Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1884-08-31 / 35. szám

„N Y 1 R V I D fi H." kisilabizált mordult a marczona rá A mi tótjaink azouban sokkal praktikusabbak, mintsem egy ily oklevél megszerezhetése végett fáradoznának. Neki indulnak ők a nagy útnak a nélkül is. De bogy még se legyenek egészen puszta kézzel, olyanformán segítenek a dolgon, hogy egyik születesi, másik esketé.-i bizonyítványát viszi magával; sót volt egv olyan is, ki egy pár szarvas jószágra, nevszennt: »Csákó*. .Bimbóra* kiállított marhalevelet vitt el magával okmányként. A hsjóra szállásnál a marhaleveles atyah paseusa végett szóllittatváű fel a geudarm részéről, holtra ijedve nyujtá át a »rédiát«. ' A biztonság őre rettenetes furcsa képet vágott az okmány átvizsgálásakor; minden szótag hyeroglifként tűnvén fel előtte. Végre nagy fáradság után annak tartalmából valamit, s bosszús hangon levél tulajdonosára : > Heissen Sie Csákó Bimbó?* (Csákó-Bimbó a neve?) A szegény atyati sejtett anuyit, hogy a porosz neve után tudakozódik s fogvaczogva mondá a Németországon keresztüli utazásában megtanult egyetlen szót: a >ja-t«. » Jut, jut, paasiert, [jó jó, mehet] Szólt ismét a zöld frakkos, s tolta maga előtt a halálos aggodalmak közt siulődőt, ki e biztatásra mázsányi terhet érzett leesni szivéről. A miut később a számlálásnál kiderült, ezerötszázán foglaltunk az óriási nagyságú hajón helyet. Hogy e temérdek ember nem helyezkedett egyhamar el, könynyen elképzelhető. Végre pár órai lárma, zavar, hurczolkodás és a nem igen kényelmes nyughelyet igérő ágyak elfoglalása után, elcsendesedett az uj hajlék lakossága. Eleinte tűrhetően szórakoztató volt az utazás, egyrészt azért, mert mindig partvidék mellett haladtunk az Elbe folyón; másrészt, mert a mellettünk előre-hátra czirkáló hajók ödvsipolásai s végre a hajónkon bennünket egy darabig kísérő zenészek figyelmünket mindig ébren tárták. Csak uehány órai evezés után jutottunk az Elbéből az Éjszaki tengerbe. A c/.irkáló hajók mind gyérebbek lettek s a part is mind távolabb maradt el, hogy végre inint keskeny fekete szalag tűnjék el szemeink elöl. Az idő, daczára annak hogy november elején indultunk útnak, rendkívül szép és tiszta volt ; a tenger felszíne mint a legsimább üveglap ierült el szemeink előtt. A hajó népsége a legkicsapongóbb örömnek engedte át magát, dalolt, mulatott, tánczolt s egy sem gondolt i.rra, hogy rövid két nap multával képes lesz a tengeri ulazást szivéből elátkozni. Harmadnap delén, miután az angol és franczia p:irtok közt elterülő La Manche csatornába, a tengeré-zek által legveszélyesebbnek tartott helyre értünk, ismét földöt láttunk. A gőz síp folytonos süvöltése eléggé megmagyarázta a tengerészek aggodalmát s a hajó hídján szüntelenül őrködő kapitányt figyelemmel kisérve, mindeukit borzadás futott dl. Reszketve gondolt mini den egyes az e csalfa csatornában elmerült s an_ay^ emberéle

tet magáv

