Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1884-09-28 / 39. szám

NYIKVIDÉ K." Már pedig tudva levő dolog, hogy más jogarnak megcsorbításával a király sem adhat semmi féle kiváltságot avagy jogot; amit az is bizoQyit, hogy a szabadalmi okmányok záradékában mindig ott volt e kifejezés hogy: .mások jogainak épen tartásávalc. Meg engedi szőlő, hogy a korona, illetőleg ma már a miniszter adhat vámszedési vagy bármi szabadalmat valamely városnak; de csak a megye indokolt előterjesztésére. Már pedig a megye ily előterjesztést nem tett Nyiregyháza javára; következésképen ő a leiratot nem tekinthetvén törvényesnek, az állandó választmány véleményét nem fogadja el; hanem pártolja a kisebbség által beadott véleményt. Stobotzlay Papp József osztja Kállay János nézetét s pártolja a kisebbségi véleményt. V idliczkay József hoszszabb és magvas beszédben fejtegeti a privilégium adásának jogi természetét, amelyjogot 1848 előtt a király nevében a cancellária adta, ma pedig a miniszter adja. A miniszter tehát, mondja szóló, nem követett el jogsérelmet, amidőn Nyiregyháza virosáuak a vámszedési jogot megadta; mert e jog törvényes uton lett megszerezve. Ami Kállay Jánosnak a megye indokolt előterjesztését illeti, azt a megye megtette s a miniszter megkapta. Épen ennek következtében adta meg a vámszedési jogot a városnak. A törvény nem mondja azt, hogy abban az esetben, ha a megye ellenzi az ily szabadaiomérti kérelmet, a miniszternek nincs joga azt megadni. A megye felírhat ugyan ez úttal is az engedély ellen, de az nem fog czélhoz vezetni; a dolog jogi oldalán mitsem változtat. Aki jogaiban sértve érzi magát, ott van előtte a törvény utja, lépjen fel vélt jogai védelmére törvényesen. Pártolja az állandó választmány javaslatát. Kállay János Verbőczyből igyekszik kimutatni, hogy a miniszter jogtalanul járt el az engedmény kiadásánál. Érveléseit azonban az ujabb köz-jog egészen megdönti. Liptay Károly elvi szempontból az állandó választmány javaslata ellen nyilatkozik. A miniszter eljárásában ő is jogsérelmet lát. Hartányi Menyhért elfogadja az állandó választmány javaslatát annál is inkább, minthogy az a fórum, amely már egyszer határozott ez ügyben, nem fogja saját factumát megváltoztatni. Főispán figyelmezteti a közgyűlést, hogy a tiltakozás a dolgon már nem változtat. A miniszter rendelete különben is végrehajtandó. Az egész tiltakozás tehát nem egyéb idő pazarlásnál, ami már czélhoz nem vezethet. Kéri a közgyűlést, hogy kimélje meg egy ujabb rendkívüli gyüléstartástól. (Közbe kiáltások : Szavazzunk !) Lukács Ödön békítő szellemben kéri a közgyűlést, hogy ne gördítsenek még több akadályt a már rendes mederbe terelt ügy tovább fejleszthetése elé. Azonban a nagy zaj egészen elnyomta szóló hangját. Főispán, a 22 bizottsági tag által névszerénti szavazást kérő folyamodvány alapján, a névszerénti szavazást alrendelvén; a kérdést következőleg tette fel: i .Akik az állandó választmány többségének véleményét fogadják el igennel, akik pedig a kisebbségi véleményt kívánják határozattá emeltetni nemmel szavaznak. A szavazás befejeztetvén, az állandó választmány többségének véleménye mellett 59, a kisebbségé mellett 65 bizottsági tag szavazott. E szerént az állandó választmány véleménye ellenében beterjesztett kisebbségi vélemény fogadtatván el a közgyűlés által; a következő határozat mondatott ki: Tekintve, hogy a nmélt. m. kir. közmunka és közlekedési miniszter, a kövezeti vámszedési jogot Nyiregyháza városának, a megye tulajdonát tevő útvonalra, a megye mellőzésével engedélyezi; ami által a tulajdon jogot, amelynek legfőbb