Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1884-11-09 / 45. szám

bűnvádi vizsgálat alapján a kir. ügyészségnek folyó évi .ugusztus 13 ik napján 1936/1881. b. ü. BZ. a. kelt indítványa folytán, következő határozatot hozott: 2-ik vádlott Kralovánszky László tagadja ugyan, hogy az erdőtlgyletben társ lett volna; állítván, hogy csak üzletvezető volt; de állítása, tagadása figyelmet nem érdemel, mert egyrészt nem igazolja, hogy díjazásban részesüli volna; ami pedig, ha állana az, hogy üzletvezető volt, el nem inaradhatot volna; miután ingyen ugyan bizonynyal szolgálatot nem tett volna; de másrészt kétségtelen tény, hogy az üzletnek ő volt második főtényezője, a vételhez szinte kölcsönnel járult, a szerződést szintén aláirta, még pedig mint vevő, az eladáshoz pedig szintén befolyt, mind ezen körülmények megczáfolják azon állítását, hogy csakis üzletvezető lett volna, s miután azt maga is beösmeri, hogy a közös cassából pénzt vett fel saját czéljára, —- pénzt vett fel továbbá az üzlet vezetésére, a mivel, mint azt vádlott társai igazolják, de a számadási könyvből is kitűnik, soha be nem számolt, kétségtelen hogy a már elől jelzett üzelmeknek ő is tényezője; hogy az egész szövetkezetnek befolyásos társa volt, hogy a hitelezők megkárosítására és kijátszására ő is erélyesen törekedett, s az egész bünős eljárásnak mint beleavatott intézője tevékeny részese volt. Be van továbbá ellene igazolva, hogy rövid idővel bukása alőtt a debreczeni pénzintézetektől azon ürügy alatt vett fel pénzt, hogy neki 5 cséplőgépe van; holott akkor már négy gépet rokonainak 8 jó ismerőseit nek ajándékozott el, az 5-ik feltalálható nem volt; tehát valótlan állitások mellett a hitelezőket tévútra vezette; be van igazolva ellene, hogy 8—9 ezer forintnyi értékű vagyonra 15 ezer foriaadósságot csinált, holott visszafizetésre reménye sem lehetett; — végre a Csáthy Szabó Istvánnal való színleges eladásnak faktora volt. Mindezekhez képest megnevezett vádlott ellenében a vád aláhelyezés elrendelendő volt. Ábrányi, m. k. előadó.* Mégis Kralovánszky László válaszában ezen vád alá helyezési határozatot megtagadta ; állítván, hogy őt a kir. törvényszék is felmentette a vád alól. Ezen határozatát a kir. törvényszék K. Lászlónak önvallomására fektette. Most volna alkalmam Kralovánszky László felett, midőn fentebbi 3048./1881. sz. a. a helybeli kir. törvényszék niiut büntető biróságnak vád alá helyező végzését polgártársaimnak bemutattam, saját véleményemet elmondani. Nem teszem, Ítéljen a közönség, mintha esküdtszék volna. Én csak annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy az ilyen embert, miut Kralovánszky László, a fentebbi vád alá helyezési végzésből könnyen megítélhették. Legkevesebb scru pulust sem csinált abból magának, hogy a kölcsönvételre szóval felhatalmazott, de a váltóra ki nem irt summát kiigazítsa. A váltó summának kiigazítása következőleg jött tudomásomra. Az erdő-társulat által bejelentett csődületi határidőbea a nyíregyházai kereskedelmi bank ellenem is, mint Mesko Sámuel elfogadónak s K. L. mint váltó kibocsájtójáuak forgatója ellen, biztosítási végrehajtást foganatosított. Akkor tudtam meg, hogy megbízásom foljtán csak 250 forintra adott, de a váltóra általam ki nein irt váltói summa 3800 forintokra van kitöltve. A biztosítást foganatosító határnapon azonnal Mesko Sámuel lakására mentem, 8 őt mint váltó elfogadót kérdőre vettem, aki is a váltó summa kiigazításáért könnyezve bocsánatot kérve, bevallá, hogy azt Kralovánszky Lászlónak, mint váltó kibocsátójának segítségével eszközölte; azt adván indokul: hogy lia ők akkor a 250 forintra adott üres váltót 3800 foriutokra ki nem pótolják, akkor az iparbank ellenök biztosítási végrehajtást kér; mert amaz időbea az iparbanknál több rendbeli váltóik lejártak, addigi váltó forgatmányosaik pedig, különösen a többek közt Sáryt említette, a további forgatmányozást megtagadták. Minthogy tehát lejárt váltójaikat a régi forgatmányozókkal el nem láthatták ; nekiek pedig 3800 forintig már lejárt summát kellett fedezni: azt csak ugy tehették, hogy a 250 forintra adott, de a váltóra fel nem jegyzett summát, 3800 irtokra kitöltötték. A 250 forint felvételre megbizott váltót mint forgató a bukás előtt neháuy héttel irtam alá. Hogy mily értékű bélyeggel volt ellátva, azt meg sem tekintettem. Én azóta, ho^y ezt Mesko Sámuel előttem felfedezte, Kralovánszky Lászlóval soha sem beszéltem; sőt