al temetett »Cymbria* sorsára visza. Havre, FraiicziaQrs/ag~tnrtáTvárosa, ez alatt mindinkább kibontakozott előttünk s délutáni egy óra tájon horgonyt vetettünk. Mialatt a hajó legénysége az atlanti Oczeánon túl szállítandó áru czikkeknek, és a kazán fűtéséhez szükségelt kőszénuek a fedélzetre hozatalával volt elfoglalva, neküuk megengedtetett a városbaui széttekintés. Havréról nem sokat lehet megemlíteni. Egy mindou rend és ízlés nélküli épülethalmaz a város nagyobb r'sze. Hegyes kőkoc ka burkolatain a járkálás annyira fárasztó hogv fél órai bolyongás után az ember tökéletesen kimerül. Feltűnő az az ellenszenv, melylyel a francziák a kivándorlók ellen'ben viseltetnek, ük u. i. minden egyes kivándorlóban poroszt vélnek felismerni B innen magja rázható emez ellenszenv. A német nyelv nem is visz a havreikoél szerepet, sőt a német ajkú embernek egyetlen kalmár sem árusít el rnitsem szívesen. Miután a város némely utczáit bebarangoltam a uélkill, ho>;y valami nevezetesebbet felfedez '.ettem volna, visszatértem a hajóra. Ott az előbbi ng^odalum már egé>zen elenyészett s helyét a féktelen jókedv foylalta el. Ki hitte volna, hogy ei orom mámoros uépség holV. Mouisieur Brasseur felszerelvén magát esernyővel s köpenynyel « egy mestiz kezébe adván az élelmi sze rekkel ellátott táskát megindult Lord White után a hegyekre. Franczia volt. Érdekelte őt a kaland. És midőn ő ellentéte volt Lord Whitenak, tehát nagyon szeretett fecsegui. Nem lévén más mellette, mint Chico a mestiz vezető, tehát beszélt vele. Chico félvér lévén indián anyától, sokat tudott az indiánok szokásai felöl; de az indiánok a félvért maguk köiöl kizárták, az^rt az indiánok titka ót nem kötelezte. A franczia mérnök pedig azt akarU, hogy minél többet tudj.m meg az indiánok titkai közül. — Tudod-e Chico, hogy nekem is van Nagualoji, nem csak az indiánoknak. Chico megrémült. Volt is oka. Hiszen az indiánok sem f. vegyvérrel, sem a fehér Craollal nem közlik titkaikat, annál kevésbé tiszta fehér vérrel, miként juthatott tehát e fehér ur a Nuguálhoz. — Tudom én azt jól. hogy vannak emberek, kik magukat átváltoztathatják, s tetszésük szerént ménjeién hetnek, a hol akarnak látbatlanul. Folyamokat, hegveket, paiotákat vii rázsolhatuak odn, ahol előbb rónaság állott. Felvagdalbitják z embert, töt meg is ölhetik és ismét megeleveníthetik. Többet te'uetuek mint a nyilvános Cuvauderók. és Zihorik, e bűvész vagy boszorkány mesterek. Látod C'tiico, én ezt mind tudom, azért előttem uyiltan beszilhetsi, s ue tarts semmitől, ha én mondom. — Seuuor, ha tud mindent, hát akkor ne menjünk ma a Ravudeja hegy vidékére. — Látja, hogy Riyudeja arcz • elborult, Ravud.ja bar-gszik, » Rijudeja szelleme erős. — Nemde Chico, a Rayudej* sziklái kózött tartják a tehuantepeki varázsuők az ő Schabbathjaikat. nap félhalottként fog nyughelyén fetrengeni. Magam előtt is uevetségesnek tüut fel az első tiszt intő szava, ki mosolyogva kiáltott le a hajóhidról: »Jaucbzett uur Leute, morgeu werdet ihr ohnehin nicht jauchzen können!« (Vigadjatok emberek, holnap ugy sem fogtok tudni vigadni!) Szava beteljesedett. Még ugyanazon éjjel a nyilt tengerre bocsátkoztunk. A hullámok mind nagyobb erővel csapódtak a hajó oldalához. Néha-néha egy roppant víztömeg, elérvén a tenger színétől miutegy 4—5 ölnyire kiemelkedő fedélzetet, iszonyú zúgás közt őnté le azt egész hosszában. S habár a hajó közép ajtajai le voltak zárva s ponyvákkal oltalmazva a betörő viz ellen; még is nam egynek kijutott a szerencse, a hideg tengeri fürdőben részesülni. A hullámok roppant ereü rohamai következtében, az eddig könnyű sirályként tovasikló óriási hajó (aoszsza közel 700 láb volt), mely hol