atributuma, hogy tárgya, felett a tulajdonos kizárólag rendelkezik, s más mindenkit e feletti rendelkezésből kizárhat, támadja meg: a megye közönsége a miniszteri leiratot, mint a megyére nézve kiválólag sérelmest, az 1870. XLII. t. cz. 16 §-ban gyökerező jogánál fogva, végre nem hajtja; és az ellen a nmélt. közmunka és közlekedési m. kir. minisztériumhoz fel ir. E felirat elkészítése küldöttségre bizatik s annak tagjaiul Szoboszlai Papp József, Kállay János, Kállay Jenő, Meskó László, és Mikecz János aljegyző megválasztatnak. (Folyt, köv.) Köz ügyek. (A köz inuuka rendezése) tárgyában, a közlekedési minisztérium kebelében közelebb tanácskozások folytak. Az értekezletben több főispán, alispán és polgármester vettek részt. A tanácskozás eredménye az lett, hogy a minden oldalról megvilágított köz munkai kérdésnek a jelen állapotban való fentartása képtelenség. A törvényjavaslaton már dolgozuak, amely a közelebbi ülésszak alatt okvetlen a ház elé kerül. (A szerzői jog) megvédése érdekében legközelebb Bernben megtartott nemzetközi értekezlet folyó szeptemberhó 21 én véget ért, tagjai szét mentek a legközelebbi értekezlet helyének megállapítása nélkül. A szövetségi tanács javaslata alapján kidolgozott tervezetet, az értekezlet öszszes tagjai aláírták; de elhatározták, hogy annak tartalmából semmit sem bocsátanak nyilvánosságra mindaddig, mig az egyes kormányok a javaslatról nem nyilatkoznak. Nagyon valószínűnek állítják, hogy a kormányok el fogadják a javaslatot. (A használhatatlanná vált uj ötven forintosok) kicserélése és beváltása tárgyában, a pénzügyminiszter körrendeletet bocsátott ki, amelyben felsoroltatnak azon módozatok, amelyek a használhatatlanná vált 50 frtos Allamjegyek kicserélése és beváltására nézve irányadók. Az öszszeragasztott, Il-ik kibocsátású 1884 január 1-én keltezett 50 frtos államjegyek, a kir. pénztárak által fizetés gyanánt, vagy kicserélésképpen csak abban az esetben fogadhatók el teljes névértékben, ha azok finom selyem papírral vagy egyéb átlátszó ányaggal olyképpen ragasztattak össze, hogy a jegyek teljes hiánytalansága és valódisága egész biztossággal megállapítható. A más módon összeragasztott 50 frtos államjegyek sérülteknek tekintendők, és a megtérítési összeg kiszabása végett, a m. kir. pénzügyminisztérium utján, a közös pénzügyminisztériumhoz küldendők. ÚJDONSÁGOK. X A tisza-szabályozó társulat, legközelebbi gyűlésében 35 szóval 19 ellen, elhatározta hogy a társaság székhelye Tokajból Debreczenbe tétetik át. A mérnöki hivatal azonban továbbra is Tokajban marad. Ki mondatott végül az is, hogy az érdekelttek ezen tul csak a rendkívüli kiadásokat fedezik ; minthogy a rendes kiadásokat a társulat pénztára is képes lesz már fedezni. v A nagyváradi kir. posta-igazgatóság, tekintetbe véve Szabolcsmegye közigazgatási bizottságának, a nyíregyházai posta-hivatal helyiségeinek alkalmatlan voltára vonatkozó átiratát és felhívását; s figyelemre méltatva a helybeli hírlapok e vonatkozatu felszólalásait: legközelebb már felhatalmazta a helybeli posta főnök urat egy alkalmas hivatali helyiségnek felvételére. A posta főnök ur közölvén velünk az igazgatóságnak emez intézkedését, sietüuk azt a közönség megnyugtatásául köztudomásra juttatni avval az észrevétellel, hogy vajha találkoznék városunkban háztulajdonos vagy egyes vállalkozó, aki e tekintethen érintkezésbe téve magát a helybeli posta főnök úrral, egy alkalmas hivatali helyiség építésére, illetőleg átalakítására vállalkoznék. Ha valaki egészen uj épület emelésére vállalkoznék, nem lenne meddő dolog, ha mindjárt oly épületet állítana