Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1884-12-07 / 49. szám
nagy kállói megyeháznak 80,000 forintért fogházi ezélókra, az állam részére való felajánlása tárgyában az igazságügyi miniszterhez intézett feliratára, értesiti főispáu 6 méltóságát, hogy az igazságügyi miniszter a megye ajánlatát, az 1882. évi szeptemberhó 11-én 24712 sz. a a belügyminiszterhez intézett átiratában foglalt és ugyanazon hó 19-én 60,940 sz. a. kibocsátott belügyminiszteri intézvényben főispán 6 méltóságával közölt indokoknál fogva, ez úttal sem fogadhatja el. Ez alkalommal egyszersmind felhívja a m. kir. belügyminiszter főispán ő méltóságát, hogy a megyénél oda hatói szíveskedjék, miszerint a megye közönsége egy állandó megyei székháznak, az idézett miniszteri intézvényben megjelölt módozatok mellett leendő létesítése iránt, mielőbb megállapodásra jutván ; ez irányban kelt határozatait jóváhagyás végett hozzá felterjeszsze. A megye közönsége midőn 160,826 forintra becsült nag) kállói székházát, az igazságügy miniszternek feliratilag 80,000 forintért felajánlotta, kifejezést adott azon indokolt reményének, hogy miután nem önszántából, de az 1876 évi XXXIII. t. cz. kényszerítő hatása alatt hagyta el uagykállói székházát : az igazságücyminiszter jól ismert ígazaágszeretete és méltányosságánál fogva, a kérdéses ügyletnek haladéktalan lebonyolítását eszkózlendi. Fájdalmasan hatott a megyére a miniszternek a feliratra 14 hó múlva adott válasza, melyből kitűnik, hogy a megye közönségének ajánlata figyelemre sem méltattatott. Miután tehát a kormány részéről a nagykállói székháznak igazság ügyi czélra való átvétele megtagadtatott, s ez által a megye közönsége nem jutott oly őszszegnek a birtokába, amely a megyeház építésének megkezdésére alapul szolgálna; miután ily viszonyok között uj megyeház csak is akkor lesz építhető, ha az arra szükséges egész költség pótadó gyanánt vettetik ki; már pedig e kiválóan földmiveléssel foglalkozó megyében, az állami adóval túl terhelt birtokos osztály áldozat készsége pótadó kivetése által csakis az adó alap megtámadása utján vehető igénybe : ennél fogva a megye közönsége elhatározta, hogy az állandó megyei székház építése tekintetéből, ez irányban egyelőre nem intézkedik; azonban tekintettel arra, hogy a megyeház kiépítését ugy a méltányossági, mint közigazgatási szempontok igénylik, fel ir a képviselő házhoz és feliratában a helyzet részletes festése alapján arra kéri az országgyűlést, hogy a in. kir. kormányt a n.-kállói megyei székház értékesítésére, illetőleg bármely országos czélra való átvételére utasítsa. Köz ügyek. (A katonai lakbéreknek) 1886—1890. évig leendő ujabb megállapítása tárgyában a pénzügyminisztérium a m. k honvédelmi minisztériumnak szabályrendeletét az összes törvényhatóságoknak megküldötte. Ezen szabályrendelet 1. §-a azt mondja : >A katonai szállások és mellék-szükségletek béreinek és a bútorokért járó megtérítés állagainak kipuhatolása öt évről öt évre mindazon községben eszközlendő, melyekben katonaság (habár csupán egy egyes katonai személy is) állandóan van beszállásolva, vagy amely község 1886 — 1890. évek valamelyikére katonai állomásul már kijelöltetett s a katonai hatóság által el is fogadtatott. Az 1881. évi deczember 28-án 53472. sz. a. kiadott lakbér-szabás az 1885. év végével lejárván; az 1886., 1887., 1888., 1889. és 1890. években a katonai szállásokért és mellék-szükségletekért fizetendő bér-átlag térítések meghatározására alapul szolgálna. 