előre, hol hátra, hol egyik oldalára, hol a másikra billent, a hullámok gyenge játék szerévé lőn. Ez volt előjátéka a másnapi borzalmaknak. R-'ggelre kelve, mindnyájunk feje sóbálványnyá' változott. A gyomor émelygése, a hányásra erőltetés: mind a tengeri betegség előjeleikéut léptek fel. Ehhez járult még a rettenetes erővel kitört vihar, mely mindjárt az oczeán elején üdvözölt bennünket. És megnyilának az emberi állatok bensejének csatornái. Mintegy jeladásra kezdette meg az ilyen jelenetekhez még nem szokott népség kicsiuye nagyja, véne és ifja a »gyoinor-kiüritést.« Velőt rázó bégetés tört elő minden zugból, melyhez hasonló hangokat a legnagyobb falka juhnál sem vagyunk kepések hallani. A mekegés és bégetés, aztán a hányás által, elfojtott hörgéssé változott. Leírhatatlan ama helyzet, melyben a tengeri betegség kitörésekor minden egyes sinlődik. Ha azt némely fiayás hölgyecske előre tudhatta volna, miként fog majd ágynak gúnyolt kis katulyájában önmaga készítette fürdőjében fetrengeni; ha azt tudhatta volna, mikép az ő fekhelye felett szállást foglaló, elég udvariatlan lesz őt tetőtől-talpig »leönteni*: bajosan bocsátkozott volna az ily absurdualis tengeri útra. Mindezt pedig ott meg kell próbálni. Szerencse, hogy a hajó-közön szüntelenül őrködő matrózok a pár óra alatt uudokká vált lakhelyet szünet nélkül füstölik, tisztogatják; máskülönben alig lenne a hajó népsége valamely ragályos betegségtől megoltalmazható. Önmagától értetődik, hogy azok, kiket a tengeri betegség még ágyhoz nsm szegezett, siettek a fedélzetre. Itt, habár egyenesen állani a legnagyobb művészethez tartozott, mégis szabad levegőt lehete szivni. E kevesek közt voltam magam is. Lábaimon alig állhatva, minden megfogható tirgyba kapaszkodva bámultam, csodáltam az teugert, a vihartól felkorbácsolt, bőszszé vált elemet. (Folyt, köv.) Alispáni körrendelet a cséplő gépek ellenőrzése tárgyában. A megyei kórházi orvostól beérkezett jelentések szerént, 1884-ben már 7 oly szerencsétlen vétetett fel a kórházba; ápolás végett, akik a Cséplő gépek mellett dolgozván; azoknak áldozatai lettek. Miután a megye közönsége még 1872-ben, 201 szárau szabályrendélete által, intézkedett az iránt, hogy a cs. plő gépek dob üregje korláttal láttassák el, ezen szabályrendelet végrehajtásának biztosítása tekintetben a következő eljárást rendelem el: 1. a gép tulajdonos, mielőtt gépjével munkáját egyik vagy másik határban megkezdené; erről az illető községi főbírót értesíteni, Nyíregyházán a polgármesterhez jelentést tenni tartozik. 2. A községi föbirá, vagy akadályoztatása esetében ennek törvényes helyettese, Nyíregyházán a tanács által e végre kirendelt elüljárósági tag, a gyártulajdonostól vett értesítés után, a gépet azonnal megvizsgálja ; s ha ennek dob-üregje a szabályrendeletnek megfelelően korlát— Az lehetséges Seuuor; inert a Rhajudeja sokszor morog, lehet hogy akkor a szellem beszél földreugető hangon, s a varázsnokok értik a beszédet. — De hát Chico, mit tartasz he Didiáza felől ? Chico ismét megrémült, s nem szólt semmit. — O is varázsnő, ugy-e ? — Didjáza hatalmas. Minden indián meghajlik előtte. Az ő intése parancs. ü.z ő szava törvény. — Hát ki ő? — A Rayudeja menyaszonya, s övé a szellem hatalma Sennor, kérem, ue beszéljünk róla. Ő hall mindent, ő tud mindent. Jaj annak, ki haragjával találkozik. Mi a Yaguár haragja az ő haragjához ? — Fényesen öltözködik, honnan jőnek fedező forrásai ? — Senuor, ő a Rayudeja menyasszonya. — Azt mondják, hogy a városi előkelők bőséggel ellátják őt pénzzel? — Minek látnák el Sennor. Nincs neki senkire szüksége. 