Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1884-09-28 / 39. szám

NYIKVIDÉ K." Már pedig tudva levő dolog, hogy más jogarnak meg­csorbításával a király sem adhat semmi féle kiváltságot avagy jogot; amit az is bizoQyit, hogy a szabadalmi ok­mányok záradékában mindig ott volt e kifejezés hogy: .mások jogainak épen tartásávalc. Meg engedi szőlő, hogy a korona, illetőleg ma már a miniszter adhat vámszedési vagy bármi szabadalmat valamely városnak; de csak a megye indokolt előterjesztésére. Már pedig a megye ily előterjesztést nem tett Nyiregyháza javára; következésképen ő a leiratot nem tekinthetvén törvé­nyesnek, az állandó választmány véleményét nem fogadja el; hanem pártolja a kisebbség által beadott véle­ményt. Stobotzlay Papp József osztja Kállay János né­zetét s pártolja a kisebbségi véleményt. V idliczkay József hoszszabb és magvas beszédben fejtegeti a privilégium adásának jogi természetét, amely­jogot 1848 előtt a király nevében a cancellária adta, ma pedig a miniszter adja. A miniszter tehát, mondja szóló, nem követett el jogsérelmet, amidőn Nyiregyháza virosáuak a vámszedési jogot megadta; mert e jog törvényes uton lett megszerezve. Ami Kállay Jánosnak a megye indokolt előterjesztését illeti, azt a megye megtette s a miniszter megkapta. Épen ennek kö­vetkeztében adta meg a vámszedési jogot a városnak. A törvény nem mondja azt, hogy abban az esetben, ha a megye ellenzi az ily szabadaiomérti kérelmet, a miniszternek nincs joga azt megadni. A megye felírhat ugyan ez úttal is az engedély ellen, de az nem fog czélhoz vezetni; a dolog jogi oldalán mitsem változtat. Aki jogaiban sértve érzi magát, ott van előtte a törvény utja, lépjen fel vélt jogai védelmé­re törvényesen. Pártolja az állandó választmány javaslatát. Kállay János Verbőczyből igyekszik kimutatni, hogy a miniszter jogtalanul járt el az engedmény kiadásánál. Érveléseit azonban az ujabb köz-jog egészen megdönti. Liptay Károly elvi szempontból az állandó vá­lasztmány javaslata ellen nyilatkozik. A miniszter eljárá­sában ő is jogsérelmet lát. Hartányi Menyhért elfogadja az állandó választ­mány javaslatát annál is inkább, minthogy az a fórum, amely már egyszer határozott ez ügyben, nem fogja saját factumát megváltoztatni. Főispán figyelmezteti a közgyűlést, hogy a tilta­kozás a dolgon már nem változtat. A miniszter rende­lete különben is végrehajtandó. Az egész tiltakozás tehát nem egyéb idő pazarlásnál, ami már czélhoz nem vezet­het. Kéri a közgyűlést, hogy kimélje meg egy ujabb rendkívüli gyüléstartástól. (Közbe kiáltások : Szavazzunk !) Lukács Ödön békítő szellemben kéri a közgyűlést, hogy ne gördítsenek még több akadályt a már rendes mederbe terelt ügy tovább fejleszthetése elé. Azonban a nagy zaj egészen elnyomta szóló hangját. Főispán, a 22 bizottsági tag által névszerénti szavazást kérő folyamodvány alapján, a névszerénti szava­zást alrendelvén; a kérdést következőleg tette fel: i .Akik az állandó választmány többségének véleményét fogadják el igennel, akik pedig a kisebbségi véleményt kívánják határozattá emeltetni nemmel szavaznak. A szavazás befejeztetvén, az állandó választmány többségének véleménye mellett 59, a kisebbségé mellett 65 bizottsági tag szavazott. E szerént az állandó vá­lasztmány véleménye ellenében beterjesztett kisebbségi vélemény fogadtatván el a közgyűlés által; a következő határozat mondatott ki: Tekintve, hogy a nmélt. m. kir. közmunka és köz­lekedési miniszter, a kövezeti vámszedési jogot Nyir­egyháza városának, a megye tulajdonát tevő útvonalra, a megye mellőzésével engedélyezi; ami által a tulajdon jogot, amelynek legfőbb