őtet, ha csak lehetett, kikerültem. Hogy ő befolyt-e ezen váltó summának kiigazításába, azt, mint feleleten},' "n is kijelentettem, ö tudhatja. , A váltó bélyegekre vonatkozólag annyit tudok, hogy kisebb bélyeggel ellátott váltón levő summát, annak daczára, hogy az kisebb bélyeggel van ellátva, mint kellene, a bíróságok megítélik, legfeljebb a váltó megleleteztetik; de az adóhivataluál a hiányzó bélyeg sommát időközben is ki lehet egyenlíteni. Itt helyéu látom felemlíteni, hogy K. L. Palicz András testvéremmel is miként akarta önzetlen hazafiságát éreztetni. Bukása előtt három nappal kimegy Palicz András testvérem tanyájára, s őt addig ostromolta, míg érette mint főadósért, 1000 forintos kötelezőt mint kezes aláíratott, s azt a takarékpénztárba, Bertalan Pál másik kezessel aláírása mellett, bemutatta. Szerencse András testvéremre nézve, hogy a takarékpénztár az erdővételi társulat bukásának előszelét megérezte, s K. Lászlónak már megajánlott 1000 forintokat visszatartotta, s ki nem fizette. Mikor András testvérem a városba jött, csak akkor tudta meg, mily örvény szilére vezette őt az önzetlen hazafi. Ha ezt is m3gtagadná K. L., tanú lehet Zsák, akkori takarékpénztári igazgató. A »Nyirvidék«-ben megjelent czikkemnek végén ugy nyilatkoztam, hogy »te tudod, hogy árvagyámi számadásaid rendben legyenek, erdővételi társaidnak mennyit kellett éretted fizetni;« az »Ébredjünk«-ben megjelent badar válaszában azonban azt, hogy társai érette valamit fiiettek volna mint ár;agyáinért, megtagadta ; állítván, »ha az árvagyámi pénztárból hiányzott is valami összeg, ő azt sajátjából kipótolta. Ugy látszik, hogy Kralovánszky Lászlónak egy időtől az emlékező tehetsége is megfogyatkozott; kénytelen vagyok tehát emlékező tehetségének segítségére jönni. Az erdővételi társulat, midőn az erdővételi üzletbe fogott, Benczúr Emiltől 30,000 forintokat vett fel kölcsön, oly szoros egymásiráuti lekötéssel, hogy ezen summa erdővételi közös cassa legyen; abból másra mint az erdőre egy krajezárt sem szabad kiszakítani. Kiért kellett mindjárt az üzlet megkezdésével ezen feltételt megszegni?! Kralovánszky László erdő-kezelő faktorért; mert a közös erdővételi cassából kellett a hiányzó 5600 forintokat érette a gyámi pénztárba befizetni. Nem mondhatja tehát Kralovánszky László, hogy ezen pénz kizárólag sajátja volt. Azt kérdheti a nyájas olvasó, ha ugyan ezen viszonválaszomat I figyelmére méltatta, hogy honnét tudom én mindezeket? Felelet: ; a Kralovánszky Lászlót és társait hamis bukás, csalás és hamis eskütétellel vádolt bűnügyi iratokból. Ezen bűnügyi iratoknál vau Kralovánszky László és Kobilicj Ottilia vallomása. Azokból kitűnik, hogy Kralováuszky Lászlóért mindjárt az erdővételi üzlet megkezdésével az erdővételi közös cassából 5600 forintokat kellett kifizetni. S ha tehát Kralovánszky László emlékező tehetségében megfogyatkozott volna, s az akkori vallomására nem emlékeznék : ezen esetben a kir. törvényszék levéltárnokát kérje fel, aki is a bűnügyi iratoknál levő vallomásával szolgálni fog. Különben erről még életben levő erdő-vásárló társai Kobilicz Ottilia és Bertalau Pál is bizonyítványt adhatnak. Már most kérdem nyájas olvasómtól, boldogulhatott-e az a társulat, a melynek az élén Kralovánszky László volt? Ő miatta a társasági szerződést keletkezésében miudjárt meg kellett bontani ; mert hiszen 5600 forintokat a közös cassából kiszakítani annyi, mint az épületnek szeglet kövét kiszedni. Innét keletkezett az után az, hogy a társaság a közös erdő cassából a szükséges beruházásokat fedezni nem volt képes. Az erdővételi társulatnak, különösen K. L. faktornak volt gondja arra, hogy Nyíregyházán B?nczur Emiltől a társulat által az erdővételre felköicsönzött 30,000 forintnak kölcsönvétele nyilvánosságra ne jöjjön. Ezen kölcsönt nem gyanítva, mi azon hiszenben, hogy csak a kezeskedésünk melletti kölcsönök fektettetnek az erdőbe, a kezeskedést a társulatért elvállalluk. Csak a krach kiütésekor tapasztalhattuk, hogy az egész erdő/ételi üzlet szédelgés volt; bár arra az erdővételre a társulat 100,00J frriutokat vett fel kölcsön. K. L. faktorkodása mellett, mind a mellett, midőn a társulat megbukott, a c>ődtöraegbe az erdőből egy krajezár sem jutott. Végül Kralovánszky Lászlónak csak annyit mondok, hogy: mások bepiszkolásával mngunkat eohasem moshatjuk tisztára; és hogy: »Si tacuises, honest .... akaró u mondani phylosophus mansises.* Palicz Mihály.