2. §. a kipuhatolásra vonatkozik, ugy az egyéb szakaszok a kiküldendó bizottság működését határozza meg. — Ugy hiszszük, hogy a megejtendő puhatolások most már jobb eredményre fognak vezetni és a tisr.ti lakbér •összeg a községekre nézve kedvezőbb leend és a polgárság nem fogja terhét érezui, ugy mint jelenleg. (A népoktatás.) Trefort Ágoston közoktatási miniszter imént bocsátotta közre a hazánk közoktatási állapotáról szóló tizenharmadik jelentést egy vaskos kötetben. A tanköteles gyermekek állapotáról a következő adatok nyújtanak felvilágosítást. 1869-ben volt 2.284,741 = 16.85% tanköteles gyermek; 1883 bau 2.242,537= 16.33%. Tehát fogyott 42,204, gyermekkel. E szerint Magyarországon 1383-bau minden • kilóm, területre és minden 487 lakosra 7.99 és minden 1000 lakosra 163.3 tanköteles esett. Ami az iskolába járó gyermekeket illeti, 1869-beu iskolába járt 1.152,115=50 42% — 1882-ben 1.797 984-76 64<>/ 0, _ 1883-bau 1 miliő 766,b36—78 33%. Az iskola jellegét tekintve volt 1883ban: állami 423, községi 1,763, felekezeti 13,675 és magán 167, egyesületi 32. Iskolák tantermek és tanítók száma egymás mellé állítva volt, 1883-ban: iskola 16 090 tanterem 22,857, tanitó 22,984. A tanítók szakképesitését tekiutve, volt: 1882-ben okleveles tanító 18 557=32 86°,, oklev. uem biró 3,339=17,14% 1883-ban 19 507—84 87% 3,477—15 13% A tanítókat nemök szerint számítva, volt 1869-ben lórfitauitó 17,106, nőtanitó 636 1883-ban fértitanitó 20,607, nőUuitó 2377 M->gjegyezUtik hogy a 20,607 férfitanitó közül 652 egyén napi ' teendőket is végzett. ÚJDONSÁGOK. © A megye tulajdonához tartozó kóutat mult hó ' ? T? tta át 11 Táro s hivatalosan ; hogy a vámszedési hMt n 8ya k° rlalAba mind eo akadály nélkül be lépC) Gróf Dessewffy Aurél megyénk egyik kiváló fia R ü« ^« e«/"rásból tudjuk, egy Hajdu-Nánástól xl.-Szent Mihályig építendő vasút előmunkálataira miniszter, ragadtatJcapott A nyomjelzés és tervezet eszközli ÍJM 1 M, 1í 41y mérnök a raul t napokban utazott B.-Szent-Mihályra, hogy. a tervezett vasút alap-munkálatait eszközölje. X A nyíregyházai tisztújításra vonatkozó vezérctikk sorozatunkról a .Község, közlöny, a következő sorokban emlékezik meg. »A tisztujitás alkalmából a .Nyirvidék. retlexiokba bocsátkozik a fölött, hogy miután az 1871. évi XVIII. törv. czikk a rendezeft tanács varosokra nézve azt állapítja meg, bogy ott, a tiszt,N Y í R V I P É K"ujitás alkalmával, kijelölésnek nincs helye: hanem egyszerűen csak az választható tisztviselőül, akit, a tisztújítást megelőzőleg, legalább 10 községi képviselő ajánlott, tehát kérdés : vájjon a képviselők által ajánlottak közül olyanok is ajánlhatók és megválaszthatók-e ? kik a köztisztviselők minősítéséről szóló 1883. I. t.-czikkben elsorolt minősitvénynyel nem birnak. Nézetünk szerint semmi esetre s ha ilyen valaki mégis megválasztatuék, annak megválasztatása meg fog semmisittetni; mert törvényes minősítés nélküli egyén sem nem ajánlható, sem meg nem választható. A törvény ugyan uem szól világosan a rendezett tanácsú városokról, de határozottan szól arról, hogy annak aki tisztiügyész, árvaszéki ülnök, rendőrkapitány akar leuni, milyen qualificatióval kell bírnia s igy kétséget nem szenved, hogy a rendezett tanácsú város tisztviselőjétől ugyanazt a minősítést kell követelni, a mit a törvényhatósági joggal felruházott városok tisztviselőitől B kivételt a községi törvény alapján csakis a jegyző képezhet, aki holtáig választatik.. Örvendünk, hogy a hiányos törvény értelmezésénél a derék .Községi Közlöny.