atributuma, hogy tárgya, felett a tulajdonos kizárólag rendelkezik, s más mindenkit e feletti rendelkezésből kizárhat, támadja meg: a megye közönsége a miniszteri leiratot, mint a megyére nézve kiválólag sérelmest, az 1870. XLII. t. cz. 16 §-ban gyökerező jogánál fogva, végre nem hajtja; és az ellen a nmélt. közmunka és közlekedési m. kir. minisztériumhoz fel ir. E felirat elkészítése küldöttségre bizatik s annak tagjaiul Szoboszlai Papp József, Kállay János, Kállay Jenő, Meskó László, és Mikecz János aljegyző meg­választatnak. (Folyt, köv.) Köz ügyek. (A köz inuuka rendezése) tárgyában, a közlekedési minisztérium kebelében közelebb tanácskozások folytak. Az értekezletben több főispán, alispán és polgármester vettek részt. A tanácskozás eredménye az lett, hogy a minden oldalról megvilágított köz munkai kérdésnek a jelen állapotban való fentartása képtelenség. A törvény­javaslaton már dolgozuak, amely a közelebbi ülés­szak alatt okvetlen a ház elé kerül. (A szerzői jog) megvédése érdekében legközelebb Bernben megtartott nemzetközi értekezlet folyó szeptem­berhó 21 én véget ért, tagjai szét mentek a legközeleb­bi értekezlet helyének megállapítása nélkül. A szövet­ségi tanács javaslata alapján kidolgozott tervezetet, az értekezlet öszszes tagjai aláírták; de elhatározták, hogy annak tartalmából semmit sem bocsátanak nyilvános­ságra mindaddig, mig az egyes kormányok a javaslatról nem nyilatkoznak. Nagyon valószínűnek állítják, hogy a kormányok el fogadják a javaslatot. (A használhatatlanná vált uj ötven forintosok) kicserélése és beváltása tárgyában, a pénzügyminiszter körrendeletet bocsátott ki, amelyben felsoroltatnak azon módozatok, amelyek a használhatatlanná vált 50 frtos Allamjegyek kicserélése és beváltására nézve irányadók. Az öszszeragasztott, Il-ik kibocsátású 1884 január 1-én keltezett 50 frtos államjegyek, a kir. pénztárak által fizetés gyanánt, vagy kicserélésképpen csak abban az esetben fogadhatók el teljes névértékben, ha azok finom selyem papírral vagy egyéb átlátszó ányaggal olykép­pen ragasztattak össze, hogy a jegyek teljes hiányta­lansága és valódisága egész biztossággal megállapítha­tó. A más módon összeragasztott 50 frtos államjegyek sérülteknek tekintendők, és a megtérítési összeg kisza­bása végett, a m. kir. pénzügyminisztérium utján, a közös pénzügyminisztériumhoz küldendők. ÚJDONSÁGOK. X A tisza-szabályozó társulat, legközelebbi gyű­lésében 35 szóval 19 ellen, elhatározta hogy a társa­ság székhelye Tokajból Debreczenbe tétetik át. A mér­nöki hivatal azonban továbbra is Tokajban marad. Ki mondatott végül az is, hogy az érdekelttek ezen tul csak a rendkívüli kiadásokat fedezik ; minthogy a ren­des kiadásokat a társulat pénztára is képes lesz már fedezni. v A nagyváradi kir. posta-igazgatóság, tekin­tetbe véve Szabolcsmegye közigazgatási bizottságának, a nyíregyházai posta-hivatal helyiségeinek alkalmatlan vol­tára vonatkozó átiratát és felhívását; s figyelemre mél­tatva a helybeli hírlapok e vonatkozatu felszólalásait: legközelebb már felhatalmazta a helybeli posta főnök urat egy alkalmas hivatali helyiségnek felvételére. A posta főnök ur közölvén velünk az igazgatóságnak emez intézkedését, sietüuk azt a közönség megnyugtatásául köztudomásra juttatni avval az észrevétellel, hogy vaj­ha találkoznék városunkban háztulajdonos vagy egyes vállalkozó, aki e tekintethen érintkezésbe téve magát a helybeli posta főnök úrral, egy alkalmas hivatali helyi­ség építésére, illetőleg átalakítására vállalkoznék. Ha valaki egészen uj épület emelésére vállalkoznék, nem lenne meddő dolog, ha mindjárt oly épületet állítana fel, amely