fel, amely posta hivatal mellett, a táv-sürgöny-, adó-, és adófelügyelői hivatalokat is befogadhatná; természetesen 1 hoszu időre kötendő szerződés mellett. • A szentgyörgy-ábrányi községi jegyző választást, amenyiben sem külön okmánynyal nem igazoltatott, sem a választási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, hogy a képviselők névjegyzékének kiigazítása, az 1871. XVIII. t. cz. 35. és 44. §§-ihoz képest, a választást megelőzőleg foganatosíttatott volna, a megyei közgyűlés megsemmisítette, s az ujabb választást elrendelte. (§) Zug-iró-e a községi jegyző ? E kérdést végre a kir. itélő tábla eldöntötte. Az általunk is emiitett és eléggé kiterjedt alakban szellőztetett sztropkói bűnvádi ügyben ugyanis, amely szerént a sztropkói jegyző az általa állítólag zugirászat által, elkövetett kihágás miatt az ottani kir. jár. bíróság által bűnvádi perbe vonatott, a kir. tábla közelebb a következő Ítéletet mondta és hirdette ki; amelyet köz érdekű voltánál fogva, s a községi jegyző urak érdekeire való figyelemből, a közönségnek pedig tájékozásul egész terjedelmében ide iktatunk. .18792. sz/bf. 1884. Ő felsége a király nevében! a budapesti kir. itélő tábla, zugirászat által elkövetett kihágás miatt, vádolt Stavinszky Sándor elleni bűnvádi ügyet, melyben a homonnai kir. járásbíróság 1884. márczius 28-án 691. szám alatt itélt, vádlottnak írásban is indokolt felebbezése folytán 1884.junius 24-én tartott nyilvános ülésében vizsgálat alá vévén, következő ítéletet hozott: A budapesti kir. itélő tábla az első fokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és Sztavinszky Sándor vádlottat, az ellene emelt vád és következményei alól, felmenti. Indokok : vádlottnak azon cselekménye, hogy mint körjegyző, a jegyzőségéhez tartozó községbeli lakosok részére, a megyehatósági szabályokban meghatározott díjazásért, telekkönyvi és más nemű perenkivüli beadványokat szerkesztett, az 1874. XXXI. t.-cz. 39. § ba ütköző zugirászat kihágásának cselekményét nem képezvén, vádlottat a zugirászat vádja és következményei alól felmenteni kellett. Budapest, 1884. junius 29-én Szabó Miklós sk. elnök, Zívody Albin sk. előadó biró helyett, Mslocsay Lajos sk. kir. tbiró (ph.).« (i) László Imre cs. kir. huszárhadnagy és ujfehértói birtokos folyó hó 18-án vezette oltárhoz Ungváron a régi jó idők egyik prototyp alakjának Bernáth Zsigmondnak unokáját Ilona kisasszonyt. Az uj pár az esküvő után azonnal Fehértóra utazott. f Gróf Pálffy Daun Lipót a teanói herczeg, Vay Ádám gróf sógora folyó hó 22-éa Berkeszen jobb létre szenderült. A derék grófban egy nagy műveltségű főúr és vitéz katona veszett el. A pápai hadseregnek, Lamorice tábornok alatt, egyik legvitézebb tisztje volt. A tábornok egy csatában egyedül a gróf rendkívüli vitézségének köszönhette, hogy foglyul nem esett; amely alkalommal a merész és nagylelkű magmentő oly sebet kapót fején, amelynek következményeit egész halálig érezte. Áldás és béke a nemes hamvakra! (§) A nagy-kállói szent-mihály napi országos vásár folyó évi októberhó 2-án fog megtartatni. V Az iskola-köteles gyermekek szülői figyelmeztetnek, hogy akik gyermekeiket még eddig fel nem küldötték az illető iskolába, folyó-évi októberhó 1 ig okvetlen megtegyék ; különben ellenök a törvény szigora fog alkalmazásba vétetni. f Lipták Dániel városunk egyik derék polgára, és családja feledhetetlen leányának Rózának, férjezett ifj. Henzler Istvánnénak megdöbbentő hirtelenséggel bekövetkezett gyászos kimúlása alkalmából, az alábbi gyász jelentést küldte széti^ rokouainak és barátainak ; amelyet a legnagyobb részvéttel közlünk