0 a Rayudeja menyaszonya. — Azt akarod-e avval mondani ravasz Chico, hogy ő ismeri a Rayudeja és Guicagula hegyek kin cses rejtekeit. — Hát Sennor, régen volt az, uagyon régen, hogy Cjadoy indián király, Mcntezuma kincsének örököséi futott ü'döző ellenségei elől. A csatát elvesztette, azután menekült megmaradt népével és kincseivel, kifáradtan eljutott azon hegyekhez vert táborával, s azutáu eltűnt s mikor a spanyol harczosok megérkeztek, már nyoma sem volt sehol az eltűnt tábornak, azt is megsemmisítették A szent h gyek megnyiták a menekülők előtt karjaikat, s az üldöző id geneket fojtó füsttel fogadták. (Fo vt. köv.) tal el van látva, akkor a gép működésének megkezdésére engedélyt ad. Ha pedig a dob-üreg korláttal ellátva niucs,"akkor a gép működését miudaddig megakadályozza, mig a gép a híáuyzó korláttal ellátva nem lesz. Felhívom a tekintetes szolgabíró ós polgármester urat, hogy e rendeletem végrehajtását a legnagyobb szigorral ellenőrizze, s ezt járása minden községében, illetőleg a város területén, a legkiterjedtebb módon közhírré tegye; s a községi elüljáróság, illetőleg a városi rendőrség utján a géptulajdonosokuak, lehetőleg közvetlenül is tudomására juttassa. Ez alkalommal figyelmeztetem aJ érdekletteket a büntető törvény azon §-ára, mely szerint 1 hónapig terjedhető elzárással, és 200 forintig terjedhető pénzbírsággal büntetendő az, aki a gőz vagy más gépekre, mozdonyokra vonatkozó, s az életbiztonság és az egészség oltylma tárgyában kiadott rendeletet, vagyis szabályrendeletet megszegi. Zoltáu János, alispán. Tanügy. Értesítés. A nyíregyházai városi felső leányiskolában a be; iratások, f. évi szeptemberhó 1-től 10 ig, az intézet heí lyiségében, dél előtt 9 órától 12-ig történnek. A felvételi és javító vizsgák f. évi szeptemberhó 10-én tartatuak. A rendes tanórák 11-én kezdődnek. Az eluökség. ÚJDONSÁGOK. • Szabolcsmegye állandó választmánya, az e f. é. szupteaiberhó 16-ik és következő napjain megtartaudó bizotsági közgyűlés előkészítése czéljából, f. é. szeptemberhó 9-ik napján d. e. 10 órakor, a megyeház kis termében, ülést tart. -f- A kisvárdai gazda-kör, önállóvá lételének alkalmából, f. é. szeptemberhó 2-án, az ottani várrom alatti térségen, mulattató verseny-futással , és gazdasági állatokra, czikkekre való sorsolással egybekötött népünnepélyt rendez. A rendezés élen a kör lelkes elnöke gr. Forgách László őméltósága áll. Az ünnepély után, amelyben az ottani önkéntes tűzoltó egylet is rész vesz, este fáklyás zene, és a várkert termében táuczvigalom leend. (Hymen.) Déry Emma kisaszony, Déry Dániel helybeli polgár kedves leánya folyó augusztushó 17-én váltott jegyet Vályi István s.-a.