posta hivatal mellett, a táv-sürgöny-, adó-, és adófelügyelői hivatalokat is befogadhatná; természetesen 1 hoszu időre kötendő szerződés mellett. • A szentgyörgy-ábrányi községi jegyző válasz­tást, amenyiben sem külön okmánynyal nem igazoltatott, sem a választási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, hogy a képviselők névjegyzékének kiigazítása, az 1871. XVIII. t. cz. 35. és 44. §§-ihoz képest, a választást megelőzőleg foganatosíttatott volna, a megyei közgyűlés megsemmi­sítette, s az ujabb választást elrendelte. (§) Zug-iró-e a községi jegyző ? E kérdést végre a kir. itélő tábla eldöntötte. Az általunk is emiitett és eléggé kiterjedt alakban szellőztetett sztropkói bűnvá­di ügyben ugyanis, amely szerént a sztropkói jegyző az általa állítólag zugirászat által, elkövetett kihágás miatt az ottani kir. jár. bíróság által bűnvádi perbe vonatott, a kir. tábla közelebb a következő Ítéletet mondta és hirdette ki; amelyet köz érdekű voltánál fogva, s a községi jegyző urak érdekeire való figyelemből, a kö­zönségnek pedig tájékozásul egész terjedelmében ide iktatunk. .18792. sz/bf. 1884. Ő felsége a király nevé­ben! a budapesti kir. itélő tábla, zugirászat által elkö­vetett kihágás miatt, vádolt Stavinszky Sándor elleni bűnvádi ügyet, melyben a homonnai kir. járásbíróság 1884. márczius 28-án 691. szám alatt itélt, vádlottnak írásban is indokolt felebbezése folytán 1884.junius 24-én tartott nyilvános ülésében vizsgálat alá vévén, következő ítéletet hozott: A budapesti kir. itélő tábla az első fo­kú bíróság ítéletét megváltoztatja, és Sztavinszky Sán­dor vádlottat, az ellene emelt vád és következményei alól, felmenti. Indokok : vádlottnak azon cselekménye, hogy mint körjegyző, a jegyzőségéhez tartozó községbe­li lakosok részére, a megyehatósági szabályokban meg­határozott díjazásért, telekkönyvi és más nemű peren­kivüli beadványokat szerkesztett, az 1874. XXXI. t.-cz. 39. § ba ütköző zugirászat kihágásának cselekményét nem képezvén, vádlottat a zugirászat vádja és követ­kezményei alól felmenteni kellett. Budapest, 1884. junius 29-én Szabó Miklós sk. elnök, Zívody Albin sk. előadó biró helyett, Mslocsay Lajos sk. kir. tbiró (ph.).« (i) László Imre cs. kir. huszárhadnagy és ujfehér­tói birtokos folyó hó 18-án vezette oltárhoz Ungváron a régi jó idők egyik prototyp alakjának Bernáth Zsig­mondnak unokáját Ilona kisasszonyt. Az uj pár az es­küvő után azonnal Fehértóra utazott. f Gróf Pálffy Daun Lipót a teanói herczeg, Vay Ádám gróf sógora folyó hó 22-éa Berkeszen jobb létre szenderült. A derék grófban egy nagy műveltségű főúr és vitéz katona veszett el. A pápai hadseregnek, Lamo­rice tábornok alatt, egyik legvitézebb tisztje volt. A tábornok egy csatában egyedül a gróf rendkívüli vitéz­ségének köszönhette, hogy foglyul nem esett; amely alka­lommal a merész és nagylelkű magmentő oly sebet ka­pót fején, amelynek következményeit egész halálig érezte. Áldás és béke a nemes hamvakra! (§) A nagy-kállói szent-mihály napi országos vásár folyó évi októberhó 2-án fog megtartatni. V Az iskola-köteles gyermekek szülői figyelmeztet­nek, hogy akik gyermekeiket még eddig fel nem küldötték az illető iskolába, folyó-évi októberhó 1 ig okvetlen meg­tegyék ; különben ellenök a törvény szigora fog alkal­mazásba vétetni. f Lipták Dániel városunk egyik derék polgára, és családja feledhetetlen leányának Rózának, férjezett ifj. Henz­ler Istvánnénak megdöbbentő hirtelenséggel bekövetkezett gyászos kimúlása alkalmából, az alábbi gyász jelen­tést küldte széti^ rokouainak és barátainak ; amelyet a legnagyobb részvéttel közlünk lapunk t. cz. olvasóival. A