lapunk t. cz. olvasóival. A bánatos család által kiadott gyászjelentés igy hangzik : Mélyen szomorodott szívvel tudatjuk feledhetetlen kedves leányunknak, illetőleg nőmnek és testvérünknek Lipták Rózának férjezett Henzhr Istvánnénak élete 22-dik, boldog házasságának 2-dik évében, folyó hó 25-dikén, esteli 6 és 7 óra közt, szivhűdés következtében hirtelen bekövetkezett elhuaytát. A boldogultnak hült tetemei folyó hó 27-én délután 3 órakor fognak a gyászoló j szülők Kossuth utczai házából a vasút melletti temetőbe vitatni, s az ág. evang. hitvallás szertartásai szerént, az örök nyugalomnak átadatni. Nyiregyháza, 1884. szeptemberhó 26. Áldás hamvaira! Lipták Dániel mint édes atya, Habzsuda Rozália miut édes anya, ifj. Henzler István miat férj, Lipták Zsuzsáuna és Lipták Dániel min; testvérek. Béke és áldás lengjen az oly korán el- , hunyt hamvai felett! — A debreczeni őszi nagy vásár a következő sorrendben tartatik meg. Szeptemberhó 29. és 30. s októberhó 1-én a bőr, gyapjú, méz, dió sat. toll iparczikkek, gabona neműek és a termény vásár; októberhó 2-án és 3-án a juhvásár; októberhó 4 én és 5-én a sertés vásár októberhó 6-án és 7-én a nagy barom vásár. X Az 1885 ik évi országos kiállitás térdijainak mikénti beszedésére nézve, a bejelentések elfogadása al- I kalmával fizetendő térdijak egy-harmad részének behajtását illetőleg, a következők szolgálnak zsinórmértékül. Minden egyes bejelentő ugyanakkor, midőn bejelentése az országos bizottság által elfogadtatik, erről külön levélben értesítve lesz. Egyszersmind felhivatik, hogy a térdij Vs-ad részét a magyar országos banknál, mint a kiállitás pénzkezelésével megbízott intézetnél, haladéktalanul fizesse be; amely fizetése ellenében a nevezett bank a bejelentő ivnek elfogadási igazolványnyal ellátott egyik példányát s ezenkívül szabályszerű nyugtát is fog kiszolgáltatni. Egyszersmind az iránt is figyelmeztetve lesznek a kiállítók, hogy az esetben, ha akár közvetlenül akár a részökre küldött postautalvány közvetítésével a térdij 'A-ad részét 14 nap alatt befizetni elmulasztanák. az orsz. bauk-részvénytársulat a mulasztó kiállító költségén lesz kénytelen a kérdéses összeget postai megbízás utján behajtani. Ezekről azon kiállítók, akiknek bejelentő ivei már beterjesztettek, vagy beterjesztetni fognak, tudomásvétel és miheztartás végett értesíttetnek, — Vörösmarthy Mihály összes műveinek 11 és 12dik füzetei is megjelentek. Ajánljuk lapunk olvasó közönségének ezen, a nagy költőhöz méltó élegíncziával kiállított műkiadást, amely valóban méltó a nemzet pártfogására. Megrendelhető Méhner Vilmos könyvkiadónál Budapesten. Egy egy füzetnek ára 35 kr. — A Ráth Károly által szerkesztett .Kiállítási Lipok« szept. 15-ki (19-ik) száma a következő érdekes tartalommal jelent meg : Száznyolczvan iparág a kiállításon Az elfogadott bejelentések kimutatása csoportok és iparágak szerint. — Kolozsvári kiállítások. — Az orosz muukakiállitás és iparos ifj. vándorgyűlésé rdekében. — Kiállítási Krónika. A kiállítási sorsjáték programmja. Megrendelések a sorsjáték számára. A kiállítandó tárgyak biztosítása. Szállítási és látogatási szabályzatok. Vidéki kiállítások. Vegyes kiállítási közlemények. Külföldi kiállítások. — Elfogadott bejelentések városok szerint összeállítva: XIII. cs. Bőripar, XXIV. cs. Gépipar. — Az országos kiállitás végleges térrajza. (Kép.) — Hirdetései. (!!) »Gondüzö< czim.alatt uj szépirodalmi lap indult meg Székely Aladár kiadása és Mártont! Frigyes szerkesztése mellett Budapesten. A három ívre terjedő mutatvány és első szám igen e'őnyösen mutatja be a kitűnően csinos