-nyel eszméink és nézeteink találkoztak. (I) A vámszedés Nyíregyháza város területén folyó hó 1-én életbe lépvén; a kövezetvám engedély-okmány 19-ik pontjának második bekezdésének értelméhez képest mindazokat, akik a hivatalos igazolványra igényt tartanak, figyelmeztetjük, hogy azt, t. i. az igazolványt a polgármesteri hivatalban díjmentesen megkaphaiják. X Balogh Sámuel megyei közigazgatási iktató helyére, aki Apagy községben lett egyhangúlag megválasztva jegyzőül, főispán ur ő méltósága Velenczei Istvánt, Bodnár István helybeli ügyvéd ur irodájának egyik ügyes tagját, nevezte ki. • A lueza-napi nyíregyházai országos vásár, az e folyó hó 8-ra eső .Boldogasszony fogantásának. üunepe miatt, folyó hó 9-én és 10-edikén, vagy is kedden és szerdán fog megtartatni. X Papp László nyíregyházai adófelügyelői helyettes, akinek Áranyos-Maróthra történt áthelyezését már említettük is, a napokban távozott el városuukból. Minthogy számos helybeli és vidéki ismerőseitől és barátaitól személyesen bucsut vennie lehetetlen volt; ez úton jelenti ki üdvözletét és szíves búcsúját mindazoknak, akiket a barátság és ismeretség, itt lakta alatt szivéhez és becsüléséhez közelebb fűzött. Áldás és boldogságot kiván mindazoknak, akiket több évi itt léte alatt szeretni és tisztelni szerencséje volt. (§) Nyíregyháza város képviseletének folyó hó 2-áu tartott gyűlésében határozatilag kimondatott, hogy a netaláu előállható visszaélési esetek meggátlása czéljából, a vásárvám tariffa, 8 nap alatt, ugy a vámházakon, valamint minden nyilvános helyen szembe ötlő módon kifüggesztessék. *** A kékesei rom. kath. egyház községnek, orgonája helyre állítására, ő felsége a király 50 forintot engedélyezett saját magán pénztárából. (§) Gyengő László épitő mérnök és országgyűlési képviselő, akit a nyiregyháza-ungvári vasút kiépítéséből Siabolcsmegyébeu is igen sokan ismertek, folyó évi novemberhó 30-án dél előtt saját lakásán, agyon lőtte magát. A szomorú lépésre megrendített anyagi helyzete, hajtotta, a kitűnő készültségü férfiú halálát özvegy ós 5 gyermek siratja. (!) Az üzleti zárórák szabályozása tárgyában, a debreczeni kereskedő-segédek között élénk mozgalom indult meg a napokban. Kívánságuk az volna, hogy az üzlettulajdonosok később nyittassák ki üzletüket és hamarább zárassák be legalább pár órával naponkint. Ha tekintetbe veszszük, bogy ez esetben a segédeknek több idejük leend elméleti ismereteiknek szaporítására, tehát az önképzésre; csak örülhetünk a segédek e jogos óhajtásának. Reméljük, hogy az országos kereskedelmi ügynek felvirágzására való tekintetből, a főnök urak nem fognak e nemes törekvés elé akadályokat gördíteni. — A fóváros élelmezési statisztikája. A fővárobi statisztikai hivatal érdekes kimutatást állított össze a főváros népének 1883-ik évi fogyasztásáról. Hust ez év alatt 474,476 mmázsát ettek meg a fővárosban, 45,734 mmázsával többet, mint az előző 1882. évben. A húsfogyasztás legnagyobb quantuina természetesen a disznóhúsra esik: 290,982 mm.; utána jön a marhahús: 142,589 mm. A fogyasztás, a birkahús kivételével, mindenféle húsban növekedett. A szeszes italok fogyasztásában is emelkedés van. 1885-beu 452,421 hektolitert, 1883-ban 497,526 hektolitert ivott meg a főváros népe, még pedig 304,045 hektoliter sört, bort 123,111 hektolitert; 62,480 hektoliter pálinkát, 7646 hektoliter mustot s 236 hektolitet liqueurt. A házi és vadszárnyasok fogyasztásában mutatkozik a legoagyobb emelkedés, 1882-beu 3.196.191 drbot, 1883 bau 3.558,678 drbot fogyasztottak el; még pedig legtöbb csirkét, galambot, kacsát, pulykát és kappant. A városi fogyasztási adó