bánatos család által kiadott gyászjelentés igy hangzik : Mélyen szomorodott szívvel tudatjuk feledhetetlen kedves leányunknak, illetőleg nőmnek és testvérünknek Lipták Rózának férjezett Henzhr Istvánnénak élete 22-dik, boldog házasságának 2-dik évében, folyó hó 25-dikén, esteli 6 és 7 óra közt, szivhűdés következtében hirtelen bekövetkezett elhuaytát. A boldogultnak hült tetemei folyó hó 27-én délután 3 órakor fognak a gyászoló j szülők Kossuth utczai házából a vasút melletti temetőbe vitatni, s az ág. evang. hitvallás szertartásai szerént, az örök nyugalomnak átadatni. Nyiregyháza, 1884. szep­temberhó 26. Áldás hamvaira! Lipták Dániel mint édes atya, Habzsuda Rozália miut édes anya, ifj. Henzler István miat férj, Lipták Zsuzsáuna és Lipták Dániel min; testvérek. Béke és áldás lengjen az oly korán el- , hunyt hamvai felett! — A debreczeni őszi nagy vásár a következő sor­rendben tartatik meg. Szeptemberhó 29. és 30. s októ­berhó 1-én a bőr, gyapjú, méz, dió sat. toll iparczikkek, gabona neműek és a termény vásár; októberhó 2-án és 3-án a juhvásár; októberhó 4 én és 5-én a sertés vásár ­októberhó 6-án és 7-én a nagy barom vásár. X Az 1885 ik évi országos kiállitás térdijainak mikénti beszedésére nézve, a bejelentések elfogadása al- I kalmával fizetendő térdijak egy-harmad részének behaj­tását illetőleg, a következők szolgálnak zsinórmértékül. Minden egyes bejelentő ugyanakkor, midőn bejelentése az országos bizottság által elfogadtatik, erről külön le­vélben értesítve lesz. Egyszersmind felhivatik, hogy a térdij Vs-ad részét a magyar országos banknál, mint a kiállitás pénzkezelésével megbízott intézetnél, haladékta­lanul fizesse be; amely fizetése ellenében a nevezett bank a bejelentő ivnek elfogadási igazolványnyal ellátott egyik példányát s ezenkívül szabályszerű nyugtát is fog kiszolgáltatni. Egyszersmind az iránt is figyelmeztetve lesznek a kiállítók, hogy az esetben, ha akár közvetle­nül akár a részökre küldött postautalvány közvetítésével a térdij 'A-ad részét 14 nap alatt befizetni elmulaszta­nák. az orsz. bauk-részvénytársulat a mulasztó kiállító költségén lesz kénytelen a kérdéses összeget postai meg­bízás utján behajtani. Ezekről azon kiállítók, akiknek bejelentő ivei már beterjesztettek, vagy beterjesztetni fognak, tudomásvétel és miheztartás végett értesíttetnek, — Vörösmarthy Mihály összes műveinek 11 és 12­dik füzetei is megjelentek. Ajánljuk lapunk olvasó közön­ségének ezen, a nagy költőhöz méltó élegíncziával kiál­lított műkiadást, amely valóban méltó a nemzet pártfo­gására. Megrendelhető Méhner Vilmos könyvkiadónál Bu­dapesten. Egy egy füzetnek ára 35 kr. — A Ráth Károly által szerkesztett .Kiállítási Lipok« szept. 15-ki (19-ik) száma a következő érdekes tartalommal jelent meg : Száznyolczvan iparág a kiállításon Az elfogadott bejelenté­sek kimutatása csoportok és iparágak szerint. — Kolozsvári kiál­lítások. — Az orosz muukakiállitás és iparos ifj. vándorgyűlésé r­dekében. — Kiállítási Krónika. A kiállítási sorsjáték programmja. Megrendelések a sorsjáték számára. A kiállítandó tárgyak biztosí­tása. Szállítási és látogatási szabályzatok. Vidéki kiállítások. Ve­gyes kiállítási közlemények. Külföldi kiállítások. — Elfogadott be­jelentések városok szerint összeállítva: XIII. cs. Bőripar, XXIV. cs. Gépipar. — Az országos kiállitás végleges térrajza. (Kép.) — Hirdetései. (!!) »Gondüzö< czim.alatt uj szépirodalmi lap indult meg Székely Aladár kiadása és Mártont! Frigyes szerkesztése mellett Budapesten. A három ívre terjedő mutatvány és első szám igen e'őnyösen mutatja be a kitűnően csinos kiállítású vállalatot; mely­nek részletes programja lapunk mai számának hirdetési rovatában egész terjedelmében olvasható. Ajánljuk az életre való vállalatot olvasóink becses figyelmébe. = Megjelent az „Olvasó kör" czimü szépirodalmi regény folyó-irat 12-edik füzete. A .Gyémánt király* törtéoeti regény foly­tatása. Francziából fordította Tölgyesi Mihály. Előfizetési ár egézs évre (6 füzet) 1 frt 50 kr. Egy füzet ára 25 kr. Megjelenik min­den bó 1-én és 15-én. Szerkeszti Fülöp György (Budapest, stáció utcza 31 sz.) Közönség köréből.