-ujhelyi kereskedővel. Áldás frigyükre. (§) A nyíregyházai idei kisasszony napi fóvásár, a kettős ünnep miatt, folyó hó 9-én tartatik mig. A gyülekezés 8-án történik. (I) A köz egészség érdekében, dr. iózsa András megyei főorvos ur indítványa folytán, a közigazgatási bizottság utasította Nyíregyháza város polgármesterét és a járási szolgabirákat, hogy a hatóságuk kerületéhez tartozó korcsmákat, vendéglőket, élelmi czlkkeket áruló kereskedéseket, mészárszékeket, czukrászdákat, kávéházakat és a piaczokat személyesen vagy a szakközegek, járási esetleg kör orvosok által, haladék nélkül vizsgálják meg; az egészségre nézve ártalmasoknak bizonyult élelmi czikkeket kobozzák el ; azok árulását tiltsák be; s a köz egészségügyi törvények ellen vétkezőkkel a legnagyobb szigorúsággal járjanak el; végül a rendelkezésük alatt álló közegeket eme vizsgálatnak rendszeres gyakorlására kötelezzék. + Az ez idei lótenyésztési jutalomdijak kiosztása alkalmával, amely f. é. augusztushó 16-án tartatott meg Nyíregyházán, a következő lótenyésztő gazdák részesültek jutalomban. Szopós csikókért: Marsalkó Géza (Nyíregyháza) 9 darab, Barzó János (Nyíregyháza) 6 darab, Nádasy Lajos 4 db., Nádasy József 9 db., Klár Dezső (Sima puszta) 3 db. aranyban. Három éves tenyész kanczákért: Marsalkó Géza 6 db., Stern Emánuel (Nyíregyháza) 8 db., Andrejkovics János (Nyíregyháza) 5 db., aranyban. Egy éves kancza csikókért: Frank Imre (Szt. Mihály) 2 darab aranyban. Összesen elővezettetett 37 darab. Dijt kapott 9 darab. (=) Kisvárdán a kincstár egy dohány raktárt szándékozván építtetni, 19,500 frt. kikiáltási ár mellett árlejtést hirdetett. Az árlejtésen, 36%-i leengedés mel lett, tehát 12.300 frtért, egy kisvárdai Reisman nevű vállalkozó nyerte el az építkezést. Ha a kikiáltási és a vállalkozási árt össze iasoulitjuk, lehetetlen megütközéssel nem kérdezni: tehát az állami mérnök urnák n;m tudnak számitauitau ?! Mert az csakugyan lehetetlen, hogy amely épületre 19,500 frt irányoztatik elő, az 12,300 frtból előállítható legyen. Tehát vagy az állam, vagy a vállalkozó; de az egyik swindler! (!!) Feliczián Aurél járásbirósági kiadó és vizsgázott pénzügyőri biztos-jelölt, közelebb a bártfai pínzügyőri biztosi állásra kineveztetvén, Nyíregyházáról, ahol anyi szép időket élt és boldog családot alkotott, nemsokára végleg eltávozik. Kísérje uj állásában a 'vegre felé hajolt szerencse és megérdemelt boldogsági — (A cséplés ujabb áldozata.) A megyei kórházba augusztushó 23-ikán Téglásról egy 15 éves Szilágyi Gábor nevü napszámos szállíttatott be, akinek baloldali alsó végtagját egészen a térdizületen felül a gőz cséplő gép ösz8zeroncsolta. A csonkolás a baloldali ozomb közepén dr. Lórencz kórházi orvos által azonnal végeztetett. Ez már a 7-ik áldozat. Valamenyi életben maradt. A csontok gyógyulása örvendetesen halad előre. Az utolsó esetnél a szerencsétlenség Tégláson történt, gróf Degenfeld Gusztáv ur ő méltóságának uradalmában. A cséplő gép az uradalomé volt. (II) Egy érdekes irodalmi újdonság jelent meg a napokban e lap tulajdonosának nyomdájában ; amelyhez hasonló ritkán kerül ki a vidéki nyomdákból. A könyv teljes czime a következő: *A magyar helyesírás rendszerének alapvonalai*. Iskolai és magán használatra, a gyors és gyakorlati elsajátításra való figyelemmel irta s a magyar tudományos akadémia nyelv- és széptudományi osztályának ajánlja: Kmethy István. Szerző tulajdona. Nyíregyháza. Nyomatott Jóba Elek könyvnyomdájában, 1884 Ara 50 kr. Az a szoros öszeköttetés, amely eme mű szerzóje és a »Nyirvidék« közt már évek óta fen áll, neoi engedi, hogy a szerkesztőség t> műnek ko-