bevételei, a fogyasztás növekedéséhez képest 741,021 frtról, a mennyit a fogyasztási adó 1882-jea tett, 815,392 frtra emelkedtek. A fogyasztási adó bevételeiben 1872-tól 1877-ig következetes apadás volt; 1878-tól meg folytoaosan enelkednek e czimen a bevételek. (§) Arad város törvényhatósága elhatározta, hogy összoiratja azokat a párokat, kik vadházasságban élnek. Az összeírásnak az a czélja, hogy a .vadak, közül a gyermekteleneket szétválaszszák, s a gyermekekkel áldottakat — épen ezek érdekében! — törvényes házasságra kényszerítsék. A törvénytelen házasságok folytonos szaporodása erkölcsi tekintetben mindenesetre komoly baj, mert a családi kötelékek lazulásári vezet. Ez a baj egy világszerte nyilvánuló társadalmi probléma, melyet rendőri uton ugy, a mint ezt Arad városa tervezi, aligha lehet meg oldani. (!) A karácsony ós uj óv alkalmából felhívjuk olvasóink becses figyelmét debreczeni órás és ékszerész Löfkovics Arthur és társának lapunk mai számának hirdetési rovatában olvasható árjegyzékére és ajánlatára. • Móhner Vilmos budapesti könyvárusnál szokott diszszel megjelent .Vörösmarty Mihály összes munkáinak. 15 és IC-dik füzete. Ajánljuk olvasóink figyelmébe és piriolásába. Megrendelhetni Méhner Vilmosnál (Budapesten IV. papnövelde utcza 8 sz.) Meghívó Többek felszólítása folytán, van szerencsém a megyei dohánytermelő közönséget, a jövő dohány beadásra nézve már érvénybe lépő felsőbb határozatok és utai sitások megbeszélése czéljából, a f. hó 14-én d e. 10 órakor Nyíregyházán az .Európa, szállodában tartandó értekezletre meghívni. Halász, 1884. deczember 4. Kállay András Közönség köréből.*) Tekintetes Szerkesztő úr / Megvallom őszintén, hogy a legnagyobb keserűség adta kezembe a tollat, midőn e sorok írásához fogtam. Azt hittem, hogy Ön felment engem ettől a keserű pohártól; de csalódtam. — Pedig lehetetlen, hogy a magyar szenny-irodalomnak (fájdalom ilyen is van !) az az utólérhetetlen terméke, mely Nyíregyházán a »Szabolcsmegyei Közlöny. folyó évi november 23-diki számában napvilágra jött: meg ne botránkoztatta volna T. Szerkesztő urat is. Én a hírlapírókat a nemzet jólétének, erkölcsi és anyagi felvirágoztatásának, a hamisítatlan nemzeti érzület ápolásának hü napszámosaiul tekintem; s mint a társadalom egyes tagjaitól, ugy minden hírlapírótól megvárom, hogy ha egy emberben, még inkább hírlapban olyat vesz észre, amely ama nemes és magasztos ezélókat ahelyett, hogy előmozdítaná, annak gátat vet, sőt fekélyül szolgál a társadalomra és megmételyezi azt: ne hunyjon szemet, hanem teljes erejéből ostorozza azt, hogy minden jó érzésű ember utálattal forduljon el tőle. Miután Ön nem tette, bizonyára azért, nehogy azt mondják reá, hogy kenyér-irigység szól beszédéből : engedje meg, hogy én tehessem azt meg becses lapjában! Igen ! arról az irodalmi szennyről akarok beszélni, mely »Szabolcsmegyei Közlöny« név alatt, ifj. Maurer Károly büszkesége ; melynek /. évi nov. 27-iki számában egy kortes czikk jelent meg — tót nyelven. Jól méltóztassanak megérteni: töt nyelven egy magyar hírlapban ma, a XIX. század utolsó felében, midőn minden nemes törekvésű ember és hirlap oda munkál, hogy mindazok, akik e drága véren szerzett magyar hazának, őseink sirhalmán növekedett terményeit eszik, ba egyebet nem, legalább annyi tiszteletet tanúsítsanak e haza és azon ősök iránt, akik életük árán váltották meg azt az édes szabadságot, a melyet velünk együtt élveznek, hogy nyelvüket beszéljék. Abban a hírlapban jelent ez meg, amely csak egy pár számmal előbb nagyhangú szavakkal