*) Felhívás. Az 1884. XVII-ik t. cz. vagyis az ipartörvénynek az ipartestületekre vonatkozó rendelkezései végrehajtá­sának czélzata által vezéreltetve, alant irt tanács, mint Nyiregyháza város első fokú iparhatósága, folyó évi K. 8022/1884 sz. a. kelt s a helybeli ipartársulatok elnökségéhez egyenként intézett felhívása folytán beér­kezett jelentés tartalmából, az első fokú iparhatóság örömmel tapasztalván a helybeli ipartársulatok tisztvi­selői karából képezett értekezletnek az ipartestület kér­dése tekintetében kifejezésre hozott helyes éj okszerű ma­gatartását 8 azt, hogy az egyes társulatok vezető férfiai felfogván az uj ipartörvény me^zsze terjedő jelentőségét és anuak végeredményében csakis az iparos osztály érdekei fejlesztésére irányuló természetét, a fent hivatkozott törvény 125 §-ábau körvonalazott szervezkedési előmun­kálatok igazolt folyamatba tétele alapján, de meg kö­telességéhez képpest is, az ipartestületnek Nyíregyhá­zán leendő szervezését kezdeményezni elhatározta. Ehhez képest a részletek megvitatása czéljából folyó évi októberhó 4 én dél után 8 órakor a csizma­dia ipartársulat áru csarnokában tartandó általános és együttes iparossági közgyűlést hirdet, melyre a város összes iparosait ezeunel meghívja és ugyan azon kijelen­tése kapcsán, hogy e gyűlésen való megjelenésük önérde­kük által van követelve. A társulatok érdemes elnökei felhivatnak, miszerint a társulati tagokat ezen együttes gyűlésen való megjele­nésre, a náluk szokásos mód szerint, külön értesítés mel­lett egyenként meghívni szíveskedjenek. Kelt Nyiregyháza város tanácsának mint első fokú iparhatóságnak 1884 év szeptemberhó 23-án tartott ülé­séből és nevében. Krasznay Gábor, polgármester. *) Az e rovat alatt közlöttekért nem felelős a Szerk. Közgazdaság. Szüreti előkészületek. A közelgő szüret miatt értekezésem felvett fonalát megelletvén szakitanom; áttérek először is a Bzüret előtti teendőkre, azután magára a szüretre. Ha szőlőinket drága pénzen meg miveltettük, a természet pedig gazdag fürtökkel megmutatta az ál­dást ; most a gazdától f'lgg ajándokát czélszerü bor­készítés által ugy használni, hogy a terményt minél nagyobb értékűvé tegye; Vagy is, hogy a szüretelés ugy történjék, amiat azt a szőlő igényei meg követelik. A gondos gazda a fürtök érése idején, szőlőjét szorgalmasan megvizsgálja; az utolsó kapálás után, az utakat be gereblyézi, hogy a hívatlanok nyomait észre­vehesse. A leszakított fürtöket, habár a legügyesebben szakittattak is le, a következőkép lehet felismerni. Min­den szőlővesszőn, ahol fürt van, a fürt átellenében, egy göndör kacs, vagy levél hajtás van a szőlő természeténél fogva; azért ha ily kacs átellenében nincs fürt, onnan bizonyosan a fürt már leszakittatott. Igy lehet a vin­czellérek gazdálkodását is ellenőrizni. Rendben kell tartani a gazdának szüretelő eszkö­zeit, azokat már szüret előtt ki kell tisztittatni, a meg­romlottakat kijavíttatni a használhatlanok helyett ujakat szerezni. A szüretelő edények : pré3, kádok, puttonok, és a többiek, már jó előre kiforrázandók, tiszta vizzel kiöb-

Next

/
Thumbnails
Contents