kiállítású vállalatot; melynek részletes programja lapunk mai számának hirdetési rovatában egész terjedelmében olvasható. Ajánljuk az életre való vállalatot olvasóink becses figyelmébe. = Megjelent az „Olvasó kör" czimü szépirodalmi regény folyó-irat 12-edik füzete. A .Gyémánt király* törtéoeti regény folytatása. Francziából fordította Tölgyesi Mihály. Előfizetési ár egézs évre (6 füzet) 1 frt 50 kr. Egy füzet ára 25 kr. Megjelenik minden bó 1-én és 15-én. Szerkeszti Fülöp György (Budapest, stáció utcza 31 sz.) Közönség köréből.*) Felhívás. Az 1884. XVII-ik t. cz. vagyis az ipartörvénynek az ipartestületekre vonatkozó rendelkezései végrehajtásának czélzata által vezéreltetve, alant irt tanács, mint Nyiregyháza város első fokú iparhatósága, folyó évi K. 8022/1884 sz. a. kelt s a helybeli ipartársulatok elnökségéhez egyenként intézett felhívása folytán beérkezett jelentés tartalmából, az első fokú iparhatóság örömmel tapasztalván a helybeli ipartársulatok tisztviselői karából képezett értekezletnek az ipartestület kérdése tekintetében kifejezésre hozott helyes éj okszerű magatartását 8 azt, hogy az egyes társulatok vezető férfiai felfogván az uj ipartörvény me^zsze terjedő jelentőségét és anuak végeredményében csakis az iparos osztály érdekei fejlesztésére irányuló természetét, a fent hivatkozott törvény 125 §-ábau körvonalazott szervezkedési előmunkálatok igazolt folyamatba tétele alapján, de meg kötelességéhez képpest is, az ipartestületnek Nyíregyházán leendő szervezését kezdeményezni elhatározta. Ehhez képest a részletek megvitatása czéljából folyó évi októberhó 4 én dél után 8 órakor a csizmadia ipartársulat áru csarnokában tartandó általános és együttes iparossági közgyűlést hirdet, melyre a város összes iparosait ezeunel meghívja és ugyan azon kijelentése kapcsán, hogy e gyűlésen való megjelenésük önérdekük által van követelve. A társulatok érdemes elnökei felhivatnak, miszerint a társulati tagokat ezen együttes gyűlésen való megjelenésre, a náluk szokásos mód szerint, külön értesítés mellett egyenként meghívni szíveskedjenek. Kelt Nyiregyháza város tanácsának mint első fokú iparhatóságnak 1884 év szeptemberhó 23-án tartott üléséből és nevében. Krasznay Gábor, polgármester. *) Az e rovat alatt közlöttekért nem felelős a Szerk. Közgazdaság. Szüreti előkészületek. A közelgő szüret miatt értekezésem felvett fonalát megelletvén szakitanom; áttérek először is a Bzüret előtti teendőkre, azután magára a szüretre. Ha szőlőinket drága pénzen meg miveltettük, a természet pedig gazdag fürtökkel megmutatta az áldást ; most a gazdától f'lgg ajándokát czélszerü borkészítés által ugy használni, hogy a terményt minél nagyobb értékűvé tegye; Vagy is, hogy a szüretelés ugy történjék, amiat azt a szőlő igényei meg követelik. A gondos gazda a fürtök érése idején, szőlőjét szorgalmasan megvizsgálja; az utolsó kapálás után, az utakat be gereblyézi, hogy a hívatlanok nyomait észrevehesse. A leszakított fürtöket, habár a legügyesebben szakittattak is le, a következőkép lehet felismerni. Minden szőlővesszőn, ahol fürt van, a fürt átellenében, egy göndör kacs, vagy levél hajtás van a szőlő természeténél fogva; azért ha ily kacs átellenében nincs fürt, onnan bizonyosan a fürt már leszakittatott. Igy lehet a vinczellérek gazdálkodását is ellenőrizni. Rendben kell tartani a gazdának szüretelő eszközeit, azokat már szüret előtt ki kell tisztittatni, a megromlottakat kijavíttatni a használhatlanok helyett ujakat szerezni. A szüretelő edények : pré3, kádok, puttonok, és a többiek, már jó előre kiforrázandók, tiszta vizzel kiöb-