tiltakozik e város polgárai nevében, hogy az pánszlávizmussal volna vádolható; holott e város hazafias érzületét, amely lelkesül 1848-ért, Kossuthért, Márcz.l6-ért, Okt. 6-ért, Plevnáért: soha senki kétségbe nem vonta. Csodálom, és mélyen fáj a lelkemnek, hogy ezen meg nem botránkozik, vagy legalább kifejezést nem ad megbotránkozásának e város polgársága; hogy épen az az ember, aki az ő nevében a pánszlávizmus ellen tiltako zik, tót czikkel igyekszik a szivét megnyerni. Nem hiszem, nem szabad hinnem, hogy van e városban egyetlen ember, a kinek hízelgett vagy jól esett volua e tót czikk olvasása. Pedig miért íratott, ha nem az volt a czélja ? Azt meg határozottan állítom, hogy nincs annak a lapnak egyetlen olvasója sem, aki a magyar nyelvet tökéletesen nem bírná, aki e tótul irt, megfizetett kortesczikket, magyarul épugy meg ne értette volna. Hát nem szökken-e a vér arczába Nyíregyháza minden igaz honpolgárának az ilyen kortes-fogásra, mely a legvakmerőbb arczulverése, pellengérre állítása nemcsak a város hazafias érzületének, hanem a magyar kormánynak is, amely mellett Szabolcemegye szivében, ahol a hamisítatlan magyar nemzeti érzés tündöklő példa gyanánt világol ős időktől fogva, tótul kell agitálni. Hát nem furódott-e éles tőr gyanánt szivébe e város minden polgárának e tót czikk, melynek minden betűje azt kiáltja, hogy azok akikhez az intézve van, pánszláv érzelműek n . .. Hanem jerünk tovább! A ki nem tudta, hát tudja meg, hogy ez a * Szabolcsmegyei Közlönyt, melyet ifj. Maurer Károly szerkeszt, egyéb tekintetekben is szégyenére válik ennek a nagyra hivatott s az emelkedés oly szép stádiumán álló városnak; szégyenére válik a magyar hírlapirodalomnak is. Tessék mutatni belőle egyetlen számot, amely irodalmi színvonalon áll I Többet mondok : tessék mutatni egyetlen czikket, amely telve ne legyen grammaticai és orthographiai hibákkal; nem is értve ide a botrányosabbnál botrányosabb sajtóhibákat, amelyeket corrigálni szintén a szerkesztő kötelessége volna! Do ő nem képes felismerni azokat. Jó lélekkel ki merem mondani, hogy ntnes egyetlen számja sem e lapnak, amely akár általános művelődési, akár csupán nyelvérzék emelése, vagy bármely magasabb igény kielégítése tekintetében, egyetlen embernek is hasznára vált volna. — Nem szógyen-e most már, erre a városra nézve a »Szabolcsmegyei Közlöny« ? Mert az idegen ember ugy Ítélhet belőle, hogy vajmi alacsony színvonalon állhat Nyíregyházán a műveltség, ha a publikum igényeit egy ily lap is kielégítheti; különben nem élhetne meg. Én tudom, hogy a legtöbb ember azzal fogadja házába, hogy egyszer máskor legalább jót nevet rajta. (De korántsem szellemes élezein, hanem irodalmi botrányain.) Meg vagyok győződve és biztositok is felőle mindenkit, akik talán kételkednének benne, hogy komoly szándékkal a * Szabolcsmegyei Kózlönye-t senki nem rendeli meg. Ezt azonban nem mindenki tudja; s nagyon valószínű, hogy nem tudják a más vidéki, vagy központi hirlapszerkesztőségek sem, melyek vele csere utján összeköttetésben állanak; mert akkor e lapot, mint a szennyirodalom termékét, mint irodalmi kufárságot, régen megbélyegezték volna, amit a .Bolond Istók, a mult évben meg is kezdett, midőn egyik munkatársának, Gusztrinyi Sándornak, e város polgáraihoz intézett búcsúlevelét, ha jól emlékszem, egész terjedelmében hasábjaira méltatta,— szatirikum gyanánt. Ha majd valaki a magyar hírlapirodalom történetét fogja megírni, és ifj. Maurer Károlynak Nyíregyházán, •) rovat alatt közlottekért a felelősség beküldőt illeti. Szerk. I
