a közmunka és közlekedés-ügyi m. kir. minisztériumnak 35428/84. számú leirata, amelyben a Nyíregyháza városa részére kövezeti vámszedésí jogot adományozó 15540/84 számú rendeletének azonnali végre­hajtását követeli; evvel kapcsolatosan tanácskozás tár­gyává tétetett Zoltán János alispánnak eme rendelet végrehajtására vonatkozó jelentése, mely szerint az en­gedély-okmány Nyíregyháza város részére kézbesittetett, a vámszedési jog életbeléptetésének határideje, Nyíregy­háza város közönségének kívánalmához képest, f. é. deczemberhó l-re kitüzetett, a vámszedős alapjául szol­gáló kőutak időleges átadása megyei és városi közös bizottságra búatott, annak foganatosítására határnapul f. é. nov. 29 napja kitüzetett, a vámszedési jog életbe­léptetési határidejének szabályszerű köz hirré tétele s a kőut időleges átadása következtében szükséges szak­értői megállapítások és felmérések foganatosítása iránt intézkedés tétetett s mindezekről a nmélt. közmunka és közlek. minisztérium felterjesztésen értesítve lett. A felolvasott miniszteri rendeletnek, a több oldal­ról történt óvás tétel mellőzésével, fel állás által kife­jezett szavazat többséggel történt elfogadása mellett, a miniszteri leirat tudomásul vétetik s az annak végrehaj­tására vonatkozó alispáni intézkedések, helyeslőleg jóvá­hagyatnak. Olvastatott a m. kir. belügyminiszternek f. é. 57033/IV. b. sz. a kelt a lőit-pán ő méltóságához inté­zett azou leirata, amelyben, hivatkozással a megye kö­zönségének mult évi juliushó 17-én 148 nikm alatt a

Next

/
Thumbnails
Contents